Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

Háromezer biztos pont Indult a mezítlábas iskolából A gyerekei életkorából — két felnőtt lánya van — meg a szolgálati idejéből próbálok évei számára következtetni. Mint kiderül, az utóbbi semmiképpen nem jó nyom. Virág Mihály ugyanis már akkor megkezdte a hivatalos szolgála­tot, amikor még nem volt mérnök-tanár, s keményen dol­gozott, mikor még hivatalosan nem is alkalmazhatták. Élet­útja, ha nem is egyedi, de sajátos út. Egy nemzedék leg­jobbjai járták ezt meg nálunk, akik mostanra nagyobb ter­melési vagy tudományos közösségek élére kerültek. A nyug­díjig 5—8 évük van még... Már-már közhely, hogy a legmaradandóbb erkölcsi tő­ke az emberi kapcsolatok­ban rejlik. A miskolci Ko­hóipari Szakközépiskola igazgatója rendelkezik ezzel a tőkével. Ha csupán a hiva­talos statisztikát nézzük, akkor is háromezemyi biz­tos pontja van ebben az or­szágban; ennyien élnek Mis­kolcon, Diósgyőrött, Ózdon, Csepelen, Dunaújvárosban, Borsodnádasdon és másutt, akik innen indultak, ezt a technikumot, szakközépisko­lát tekintik alma maternek. És itt van karnyújtásnyira a két nagyüzem: az LKM meg a DIGÉP, ahol nemcsak vérszerinti családtagjai dol­goznak Virág Mihálynak — már a nagyapja is a gyár­ban volt munkás —, hanem ott vannak az egykori ta­nulótársak, az egyműhelybe- liek, őrizve a közös gyer­mekévek, az ifjúkori neki­buzdulások, küzdelmek sok­sok emlékét A kétszobás váljogház A Virág család a Nagy- váthy utcában lakott, egy kétszobás vályogházban. — Nálunk már akkor eme­letes ágyak voltak, hiszen tíz gyereket másképp aligha lehetett volna fektetni. Nos, az emeletes ágyakat még csak összebarkácsolta apám, aki kovács volt a kohászat­nál, a nagyobb gond a csa­lád étkeztetése, ellátása volt Soha nem éheztünk, de több zsíroskenyeret kellett en­nünk, mint a mostani gye­rekeknek. Emlékszem, anyám két veknit szeletelt fel egy­szerre, s kirakta az asztalra a rengetek karéj kenyeret, amiből rendszerint nem ma­radt. Nem éltünk szigorú fe­gyelemben, szüléink nagyon humánus, családszerető em­berek voltak. Egymás kárá­ra azonban a legkisebb vét­séget sem követhettük el. Mindent meg kellett o&z-iari egymás között Máig is ezek az én pedagógiai alapelve­im. Mikor 18 évvel ezelőtt az iskola élére Kerültem, még nem volt pedagógiai képesítésem, nevelési élmé­nyeimet otthonról, meg az üzemből hoztam. Ezek nél­kül talán nem is tudtam volna megragadni itt a gye rekek között. Történelmi dátumok Felírok néhány dátumot Virág Mihály életéből. Tör­ténelmi évszámok. 1944 de­cember 13-án azt. mondta az egyik bátyja: Ügy látom, most már elvihetlek a párt­ba. (Idősebb testvérei már az illegális mozgalomban részt vettek, gyerekkori élménye, hogy május elseje előtt a rendőrség mindig „begyűj­tötte” két bátyját, sőt oly­kor — ugyancsak a mozga­lomban tevékenykedő nővé­rét is.) Egyik ajánlója a di­ósgyőriek által jól ismert Kónitz Béla volt. A követ­kező dátum 1948. Ekkor érettségizett — magánúton, hiszen a szülőknek csak polgárira telt korábban — a református gí mnáziu mban. A latin írásbelinél még most, évtizedek múltán is hosszan időzik ... Üjabb állomás az esti tagozaton szerzett mér­nöki diploma, majd 1956., mikor megbízták az iskola igazgatásával. A Nagyváthy utcai elemi iskola — ahogy régen mond­ták, „mezítlábas iskola” — egykori tanulója igazgató lett egy olyan technikum­ban, melyből csak egyetlen egy volt az országban. Még egy „szobát” ragasztani Virág Mihály nem a nagy, korszakos reformok embere, de rendkívül erősen él ben­ne az alakítás, a változta­tás igénye. Mikor nőttek a gyerekek, náluk ahhoz a két­szobás kis vályogházhoz még egy szobát kellett ragaszta­ni. Mikor nőtt az iskola, ah­hoz is szobákat, műhelyeket, zuhanyozókat és Id tudná még megmondani, mi min­dent kellett toldani. Legna­gyobb büszkeségük a mű­helycsarnok. A tanulók ál­tal végzett társadalmi mun­ka értékét csak milliókban lehet kifejezni. Benézünk a formázókhoz, megcsodáljuk a kis öntőkemencét, hallgat­juk a kovácsműhelyben az üllő csengését, a hegesztők­nél vizsgáljuk a tanulók munkáinak varratait..; Lát­szik, hogy az igazgató itt, ebben a környezetben van igazán otthon. Közben el­mondja, hogyan kaptak több mint félmillió értékben mé­rőműszereket az LKM-től, jutányos áron radiátorokat a kisvárdai üzemtől és ki tud­ná még felsorolni, hány „cég” mikor és hogyan gaz­dagította ezt az iskolát. Kohó — kohászok És mennyire lehetünk elé­gedettek azokkal, akik az is­kola kohójából kerültek ki? Az alábbi statisztika talán választ ad erre. 1960 óta 1189-en végeztek itt. 21 szá­zalékuk fizikai dolgozó lett, 71 százalék középszintű ve­zető (művezető, főművezető, diszpécser), 8 százalékuk magasabb beosztású műsza­ki, illetve politikai vezető. Az utóbbi időszakban csökkent az iskola népszerű­sége, s a demográfiai hul­lámvölgy is meglátszik a létszámon. Virág Mihály hisz abban, hogy mindez csak átmeneti jelenség. An­nál is inkább, mert a nagy­üzemek viszonylag magas ösztöndíjjal is igyekeznek biztosítani a kohász-után­pótlást. Az oktatási intézmény a múlt év végén ünnepelte ne­gyedszázados jubileumát. Tu­lajdonképpen ez az évfor­duló szolgált alkalmul Vi­rág Mihály kitüntetésére is. A Kohóipari Szakközépisko­la igazgatója a Munka Ér­demrend ezüst fokozatának birtokosa lett. Jegyzetelés közben egy másik oklevélről (Az oktatásügy kiváló dol­gozója) akarom „lelopni" be­tűhíven a nevét. Ott a ve­zetéknév utolsó betűje „h". — Nem, nem így írom, csak egyszerűen Virág... Ez nem olyan név ... Szerintem „olyan”... (gyarmati) A Hamis pofonok emberpárja, Várday Zoltán és Lázár (Kerényi felvétele) Kati. Szép játék Játékszínen Meglátszik, hogy a Játék­szín hatvanegynéhány férő­helye nem a nagyszínház né­zőtere. Ott a bemutató óta eltelt két hét alatt már ezrek tudták volna le az idei évad premierjei közül a legutób­bit, elégítették volna ki az újabb előadással szembeni kíváncsiságukat. A játékszíni előadásra várni kell. Így a színház járók véleménycseréje helyett sokkal gyakrabban hallani ezt: Még nem tud­tam megnézni, de feltétlenül szeretném. Egyébként milyen az előadás? Azt hallottam... Hogy mit? Általában jót. Ahogy a cseppnyi nézőtéren hallgattam a tapsot, pontosan tudtam, íjogy az akkori este közönség^ is jó hírt visz to­vább. A két darab, amely a Mis­kolci NerAzeti Színház stúdió­jának idé^i évadbeli reper­toárján szerepel, Murray Schisgal Gépírók és Paul Everac Hamis pofonok című egyfelvonásosa. Mindkettő rövid, a szünettel együtt alig két óra az együttes játék­idejük. Kilenc órakor frissen keltünk fel a laticel-párnák­ról. Kellemes este volt, ben­nünket nem fárasztott ki. Azt hiszem, Nagy András Lászlót, az előadás rendező­jét sem : vette túlságosan igénybe a két darab színpad­ra állítása. Pontosan meg­szabják, hogy mit lehet be­lőlük kihozni. Blaskó Pétert, Jancsó Sa­roltát (Gépírók), Lázár Kata­lint és Várday Zoltánt (Ha­mis pofonok) azonban esté­ről estére megdolgoztatja ez a két emberpár. Nem kis dolog rivalda nélkül, árgus szemek (akkor is az, ha jó­indulatúan figyel) kereszttü­zében, a közönséghez test­közelben, pár négyzetméter­nyi helyen színházat ját­szani. Szó szerint, mert nem velünk együtt játszanak: mi sosem kerülünk arra a hő­fokra, amire ők. Nekünk játsszák el a két kamara­darabot, amelyek nem ráz- kódtatván meg a nézőt, meg­engedik, hogy kibújjon be­lőle a kíváncsi ember. Aki kíméletlenül megfigyel min­a Az Országos Filharmónia január 24-re hirdetett zene­kari estjén — a meghirdetett programtól eltérően — a Magyar Állami Hangver­senyzenekart Németh Gyula vezényli. Műsoron Mozart e-moll szimfóniája és Esz- dúr kürtversenye, valamint Beethoven hegedűversenye szerepel. Közreműködnek: Friedrich Ádám kürtművész és Kovács Dénes hegedű- művész. dent, és ha nem talál hibát a néznivalóban, akkor elége­dett. Így voltunk ezzel mi is. A Gépírók is, a Hamis po­fonok is a színész mesterség­beli tudását teszik próbára elsősorban. Mindkettő becsü­letes színészi feladat, amit a tehetséges fiatalok meg is oldanak. Jancsó Sarolta és Blaskó Péter tudja, hogyan kell fiatalon öreg embert játszani, sőt tudják azt is, ami több ennél: hogyan kell a színpadon megöregedni. Lázár Katalin és Várday Zol­tán élvezik a bravúrosan ügyes játék pergő ritmusát, a mesteri játékosok huszár­vágásait. Mi pedig (miután általában igaz, valószerű dol­gokat mondanak nekünk) örülünk az óramű-pontos, szép játéknak. Nem kis do­log, ha valami a maga ne­mében hibátlan. Mi hatvanan is elvittük a hírt: érdemes megnézni a Já­tékszín ’75 bemutatóját. Kel­lemes színházi este, kellemes két óra. Hogy a stúdió nem ap­rócska nagyszínpad ? Hogy innen maradtunk a rivaldán akkor is, ha azt a játékteret nem választja el zenekari árok a nézőtértől? Hogy ettől a két darabtól nem telik más, mint hogy ha jól viszik színpadra, magával és a lá­tottakkal elégedett közönség hagyja el a nézőteret? Eze­ket a kérdéseket este kilenc­kor nem azoknak tesszük fel, akik az előadásért dolgoztak és estéről estére bejönnek az ajtón, ha a függönyt helyet­tesítő lámpák felgyulladnak. MAKAI MARTA Műszaki múzeumok kiállítása A tudomány- és technika- történeti kutatások társadal­mi hasznosításának kérdései­ről tanácskoztak a szakem­berek a MTESZ tudomány- és technikatörténeti bizottsá­ga szervezetei ülésén, a Technika Házában. A tudománytörténészek ku­tatásaik során feltárják a tu­domány és technika történe­tének törvényszerűségeit, s ezeket összevetik a tudomá­nyos-technikai forradalom jellemzőivel. Megtárgyalják többek között, hogy az ötlet születésétől a találmányon át a gyakorlati alkalmazásig milyen hosszú utat tesz meg egy-egy technikai újdonság. ' A , kutatók megvizsgálják, van-e összefüggés a techni­ka fejlettsége és az ötlet­kivitelezés közti idő rövidü­lése között. A tapasztalato­kat a népgazdaság távlati tudományos kutatási tervei­nek kialakításánál is fel­használják. Az ülésen Szabadváry Fe­renc, az Országos Műszaki Múzeum igazgatója elmon­dotta, hogy az ország 12 szakmúzeuma a Műszaki Mú­zeummal együttműködve ké­szül, hogy sajátos eszközeivel ünnepelje meg hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lóját. Több helyen külön ki­állításokat szerveznek. A várpalotai Vegyészeti Múze­um a magyar vegyipar 30 éves fejlődését mutatja be, ezen belül elsősorban Bor­sod és Veszprém megye vegy­iparának három évtizedét demonstrálja. Az Öntödei Múzeum a magyar öntészek- nek a felszabadulás óta meg­tett útjáról gyűjt össze ér­dekes kiállítási anyagot, a zalaegerszegi Olajipari Mú­zeum pedig pályázatot hirdet a magyar olajkutatás törté­netének feldolgozására. Az Országos Műszaki Múzeum vándorkiállítás szervezését vette tervbe, témája a ma­gyar ipari műemlékek be­mutatása. lilllLÍlÜ SZERDA Kossuth rádió: 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Fekete Mária és Lovas:: Lajos nótákat énekel, Kállai Kiss Ernő klari- nétozik. — 13.54: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.09: Balla­dáink világa in. — 14.30: Nők­ről — nőknek — Zala megyé­ben — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Tűzön-vizén. Részle­tek. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A Quilapayun együttes hangversenye. — 16.23: Napirenden: a tartalékok — I. rész. — 16.33: Franck: A-dúr szonáta. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Csárdások. — 17.31: Napirenden: a tartalékok •— n. rész. — 17.46: Lemezmú­zeum. — 19.25: Mikszáth: A fe­kete város. — 19.55: örökzöld dallamok. — 20.53: Orvosi tás­kával a frontokon. — 21.23: Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia. — 21.45: Lukácsi Huba népda­lokat énekel, Fábián Márta cimbalmozik. — 22.20: Mária királynő és n. Lajos király a 'zenetörténetben. — 23.20: A H színházi mama. Részletek Styne musicaljéből. — 0.10: Kodály- kórusművek. Petőfi rádió: 12.00: Rossini operáiból. — 13.03: Házunk tá­ja. — 13.23: Csajkovszkij kó­rusmüveiből. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 14.00: Klubrádió. — 17.05: ötórai tea. — 18.05: Külpolitikai figyelő (ism.). — 18.20: Üzenet. Hangjáték Rózsa Ferencről, H. rész. — 19.05: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét, Niki­ta Magaloff zongoraestje. — Kb. 21.15: Kis magyar néprajz. — Kb. 21.20: Operettdalok. — 21.37: Napirenden: a tartalékok, m. rész. — 21.57: Randevú. — 23.15: Heródiás. Részletek Massenet operájából.-X- Körülbelül harmincezer hajdúnak döntő szerepe volt abban, hogy 1604 és 1606 között Bocskai István győzelmet győzelemre halmozva vívhatta szabadságharcát. A fejedelem hálából sok ezer hajdút telepített tiszántúli birtokaira, meg­alapította a hajdúvárosokat és kiváltságokat adott kemény öklű, harcos kedvenceinek. Mindezt tudjuk a történelem- könyvekből. Kardos Ferenc a Hajdúk című színes filmjében most arra vállalkozott, hogy kalandos történet keretében idézze meg az évszázadok mélyéről a nehéz életű, független­ségüket, viszonylagos szabadságukat nagy áron kiharcoló és megtartó, a magyar nép történelmében sajátos színt kép­viselő embereket. A látványos filmet — operatőre Kende János — Miskolcon a Kossuth mozi vetíti. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- Ismertetés — Hírek. — 17.35: Eredmények, gondok, tervek a Borsodnádasdi Lemezgyárban. — Munkavédelem vasútvonala­inkon. — Virágénekek. — 18.00: Borsodi Tükör. (Ülést tartott Miskolc megyei város Tanácsa; Az ifjúsági törvény végrehajtá­sa a Miskolc városi-járási NEB programjában; Amiben a Lenin Kohászati Művek már most 1976- ot ír ...) — 18.15: Sanzonok. — Női dolgok, női gondok. Kis­mamák, leendő édesanyák. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerzői Televízió, 1. műsor: 12.15: örökség, in. rész: Boldogt la­kodalom. (Ism.) — 17.28: Hírek. — 17.35: Csehszlovák útirajz- film-sorozat. ni. rész. — 17.55: Nevező. Érdemes-e tanulni? — 18.35: Falujárás. Ríportmüsor. — 19.05: Reklámműsor. — 19.10: A közönségszolgálat tájékoztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: 5-tusa. Papucs játék. — 20.20: Max Frisch: Don Juan, avagy a geometria szerel­me. A Vígszínház előadása fel­vételről. — 22.20: Tv-hiradó — 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Még egyszer. Ismétlés a decemberi műsorokból. — 20.01: Dráma és remény Cipruson. (Ismétlés.) — 20.15: Hidas Antal: Ficzek úr. Tévéfiim. (Ismétlés.) — 21.30: Tv-hlradó — 2. — 21.50: Mont- martrei ibolya. Kálmán Imre operettje. MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ Egerek és emberek Bérletszünet Este 7 órakor Játékszín ’75: Gépírók — Ha­mis pofonok. Este 7 órakor. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE CSAK SEMMI SZEXET KEREM, ANGOLOK VAGYUNK! Mb szí. angol film Kezdés- f. 4 és hn. 6 órakor A RENDŐRSÉG MEGKÖSZÖNI! Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Kezdés: B órakor KOSSUTH DE. CSAK SEMMI SZEXET KÉREM. ANGOLOK VAGYUNK! Mb. szí. angol film Kezdés: f9. fii és fi órakor DU. AZ UTOLSÓ PERCIG Mb. szovjet film Kezdés: f. 3 órakor CSAK SEMMI SZEXET KÉREM, ANGOLOK VAGYUNK! Mb. szí. angol film Kezdés: hn. 5 és 7 órakor SÁGVARI A VIZSGALAT LEZÁRULT, FELEJTSE EL! Mb. színes olasz film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.22: A cirkusz csillagai. — 8.49: A fogyasztás két világa, n. rész. — 9.14: Hall­gassuk együtt! — 10.05: Iskola­rádió. — 10.30: Az álruhás ker­tészlány. Részletek Mozart ope­rájából. — 11.17: Gondolat. Petőfi rádió: 8.05: Forral György táncdalaiból. — 8.15: Barokk kamarazene. — 9.00: Népdalcsokor. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Egy ki» figyelmet kérek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom