Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
Három — három magyar Történelem-idéző tévéműsorok Tallózgatok a televízió első negyedévi műsorismertetőjében. Szinte alig van olyan oldal, hogy meg ne kellene valamit jelölni a ceruzával: erre különösen figyelek, ezt okvetlenül 1 egnézem. A műsor érezhetően hazánk felszabadulásának 30 esztendős jubileuma jegyében készült. Ahogy jobban szemügyre veszi az ember a címeket, rövid tartalmi ismertetéseket, egyre inább érzi: többről van szó, mint tisztelgésről. Az új nemzedék számára is, meg az emlékező (olykor bizony nem szívesen emlékező) idősebb nézőknek is meg kell vallatni ezt a kort, mely egyaránt termett hősöket és árulókat, mely a legszörnyűbb pusztítás napjaiban is magában hordta — a magyar nép legjobbjai látták ezt — az újjászületés lehetőségét. A műsorok közül nem lesz könnyű választani. Most azt játszom, mit néznék meg a negyedév hátralevő időszakában, ha csak három kívánságom teljesítené a televízió. Három férfit választottam. Három magyart. Egy grófot, egy horthysta katonatisztet és egy öregembert. Az olvasót ne tévessze meg ez a választás, hiszen a gróf nem más, mint a száz esztendeje született Károlyi Mihály, akinek sajátos életútja még bizonyára sok alkotót megihlet majd. A televízió ezúttal két dokumentumfilmben szól a „vörös grófról”. Károlyi Mihály életét nem kell kiszíneznie írói képzeletnek. Gyermekkora olyan lehetett, mint a királyfiaké. Az ország legvagyonosabb arisztokrata családjának sarja volt, legitimista szellem lengte körül, s akár napokon át utazhatott a saját birtokán. Mikor házassága révén egyesült a hatalmas Károlyi és Andrássy vagyon, akkor nemzetközi méretekben is az egyik leg- irigylésreméltóbb főúr lett. És ez az ember (ez a gróf) volt az, aki a „Csák Máték földjén” először osztott földet a parasztoknak, akiből a polgári demokratikus köztársaság elnöke lett, aki később elhagyni kényszerült hazáját, de a több évtizedes emigrációban is mindig a magyar progresszió harcosa maradt. 1920-tól együttműködött a Kommunisták Magyarországi Pártjával, később fellépett Ismerkedés a színházzal A város kis- és középüzemeinek szakszervezeti kulturális felelősei vesznek részt azon a találkozón, amely ma délután fél háromkor lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. A vendégek a színház stúdiószínpadán meghallgatják Dariday Róbert és Győr- vári János Váci Mihály verseiből összeállított pódiumműsorát, majd Sallós Gábor igazgatónak és Illés István főrendezőnek a társaságában ismerkednek a színház munkájával. Hatodik házassága Ismét hallat magáról a most 55 éves Gábor Zsazsa, az ötvenes évek magyar származású, botrányairól ismert filmszínésznője. Ezúttal hatodik férjét vezeti oltárhoz, egy 48 éves gyáros személyében. Sallai és Fürst érdekében, s egyik irányítója volt az emigráns magyarok angliai antifasisz szervezetének. Bizonyára látjuk majd az emlékezetes híradórészletet, mely arról számol be, hogy Károlyi Mihály hazatért a felszabadult Magyarországra. S mi mindent elmondhatnak még a korabeli dokumentumok, a kortársi vallomások . .. A második férfi a háború egyik repülőtisztje, Szőnyi Márton. A fasiszta Olaszországban képezik ki vadász- repülővé, s nem sokkal később a Szovjetunió ellen indítják. 1941. augusztus 27-én lelövik a gépét, szovjet hadifogságba kerül. Itt lesz antifasiszta és kommunista, s partizánként — mint egy önálló egység parancsnoka — innen indul hazája felszabadítására. A film címe — amit látni fogunk — Partizánlegenda. 1944. szeptember 8-án, az Ózd melletti Kissikátor községben a falu lakói egy fiatalembert temetnek. A 13 fős, ejtőernyőn ledobott partizáncsoport parancsnokát. Mint ismeretes, a csoportot szétszórták, a 26 esztendős Szőnyi Márton heteken keresztül bujkált a Renget völgyében. Alakja körül valóságos legenda szövődött. Sző- nyit elárulták, s csendőrgolyó végzett vele. Harminc évvel az események után — tanulságul — szembe kell nézni a tragédiával. A harmadik emberről nem tudhattam meg sokat. Csak annyit, hogy öreg volt már a lélekpróbáló időkben, s hogy nem született hősnek. Hogyan lett azzá? Honnan volt bátorsága? A történelmet kell megkérdezni. (gyarmati) Dante-illusztráció. (Bozsik István rajza) Magyar színházak külföldön Az év első felében számos magyar színház vendégszerepei a környező szocialista országokban, elsősorban a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepség-sorozatokon. A József Attila Színház márciusban Pozsonyban, Brnoban és Prágában játszik. Március második felében a Thália Színház társulata Lengyelországot keresi fel. Az Állami Bábszínház a tervek szerint március—áprilisban Kubában vendégszerepei. Április 11-től Berlinben tapsolhat a komolyzene közönsége a Magyar Állami Operaház művészeinek. A Szovjetunióban a jubileumi ünnepségeken reprezentatív magyar együttesek, művészeti intézmények gondoskodnak hazánk sokszínű kulturális életének bemutatásáról. Kffni Történelmi vagy kalandfilm, vagy éppen mind a kettő? Az ember bajban van, ha a Hajdúk műfaját keresi. Az már a címből is világos, hogy a XVII. század elejének Magyarországát idézik meg az alkotók a színes filmben. Minden bizonnyal azzal a szándékkal, hogy újrateremtsék, pontosabban a mai magyar film eszközeivel megteremtsék a kort és emberét. Ez Kardos Ferenc író-rendező elképzelése, Német és* török szorításában vívja szabadságharcát Bocskai István, akinek egyik legbravúrosabb haditette a hajdúk tízezres tömegeinek a megnyerése volt. Belőlük kerültek ki legvitézebb katonái, akiknek bátorságát birtoklevéllel, letelepítésükkel, biztos, nyugodt életbiztosításával, a hajdúvárosok megalapításával köszönte meg a fejedelem. Már akiknek meg tudta köszönni, akik életben maradtak. A filmből — amelynek természetesen van sztorija — mindenesetre az derül ki, hogy Hajdúk ez az életbenmaradás nem volt könnyű. A német—római császárság felé tartó kereskedelmi utakról letér egy, a rideg marhák százait terelő hajdúcsoport. Bocskainak az az utasítása, hogy az értékes állatokért Velencében fegyvert vegyenek. Ezt az utat kíséri végig a néző. Történelmileg hiteles, amit látunk, csak éppen nem több a történelemkönyvek illusztrálásánál. Egy olyan képeskönyvnél, amit mindennek a tetejébe még lassan is lapozgatnak előttünk. Nem mintha a filmben nem lenne mozgalmasság. Van, nem is kevés. Csak éppen alig történik valami. A film, amely egy drámai kort akar megidézni, apró csetepatékkal szolgál és annyira didaktikus, hogy az ember már várja: a török után mindjárt jön a német is. Nem segítenek ezen Kende János operatőr nagyon szép felvételei sem. (M-) Miskolci történetkék Ügy tűnik, a lovakkal időnként összehoz a sorsom. Már megírtam egyszer, miként lettem az ötvenes évek legelején — egy fuvarozási vállalat alkalmazottjaként — tagja egy lóselejtítési bizottságnak, majd miként hagytam abba ezt a nemes ténykedést nagyon rövid és dicstelen pályafutás után. Most azt mondom el, miként jártam az ötvenes évek végén Miskolc néhány istállójában népszerű színművészünk, Fehér Tibor kíséretében — lónézőben. A miskolci színház akkor készült Bertolt Brecht nagy hírű Koldusoperájának bemutatására. A színházépület éppen harmadik éve állt átépítés alatt, a Koldusopera is a ma már — sajnálatosan — csak emlékeinkben élő Kamaraszínház aprócska színpadán ismertette meg a közönséget első alkalommal Brecht művészetével, a sajátos brechti színjátszással. Az előadás rendezője Horvai István kétszeres Kossuth-díjas művész volt. Az ő elképzelései között szerepelt az. is, hogy a darabbeli rendőrfőnök, Tigris Brown, rangjának és pojácamivoltának érzékeltetéseként, lóháton érkezzék meg a betyárok tanyájára, titkos barátja, Bicska Maxi esküvőjére. Nos, folytak az előkészületek. Peacock úr koldusellátó üzemét is jól fel kellett szerelni mindenféle nyomorúságos kacattal, a szereplőknek meg kellett tanulniuk a sán- títást, meg egyéb koldusfogásokat. Emlékszem Szabados Ambrusra, akinek egy lábatlan koldust kellett megjelenítenie, s ezért meg kellett tanulnia, hogy magát egy kis kerekes deszkán lölcdösse a földön, felkötözött lábakkal. A rendőrfőnök szerepét a rendező Fehér Tiborra osztotta. Ma sem éppen nádszáltermetű, de akkoriban — hogy is mondjam — tettebb volt. Beceneve — Pufi — is erre utal. Neki kellett lóra pattannia, s úgy megjelenni a már említett lakodalmon. De míg mankó, meg kiskocsi. meg rongyos ruha, miegymás akadt a színházi kelléktárban, hátasló egy szál sem. így indultunk lónézőbe. Kísérőnk, egyben közös barátunk, Révész Pali egyik fuvarozási vállalatnál töltött be valami vezető tisztséget, az ő közbenjárására mutatkozott hajlandónak a vállalat, hogy a napközben tisztes igáslovak közül egyet bérbeadjon a színháznak Tigris Brown, illetve Fehér Pufi szállítására. Kát Pufit nem teremtette az isten huszárnak, az már az első szemlénél kitűnt. Végigjártuk a fuvarozási vállalat néhány istállóját (volt belőlük jócskán a városban szerteszórva), végül a Győri kapu elején megtaláltuk azt a fehér lovat, amelyik Pufinak is szimpatikus volt, jámbornak is tűnt, erejéről nem is szólva, sőt színpadképesnek is tekinthettük, ha küllemét néztük. Ráadásul fehér is volt, Tigris Brown úgy vonulhatott be rajta, mint egy lovastengerész hajdan. Ettől kezdve a ló részt vett a próbákon, Pufi meg nemcsak a rendőrfőnöki szereppel, hanem a lóval is barátkozott. Némi kockacukrok után a barátság már erősödni látszott. a fuvarozó cég embere is — aki kantáron vezette a derék paripát — már egészen beleszokott a művészi életbe. Hanem amikor arra került sor, hogy a ló hátára is vegye Tigris Brownt, hát nem ment az istennek se. Végül is az utolsó főpróbán, meg a premieren csak éppen bevezették a lovat a rivaldafénybe, Pufi mellette lépkedett, mintha éppen most szállt volna le róla, a további előadásokon azonban le kellett mondani a derék állat szerepeltetéséről, mert félő volt, hogy egyszer szétveri a kis színpadot. Amit egyébként néhány év múlva egy átmeneti színigazgató visszavonhatatlanul meg is tett. BENEDEK MIKLÓS vnusor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 13.40: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. — 14.00: Kóruspódium. A nyíregyházi Bessenyei György tanárképző íőiskoia tanító szakának női kara énekel. — 14.09: Astrid Varnay és Ferruccio Tagliavini énekel. — 14.49: Derűs történetek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Szívünk alatt. Pásztor Magda dokumentumműsora. — 16.00; A világgazdaság hírei. — lü.05: Az élő népdal. Kéthely. Dr. Manga János műsora. — 16.15: Dohányi: H. zongoraverseny. — 16.43: Szűcs István két karcolata. — 17.00: Hírek. — 17.05: Világhy Erzsébet és Andó Mihály nótákat énekel. — 17.35: Az üzemi demokrácia lépcsőin. Műhelybeszélgetések. — 18.00: A zongora- művészet első aranykora. Sebestyén János műsora. — 18.48: Miért igen. miért nem? Zenéről — tíz percben. — 10.00: Esti Krónika. — 19.25: Hangtárlat: 21 művelődési otthon csapata a mikrofon előtt. — 20.35: Slágermúzeum. — 21.20: Giulietta Si- mionato énekel. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Házy Erzsébet énekel. — 22.44: A Bolgár Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.00: Két versenymű — 12.55: Rekviem egy városrészért. Gyárfás Endre versei. — 13.00: Hírek. — 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Paul Schöfíler énekel. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől hatig. .. — 18.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Mézeskalács. Részletek Szirmai Albert—Ernőd Tamás daljátékából. — 19.32: Üj könyvek. — 19.35: Jó estét, gyerekek! — 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termét. A dalirodalom remekei. II. rész. — 20.20: Esti Krónika. II. — 21.20: Irodalmi kirándulások. Tömörkény István emlékezete Szegeden. Hár- sing Lajos műsora. — 21.50: Cigánydalok, csárdások. — 22.24: Sztravinszkij: Zsoltár—szimfónia — 22.44; Gerry Mulligan szextettje játszik. — 23.00: Hírek. — 23.1-5: Könnyűzene Behár György szerzeményiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.30: Műsorismertetés, — hírek. — 17.35: Emberek a gépek mellett; az Ózdi Kohászati Üzemek rúd-dróthen- gerművében. — Fúvósmuzsika. — 18.00: Borsodi Tükör; (Előzetes a DIGÉP és a Szovjet Kultúra Háza klubestjéről; Dekorációs műhelyben; Megalakulnak az üzemi horgászegyesületek.) — 18.15: Filmzene. — Ifjúsági körkép: (Kiváló klub a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban; A szakmunkásképzés új elvei az országgyűlés után; A Borsodi Fiatal új számáról.) — Beat-ked- velőinek. Televízió, l-es műsor: 17.03: Műsorismertetés. — 17.05: Hírek. — 17.10; Óvodások filmműsora. — 17.40: Nyugalmunk érdekében. . I. rész; ,,Szembenézni az ördöggel/' — 18.15: Rólad van szó. Fiatalok önismereti műsora. — 18.45: Hol vagytok ti régi játszótársak? Dokumentum-filmsorozat. IV. rész: Két nyeregben. — 19.10; Reklámmüsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: ..5-TUSA. Huszárvágás. — 20.20; Egy óra múlva itt vagyok. Tévéfilmsorozat XI. A Mefisztóakció. 21.35: Gép indul. . . Irkutszk. Utazás az AEROFLOT járatain. — 22.05: Jugoszláviában jártunk. Írók, költők műhelyében II. — 22.45: Tv-híradó 3. Televízió, 2-es műsor; 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Városok, művek, NSZK-filmsorozat. III. rész: Veronától Bolognáig. — 20.30: Nézetek a gyermeknevelésről. IV. rész. — 21.10: Tv- híradó 2. — 21.30: Tíz perc a Szovjetunióban. Vani falu kincse. — 21.40: A zseleznói eset. Csehszlovák film. Szlovák televízió; 17.00: Pozsonyi híradó. — 17.15: Fecske (Ifjúsági magazin). — „Jazerka"’ stúdió műsora. — 19.00: Híradó. — 20.00: Offenbach: A banditák (Operett). — 21.50: Politikai fórum. Miskolci Nemzeti Színház (7): Egerek és emberek. Schiller bérlet. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A GAMMASUGARAK HATÁSA A SZÁZSZORSZÉPEKRE. Mb. szí. amerikai film. Kezdés; f4 hn6 és 8 órakor. HÍRADÓ MOZI 1875. IV. HETI HÍRADÓ RÖVIDFILMEK. Folytatólagos vetítések: f9—fl2 óráig Egységes hely ár: 3 forint. KOSSUTH HAJDÜK. Szí. magyar film. Kezdés: f3 hn5 és 7 órakor. HEVESY IVAN FILMKLUB ZABRISKIE POINT. Szí amerikai film. 16 éven felülieknek! Kezdés; f5 és f7 órakor. fáklya ROBINSON CRUSOE Mb. szí. szovjet film. Kezdés: f5 és f7 órakor. Petőfi JÖJJÖN EL EGY KÁVÉRA HOZZÁNK! Szí. olasz film. Felemelt hely ár! 18 éven felülieknek! Kezdés: f5 és f7 órakor. szikra VÁGTASS LOVAM! Mb. szí. szovjet film. Kezdés: 5 és 7 órakor. TÁNCSICS NAGYEZSDA Mb. szi. szovjet film. Kezdés; 5 és 7 órakor. TAPOLCA—ADY KI MEGY A NO UTÁN? Mb. szi. angol film. Kezdés: 7 órakor. HÁMOR A DUNAI HAJÓS Magyar film. Kezdés; 6 órakor. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Balla Demeter fotókiállítása. — Herman Otto Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Szlovákia népművészete. Herman Ottó Emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Galéria (10— 18): Kondor Béla emlékkiállítása — Miskolci Képtár (10—18) • Magyar festészet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonaiért. PÉNTEK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Basszus- áriák. — 8.50: Vallomás a műfordításról. — Látogatás Csalid Jenőnél. — 9.10: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 9.53: I. ottósorsolás! Közvetítés a 4. heti sorsolásról. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35* Svájci Olasz Rádió ének- és kamaraegyüttesének Monteverdi- felvételeiből. — 10.59: Lottóeredmények. — ll.oo: Változó világtérkép. Szibária az ezredfordulón. Tolnay László írása. — ll.iO: Chopin; e-moll zongoraverseny. — 11.49: Fenyő István könyvszemléje. Petőfi rádió; 8.00 Hírek. — — 8.15: Slágermúzeum. — 9.00: 8.05; Fúvöszene táncritmusban. Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 9.53; Lottósörsolás. Közvetítés a 4. heti sorsolásról. —10.00: A zene hullámhosszán. — io.3$: Néhánv szó zene közben. — II. 00; Hírek.
