Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-16 / 294. szám

Küzdő filmművészet

Egy vita tanulságai

Hosszan tartó vitavaj . ért véget a Magyar Fümnapok (1974. december 5—11.) rendezvénysorozata. Az eszmecserét különösen i -ga'mássá tette, hogy a, filmnapok külföldi vendégei (neves rendezők, kritikusok, esztéták) is elmondták véleményüket a Itét folyamán bemutatott alkotásokról, s a mai magyar filmművészetről általában. Azzel mintegy távolabbról (ha nem is eléggé objektiven) láthattuk" saját törek- v őseinket.

Azt hiszem. elfogultság nélkül megállapítható (ennek a véleménynek egyébként többen is hangot adta':), hogy fellendülő szaka:.ti i 1 jgett a magyar filmművi- i .tt. Ezt egyelőre új remekművek még nem bizonyítják, de néhány erős. tehetségre valló, társadalmi és művészi felelősséget tükröző alkotást már a filmnapokon is láthattunk.

Bár elhangzott olyan kedvező külföldi vélemény is. hogy Magyarország a nagy filmkészítő országok közé tartozik, inkább "a problémákra igyekszünk most figyelni.

Az egyik angol kritikus kifogásolta, hogy túlságosan elmerülünk történelmi múltunkban, sok a háborús film és kevéssé érezte bemutatóinkon az elbeszélés izgalmát. Ha átfutjuk a filmnapok programját, valóban azt látjuk (Kovács András: Bekötött szemmel; Kardos Ferenc: Hajdúk; Janesó Miklós: Szerelmem, Elektra; Gyön- gyössy Imre: Szarvassá vált fiúk; Kosa Ferenc: Hószakadás; Fábry Zoltán: 141 perc a befejezetlen mondatról), hogy a műsorra tűzött 15 film jelentős hänyada'säjatös történelmi és társadalmi változásaink tükrében szemlél bizonyos magatartásformákat.

Baj ez? Filmművészetünket (ez is egyik nyomatékos érve volt a vitatkozóknak) csak akkor fenyegeti veszély, ha alkotóink csupán egy-egy tétel illusztrálására vállalkoznak. Ha a „tézis-jelleg”, az öncélú esztétizálás kezd

* Jelenet Kosa Ferenc Hószakadás című filmjéből.

dolgainkról, akkor méltán számíthatunk (a hazai és a külföldi) közönség aktivitására.

Nemeskürty István a második magyar hadsereg pusztulásának körülményeit feltárva ezt mondja: „ezeket az embereket el kell siratni, mert ők is mártírjai a nép Magyarországának.”

Miért idéztem éppen ezt a mondatot? Mert nekünk sok mindent el kell siratni, de sok mindent el is kell ítélni múltunkból. S (alkotóink is jól érzik ezt) itt a legfőbb ideje, hogy — ha kell, gyó- —kegyetlenséggel — önismeretre tanítsuk ezt a népet; önmagunkat.

„A film barikád-harc, nem pedig intellektuális háború” — mondta felszólalásában Kosa Ferenc, s néhány nyugati példát felvonultatva hozzátette: „feltalálhatók-e

bárhol Nyugaton azok az egységes társadalmi törekvések, melyek (a változó színvonalú alkotások ellenére) ma is jellemzik a magyar filmművészetet ?”

#• Bálint András, a ... befejezetlen mondat... főszerepében.

seg. A mar látott es a még ezután műsorra kerülő alko„Az anyag ad lehetőséget a teremtésre../

zeumokba járok. Ott mindig tanulok, a többi pedig jön

magától.

Vannak nagy formátumú acélplasztikái, szereti és rézlemezbe formálja Bartók muzsikáját, a tengert, a születés és a halál misztériumát, az álmot.

De ő tervezte azt a dísz polgári plakettet is, amelyet Kazincbarcika várossá nyilvánításának 20. évfordulója alkalmából, kaptak az arra érdemesek.

— Az ország egyetlen városában sem láttam a kazincbarcikaiakéhoz hasonlóan tudatos, egy célért, egy emberként végzett munkát.

Hogy is mondta a beszélgetés kezdetén, és miről vallanak a kiállítás tárgyai?

— Csak azt az emberi szeretem, aki dolgozik.

(makai)

Ha azt mondjuk, hogy azért szépek a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ klubjában rendezett kiállítás tárgyai, mert az ember keze nyomát, a munkát, a mí- vességet érezni rajtuk, akkor mindent elmondtunk. Igaz, nagyon szűkszavúan, de úgy, hogy Dévényi János ötvösművész egyetért vele, és szívesen kiegészíti. Nagy kedvvel beszél a munkájáról.. Ahogy dolgozik.

— Húsz éve élek együtt a rézlemezzel, ez a „hobbim”. Az anyag ad lehetőséget a teremtésre; megismerése a magam kifejezésére. Minden, amit végzek, kézimunka. Ezt kívánja a mesterség és csak így tudok dolgozni én. A tárgyak egyedi darabok; semmit nem tartok annvira összeegyeztethetetlennek, mint az ötvösséget az ipari sorozatgyártással. Az már nem művészet, aki pedig csinálja, iparos. Én a magam örömére teremtek.

Kiderül később, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Dévényi János legalább eny- nyire a mások örömére is teremt. A felismeréshez elég végigcsodálni a tárgyakat és tovább hallgatni, amit mond.

— Ennek a munkának az a tragédiája, hogy minden darab drága. Nem rajtam múlik, én adnám szívesen (ajándékba adom is), de nem lehet. Sokan meg is tudják venni, sajnos, többen vannak, akik nem. Ezért szeretem, ha köztulajdonba kerülnek, ha kellékül, szép díszül szolgálnak a mindennapokhoz. Ezért szeretnék minél több épületet díszíteni, térplasztikát tervezni. Többet dolgozni (napi 16—18 órát dolgozik!), kiállítások rendezése helyett szerte az országban műveket lerakni.

Teremtő tűz, energia nélkül nincs művész. Dévényi Jánosnak ebből nagyon sok adatott. És mérhetetlen akarat hozzá.

— A Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalatnál kezdtem. Tanuló, szakmunkás, szocialista brigádvezető — ezek voltak a lépcsőfokok, amíg megtanultam egy nyelvet beszélni. Azóta tudom magam kifejezni a vörösréz- lemezek és az ezüst nyelvén.

És skandináviai útjainak eredniényeként az üveg nyelvén, régi mesterek évszázados hagyatékaként a harmonikus, világos, szép egész, és tehetsége révén a csak rá jellemző absztrakció nyelvén.

— A régi művészeti korok, az ötvösművészet nagy korszakai közül melyik ihlette - Melyiket érzi magához á legközelebb?

—■ A barokkot. Ez a legszebb, a leggazdagabb, minden szempontból teljes. De szeretem a népmesék világát, és a legszívesebben műrmm

uralkodni, akkor érdektelenségbe fulladnak filmjeink. De ha „emberi arcot” adva azoknak beszélünk közös

Tizenhat filmmel neveztek be az észak-dunántúli megyék legjobb amatőr fiimezői a kétnapos győri filmszemlére. A díjakat tegnap osztották ki. A zsűri hat

A filmhéten bemutatott produkcióknak még nem mindegyikét látta a közöna „2x7'-:

alkotást díjazott. Az első díjat a „2x7” című film nyez-- te. Alkotói: Kovács Róbert és Szabó Lajos, a győri filmstúdió tagjai.

tások igazolják azokat, akik a hullámvölgyből való kiemelkedést deklarálták, de nem cáfolják teljes mértékben a szkeptikusokat sem, akik félnek a tézis-drámáktól, vízió-szemináriumoktól.

„Küzdő filmművészet zz miénk” — állapította meg egyik vezető kritikusunk. Hozzátenném: ebből a küzdelemből nem hiányzik a társadalmi felelősség. Alkotóink többsége előtt világos, hogy a ma problémái a tegnapból nőnek ki, s hogy csak a múlt illúziótlan szemléletével — Bartók-i módon gyűjtve arcokat és drámákat — közeledhetnek témáikhoz.

A közelmúltban területi tudományos-restaurúló műtermek létesültek Leningrád- ban. Ezek az intézmények a legkülönfélébb feladatokat látják el: életre keltik a régi várakat, a fából készült kis templomokat, a paloták díszes bútorait, a mennyezet- freskókat, régi szobrokat és faliórákat, valamint lakás- textíliákat és Pétervár vörösgárdistáinak forradalmi zászlóit. Nem véletlen, hogy

nyílt Szegeden

Szeged képzőművészetének egyik jelentős képviselője, Tópay Lajos festőművész halálának 10. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendeztek a Batók Béla Művelődési Központban. Alkotásai elsősorban a tiszaparti táj szépségeit, az ott élő emberek, munkások, halászok, kubikusok munkájának jellegzetességeit ábrázolják, örökítik meg. A több mint nyolcvan ilyen témakörű olajfestményéből, grafikájából rendezett tárlatot tegnap Szegeden nyitották meg, nagy érdeklődés mellett.

ezeket a tudományos-restau- ráló műhelyeket éppen Le- ningrádban hozták létre. Hiszen, Leningrad nemcsak a Szovjetunió második legnagyobb vájpsa, hanem múzeumváros is. Csodálatos építészeti emlékei méltán szereztek világhírnevet. A városközpontban, a külvárosokban és a terület sok településén az orosz történelem és kultúra számos eredeti emléke maradt fenn.

ilfcTFÜ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népzene. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak, — 14.05: Édes

anyanyelvűnk. — 14.10: Szervánszky Endre: II. fúvósötös.

— 14.23: Hilde Güden és Kónya

Sándor ODerettfelvételeiből. — 14.54: Sebestyén András: Három szatirikus dal szovjet költők verseire. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Osztályfőnöki óra után. Történelmi társasjáték. — 15.50: Vacek-polkák. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Arany János élete és művészete. Befejező rész. — 16.25: A puritánok. Részletek Bellini operájából. — 17.00: Hírek. — 17.U5: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója.

Portré muzsikával. — 17.40: Van új a Nap alatt! Tudományos híradó. — 17.55: Polpresszó. A szabad időről. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.38: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Kodály-hangver- senye. — Közben 20.05—20.25: Miért szép? Mezei Márta írása, Arany: A pusztai fűz című verséről. — 21.10: Hírek. — 21.13: Verbunkosmuzsika. 21.30: Mik- rolánc. Petress István műsora.

— 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Tánczene. — 22.45: Viták a személyiségről. Hermann István írása. — 23.00: Back-művek. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Lant- és gitármuzsika.

Petőfi rádió: 12.00: A walkür. Részletek Wagner zenedrámája- ból. — 13.00: Hírek. — 13.03: .,A pásztói híres utca. . .” Riport.

— 13.20: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának felvételeiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 13.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Egyetemi kutatások Miskolcon. — 18.45: Nóták.

— 19.19: A rock mesterei. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: /Hírek. — 20.10: Üj könyvek. — 20.13: Sztam,bul rózsája. Részletek Fali operettjéből. — 20.30: Kettesben — Kelen Béla és Szilágyi János. — 21.30: Magvar művészek operafelvételei- ből. — 22.30: Britten: Változatok és fúga egy Puleell-térnára. — 23.00: Hírek. — 23.15: A penzan- cei kalózok. Részletek Sullivan operettjéből. — 24.00: Hírek,

Miskolci rádió: 17.30: Müsoj.- ismertetés — hírek. — 17.35:

Vetélkedő az Autóklubban. — 18.00: Borsodi Tükör. (Év vége előtt a ,,Hegyalja” Szövetkezet tiszakarádi üzemében; Árvízkárok helyreállítása Miskolc, III. kerületében; Ezüstvasárnap

után.) — 18.15: Kórusmuzsikv.

— Napjaink kérdései — jegyzet. Több megértést egymás iránt... — Megyei sporterecimények. — Slágerkoktél.

Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Gyermekra zok — „Miskolc 1945—75” fotókiállítás. — Rónai Sáncon Művelődési Központ (10—18): Dévényi János ötvösművész k.' - állítása.

Filmszínházak: Béke (f4): Robinson Crusoe (mb. szí. szovjet). — (hn6, 8): Ámokfutás

(szí. magyar). — Kossuth (Í3, hn5, 7): Tibbs és a szervezet (mb. szí. amerikai, felemelt helyárral!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Amikor a fák még nagyok voltak (mb. szovjet). — Fáklya (15, f7): Jatszd újra, Sam! (mb. szí. amerikai).

— Petőfi (f5, f7): A tábornok

állva alszik (szí. olasz, 16 éven felülieknek,!) — Szikra (3. 5,

7): Ejtőernyősök (szí. román).

— Táncsics (3, 5, 7): Jelbeszéd (szí. magyar). — Tapolca—Ady (7): Éjszakai razzia (mb. szovjet). — Hámor: (4): Féltékenység és orvostudomány (lengyel, 16 éven felülieknek!)

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —

8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Nóták.

— 9.00: Harsán a kiitrszó! A

Gyermekrádió műsora. — 9.35: Beethoven: F-dúr gordonkazongora szonáta. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Énekóra. Orosz társalgás. — 10.35: Romantikus zene. — 11.49: Nemes Nagy Ágnes verseiből.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Századunk zenéjéből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Daljátékokból. — 9.53: Könyvek. tájak, emberek. Kulcsár Katalin műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. — 11.45: Létezik-e a hatodik érzékszerv? Dr. Farkas Henrik előadása.

Gyöngyössy Imre a Szarvassá vált fiúk című filmjének egyik megrázó képe.

Első

(gyarmati)

Múzeum város

Rézltitzek

nyelvén