Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-02 / 282. szám

a miskolciaké a szó Diákok a Népkerlben Az elmúlt héten, amikor ebéd utáni sétára a Nép- lcertbe mentem, szívet me­lengető látvány fogadott. Fiúk és lányok népes cso­portja dolgozott keményen, eltakarították a Népkertet bokáig elborító őszi avart. Munkájuk nyomán újra jár­hatóvá lett a fasorok közti út. De kik is voltak ezek a diákok? Megkérdeztem a legbuzgóbbat. Büszkén felel­te: „A Nagyváthy utcai al­talános iskola Vili. A és B osztályos tanulói vagyunk.” Szép tett ez, ifjú barátaim, köszönet nektek hasznos munkátokért — írja Kun Pál miskolci olvasónk. Nyílt levél egy fenyőfáért Tisztelt Igazgató (Jr! Nem tadok elég felháborodottan írni arról, aminek a múlt héten, csütörtökön délután fél 4 órakor a Palóczy utcai leánykol­légium Dózsa György utca felé eső parkjában szemtanúja voltam. Két kollégista kislány — a harmadik az árkádok alól statisz­tált — a legnagyobb lelkinyugalommal tördelte a parkban levő fia­tal fenyőfa gyenge ágait. A csonkítás előre megfontolt szándékkal történt, mert az egyik kislány kezében olló is volt — ha a tördelés nem megy simán, legyen egy kisegítő szerszám is kéznél. Megütötte a fülemet, amikor az egyik kislány valami ilyesmit mondott: „Milyen jó lesz ez a gally a szobába!” A jelenet annyira felháborított, hogy nem bírtam megállni szó nélkül. Elnézést a goromba kifejezésért, de elzavartam őket onnan, amit elég kelletlenül, de tudomásul vettek, és besomfordáltak ideig­lenes tartózkodási helyükre, a kollégiumba — a hátsó bejáraton. Nap mint nap környezetvédelemről, az erdők, fák, növények vé­delméről beszélünk, s mégis akadnak, akik ilyen felelőtlenül képe­sek egy fenyőfát megfosztani örökzöld gallyaitól csak azért, hogy pár napig a szobájukat díszítse. Kis úttörőink minden tavasszal fásítási hónapot rendeznek, ez idő alatt rengeteg facsemetét ültetnek el, hogy az amúgy is alaposan megkopasztolt, fáitól megfosztott városunkat megpróbálják barátsá­gossá, üdévé, zölddé varázsolni. Hiábavaló azonban minden igye­kezetük, ha az ilyen úttörőkorból alig cgy-két évvel kinőtt lánykák — nem merem feltételezni, hogy KISZ-tagok — ilyen barbárságot képesek elkövetni. Biztos vagyok benne, hogy az igazgató úr a kollégium egcsz kollektíváját fc' *’' ásítja majd két lányka tettének helytelense- gcröl. Pócs Imre Miskolc Lehet pár fokkal kevesebb? Udvariasabban! Korunk nagy áldása a távfű­téses lakás. Kinek hiányozna a gyújtósvágás, a hamuzás vagy az olajtöltögetés. Nekem aztán nem, pedig az „átállás” nem megy könnyen. De a tisztát és a nagyon kényelmest szívesen fogadjuk cl. Hogy mégis tollat ragadtam, az azért történt, mert úgy gondolom, hogy nem csak engem érintő témáról írok. Éjjel mindig melegebb van, mint ami egészséges. A napi hőmérséklet állandóan 20—23 fok, s így a betonelemek sem hülnek le az egyenletes melegben. Viszont este 10 óra és reggel 6 óra kö­zött, azt hiszem, nem lenne szükség ilyen melegre. Tudom, ilyenkor azt mondják, hogy az idősek, betegek és a gyermekek miatt van ez így, de mert a lábzsáktól a pehelypap­lanig mindenkinek rendelkezésé­re áll minden takaró alkalmatos­ság, nem egészséges az éjszakai nagy meleg. Azt is tudom, hogy különböző vérmérsékletnek va­gyunk. Van, aki mindig fázik, vagy mindig melege van. De egy biztos: azt már évszázadok óta tudják, hogy álmunk akkor za­vartalan, ha kiszellőztetett, nem meleg szobában fekszünk le. A takarékosság mindannyiunk érdeke, hát még ha egészséges is! FODOR ÉVA Miskolc Ls ha csorba a palack? Naponta vásárolok hűsítő italt és néha sört az üzle­tekben. Nagyon sok bosszú­ságot okoz és kidobott pénzt jelent azonban a csorba üveg, melyet az üzletek nem vesznek vissza. Az üvege­ket csak otthon nyitjuk ki, s hiába tapasztaljuk, hogy már „sérülten” kaptuk, ez ellen nem lehet reklamálni. Nemcsak az 1.50 forint bosszantja a vásárlót, hanem becsapva érzi magát akkor, amikor már hibás árut kap a pénzéért, vagy pedig a nyitáskor sérül meg az üveg — hibáján kívül —, amit később hiába reklamál. El­hiszem, hogy sérült üvege­ket nem lehet újból meg­tölteni, de akkor vigyázza­nak arra. hogy ne kerüljön forgalomba hibás áru. Eble Edéné Miskolc Árleszállítás a „Delikátess” Csemegeholtban ! 1974. december 2-től 31 -lg olcsó áron szerelheti be itaiszükségletét Megnevezés Mennyiség Régi ár Új ár Soproni kékfrankos 0,7 17,40 15,­Soproni kékfrankos 1/1 22,60 20,­Bácskai szemelt rizling 1/1 20,60 18,­Izsáki fehér 1/1 18,60 16,­Domoszlói muskotály 0,7 29,30 25,­Bogiári muskotály 0,7 25,80 23,­Villányi Oportó 0,7 24,­21,­Kadarka 0,7 21,60 19,­Cabernet 0,7 25,10 23,­Burgundi 0,7 23,— 20,­Örmény konyak 110,— 90,­Ámoré 18. Isolabella 135,— 110,— VODKÁK; Moszkovszkajo 55,— 50,­Sztolicsnaja 52,— 47,­Zubrovka 50,— «6,­Csiszta Wibor 50,— 46,­PEZSGŐK: Pompadour 45,— 40,­Olimpia 43,— 38,— Carmen 42,­37,­Miskolcról Bükkaranyosra me­netrend szerint 11.15 órakor kel­lene indulni egy autóbusznak. A menetrend szerinti járatok gyak­ran kimaradnak és az utasok ingajáratban vannak a kisgyőri és a bükkaranyosi megállóhely között, mert nem tudják, hogy melyik indul előbb. Gyakran elő­fordul, hogy csak a kisgyőri járatot indítják, azon pedig annyi az utas, hogy alig férünk fel, nem beszélve arról, hogy Csabán vagy Görömbölyön meg sem áll. De hiába is állna meg, mert nem tud senkit felvenni a zsúfolt busz. Pedig ha valaki reggel 4 órakor felkel és ledol­gozza a napi 8 óráját, örül, ha minél előbb hazamehet, nem pe­dig órákig vár a megállóban. November 25-én a következő eset történt: jött a bükkaranyosi busz, aminek nagyon örültünk, örömünk azonban korai volt, mert a harsány! megállóba állt be. Ott közölték velünk, hogy az autóbusz Harsányba megy. Ér­deklődésemet a forgalmi irodán a következő szavakkal utasítot­ták el: Maga ott parancsoljon, ahol dolgozik. — Elnézést ké­rek, én kérdezni szeretnék, és nem parancsolni. Meg sem hall­gattak — semmi közöm hozzá, ez az ő dolguk, ne szóljak bele. Ehhez aztán már igazán nem tudtam mit szólni. Válasz nélkül maradva álltam, majd a kalauz közölte, hogy a kisgyőri járat megy Bükkaranyosra is. Nem lehetne údvariasabban? K. I. Bükkaranyos ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SÁNDORNÉ TELEFON: 18-221 A csokoládégyár rekonstrukciója Diósgyőri Mikulás nyolc országban A Szerencsi Csokoládégyár területe ezekben a napokban valóságos sártenger. Gödrök, állványok mindenfelé. Fini­séhez érkezett a gyár re­konstrukciója^ A/. ,,újjászületés” alaposan próbára teszi a csokoládé­gyáriakat. Mivel öt hónapig nem készítenek cukorkát, mennyiségi tervüket nem tudják teljesíteni. A többi üzemrész és a diósgyőri gyáregység helytállása révén azonban az árbevételi terv­vel nem lesz baj. Igaz, nye­reség sem várható annyi mint az előző évben, de hát ez érthető is. — Ha öt-hat hónap múlva befejeződik a rekonstrukció, az idei 700 millióról több mint 800 millió forintra ug­rik fel a termelési érték — mondja Restás Aladár igaz­gató. — Tizenhét új termék­kel jelentkezünk a piacon. Elsősorban természetesen itthon, hiszen a Magyar Édesipar alapelve, hogy min­denekelőtt a hazai piacot lássuk el édesáruval, s csak ezután következhet a kül­föld. Ezért a rekonstrukció ellenére i* zavartalan lesz a karácsonyi szaloncukor-ellá­tás, , s természetesen miku­lásra is alaposan felkészül­tünk: Diósgyőrben 100 vagon üreges csokoládéfigurát gyár­tottunk. A hazai piacra 75, exportra 31 vagon termék került. Hazánk lakossága 14­féle. Diósgyőrben készült csokoládámikulásban, -csiz­mában válogathat, amelyek súlya két dekától fél kilóig terjed. De diósgyőri csoki­mikulást vásárolhatnak a nyugatnémet, az osztrák, a, finn, a svéd, a dán, az an­gol, a francia gyermekek szülei is. A Magyar Édesipar gyárai, köztük a szerencsi is, nin­csenek könnyű helyzetben. Az utóbbi időben a világ­piacon jelentősen emelkedett az alapanyagok ára. A cu­koré például tonnánként már 1800 dollár, ami azt. je­lenti, hogy 50—70 forintot kellene fizetni itthon kiló­jáért, ha átszámolnánk az árát. De ugyancsak emelke­dett a mogyoró, a mandula, a szójabab ára, a csoma­golóanyagokról nem is be­szélve. — Mindezek ellenére a Szerencsi Csokoládégyár ter­melése 1980-ra — 1973-at vé­ve alapul — megduplázódik — jelentette ki Restás Ala­dár. — Arra törekszünk, hogy az édesáru mégis lehe­tőleg változatlan áron kerül­jön a magyar fogyasztókhoz. . Ny. I. Ismét rügyeznek a fák? Az alpesi flórájáról ne­vezetes soproni hegyvidéken érdekes jelenséget figyeltek meg az erdőket járó erdé­szek. A mogyoró, a mézgás éger és más fafélék barkái, rügyei az itteni enyhe idő­járás hatására megduzzad­tak. A szakemberek aggód­nak, hogy egy hirtelen be­következő hideg hullám be­fagyasztja Sopron környé­kén a fakadó rügyeket. Városi tanácstagok fogadóórái 1974. december 2. Almási Istvánné, 1/3. sz. terü­leti pártalapszervezet, Tizeshon- véd u. 21., 17 órától; Demők Jó- zsefné, Ságvári utcai általános iskola, 17 órától; Endrédi Jó­zsef, OTP igazgatói szoba, Szé­chenyi utca 15—17., 15 órától; Harhai József, görömbölyi párt­alapszervezet, 17 órától; Honti András, Miskolci Ingatlankezelő Vállalat, Dózsa Gy. u. 30., 17 órától; Kiss Mártonné, Kilián- északi óvoda, Kacsóli P. u. 8., 12 órától; Korponai Jánosné dr., Bacsó B. u. 70. sz., óvoda, 17 Fiatal arcok Ha nem tiszta, vidd vissza... Kühne Katalin könyvtárosnő a tájékoz­tató asztalnál áll a József Attila Klub- könyvtár ízlésesen berendezett olvasótermé­ben. Dél van, éppen most nyitottak. Láto­gató ilyenkor még nem nagyon érkezik. — Ezt a csendes, zavartalan időt haszná­lom fel arra, hogy szortírozzam a könyve­ket, katalógusokat, helyükre rakjam az újon­nan érekzett újságokat, folyóiratokat, mert később erre már nincs idő. Sűrűn jönnek az olvasók, velük kell foglalkozni. Huszonöt ezer kötet könyvünk van, 160-féle folyóira­tunk. Három éve adták át ezt a könyvtá­rat, az 1200 állandó olvasónk 40 százaléka fiatal, akik főleg a környékről, a Szentpé- teri kapui lakótelepről és az egészségügyi szakiskolából verbuválódnak. Számomra nagy öröm, ha tanácsért, olvasnivalóért for­dulnak hozzám. Jó magam itt a munka mellett már nem nagyon olvashatok, in­kább éjszaka „ásom be magam” könyveim közé. Levelező tagozaton most végzem a népművelés-könyvtár szakot. Büszke vagyok arra, hogy otthon is szépen gyarapodó könyvtáram van, körülbelül 500 kötet. Ezek­kel a könyvekkel sokkal intimebb a kap­csolatom. Az én érdeklődésemet édesapám irányí­totta a könyvekre, amit talán már meg is bánt, mert bizony gyakran kapnak rajta a szüleim, hogy még hajnalban is a könyv fölött ülök. Ez az egyetlen dolog, amiben telhetetlen vagyok. Kiráz a hideg, ha arra gondolok, mi történne, ha egyszer nem tudnék választ adni az olvasónak valami­lyen hozzám intézett kérdésére. Ehhez pe­dig nem elég csupán a klasszikus müveket ismerni. A legújabb könyveken kivüLmég a napi sajtót és a folyóiratokat is át kell futnom.:. — Az igazi öröm számomra az, amikor valaki itt a szemem előtt igazi olvasóvá nevelkedik. Amikor a fiatalok beiratkoznak, eleinte válogatás nélkül viszik a legkom- merszebb könyveket. Az én dolgom akkor kezdődik, amikor először fordulnak taná­csért hozzám. Ilyenkor a könyveik közé észrevétlenül becsempészhetek egy kis igazi irodalmat, a következő alkalommal eset­leg többet, aztán emelem a mércét. Az ol­vasó észre sem veszi, ha szerencsés volt a kezdet, megnő az „étvágya”, már saját ma­ga kéri azokat a műveket, amelyeket én is szívesen ajánlanék neki.. . Az a mi mun­kánk szépsége, öröme és lényege, hogy el­vezessük a fiatalokat a „víz tiszta ízéhez" amit ha megismernek, utána mindig arra vágynak és „nem isznak másból, csak tiszt : forrásból”. Hogy is van a mondóka? Ha nem tiszta, vidd vissza, ott a szamár megissza.. VARGA RUDOLF órától; Molnár Miklós, n. sz. la­kásszövetkezet irodája, Katowice u. 7., 18 órától; Nagy Károlyné, Rozgonyi P. u. 6., 18 órától; Ökrös Béláné, Gagarin u. 13., 17 órától; Papp Gyula, Patyolat Vállalat kultúrterme, Győri ka­pu 48., 18 órától; Somossy Kata­lin, 1/5. sz. területi pártalapszer­vezet, Kassai u. 86., 18 órától; Szegedy Gyula, Wesselényi u. 43., 16 órától; Várkoly József, Zrí­nyi Gimnázium, Rudas L. u. 2., 17.30 órától. 1974. december 3. Ifj. Tasnádi László, BÁfiV ren­dészeti iroda, Magyar—Szovjet Barátság tér 4., 18 órától. 1974. december 4. Budai Barnáné, Ady Endre Művelődési Ház, Kuruc u., 18 órától. 1974. december 5. Gáspár Sándor. Erdei Termé­keket Feldolgozó Vállalat, Szent- péteri kapu 5—7., 17 órától; Piu- kovics József, Fazekas utcai ál­talános iskola, 17 órától. 1974. december 6. Csetneki Józsefné, Győri kapu 132., 17 órától, 1974. december 7. Titkö István, II., Szabó E. u. 70., 16 órától. 1974. december 9. Bumbera László, Költs u. 23., 16 órától; Búzái Pál, 1/6. sz. te­rületi pártalapszervezet, Tanács­ház tér 2., 17 órától; dr. Gyimesi Béla, III. kerületi Hivatal, Marx K. u. 96., 15 órától; Kerényi Jó­zsef, Árpád u. 14. fszt. bal ol­dal, házfelügyelő helyisége, 17 órától; Szaniszló Bálint, Bene­dek u. 7., 17 órától;. Sztrelcsik Ferenc, Jegenyés u. 4., 18 órától; Vitányi Imre, 1/5, sz. területi pártalanszervezet, Kassai u. 86., 18 órától. 1974. december 10. Koval Pál, 1/6. sz. területi párt­alapszervezet, Tanácsház tér 2., 17 órától; Kormos György, tsz- iroda, Major u; 4., 16 órától; Se­bők Ferenc, Anna u. 62., 18 órá­tól; Tóth Imre, 1/3. sz. területi pártalapszervezet, Tlzeshonvéd u 21., lé órától; Vári Tamásné, LÁEV kultúrterem, Erdész utca 24., 19 órától; Vindt Márta, Bri­gád u. 18., 17 órától. jf: Európa nyolc országába kapnak majd Miskolcon készült csokoládémikulást az idén a gyerekek (Vadas Zsuzsa /elvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom