Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-14 / 293. szám

A néoyes ikrek KÉT BRIGÁD - KÉT TETT A szombathelyi négyes ikrek tegnap „találkoztak" először édesanyjukkal. Kovács Félixnét eddig a Markusovszky kór­ház szülészetén gyógykezelték, a kicsiket pedig a koraszü­lött osztályon gondozták, s az anya csak televízió útján lát­hatta őket. A 17 napos Ildikó, Adrien, Katalin és Zsuzsa jó egészségben „fogadta” édesanyját. A kárpitozóműhelyben az utolsó simításokat végzik a szuper-babakocsin”. » (Kerényi felv.) Fiatok Varsóból A zene is halkabban szóljon KörnyezetvédeSem Sáfsraíiaújlieiyeii A Miskolci Vasipari Vál­lalat. népszerű nevén a baba- kocsigyár prototípus-készí­tő részlegének pici műhelyé­ben a satupad előtt különös szerkezet áll. Néhány töpren­gő arcú ember hajol föláje. Az alvázra szerelve négy láb­tartó, négy ülés, négy ka­paszkodó. A hevedert, a négy színes bőrhámot éppen most próbálják, elég hosz- szú-e. Hogy mi készül itt. nem titok. A Kovács testve­rek, a nemrégiben született négyes ikrek; Zsuzsa, Kata­lin. Ildikó és Adrién kétál- lású, ülő-fekvő sportkocsija. Ilyen még nem készült J c — Mind a négy ülés kü- lön-külön is állítható — mu­tatja Király János proto­típus-készítő lakatos, a „ko­csi atyja”. — Szerdára elké­szül a piros lakk-kárpit is. Tíz napja ezen dolgozunk, a külön ez alkalomra alakult háromtagú komplex brigád: Takács István lakatos és Ko­vács István főművezető: Kovács István: — November 28-án hallot­tuk a rádióban a hírt a né­gyes ikrekről. Másnap reg­gel összeültek a szocialista brigádvezetők. Mindenki azon töprengett, hogyan készíthet­nénk el karácsonyi meglepe­tésként a négyszemélyes ko­csit a csöppségeknek. Na­gyon nehéz dolgunk volt, Nem basszus, hanem alt hangon dörmögött ez a Mi­kulás, de a Szabó gyerekek­nek így is nagyon tetszett. Mert a hangszíntől eltekint­ve, Mikulás volt ez a javá­ból, lengő szakállal, piros süveggel, köpennyel. És mi mindent hozott! A cukorka, csokoládé és sok-sok játék mellett jó meleg ruhák ke­rültek elő, kifogyhatatlannak tűnő puttonyából. Talán még annál is szebbek, jobbak, mint amilyeneket a család kis házával együtt elsodort az áradat. Szentpéteri Lászlóné, a Borsod megyei Tervező Vál­lalat szocialista brigádveze­tője rejtőzött a télapójel­mez mögött. Az épületgépé­szek Kalor, és az építészek Pelikán építészbrigádja adta össze az ajándékot. Hogy mi­ért épp egy arnóti családot # A közlekedési jelzőtáblák állapotát rendszeresen ellen­őrzik a közutakon. (Kerényi felv.) mivel ilyet meg fényképen sem látott egyikünk sem. Egyébként az országban ez lesz az első „szuper-kocsi”. Vagy húsz évvel ezelőtt szü­letett négyes iker Magyar- országon, de akkoriban még másfajta gondjaik voltak az embereknek ... Kézi munkával +— Egy prototípus elkészí­tése több hónapig tart — mondja Major Adám terme­lési osztályvezető. — Hót még eg'y ilyen bonyolult konstruk­cióé ... Ennek ellenére két hét alatt befejezzük ezt a munkát, mert, így vállaltuk. A tervezésnél a súlyt, mére­tet,, szilárdságot, stabilitást és sok más tényezőt kellett figyelembe vennünk. A szóló kocsik négyszeresét kell el­bírnia. Nem is volt sok időnk tanakodásra, azonnal hozzá kellett kezdeni a tervezés­hez. A súlya 30 kilogramm lesz — a kétszemélyesé 24 kilogramm —, szélessége 820 milliméter, mivel egy nor­mális ajtónyílás 900 millimé­ter. Külön tengelymegoldást, tengelyrögzítést kellett ter­veznünk. Ha az apróbb munkákat nem számítjuk, tizenketten vettek részt az elkészítésben alkotó módon. Sándor Pál szocialista bri­gádvezető a kárpitozást, Fa­zekas Lajos művezető a gal­örvendeztettek meg ezen az estén a miskolci műszakiak? Azért, mert az árvízkárok felmérésében részt vettek a tervező vállalat dolgozói is és ” megismerkedtek özvegy Szabó Imréné családjával. A magános asszony négy gyereket nevel, közölük egy ágyhoz kötött beteg. És mind­erre keserves iáadásul még kis hajlékuktól is megfosz­totta őket az árvíz. A Miku­lás-esti öröm is szükségszál­láson lepte meg őket. A két, brigád patronálása természetesen nem szűnt meg az idézett estével és ajándékokkal. Szentpéteri Lászlóné így beszél erről: — Az anya elmondta ne­künk, mennyit kell fáradoz­nia — a kenyérkereső mun­ka mellett —, hogy mindig tisztát tudjon adni a gyere­kekre. Nekem csak egy kis­lányom van. de el tudom képzelni, mennyi a mosni­vánozást végezte. Utána a csiszolókhoz, az asztalosok­hoz került a darab. Mindent t'elszerszámozás nélkül, kézi munkával, a műszak befeje­zése után csináltak. Most, év vége felé nagyon sok a mun­kánk, mert a többi kismama is várja ám a babakocsit... Reklám nélkül is elfogy Bulla Zoltán főmérnök: — Húsz éve gyártunk gyermekkocsikat, Rajtunk kívül összesen három ipari szövetkezet foglalkozik ezzel az országban. Eddig 16 100 kocsi hagyta el üzemünket. Az idén négy típus került ki tőlünk, de már újabb proto­típusaink vannak, melyek gyártásra várnak. Sajnos, az anyagellátásunk gyakran akadozik, ennek ellenére a tervet teljesítettük. A mis­kolci helyiipari kiállításon a gyermekgarnitúránk a városi tanács különdíját nyerte el. Jó bornak nem kell cégér — mondják. Ez a borra vonat­koztatva nem igaz — a gyer­mekkocsija igen. Nekünk valóban nem kell reklám, mert az utóbbi években a születések száma rendkívül megemelkedett. Lassan már az igényeket is alig tudjuk kielégíteni. * Pár nap múlva ünnepélye­sen átadják a karácsonjn ajándékot Kovács Félixnek, a boldog családapának, azaz hogy a kicsinyeknek: Zsuzsá­nak, Ildikónak, Katalinnak és Adriennek. (varga) való ott, ahol négy gyerek szaladgál. Elhatároztuk, hogy legközelebb mosógéppel ör­vendeztetjük meg őket. Az elhatározást tett követ­te. „Tízforintos akciót” indí­tottak a vállalatnál. Szent­péteri Lászlóné körbejárt és nem kellett sokat győzköd­nie, míg összegyűlt a mosó­gép ára: 1600 forint. Karácsonyra tehát ismét lesz öröme a Szabó család­nak. ■ ■ Befejezésül most egy szép mondat kívánkozna ide. Szo­cialista magatartásról, em­berségről, önzetlenségről. Gazdag a nyelvünk és nem kellene sokat gondolkoznia a cikk írójának, hogy előránt­sa az ide illő szavakat. De szükség van-e ezekre? (beltes) A Varsói Autógyár szere­lőműhelyének futószalagját 115 másodpercenként hagyja el egy-egy gépkocsi — ez naponta több mint 400 au­tót jelent. Lengyelországban a hábo­rú utánj első években kez­dődött meg a gépkocsigyár­tás, a Varsó melletti Zeran- ban. Eleinte évi tízezer taxi és más speciális autó kibo­csátását tervezték. A Szov­jetunió segítségével, a Pob- jeda alapján fejlesztették ki a Warszawa típust. Két évvel ezelőtt kezdődött meg a „Fiat—125” típusú gép­kocsik gyártása, s az idén . a tervek szeript már csaknem 120 000 „Polski Fiat” hagyja el a szerelőműhelyeket. A zerani kombinát távlati ter­vei évi 160—180 ezer külön­féle típusú gépkocsi gyártá­sát irányozzák elő, s szere­pelnek köztük a „Fiat—132” és a ..Fiat—18” típusok is. A Varsói Autógyár jövőre jubilál: átadja a népgazda­ságnak az egymilliomodik gépkocsit. A nagy“ városokhoz ha­sonlóan — ha nem is olyan rtiértékben — a kisebbekben is egyre sürgetőbb gonddal jelentkezik a környezetvéde­lem kérdése. Ezért foglalkoz­tak vele Sátoraljaújhelyen a tanács szakbizottságai a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságával tartott együttes ülésen. ; Megalakították a kör­nyezetvédelmi munkaközös­séget, amely intézkedési ter­vében kijelölte a levegő és a vizek szennyezettségével, a zajártalmak csökkentésével, a köztisztaság és a parkok vé­delmével kapcsolatos felada­tokat. A város iparosodásával óhatatlanul együtt jár a le­vegő szennyezettsége. Ennek megszüntetésére szorgalmaz­zák az üzemek, intézmények vezetőinél a porelszívó be­rendezések használatát, úgy­szintén a tömblakóházak fű­tési rendszerének felülvizs­gálatát, karbantartásának gyakori ellenőrzését, a szó­rakozóhelyeken ventillátorok felszerelését. A zajártalmak csökkenté­sére az üzgnaekben zgjszürő- berendézések használatát, művelődési intézmények, szó­rakozóhelyek rendezvényein a zenei eszközök hangerős­ségének tompítását kívánják. A többszintes tömblakások építésénél nagyobb gondot kell fordítani a korszerű szi­getelőanyagok használatára, hogy a kellemetlen áthallá- sos zajártalmat csökkenthes­sék. Négyszáz szilveszteri malac Karácsonyra és szilvesz­terre a tavalyinál mintegy 20 százalékkal több hús és húskészítmény kerül majd a borsodiak asztalára — az Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat tájékoztatása szerint. Szilveszterre három vagon virslit dobnak piacra és ez lesz az utolsó napja 400 kis­malac életének is. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat EZÜSTVASÁRNAPI KEDVEZMÉNYES AJÁNLATA! Ezüstvasárnapon (december 15-én) minden gyermekkabátot (kivétel bőr- és szőrme) 20% ÁRENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTUNK miskolci és vidéki szaküzleteinkben! BORSODI RUHÁZATI KISKER. VALLALAT Ez történt * . hétfőtől szombatig Akár országos visszaszámlálást is tarthat­nánk, annyira közeleg az év vége. Az embe­rek érdeklődése is már a jövő esztendőt veszi célba. Annak terveiről tárgyal a kö­vetkező héten az országgyűlés, ennek elő­készítésére már sorra összeültek a parla­menti bizottságok. És mivel köztudomású, hogy a nyugati világ sűrűsödő gazdasági bajai nálunk is nehézségeket okoznak, a gazdálkodás, vagy mondhatnám- az élet minden területén előtérbe kerül az ésszerű takarékoskodás. Ezt hallom ki elsősorban e bizottsági tanácskozásokból. Hadd jegyezzem meg, hogy a Komárom megyei képviselők is tanácskoztak Tata­bányán, és részt vett a megbeszélésen Fock Jenő miniszterelnök, a város képviselője is. Figyelmet érdemel, hogy Fock elvtárs az ülés után a Magyar Szénbányászati Tröszt­nél tett látogatást, ami ugyancsak utal a hazai szénvagyon hatékony kiaknázásának nagy, sőt növekvő jelentőségére. A december a kongresszusi munkaverseny, első szakaszának lezárását jelzi és ezen be­lül sok érvendetes eredményt is. Csak kira­gadom közülük: a Csepel Vas- és Fémmű a keddi napon minden főbb vonatkozásában teljesítette 1974. évi tervét. És egy másik versenyhír — de nem az „autóversenyzők” számára!: az érintett vállalatok szocialista szerződést kötöttek Székesfehérvárott, hogy az M—7-es autópálya Fehérvár és Aliga kö­zötti szakaszát 1976. május 31-e helyett már a jövő év június 30-án átadják. Nem cse­kélység, mondhatom, egyebek között az ide­genforgalom szempontjából sem. Egy másik híradás arról szólt, hogy nem­zetközi üdülőhellyé fejlesztik a Mátrát, Pá­rád, Galya, Mátrafüred és Kékes térségét. Ez örömet szerez azoknak a turistáknak, sízőknek és általában a hegyvidéket ked­velőknek, akik — akárcsak e sorok írója — remélik, hogy ebből a külföldieknek jut, és nekünk is marad! És talán az a szemlélet is háttérbe szorul ezzel, amely, miután magas hegyeink nincsenek, nem vesz tudomást a kisebbekről sem, noha sok szépséget és örömet kínálna!c. A héten lezárult egri KGST-megbeszélé­sen a háztartási gépek és készülékek gyár­tása, pontosabban az olcsó és korszerű gé­pek kifejlesztése volt napirenden. Ez a házi­asszonyokat — és gondolom, a férfiakat is — érdekli. Itt jegyzem meg, hogy a most aláírt magyar—NDK választékcsere kereté­ben számottevő mennyiségű műszaki-háztar­tási cikket importálunk. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsának csütörtöki ülésén — a háztartási szolgáltatásokról lévén szó — hangzott el, hogy a javító hálózat kiépült ugyan, de a panaszok a munka lassúságát és kifogásolható minőségét jelzik. Ha job­bak lentiének a gépek, nem lennének úgy elhalmozva munkával — és elkényeztetve a szervizek! Tájékoztatót kaptunk a héteji a közokta­tás időszerű kérdéseiről is. A jövő évi érett­ségi vizsgákon visszaállítják a korábbi öt­fokozatú osztályozást, a jelestől az elégte­lenig. Jó lenne persze, ha a gyakorlatban mégiscsak négy. érdemjegy maradna — „elégtelen” nélkül. Befejezésül két érme históriája. A ré­gebbi: 115 millió jenért árvereztek el Tokió­ban egy XVII. századbeli magyar pénz­érmét, bizonyos 175 grammos aranypénzt az erdélyi fejedelemségből. Nem ismerjük a vevőt, de tény: nem sajnálja a pénzt, ha pénzről van szó. A másik érme a Balassa­gyarmat Tanácsa által adományozott Mik- száth-emlékplakett, amelyet most idős Szabó István szobrászművész nyert el Palóc me­nyecske szobráért. Ha tudná, örülne a pla­kett nevét adó „nagy palóc”. BALOGH JÁNOS Mikulás—alt hangra

Next

/
Oldalképek
Tartalom