Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1974-12-16 / 294. szám
4 Wester is jó... Pantallóvizsffáztató Az a bizonyas második műszak Kimondani is sok: a magyar nők együttesen évi 800 millió munkanapot dolgoznak otthon, a „második műszakban”. Napi 3,5—5 órát töltenek el háztartási munkával. Es korábban még ennél is rosszabb volt a helyzet. A Magyar Nők Országos Tanácsának legutóbbi ülésén a háztartási szolgáltatásokról, fejlesztésük feladatairól tanácskoztak. S bár megállapították, hogy az ország 3 millió 358 ezer háztartásában a családok ellátását segítő szolgáltatások a tervidőszakban kedvező irányban fejlődtek, még mindig túlterhelik a dolgozó nőket az otthoni munkák. Mert amennyire igaz, hogy az említett háztartások kétharmadában használnak mosógépet, egyharmadában centrifugát, olyannyira igaz az is, hogy egy-egy nagymosás — s ilyen legalább kéthetenként van — még a gépesítés mellett is időigényes — és fárasztó. A nagyüzemi mosást nem véletlenül veszik 70 százalékkal többen igénybe, mint 1970-ben. Csakhogy sokakat elriaszt a hosszú határidő — 10—14 nap —, mire a tiszta holmit visszakapja. A Nőtanács éppen ezért a mosó-vegytisztító hálózat bővítését sürgeti, főként a munkáslakta negyedekben és a városkörnyéki településeken. A KERMI nadrágszakértői fogtak egy csomó nadrágot és megvizsgálták. Nem vetlek fel, de nyúzták-húzták, összegyűrték, kimosták, majd újra megvizsgálták, fénypróbának vetették alá, s tapasztalataikat egy nagy táblázatba foglalták. Így készült el a női pantallók tesztje, amely minden bizonnyal alaposabb és tudományosabb, mint az alkalmi vásárló értékítélete. Ám. a Nagyító című folyóirat által közölt ismertető nem megmásíthatatlan és megfellebbezhetetlen igazságot nyilatkoztat ki, hanem olyan tanácsokat közöl, amelyeket ajánlatos, ám korántsem kötelező megfogadni. Az újabb divatról tudni kell, hogy a nadrág a csípőn és a combon feszül, így fokozottabb igénybevételnek van kitéve a szövet. Ajánlatos tehát a nehezebben bolyhosodé alapanyagú nadrágot választani. A másik tudnivaló: a jersey teljes frontáttörése. Az üzletek jelenlegi női nadrágválasztékának nyolcvan százalékát a Még hagyján a mosás. A legtöb időt nem az rabolja el a nőktől, hanem a főzés. Nem tudom, van-e statisztika, amely kimutatja, hány háztartásban főznek naponta, vagy 'cg- alábbis másnaponként. Minden bizonnyal jókora lenne ez e szám. Igaz, az utóbbi időszakban gyarapodott a konzervek választéka, a vágott baromfi forgalma ötszörösére nőtt, gyorsfagyasztott ételekből huszonötször annyi fogyott a múlt évben, mint 13 évvel ezelőtt. Nyilván sokaknál csökkent a főzésre fordított idő is. És mégis — a gyakorló háziasszonyok bizonyíthatják: még mindig sokféleképpen lehetne enyhíteni a főzési gondokon is. „Társadalmi feljődésünk sarkalatos pontja a családok belső életének, munkamegosztásának alakulása, annak elérésére, hogy a családi közösségeknek, elsősorban a dolgozó nőknek minél több idejük jusson a művelődésre, kikapcsolódásra, az együtt töltött idő hasznos felhasználására” — állapította meg az ülésen felszólaló Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Szívet melengető, jó érzés olvasni ilyen sorokat. Mutatja: a dolgozó nők helyzetének könnyítése továbbra is a figyelem fókuszában van. Mutatja: a családvédelmi törvényeink, népesedéspolitikai törekvéseink, intézkedéseink megvalósulásának alapjait is vigyázzák: fokozatosan kiszabadítani a dolgozó nőket a háztartás lélekölő rabságából. Megteremteni számukra — a család számára is! — oly igen szükséges szabad időt. így a dolgozó édesanyák több időt fordíthatnak gyermekeik nevelésére, a családra és önmagukra. R. É. különböző nyersanyagú Ir-lonferencia Az ikerpárokkal kapcsolatos problémák tanulmányozására 30 ország 200 képviselője tartott konferenciát Rómában. Valamennyi szakértő egyetértett abban, hogy ikerszületésre elsősorban örökölhető tényezők révén kerülhet sor. Megállapították azt is, hogy az utóbbi tíz évben csökkent az ikerszületések száma. A kongresszus résztvevői ezt azzal magyarázták, hogy sokkal gyakoribb az ikerszülés, ha a nő 35 éves kora után marad állapotos. Napjainkban azonban egyre nehezebben képzelhető el, hogy az ilyen korú nők rászánják magukat a szülésre. A kongresszust szervező Gregorio Mendel Intézet igazgatója, Luigi Gedda érdekes elméletet fejtett ki: „Az ikerszülést elősegíti az antibébi pirula is — mondja. — Amikor a nő abbahagyja a pirula szedését, gyakran kerül sor két vagy több pete együttes érésére. „Ezzel az elmélettel azonban igen sok szakember száll vitába. Egyesek véleménye szerint a sterilitás leküzdésére alkalmazott intenzív hormonkezelés segíti elő. Debrecenben nem ment... Gyermek-pásztorok lennének Lesz-e pótmamaszolgálat Debrecenben? — kérdezte néhány nappal ezelőtt a Hajdú-Bihari Napló munkatársa. ö maga adta meg a választ: egyelőre nem. Mégpedig azért nem, mert a paragrafusok erdejében elkallódott a jó szándék. Csak ha hivatalt nyitnának? A történet úgy kezdődött, hogy a Debreceni Tanítóképző Intézet két hallgatója felkereste az illetékest (?), a munkaközvetítőt, felajánlva a fiatalok szolgálatait. Tették ezt azért, mert tudták, hogy a nagymama nélküli kisgyermekes családok évszámra nem jutnak el moziba, színházba, társaságba. Tudták, hogy szükség van ilyesfajta szolgáltatásra. A dolog másik oldala, hogy a tanítóképző hallgatói korábban a konzervgyárba jártak dolgozni, „ösztöndíj-kiegészítés céljából”. Ügy tervezték, hogy, mintegy harmincán, este fél héttől 23 óráig vállalnak szolgálatot. A jó tervből azonban semmi sem lett, mert az illetékes közölte, hogy egy ilyen vállalkozáshoz a diákoknak jogtanácsost kell fogadni, hivatalt kell nyitni, s a kereset után adót kell fizetni ... Ezt mondta az illetékes, ahelyett, hogy lelkiis- meretfurdalást érzett volna: miért nem neki jutott eszébe — hiszen neki hivatala van — a pótmamaszolgálat megszervezése... Wisko'con talán... Ezek után jogos a kérdés: lesz-e pótmamaszolgálat Miskolcon? A válasz mértéktartóan szerény: úgy tűnik, igen. A Hoffmann Ottó utcai bölcsőde fiatal gondozói elhatározták, hogy alkalmanként elszegődnek gyermekpásztornak. Erről tudnak az illetékesek is. A Miskolc városi Tanács egészségügyi osztályvezető-helyettese nem ellenzi az akciót. Szerencsés kezdeményezésnek tartja, hiszen a gondozónők rendelkeznek az előírt egészség- ügyi vizsgálattal, értenek a kicsinyek nyelvén. Az alkalmi gyermekőrzésnek azonban az a feltétele, hogy az ne menjen a bölcsődei munka rovására. Teoyük intézményessé! A pótmamaszolgálat technikai lebonyolítása korántsem ennyire világas és tisztázott. Mivel ez a végeredményben önkéntes felajánlás nincs intézményesítve, nem nevezhető hivatalosnak. Hol kell pótmamát rendelni? Mennyi a fizetség? Kell-e a jövedelem után adót fizetni? A kérdések sora hosszú, és a debreceni példa ismeretében hamar elbátortalanodik az ember. Ám azt aligha kell bizonygatni, hogy a pótmamaszolgálat meghonosítása a családosok oly nagyon szorgalmazott segítésének egyik módja, s kár lenne ezt a jó kezdeményezést veszni hagyni. B. L (gyapjú, poliakrilnitril, poliészter) kötött nadrágok képviselik. A kötött-hurkolt kelmék előállítása termelékenyebb, mint a szövéssel gyártottaké. A jersey nadrágok minősége lényegesen nagyobb különbséget mutat, mint fogyasztói ára. A Natasa névre keresztelt pantalló — bár 540 forintért árusítják — csak gyenge minősítést kapott, mert mosás után jelentősen megváltoztatja méretét. Hasonló sorsra jutott a vizsgán az 580 forintos Irén is, mert a kopással szemben nagyon kevés ellenállást mutat. Mindenfajta vizsgán a legmagasabb osztályzatot kapta a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár névtelen remeke (a száma 1 625 5025), igaz csaknem nyolcszáz forintba kerül. Az olcsóbbak közül jó minősítést kapott a román 44154 számú termék és a Sikk Szövetkezet Camea nevű nadrágja. A hagyományos eljárással készült, gyapjú típusú pantallók közül a VOR Lektorát találták kiválónak a szakemberek, de a mindössze 168 forintos Mester is jó minősítést kapott. Megpatkolt egy bolhát Kiállítás a mákszemben Micsoda gőzmozdony! Ha a hajszál, amelyet melléje tettek, cső volna, végigfuthatna benne, mint egy alagútban. Minden a valóság képzetét kelti rajta: a kémény, a kerek' , a hajtókarok, holott a nagyságukat mikronban mérik — ezredmilliméterekben. Ugyancsak mikroszkóp alatt lehet szemügyre venni a húsz vagont vontató Diesel-mozdonyt is. Egész szerelvény! A hajszál égbenyúló toronynak látszik mellette. Az emléktárgy, amelyre ezt írták: „Isten éltessen!”, virágvázából, kancsóból és egy kosár gyümölcsből állt. Az egészet töltőtoll arany csúcsából formálták ki és átmetszett hajszál vágásfelületére helyezték. E fantasztikus miniatűrök Mihail Maszjuk, az ukrán népművészet érdemes mestere műhelyében születnek. Égés- szerszámkészlete — a gyémánthegyű tűk — befér egy karóratokba. Első száz művét a mester közszemlére teheti egy tányéron, a legutóbbiakat kiállítja egy mákszemben. Leghíresebb műve — a megpatkolt bolha — hosszú időn át járt városról városra, vidékről vidékre és mindenkit elképesztett... „Varázslatos, ahogy összetartják a családot!” Gyémán tlakodalom a Kuruc utcában Dísztávirat helyett Az unoka levele is így kezdődik: „Dísztávirat helyett. Drága Nagymama, Nagypapa! Nagyon irigylem a családot, hogy szombaton, a nagy ünnepen együtt lehetnek. Ha mi négyen is ott ülhetnénk az ünnepi asztalnál, akkor, ha jól számolom, 17-en lennénk. Azt hiszem, ez a szám maga megelégedettségei tölti el kedves Nayszüleimet, főleg ha belegondolok, hogy hatvan évvel ezelőtt ketten kezdték ezt az egyre terebélyesedő családfát növelni.. A Kuruc utca 35. számú ház III. emelet 2. alá, Papp Istvánékhoz érkeztek a kedves sorok. A fővárosban élő unoka küldte jókívánságait a ma délután gyémántlakodalmát tartó idős házaspárnak. Lányuk is már nagymama Pista bácsi férfias kényelemszeretettel helyezkedik el a fotelben, cigarettával kínál, maga is rágyújt. — Ilyenkor lehet a szobában is, ha vendégek vannak — kacsint feleségére, „anyóm”-ra, aki őszinte szívélyességgel fogadta a hívatlan látogatót. Csupa-moso- lya ezer barázdát fényesít. Hamutálat kerít az asztalra, intézkedik a kávé felől a legidősebb gyermeknél, Katicánál, aki már maga is fe- héredő hajú nagymama. — Remek kondícióban vannak ennyi év után — kockáztatom a bókot. És majd hanyatt esek, amikor megtudom: Adi nénit, Papp Ist- vánnét, a gyémántlakodalom menyasszonyát három hete operálták. A műtét sem látszik mozgásán, tartásán. Mondom, miért jöttem: a ritka ünnepség híre csábított, megtudni a hosszú házasság titkát. — Hogy bírtam ki hatvan évig egy asszony mellett, ugye? — huncutkodik a tipikus férfi-válasszal Pista bácsi. És elérzékenyül. Az esküvőről a frontra Ugyancsak romantikusan indult házasságuk. 1914. november 15-én — szombati napon — kötötték össze az életüket Budán. Az esketés, és a szerény esküvői ebéd elfogyasztása után Adi néni — akkor még Adika — kezét megfogta édesanyja, vitte magával. Pista bácsi — akkor még Pisti volt — rohant a vonathoz, amely kivitte a frontra. — Ott kellett hagynom lányasszonyként.' Ezt sohase bocsátom meg! — rója fel gyakran. — Igaz, a császár azt ígérte: mire a lombok újra lehullanak, hazatérhetünk. Hanem mire arra sor kerülhetett, a császár már nem létezett, s a lombok igen sokszor lehullottak addig. öt és fél évig voltak egymástól távol. A férj Szibériában, az asszonyé sem lett feleség a szülői házban. Leveleikkel tartották a lelket egymásban. És Adi néni kivárta a sok-sok esztendőt. Ötvennégy évvel ezelőtt, amikor Papp István a hadifogságból hazaérkezett, közölték vele: a szegedi folyammérnöki hivatal tevékenysége (amelynek irodakezelő gyakornoka volt. szünetelt. Miskolcra helyezték, a kultúrmérnöki hivatalhoz, most már mint irodakezelőt. Olthon-tercmlés — Két kis motyóval érkeztünk ide. Az Arany János utcában egy bútorozott szoba lett az első miskolci otthonunk. És itt ragadtunk. 47 évet eltöltöttem ugyanazon a munkahelyen, csak most már Vízügyi Igazgatóságnak hívják. 1957-ben vonultam nyugdíjba főkönyvelőként. — S becses, sokat forgatott medáliát mutat: A vízgazdálkodás kiváló dolgozója kitüntést. Nehéz életutat járt be a Papp házaspár a hatvan év alatt. Hinetetlen beosztással (még most is pontos könyvelés készül a háztartási kiadásokról!), roppant szorgalommal jutottak el odáig, hogy részletre vett telken, a maguk erejéből házat építettek a Tapolca-völgyben. Paradicsomi kertet teremtettek köré. S a húszfilléres hagymacsomagokból, gyermek- ökölnyi tojásokból pótolgat- ták hiányzó dolgaik. És közben persze jöttek a gyerekek. Három lány és egy fiú. — A „trónörökös” meghalt — évtizedek múltán is keserű, fájó az emlék. Házukat lebontották, út épült helyére, a paradicsomi kert is oda lett. De már nem is bírnák a kerti munkát. Bérházban élnek, ahol központi a fűtés, de hiányzik a falomb, a rózsalugas. De ahova időről időre megtér az immár 17 tagú család: gyerekek, vők, unokák s a két dédunoka. — Csodás varázslat, ahogyan össze tudják tartani a családot ma is! — ámuldozik legidősebb lányuk, a nagymama-Katica. Mi a hatvan év titka? „Komolyabb veszekedés sohasem volt közöttünk” — mondták. Vagy ha volt, hál szermérmesen hallgatnak róla. ' Ez a két ember szereti egymást, és imádja az általa terebélyesedő családfa minden levelét! RADVÁNY1 ÉVA
