Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-18 / 296. szám

Hogyan fesz kolbász a fából? Kincseket re az erdS ] ■ Mi köze az erdőnek a tech­nikához? Szabad-e, illik-e a rentabilitásról, költségszint­ről, a gépek teljesítményéről beszélni az „árnyas erdőben”, ahol madár fütyül, ahol özek, szarvasok járnak? A kérdés költői, s bizony, nem is a Borsod megyei kép­viselőcsoport legutóbbi ülé­sén hangzott el, annak elle­nére, hogy az erdőről volt szó. Erdész-romantika és technika A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság 120 ezer hektár holdon gazdálkodik. Gazdálkodik, és ez szó sze­rint értendő. Az idei terme­lési terv 589 ezer forint. Sok ez, de több is lehetne, s ezt jól tudják a kiemelt kategó­riájú vállalat sok kitüntetés­sel büszkélkedő dolgozói. (Az Állami-díjas szocialista bri­gádvezető, Lévai László eb­ben az évben kapta meg a Munkaérdemrend arany fo­kozatát.) Az alapítóhatározatban fog­lalt erdőgazdálkodási és fa­# Fát vágnak valahol a Bükkben (Ágotha Tibor felvétele) feldolgozó tevékenység meg­lehetősen tág munkaterületet jelent, amelybe egyaránt bele­tartozik a fásítás, erdőfelújí­tás, fakitermelés és -feldol­gozás, mag- és csemeteter­melés. vadgazdálkodás, vadá­szat, és az úgynevezett erdei melléktermékek hasznosítása. Az ötezer dolgozót foglal­koztató, saját nagyüzem egy­re inkább ipari jellegűvé vá­lik. Az erdész-romantikát fel­váltotta a technika, mint ahogy a kézifűrészt az anti- vibrációs motoros fűrész. A külterjes erdészeti tevékeny­ség ideje lejárt, a munkaerő egyre fogy és a nehéz fizi­kai munkát csökkenteni kell. E gondolatok jegyében kezd­tek hozZá a műszaki fejlesz­tés sok éven át tartó, nem kis szellemi és anyagi áldo­zatot követelő munkájához; annak reményében, hogy a fának mint nyersanyagnak és mint jövedelemszerző forrás­nak visszaadják a rangját. Veszik a faszenet A korszerű erdőgazdálko­dáshoz hektáronként legalább háromezer forint értékű technikára van szükség. A borsodi gazdaság 103 millió forint értékű gép- és jármű­parkjából jelenleg mindösz- sze 860 forint jut egy-egy hektárra. Az előrelépés fel­tétele: évenként legalább húszmillió forint, azaz eny- nyit kellene fordítani a gé­pesítésre. A gazdaság harmincmilliós fejlesztési alapjából azonban másra is kell költeni, s a fűrészipari rekonstrukció végrehajtására felvett köl­csön, valamint a gépbeszer­zésre és az erdőfeltárásra igénybe vett állami dotáció sem' elégséges a „mai kor parancsolóan szükséges tech­nikai színvonalának” eléré-. sére. Az erdő kincseket rejt, er- deink kincseket érnek. Csak A borsodi erdőben égetett faszén keresett cikÚ a külföldi piacokon. (Kerényi László felvétele) néhány példa. Az erdei mag­vak tőkés exportja az elmúlt esztendőben félmillió forintot hozott. A háromnegyed rész­ben külföldre vitt papírfa be­vétele harmincmillió deviza­forint bevételt jelentett. A korántsem mellékes erdei melléktermékek is szépen fi­zetnek. Egy forint értéket — a gazdaságra nézve kedvező költségszint miatt — 64 fil­léres befektetéssel állítanak elő. Az egy esztendő alatt égetett 2600 tonna faszénből kétezer tonna a határon túl­ra kerül. Száz őz, harminc muflon A vadgazdálkodási, vadá­szati tevékenység csaknem 55 ezer hektár területű rezervá­tumra terjed ki. A vadászati ütemterv erre az évre há­romszáz szarvas, száz őz, harminc muflon és 160 vad­disznó kilövését írja elő. Te­hetős külföldiek 24 szarvas­bikát ejtettek el... Ám a nemes trófeák fejé­ben kapott pénz is mellé­kes bevétel ahhoz az összeg­hez képest, amelyet egy kor­szerű fakémiai üzem hozna. Mentesítő expressz A világítással, fűtéssel sem lesz baj (Folytatás az 1. oldalról) December 20-án 2 mente­sítő, 21-én, a legnagyobb forgalmú napon 17 mentesí­tő szerelvény indul és érke­zik. December 22-én és 23- án pedig hét vonattal indí­tanak többet, mint amennyi a ‘ menetrendben szerepel. December 24-én 10, a továb­bi napokon, 25-én három, 26-án hét, 27-én pedig öt mentesítő szerelvényre szá­míthatnak az utasok. De­cember 28-án és 29-én nem indítanak több vonatot, de 30-án már három pótszerel­vénnyel több közlekedik, szilveszterkor pedig nyolccal több. A mentesítő vonatok álta­lában Budapest Keleti pá­lyaudvar—Miskolc, Nyíregy­háza, illetve Miskolc, Sátor­aljaújhely között közleked­nek. Az ünnepi forgalom ide­jén többen keresik a hely­jegyes kocsikat is. Ezért pén­teken, december 20-án Nyír­egyházáig megy a Lillafüred expressz mentesítője. De­cember 21-én ugyancsak Bu­dapest és Nyíregyháza kö­zött lesz egy mentesítő hely­jegyes expressz. A Tokaj expressz 21-én, 22-én, 24-én kap még egy mentesítőt, mig ellenirány­ban, Nyíregyháza és Buda­pest között 26-án indítanak még egy expresszi. Az ünnepek idején Mis­kolc és Szeged között köz­lekedő gyorsvonat december 20-tól január 5-ig 10 sze­mélykocsival, nyolcszáz ülő­hellyel áll az utasok rendel­kezésére. A MÁV Miskolci Igazga­tóságán közölték, hogy a ko­csiállományt megfelelően fel­készítették az ünnepi forga­lomra, különösen jól átvizs­gálták a világító- és fűtő- berendezéseket. A MÁV azt kéri az utasaktól, hogy le­gyenek óvatosak, körülte­kintőek az „utazási csúcs” idején. Nyugdíjasok háza Szombathelyen, a volt sza­badtéri szír pad fölött, elő- közművesített területen nyugdíjasok háza épül. Az ötemeletes új létesítmény­ben 80 lakás kap helyet. Minden szinten tíz nagyobb, kétszemélyes és hat kisebb, egyszemélyes gerzonlakás épül. A nyugdíjasok háza a tervek szerint a jövő év vé­gere készül eí. Fogorvoshiány Egyre aggasztóbb mérete­ket ölt megyénkben a fog,- orvoshiány. A 149 fogorvosi állásból jelenleg 30 üres, ezek közül 25 évek óta be­töltetlen. Pedig az egyetem­ről kikerülő diplomásokat a legtöbb helyen összkomfor­tos, garázsos családi házak várják, a berendezett rende­lőintézet mellett. Városunkban jelenleg 10 fogorvosi státuszra várnak jelentkezőt. A több tízezer köbméterre rúgó fahulladék ugyanis bi­zonyos kémiai eljárásokkal hasznosítható. A gazdaság vezetői kimutatták, hogy egy háromszázmilliós beruházási költségű fa-hidrolizáló üzem, amely takarmányélesztőt és furfurolt állítana elő, mint­egy négymillió dolláros meg­takarítást tenne lehetővé évente. A külföldi tapaszta­latokból tudjuk, hogy egy tonna takarmányból 0,8 ton­na sertéshús, vagy harminc­ezer tojás, vagy 4500 liter tej állítható elő. A példaként említett fakémiai üzem éven­te 12 ezer tonna takarmány­élesztőt produkálna. Gondol­juk csak meg: a fából takar­mányt előállító üzem alap­anyag-szükséglete 140 ezer köbméter hulladékfa és fű­részpor. A felmérések szerint Bor­sodban legalább 250 ezer köb­méter, jelenleg sehol sem és sehogyan sem hasznosítható fahulladék van. Kár lenne veszni hagyni! (braekó) Érdemes lenne egyszer tudományos alapossággal utána­járni, hogy a tanácsi dolgozók közül jó néhány miért megy korengedménnyel nyugdíjba. S egyáltalán miért van az, hogy a tanácsi apparátus több alkalmazottjának idegrendszere, enyhén szólva zilált, hogy nem könnyű egy-egy jó szak­embert megnyerni e mindenféle szempontból fontos népkép­viseleti szerv felelős posztjainak betöltésére, annak ellenére, hogy a közelmúltban rendezték a fizetéseket és bevezették a rövidített munkahetet. Jó lenne egyszer egy kimerítő orvosi­pszichológiai vizsgálatot tartani, hogy egyszer azok is ki- panaszkodhassák magukat, akikre általában panaszkodunk . . . A tanácsok munkáját korszerűsítő törekvések — a hatás­körök decentralizálása jegyében — azt célozták, hogy az ügyek intézése kerüljön közelebb az állampolgárokhoz, s ez­által gyorsuljon meg, és lehetőleg egyszerűsödjön az ügyes­bajos dolgok elintézése. A lehetőséggel egyre inkább élni tudó demokratizmusunk, nyújtott ehhez megfelelő kereteket, valamint az a, szocialista alaptörvényből fakadó szükség- szerűség, hogy erősödjön a társadalrhi ellenőrzés. Jól tudom, hogy a két bekezdés állításai alapvetően nem mondanak ellent egymásnak, de a jobb ügyintézés, a mindenki­nek tetsző Janácsi munka most még gyakran erőn felüli válla­lásra készteti a tanácsi dolgozókat. Az persze egy pillanatig sem vitás, hogy az ügyes-bajos dolgában eljáró állampolgár, az előbbit kéri számon, s nem firtatja, hogy naponta hány' nyugtatót szed, s éjszaka nyugodtan alszik-e a tanácsi em­ber. A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén arról volt szó, hogy a tanácsi munka korszerűsítésére hozott határozatok hogyan valósultak meg, hogy a lakosság „csak” hivatalt lát-e a helyi tanácsokban, vagy pedig tudja, érzi: hogy ez a népképviseleti szerv általa és érte van. Ismerjük az ügyfélforgalom adatait. Tudjuk, hogy 1974 első félévében a megyében a különböző szintű tanácsok csaknem 380 ezer ügyet Iktattak, intéztek el. Hatalmas szám ez, s ha csak ennek alapján kellene ítélni, akkor könnyű helyzetben lennénk. Tény, hogy jelentősen növekedett az „ügyek” száma, de felelőtlenség lenne az „akta-gyártó” titulussal illetni azo­kat, akik a közügyek intézésének — gyakran hálátlan és népszerűtlen — feladatát vállalták. A megyei tanács végrehajtó bizottsága biztatónak ítélte a tanácsi munka színvonalának javulását... De ez csak egy mondat a határozatok két és fél oldalából. A szakmai észre­vételek között az is olvasható — és ez közvetlenül érint csaknem mindenkit —, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a döntések magyaros megfogalmazására, az indokok pontos és meggyőző kidolgozására. B. L A népesedéspolitikával kap­csolatos egészségnevelési mód­szerekről és lehetőségekről tanácskozott tegnap az Egész­ségügyi Felvilágosítás Társa­dalmi Tanácsa. / Az Egészségügyi Felvilágo­sítási Központban az év eleje óta önálló csoport foglalkozik a népesedéspolitikai kérdé­sekkel. Munkájuk jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a felvilágosítás alap­jául szolgáló egységes orszá­gos szemléletet sikerült ki­alakítani. Emellett az intézet a iiipn veheti a II. prioréul misera? Megjelent a második prog­ram műsora a tokaji tévéadó körzetében levő készülékek képernyőjén is. így Buda­pest és Pécs után már Bor­sodban és a szomszédos me­gyék egyes területein is vá­laszthatnak a két műsor kö­zül a tévénézők. Sokan for­dultak hozzánk a napokban, hogy megtudják, hogyan is vehető jól a televízió máso­dik. programja. Ott, ahol a központi an­tennákat' már átszerelték, át­alakították, elegendő, ha a készülék csatornaváltóját az I-es állásba forgatjuk el. Azoknál a készülékeknél, ahol eredetileg UHF és VHF leválasztó gombok találha­tók, nem kell átkapcsolni, csak annak a gombnak a használatára lesz szükség, melyikkel a tévét eddig is bekapcsolták. Ugyanis ezek a leválasztó kapcsolók gyárilag ki van­nak kötve és hozzávetőleg 500 forintba kerülő átalakí­tásra lenne szükség ahhoz, hogy használhassuk, de tu­lajdonképpen erre nincs szükség. Miskolcon a közpon­ti antennával rendelkező MIK-lakóházak többségénél az átalakításokat elvégezték, a szükséges csatlakozó zsi­nórokkal folyamatosan vehe­tő a II. program műsora, minden egyéb befektetés és szerelés nélkül. A központi antennával nem rendelkező lakásoknál új, a II. program vételéhez szükséges antennát kell felszerelni és szükség van konverterre is. Itt je­gyezzük meg, hogy csak az UE—100-as, Tokaj elnevezé­sű konverter használható Észak-Magyarország terüle­tén. A korábban Pécsett és Budapesten árusított ilyen készülékek alkalmatlanok a jó vétel biztosítására. A csa­ládi házakon felállított — nem központi antennával fel­szerelt — sok elemes anten­nák segítségével a 26-os csatornán fogható a műsor, vagyis a 12-es ál­lásban. Az antenna csatlakozóit a konverter keretantennájának a helyére kell csatlakoztatni, míg a konvertert a televízió hátoldalán levő „távol” fel­iratú hüvelypárba kell be­dugni. Merőben más a helyzet a legújabb típusú készülékek­nél, amelyek gyártási pros­pektusában is felhívják a tulajdonos figyelmét arra, hogy a második program vé­telére is alkalmas. Az ilyen tévékhez csak jó antennára van szükség. N. J. saját költségvetési keretén belül — több millió forintot kapott népesedéspolitikai ki­adványok, filmek, diafilmek készítésére. Az idén megje­lent kiadványok színvonala­sabbak a korábbiaknál. Ugyanakkor elkészültek a különböző módszertani se­gédanyagok is, amelyeket ha­marosan megküldenek a me­gyei egészségnevelési csopor­toknak. A tanács tagjai a kísérleti jelleggel 1975 februárjában bevezetésre kerülő iskolai oktatással kapcsolatban hang­súlyozták: noha nem orvosi, hanem alapvetően pedagógiai feladatról, nevelésről van szó, ez a munka különösen nagy körültekintést és ál­landó egészségügyi szakmai ellenőrzést, támogatást kíván. Az Egészségügyi Felvilá­gosítási Központ és az Or­szágos Egészségnevelési há­lózat felvilágosító munkáját ezért a jövőben elsősorban azokban az iskolákban kí­vánják szorgalmazni, ahol az még nem kapott helyet a szervezett iskolai oktatás kereteiben. !é$l tart a városi KISZ-vb Végrehajtó bizottsági ülés tart pénteken reggel 8 órá tói a KISZ városi bizottsá ga. Először a MÁV és posta KISZ-bizottságainai jelentését hallgatják me KISZ-szervezeteik testvér kapcsolatáról. Ezt követőé javaslat hangzik el a jöv évi forradalmi ifjúsági na pok előkészítéséről, vala mint felszabadulásunk 3( évfordulójának megünneplé séről. A Miskolci Vendéglá tóipari Vállalat és a Mis kolci Élelmiszer Kiskereske delmi Vállalat csúcsszerve zetének titkárai beszámol nak érdekvédelmi tevékeny ségükről, végül a végrehajt bizottság szervezeti kérdése két tárgyal. Egészségügyi felvilágosítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom