Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-03 / 283. szám

Fütött szerelőaknák Bemutatjuk a forgalmi telepet Egykori partizán a kicsinyek között A Kilián-északi bemutató óvoda jubileumi ünnepségére meghívták Lukács Barnabás nyugalmazott ezredest, az egykori Petőfi ezred (jugo­szláv partizán hadtest) kato­náját is. Valamennyi óvodai csoport külön műsort állí­tott össze a nagy esemény tiszteletér?. Az ünnepség ke­retében jutalmazta meg Kiss Mártonná, az óvoda vezetője a legjobb dolgozókat, majd a díszebéd következett. Lu­kács Barnabás nyugalmazott ezredes, egykori partizán meghatottan mondott köszö­netét a vendéglátásért, a gyermekek kedvességéért, s felszabadult hazánkat bemu­tató, dedikált minikönyvet ajándékozott az óvodának. Hiiiiíi! Katóra emlékeztek Heves megyében tegnap számos helyen megemlékez­tek Hámán Katónak, a ma­gyar munkásmozgalom ki­emelkedő nőalakjának 90. szsületésnapjáról. Méltatták a megye kiváló szülöttének munkásságát, érdemeit. Az egri'Hámán Kató úttörőház­ban leleplezték a mártír em­lékét őrző domborművet, Kormos Tibor faszobrász al­kotását. Megemlékeztek névadójuk­ról, a Hámán Kató nevét viselő úttörőőrsök, rajok, to­vábbá az üzemekben dolgozó ifjúsági brigádok is. Kompolt községben — Há­mán Kató szülőházánál — a helyi és a környékbeli fiata­lok rendeztek ünnepséget. Megkoszorúzták az épület ta­lán levő emléktáblát. Tegnap délután adták át Miskolcon, a Szondi utcá­ban a Miskolci Közlekedési Vállalat új forgalmi telepét. Az avatóünnepségen Herná­di László, a vállalat igazga­tója köszöntötte a vendége­ket. Ezután Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke ün­nepélyes keretek között át­adta a telepet. Részt vett az avatási ünnepségen dr. Ba­logh Zoltán, a városi párt- bizottság osztályvezetője, Báthory Gábor, a megyei ta­nács építési osztályának ve­zetője Tóth József, az SZMT vezető titkára, László László, a városi tanács osztályveze­tője. A létesítmény beruházási programja 1967-ben készült el az UVATERV-nél. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat 1970. ja­nuár 15-én kezdte meg az építést. A kivitelezési mun­kákban 60 vállalat vett részt. A forgalmi és karbantartó központ kialakítása 135 mil­lió forintba került. Az autó­buszjavító csarnokban 168 kocsi napi vizsgálatát, az I- es és Il-es műszaki szemlé­ket és a • futójavításokat vé­gezhetik el. A szerelőaknák csempézettek, fűtöttek: télen meleg levegőt is befúvatnak. Az udvari rész, az autóbusz- tároló-tér több mint 25 ezer négyzetméter és így 200 ko­csi befogadására alkalmas. A villamos-javítócsarnok száz szerelvény karbantartá­si feladatainak megoldására készült. A telepen mosó- és fénye- zőrészleg. is dolgozik. A szo­ciális ellátottságra -jellemző, hogy tágas öltözők, mosdók, zuhanyozók épültek. Ezen­kívül modern étterem, üzem­orvosi rendelő áll a közleke­dési ' vállalat dolgozóinak rendelkezésére. A létesít­ményhez tartozik az ötszin­tes irodaház is. A régi, korszerűtlen autó­buszrészleg, amely az Avas Bútorgyár és a Tejipari Szál­lítási Vállalat között terült el, teljesen megszűnik. A kocsiknak csupán egyharma- dát tudta befogadni, a többi jármű a város különböző ré­szein „csillaggarázsban” éj­szakázott. Teljesen felszá­molják a Baross utcai villa- mos-remizt is és ezzel egy- időben indítóállomássá ala­kul át az újgyőri villamos­garázs. Az új telepen ugyan­is minden kocsi elfér. A jobb indítási, műszaki körülmé­nyek biztonságosabbá teszik a város tömegközlekedési járműveit és kulturáltabbá válhat a közlekedés. Kremencsug és Csertkovo között Kossuth­A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalatnál néhány héttel ez­előtt megalakult az orenburgi főosztály. Ezzel egyidejűleg Kenyeressy Árpádot — harkovi székhellyel — kinevezték orenburgi üzletigazgatónak. A kívülálló számára meglehető­sen furcsa hírek magyarázatát kértük Koltai Lászlótól, a vállalat igazgatójától. — Mint ismeretes, a szo­cialista országok kormányfői tavasszal államközi szerző­dést írtak alá egy 2750 kilo­méter hosszú gázvezeték építéséről a szovjetunióbeli Orenburg és Munkács között. A csővezeték lefektetése és a hozzátartozó' kompresszor- állomások megépítése Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Cseh­szlovákia, Bulgária és Len­gyelország feladata, míg Ro­mánia a gázmezők feltárásá­ból veszi ki a részét. Hatezer munkásról — A magyar szakemberek a III. szakaszt építik; Kre­mencsug és Csertkovo között, összesen 590 km hosszúság­ban, Több mint hatezer ma­gyar munkás dolgozik majd három-négy esztendőt az óriás-beruházáson és a Bükk­vidéki Vendéglátó Vállalat feladata a magyar építők teljes ellátása. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az étkeztetés­ről kell gondoskodnunk, ha­nem mosodát is üzemelte­tünk. A munkásszállások sze­mélyzete is tőlünk kerül ki, sőt lesz az Ukrán Szovjet Szövetségi Köztársaságban órás- és fodrászrészlegünk és szabókat, cipészeket is szer­ződtetünk. Nem véletlenül kapta a borsodi cég a felelősségteljes, szép megbízatást. A vállalat­nak már több esztendős ta­pasztalatai vannak a mun­kásellátásban. Jelenleg is több munkásszállót üzemel­tetnek a megyében és a szűk értelemben vett vendéglátá­son kívül most is foglalkoz­nak például fürdőkezeléssel és van takarítórészlegük is. Négyszer érdemelték ki idáig a Kiváló Vállalat megtisz­telő címet. Üzemegység 1400 kilométerre Mindezek a tapasztalatok persze meglehetősen szegé­nyesek a feladat nagyságához képest. Jelenleg például 90 kilométerre van a legtávo­labbi üzemegységük, az Oren­burg—Munkács közötti sza­kaszon 1400 km-re lesz a leg­közelebbi. A vállalat vezetői az utóbbi hónapokban való­ban éjjel-nappal dolgoznak a nagy munka megszervezésén. Már többször jártak egyez­tető tárgyalásokon a Szovjet­unióban és vannak már je­lentkezőik az orenburgi üz­letigazgatóság 760 fős stáb­jába is. A gárda fele egyéb­ként a vállalat régi, megbíz­ható alkalmazottjai közül ke­rül ki. Nyelvtanfolyamot is indítanak a kiutazók egy cso­portja részére. Terepszemle és szerződés Az igazgatóhelyettes rövi­desen részletes terepszem­lére és a szerződések megkö­tésére a Szovjetunióba uta­zik. Egyelőre sok még a tisz­tázatlan kérdés, olykor na­ponta változnak az elképze­lések, de a lelkiismeretes ké­szülődés láttán bizonyosra vehető, hogy a miskolci vál­lalat szakemberei mindent megtesznek azért, hogy a Petrolkémiai Beruházási Vál­lalat hatezer munkása jó kö­rülmények között építhesse majd az 590 km hosszúságú magyar szakaszt. A tervek szerint 1978-ban már sok millió köbméter földgáz érkezik hazánkba az orenburgi vezetéken. ERDŐS ÁKOS napok Iskolai díszünnepséggel kezdődött tegnap az az egész héten tartó rendezvénysoro­zat, amellyel a Kossuth Gim­názium köszönti a felszaba­dulás 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból nyitotta meg Tok Miklós, Miskolc megyei város Tanácsának elnökhe­lyettese az iskola 17 éves szőnyegszövő műhelyének legszebb darabjaiból összeál­lított szőnyegkiállítást és a többi bemutatót, amelyek a fiatalok különböző szakkö­rökben végzett munkájáról tájékoztatnak. Ma ifjúsági önkormányzati nap lesz, a továbbiakban pedig szakköri üléseken számolnak be az is­kola diákjai arról, hogy vá­lasztott témájukban a szigo­rúan vett tantervi anyagon kívül is tájékozottak. A prog­ram a negyedikesek ünnepé­vel, szalagavató iskolabállal ér véget. Könyv alakú magnó Termékbemutató kiállítást nyitott tegnap Békéscsabán a székesfehérvári Videoton Rádió- és Televízió Gyár. A bemutatón a már forgalom­ban levő készülékek mellett ott láthatók a következő Idő­szak újdonságai, az Akropo­lis és Jupiter tévékészülék, továbbá a könyv alakú és „Encyklopédia” nevű sztereó- magnó. Irta: Rózsa Kálmán, Miskolc megyei Város Tanácsának elnöke Emberi tulajdonság, hogy a rosszat, a múlt nyomasztó örökségét hajlamosak vagyunk elfelejteni, csak a megszépült jelent, vagy a még szebb, biztató jövendőt őrizzük és vágy- juk. Ebben ott lappang azonban az ösztönös védekezés is: felejteni kell, mert képtelenség a múlt összes terhét foly­tonos nyűgként cipelni, testben és lélekben — belerokkan­nánk. De ugyanilyen képtelenség lenne mindent feledni. Kü­lönösen nem felejthetjük azokat a kiemelkedő eseményeket, melyekre pezsgőn fejlődő szocialista rendünk épített és ma is támaszkodik; nem mehetnek feledésbe a nagyobb és szű- kebb közösség létét, alakulását meghatározó történelmi sors­fordulók, melyek ma nemzeti és internacionalista múltunk haladó hagyományai; nem lesz az enyészeté a neves és név­telen hősök dicső tette sem. 1945. április 4-e hazánk történelmének az a csúcspontja, ahol 1514 és Rákóczi, 1848 és a Tanácsköztársaság törekvései­nek összetevői találkoznak. Azzal, hogy hazánk felszabadult a fasizmus terrorja alól, legnagyobb nemzeti ünnepünkre való emlékezésünk kettős értelmet kap: jelenti egyrészt a tehertől való megkönnyebbülés felemelő érzését, de magában hordozza a felelősséget: szembesíteni tetteinket a megnöve­kedett lehetőségekkel, felépíteni egy új hont, a szocjalista Magyar Népköztársaságot. Az eltelt három évtized mindnyájunkat megerősít, hiszen a haladás és béke erői a szocialista közösség, benne elsősor­ban a Szovjetunió harcának eredményeképpen a nemzetközi helyzetben is általános fordulat megy végbe a feszültség csökkenésének irányában. Hogy ez a tendencia visszafordít­hatatlan legyen, még sokat kell tenni, de — lelkesítő aktuali­tás — Brezsnyev elvtárs és Ford elnök megbeszélései, üze­netváltásuk valamennyiünket bizakodással tölt el. Sok és kevés — mennyiségi fogalmak, melyeket ha évszá­mokra alkalmazunk, nehezen állíthatók egyenes arányba. Ki vitatja, hogy egy földrajzi település történetében 607 esztendő mennyiségileg több, mint 30 év? De mindenki elismeri azt, hogy ez a három évtized minőségi változásaiban a megelőző századok összes pozitívumát felülmúlja. Miskolc. Szűkebb pátriánk. A borsodi iparvidék „fővárosa”, az ország második legnagyobb városa, hazánk egyik ipari fellegvára ma ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját. A földrajzi, katonai, stratégiai helyzet függvényében az or­szágos jubileumot né^y hónappal előzi meg, mert a Vörös Hadsereg megsemmisítő csapásai keletről érkezvén, 1944. december 3-ra meghozták e város meggyötört lakóinak is a régen várt szabadságot. Akkor Moszkvában 224 ágyú össz­tüze köszöntötte a diadalt, a miskolciak pedig hálatelt szív­vel emlékeznek a szovjet katonákra, köztük Fjodor Pavlovics Zselonkin és Ivan Taraszovics Vecserszkij alezredesekre — mindketten Miskolc város díszpolgárai —, a MOKAN- komité harcosaira, a partizánokra. Emlékezünk arra az ezerháromszáz ismert és ismeretlen hősre, akik városunk fel­szabadításáért áldozták életüket. És a felszabadult ország egy városa — követve a Magyar Kommunista Párt Példamutatását —, a többihez hasonlóan megindult a felfelé ívelő úton, élt a kapott lehdtőséggel: lett egyetemünk, születtek új lakótelepek, kettős vágányú villa­mosvonal, cementgyár, bővült a kohászati üzem és a gép­gyár, megújult a nevében is dicső napot őrző drótművek, új kórház, oktatási és közművelődési intézmények épültek a csaknem kétszeresére nőtt lakosság megnövekedett igényei­nek kielégítésére. Nem leltárt akarunk készíteni, de Miskolc ma már elkép­zelhetetlen lenne az avasi tv-torony, a Centrum Aruház, az autóbuszpályaudvar, a sportcsarnok,. a Kilián Gimnázium, a Pamutfonó, a Hűtőház nélkül. Azon is fáradozunk, hogy ser­dülő fiatal arculatán ne éktelenkedjenek olyan szeplők, mint a Vörösmarty utca környéki sikátorok. Persze, az ünnep órái­ban sem feledkezhetünk meg a lakásépítés, a közlekedés, a kereskedelmi hálózat gondjairól, melyeknek megoldása sür­gető, mindennapos feladatunk. Ezt célozzák hosszú- és közép­távú terveink, melyek megvalósítása után még üdébb, fris­sebb, színesebb lehet városunk. ^ Városunkban, e megyeszékhelyben bízni kell. Itt élő és itt dolgozó lakossága számtalanszor adta már tanúbizonyságát cselekvőkészségének. Akkor, harminc éve, a felszabadulás másnapján már termelt a drótgyár; ma a két nagyüzem szo­cialista brigádjai a kongresszusi verseny többlet-felajánlásain fáradoznak, és hány hangyaszorgalmú ember tevékenykedett, nem is oly’ régen, a váratlanul jött árvíz veszélyének elhárí­tásában!... A város fiataljai által indított mozgalom — az üzemek, vállalatok, intézmények felajánlásai és hatékony segítsége révén — kézzelfogható eredményei közül egyet, a jubileumi óvodát éppen ma veszik birtokukba jogos tulaj­donosaik, 200 apróság, az Avas lejtőjén. Erősödnek és bővülnek a város külföldi kapcsolatai. Ve­lünk ünnepelnek ma a szovjet Vologda, a lengyel Katowice és a csehszlovák Kassa városok. Vendégeink elviszik mun­kánk, eredményeink hírét saját hazájukba, mintegy gazda­gítva egymást a szükséges tapasztalatokkal. Városunk lakói! Szép ünnepünkön serkentsen mindnyájun­kat további tettekre a minden igaz állampolgárt érintő jubileum; 1975. április 4.. hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója! Dolgozzunk becsülettel, teljesítsük maradéktalanul felajánlásainkat pártunk közelgő XI. kongresszusa alkalmá­ból. Legyünk büszkék városunkra, erősödjék bennünk az egészséges lokálpatriotizmus — mindnyájunk hasznára. Jog­gal bízunk erőinkben, hogy a ránk váró nemes feladatokat együttes összefogással, erős akarattal^ e közösség teljesíteni fogja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom