Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-14 / 293. szám

Péntek esti premier Egerek és emberek A szokásostól eltérően, a színpadi mechanizmus — a jól szervezett mozgó tér — dicséretével kezdem. Nem­csak azért, mert ez ragadja meg leginkább a nézőt, ha­nem azért, mert Wegenast Róbert dinamikus konstruk­ciója (többről van itt szó, mint díszletről) képes Stein­beck művének alapvető gon­dolatai tartalmát kifejezni. Tudniillik a vándorló, az otthont kereső otthontala­noknak, a gazdag ország szegény fiainak kilátástalan sorsára nyitja rá a szemün­ket. Ez a mozgó tér, nehéz zsákok alatt görnyedő legé­nyeivel —, akik mindig csak mennek súlyos terhükkel, de tulajdonképpen sehová sem jutnak — a legigazabb és a legszemléletesebb (ebben az előadásban) Steinbeck igaz­ságai közül. Nem véletlenül emleget­tem már eddig is az ameri­kai író nevét. Ez az előadás ugyanis azt bizonyítja, hogy ha feloldjuk Steinbeck drá­ma-kristályait, akkor olyan italt kapunk, mely szépen habzik és pezseg, csak ép­pen igazi ereje nincs. Az igazsághoz tartozik, hogy mindazok, akik az Egerek és emberekhez hoz­zányúltak, nagyon nehéz fel­adatot vállaltak. (Meg me­rem kockáztatni, hogy fele­lősséget már sokkal keve­sebbet). Valami olyasmit érzek, hogy mind az átdolgozó Pin­tér Zsuzsa (akinek tulajdon­képpen csak a dalszövegeit kell önálló produktumként értékelni), mind Körmendy Vilmos zeneszerző arra tö­rekedett, hogy eladjon _ egy régi és igen jó minőségű árut. Sajnos, sem az áruban, sem a közönségben nem bíz­tak. Pedig csak arra kellett volna gondolni, hogy a drá­gakő mindig divatos. S jobb, ha nem vesszük ki eredeti foglalatából, mert megsérül­het. Vagy esetlég az új fog­lalat (ami legtöbbször rikí­tó) elvonja a figyelmet a (so­hasem hivalkodó) nemes matériáról. Más kérdés persze, hogy vannak ékszerészek, akik eg if briliáns köré olyan mes­termívű foglalatot tudnak képezni, hogy a kő új fé­nyekkel szikrázik fel. Csak­hogy ezek az emberek előtte sokszoros nagyításban, más­más világítási körülmények között, alaposan megvizsgál­ják a drágakövet. Az Egerek és emberek csa- lós darab. Olykor bosszan­tóan szentimentálisnak tű­nik, máskor extremitása (a szegény bolond Lennie) za­var. Amerikai sztori, az amerikaiaknak — intézheti el a felületes szemlélő. Mert nézzük csak a mesét. Két le­gény vándorol Kaliforniá­ban. Hátukon minden va­gyonuk. Napi tizenegy órát dolgoznak a különböző far­mokon, s közben arról ál­modoznak, hogy valaha saját tanyájuk, földjük lesz. Eddig ugye semmi különös nincs a történetben. Azaz mégis, mert már az sem minden­napos dolog, hogy ketten vándorolnak. Miért ketten? Mi közük egymáshoz? Mi köti össze őket? Mi a mö­göttes motívum? George ki­csi, eszes, kemény ember, Lennie behemót, bikaerejű legény, de együgyű. Ahogy az orvosok mondják: önálló életvitelre képtelen. Az el­ső pillanatban világos, hogy Lennie-nek szüksége van George-ra, de hogy fordítva is így van, az már nem annyira magától értetődő. Hiszen maga George is hányszor mondja: milyen könnyen élnék nélküled. Pe­dig George életének csak ad­dig van értelme, amíg Lennie él. S ezt lelke mélyén tud­ja George is. Éppen ezért iszonyú tragédia, hogy neki kell élpusztítania társát. Azt a társat, aki a maga őrült módján ugyan, de a legjobb tulajdonságait ébreszti fel George-nak. Akinek — akar- va-akarat!anul — George jellemfejlődésében, emberebb emberré > válásában óriási szerepe van. Igyekszem bebizonyítani, hogy ez nem túlzás. Stein­beck életművének ismereté­ben tudjuk, hogy mennyire jelentős helyet foglal el egész gondolatvilágában a tiszta, szabad élet utáni vágy. Mi­közben hőseivel vándorlunk, akár az Érik a gyümölcs autós szegényeivel, akár az Egerek és emberek legényei­vel, együtt szenvedünk velük, s együtt áhítjuk, hogy az ál­mok megvalósuljanak. Ál­mok? Igen! Mert a kis ta­nyának reális lehetősége szin­te nulla. (Ez még a néger is­tállószolga előtt is nyilvánva­ló.) Hogyne tudná hát az okos George. Csak Lennie nem tudja. A gyermeteg lelkűek, a szellemi szegények még bíz­nak, bízhatnak. Hiszen ők egy­szerűen nem fogadják el (ez betegségükből fakad) a tár­sadalom törvényeit. Magya­rul: nem alkalmazkodnak; öntörvényűek. (Most ne be­széljünk — mert Steinbeck sem szól — a társadalmi tör­vények ellen tudatosan láza­dókról, a forradalmárokról.) Lennie tehát mit sem törő­dik azzal, hogy mi van körü­löttük, mely eleve meghatá­rozza létüket, csak a tenge- rinyulak és a tanya birtoklá­sára vágyik. S egyszerre csak George is hinni kezd abban a mesében, melyet ő talált ki társa felderítésére. A lődör­gők, ide-oda csapódók között lesz célja, talált egy utat, amit végig akar járni. Persze ennek a dolognak csak Len- nie-vel együtt van értelme. Az életet valakivel és valaki­ért (valakikért) érdemes él­ni. Aki kételkedik ebben az igazságban, nézzen körül az Egerek és emberek színpa­dán. A nyomorék söprögető, a kitaszított néger, a bruta­litásba menekülő Curley, a férfi és társ után nyüszítő Daisy, vagy a keserűen bölcs és becsületes Síim, aki már elfogadta ezt a farmi robot­életet — mind-mind hagyja, hogy sodorják az események. S bizony ilyen lesz George is Lennie halála után. Egy kemény és kegyetlen életről és halálról nem lehet, csak drámai töltésű zenével vallani. Körmendi fantáziája, bravúros technikája előtt le a kalappal, de zordabb, fá­jóbb ének kell nekünk... S nincs szükség revüre (Sza­lon), s külön produkciókra (Daisy belépője). Egyáltalán nincs szükség arra, hogy a drámai folyamatot dalbeté­tek szakítsák meg. Mert saj­nos megszakítják. Arról már. nem is beszélve, hogy az egyébként jó versek szövegé­ből sok minden nem jön át a rivaldán. Sík Ferenc a legjobb pro­fik közül való profi, de érez­hetően kínlódik, hogy egysé­ges előadást teremtsen. Alap­vető törekvése, hogy „bele­mossa” a zenét a dráma szö­vetébe. Ez azonban nem si­kerül, mert nem sikerülhet. Talán még jobb, ha nem na­gyon erőltetjük a zenét, mert akkor csak betét marad. Ha viszont drámaivá akarjuk tenni, akkor szentimentális szituációk születnek. Lennie „őrültségétől” félt a rendező és gondolom, félt a színész is. Paláncz Ferenc azonban mégis Steinbeck Len- nie-jét játszotta el, rendkívül fegyelmezetten, nagy drámai erővel, bár nem minden aránytévesztés nélkül. George (Ábrahám István) keményebb karaktert formálhatott vol­na — a figura érdes jósága a fontos —, a színész vonzó egyénisége azonban így is jól érvényesül a szerepben. Bár nem szabad, hogy ez a köny- nyebb ellenállás felé sodor­ja. Csapó János öreg söprö- getője helyenként szentimen­tálissá lágyul, egyébként jó figura. Curley — Kulcsár Im­re energikus kis pitiáner. Ta­lán butább lehetne és hango­sabb, üresebb. Curleyt a farm legényei a háta mögött min­dig kiröhögik. (Ez már alka­ti kérdés, de jó lenne, ha Lenniet valahogy még dra- bálisabbá és Curleyt még pöttömebbé tennék.) Lenkey Editnek egyetlen szemvilla­nása elég ahhoz, hogy értsük a szalonok „abszolutizmusát”. Egyedül az ő figurája szol­gáltat társadalmi adalékot a szalonbeli kavalkádban. Tet­szett Bánó Pál, Varga Tibor, Jancsik Ferenc. Nem értjük viszont, hogy Ivánka Máriát miért öltöztették produkció­hoz (jelmezbe), s miért te­remtettek számára attraktív szituációkat. (Többről van itt szó, mint arról, hogy lotyó.) Valamint az is furcsa, hogy a törött hátú néger (istálló­szolga) helyett egy párduc­mozgású Sammy Davist lát­tunk. (Ez persze nem Szán­tó Lajos hibája, akinek szí­nészi kvalitásaitól sokat vá­runk.) Kalmár Péter a legjobban kezelte a zenét, a zenekart és a vokál kórust. Somoss Zsuzsa sziporkázó koreográ­fiája ellen sem lehet kifo­gásunk. Korábban értettek félre a dolgok. GYARMATI BÉLA Nevető Alighanem ez a világ leg­soványabb lexikona. Már ami a küllemét illeti. A szer­ző, Timár György — mint írja a nyúlfarknyi előszó­ban — költséget és fáradsá­got megkímélve állította ösz- sze a hasonló, bár jóval unalmasabb kézikönyvek alapján ... A 130 oldalas fü­zet, a Nevető lexikon, in­kább kívánkozik Karinthy könyvei mellé, mint arra a polcra, ahol a Pallast, Réva­it tartjuk. A címszavak jórésze a Rá­diókabaréból már ismert. Ám amit akkor nem érlet­tünk, az most nyugodtan visszakereshető. Mert nem könnyű olvasmány a Nevető lexikon. (Fogyasztását a szer­ző így j avail ja: minden ál­dott nap, lefekvés előtt egy kávéskanállal.) A szóviccek már az első nekifutásra re- keszizom-ingerlőek. így pél­dául: ösbemutató=majom­ketrec. Vadregény=krimi. Főnix=vezérsemmi. Ellenlá- bas=konyhai edény a hadi­tengerészetnél. Himbái=es- tély, amelyen csak férfiak ve­hetnek részt. Vannak persze bonyolultabbak is, amikor hetnek részt. Vannak persze kell ismerni, hanem egy má­sik, hasonló hangzású szót is, hogy ebből egy merész csavarással valami egészen A pécsi Janus Pannonius Múzeumban tegnap megnyílt dr. Lázár Béla neves mű­gyűjtő képeiből rendezett kiállítás. Az 1950-ben el­hunyt műpártoló századunk első évtizedeinek tevékeny és termékeny művészeti író­ja, folyóirat-szerkesztője, tárlatszervezője, s huzamos időn át a budapesti Ernst Múzeum művészeti igazga­tója volt. Ebben az időszak­ban alakította ki értékes képgyűjteményét, amelyet az állam védetté nyilvánított és özvegye a pécsi múzeumra Tanulmány. Sevcsik Jenő rajza. Beatkoncert Három miskolci beat- együttes, az Edda, a Kőtörő és a Titanic hétfőn este kö­zös koncertet ad a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban. A hangverseny teljes bevételét az árvízká­rosultak megsegítésére aján­lották fel. lexikon sajátos magyarázat tűnjön ki. Például: Homér=trójai rákfajta. Matróz=édesszájú máltai tengerész. Marketing =piaci árusok által viselt ruhadarab. A megértés fel­tétele gyakran az idegen ki­fejezések, nyelvek ismerete. Például: Fagott=középkori német szobrász által fenyő­ből kifaragott híres isten­képmás. Megfújták. Hasonló recept szerint készült a Ci- nóber=a felső cintányér ne­ve. Némely zenész pirosra festi, hogy megtudja külön­böztetni az alsótól. A nyelvünk Lőrincze La­jos-mélységű ismeretével és Karinthy elegáns humorával összeállított lexikon nem­csak a nevelőizmokat inger - li, hanem figyelmeztet is. Fi­gyelmeztet, mégpedig arra, ' hogy mennyi szellemes báj, mennyi ötletes variáció ki­apadhatatlan kútja a nyelv. A mi nyelvünk. Olyan bra­vúrokra képes, mint az a he­gedű, amelyet Yehudi Me­nuhin szorít az álla alá. Nagy kár — s ez éppen nyelvünk, és általában minden nyelv autonómiájából következik —, hogy külföldi egyáltalán nem élvezné ezeket a szóbra­vúrokat, mert a lexikon ide­gen nyelvre lefordíthatatlan. (brackó) hagyományozott. Mint isme­retes: a Mecsekalján műkö­dik a vidék leggazdagabb modern képtára. Az itt elhe­lyezett Lázár-gyűjtemény századunk 55 jeles művészé­nek — köztük Aba Novák Vilmos, Csók István, Fényes Adolf, Márffy Ödön, Rippl- Rónai József, Rudnay Gyula — alkotásait tartalmazza. A műveket a Janus Pannonius Múzeum restauráltatta, s az adományozó kívánságának megfelelően úgy mutatja be, ahogyan Lázár Béla egy be­gyűjtőt te. t SZOMBAT Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Zenei anyanyel­vűnk. — 12.00: Magyarán szól- ry László írása. — 14.13: Kúrus- 14.03: Az élet alkonyán. Dezsé- ry László írása. — 14.13. Kórus­pódium — Miskolcon II. — 14.25; Uj Zenet Újság. — 15.00: Hírek. — 15.03: Kis magyar nép­rajz. — 15.10: DroltzülU dalla­mok. 16.00: 163 óra. — Köz­ben 17.00: Hírek. — 17.33: A szárnyas releség meg a telelon- sztrájk. Dino Búzán két elbe­szélése.' — 18.00: Leonard Bern­stein vezényli a New York-i 1’iiharnionlKus Zenekart. —19.00: lss.ti Krónika. — 19.25: öt perc sport. — 19.30: A Rádió Kaba- í eszinházának humorfesztiválja. II. íorduló — 6. rész. — 20.25: A Májusiá-val kezdődött. . A radióoperett születésének es el­ső adásainak, története. — 22.00: Hírek. — 22,15: sporthírek. — 22.10: A beat kedvelőinek. A Sparks-együttes felvételeiből. — 23.05: Francia zeneszerzők mű­veiből. — 24-00: Hírek. — ü.10— 1.58: Melódiakoktél. — Közben 0.55: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: ..Jelképek' erdején át. . .”. Balogh László műsora. — 12.10: Schubert-fel- v ételekből. — 13.00: Hirék. — 13.03; Zinka Milanov es Todor Mazarov énekel. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. — 14.00: Napraforgó. A Gyermek- rádió műsora. — 14.49; Éneklő Ifjúság — Karcagon. — 15.0«: A csecsemők és a kisgyerme­kek játékáról. — 15.05: Két Vivaldi-concerto. — 15.27: Be­szélgetés a kedvezőtlen adott­ságú tsz-ekről. — 16.00; Hírek. — 16 03: A hét műsorából. — 17.28:’ Fúvószene táncritmusban. — 17.44: Ki ez? Fotórejtvény. — 18.00: Hirek. — 13.10: öt perc 'sport. — 18.15: Közkívánatra! ~ 19.20: Cigánydalok, nóták. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00; Hírek. — 20.10: öt pere sport. — 20.15: Üj könyvek. — 20.18; Puccini; A Nyugat lánya. Háromíelvonásos opera. — 22.51: Virágénekek, népdalok. — 23.00: Hírek. — 23.15; Slágerrandevú. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió; 17.30: Műsoris­mertetés — hírem. — 17.35: Hét­végi krónika. — (30 évvel eze­lőtt történt. . . Idézetek a „Sza­bad Magyarország ’ 1944. decem­beri számaiból; Szocialista bri­gádvezetők tanácskozása; A Mis­kolci Nemzeti Színház tegnap esti bemutató előadásáról; A gönci útmester tréfája.) — Hang­versenyen. — 13.00: Műteremben tárlaton. Dévényi János ötvös­művész kiállítását nyitották meg Miskolcon. — E heti ven­dégünk; Fülep. Ferenc, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum főigazga­tója, a hajdani miskolci diák. . . — Akit már régen hallottunk! — Könnyedén — komoly dol­gokról. Vannak más példák is — jegyzet. — zenés hétvége. Televízió; 14.48: Műsorismerte­tés. — 15.05: Kcrunk tudomá­nya. — 15.45: Napilapok, heti­lapok. . . Miről ír a világsajtó? — 16.10: Hírek. — 16.15: Szólja­tok játszók, regölők! V. rész. — 17 00- Cirkusz. Szovjet film­vigjáték (1936.). — 18.45: A mű, és ahogy látjuk. John Berger műsora I. rész. — 19.15: Cica­vízió. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szombat este... — Kb. 22.40: Tv-híradó — 2. kiadás. - 22.50—23.15: Shirley, a riporter. Angol tévéfilmsorozat. Miskolci Nemzeti Színház (7): A madarász. Bérletszünet. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) • Téli tárlat. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festé­szet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonaiért. — Mű­tárgyak megmentése. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Szlovákia népművé­szete. — Herman ottó-emlék- ház (to—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A diósgyőri vár rondellája (9—15): A diós­győri vár története. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Gyer­mekrajzok. — ..Miskolc 1945— 75” — fotókiállítás. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Dévényi János ötvös­művész kiállítása. * Filmszínházak: Bóka (f4): A Gejzirvölgy titka (szi. szovjet). — (Iin6, 8): Ámokfutás (szi. ma­gyar). — Kossuth (Í3, hn5, 7): Tibbs és a szervezet (mb. szi. amerikai, dupla helyárral!). — Hevesy Iván Filmklub (í5. £7): Extázis 7—10-ig (magyar). — Fáklya (5) : Lázadás a Bountvn I—II. (szi. amerikai, dupla hely- árral!). — Petőfi (f7): Játszd újra. Sam! (mb. szi. amerikai). — Szikra (5. 7): Álmodó ifjúság (szi. magyar). — Táncsics (5.7): Lány a pisztollyal (mb. szi, olasz). VASÁRNAP Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: öt kontinens hét napja. — Rádiójáték gyerekeknek. — 9.30: dó, avagy aki mindig elkésik. Rádiójáték gyerekeknek. —9.30: Poulenc: Babár. a kis elefánt története. Zenés mese. — 9.50: Szerkesztői üzenetek. — 10.00: Hírek. — 10.03: Az, aki Bartalis János lett, Balogh László jegy­zete. — 10.10: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa éne­kel. — 10.30: Vasárnaoi koktél. — 12.00: Hírek. — 12.10: Édes anyanyelvűnk — 12.15: Jó ebéd­hez szól a nóta. — 13.00: ,,Nem azért mondom. . .”. Hámos György írása. — 13.10: Varázs­keringő. Részletek Oscar Strauss operettjéből. — 13.50: Vasútvo­nal Szibéria kincseihez. Úti­jegyzet. — 14.10: Lemezek közt válogatva. — 15.00: Hírek. — 15.05: Sanzon-lexikon. — 15.50: Korunk operacsillagai. Felicia Weathers. — 16.48: Hangszerszó­lók. — 17.00: Hírek. — 17.05: Népdalkörök országszerte. Hé- vízgyörk. — 17.25: Konsztanti­nosz Kavafisz verseiből. — 17.4#: Mozart; B-úúr szimfónia K. 319. — 18.03: Az év legjobb táncze­nei felvételeiből. — i9.00: Hirek. — 19.10: Sporthírek. — 19.15: Népaalok. — 19.50: A halott hadsereg tábornoka. Rádiójáték. — f.0.50: A zongoraművészet el­ső aranykora. Sebestyén János műsora. — 21.29; Eszmecsere — irodalomról, művészetről. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek. — 22.13: Magnósok, figyelem! — 23.00: Zenekari muzsika. —24 00: Hír ex. — 0.10—0 30: Tony Os­borne ze .ckara játszik. Petőfi rádió: 8.00: Miska bá­csi lfeni ez irtát: 2: ja. A Gyerme :- rádiú mustra. — 8.30: Mit hal­lunk? L.ruj._e.segek a jöyö hét műsorából. — 9.00: Faragó ’Györgyié emlékezünk. — 9.-.ö: A rcciv mesterei. — 10.15: Ma­gyar Mázsa. Garai Gábor mű­sora. — 10.55; O&váth Júlia és Losonczy György énekel. — 11.27: Nagy mesterek — Világ­hírű előadóművészek. — Kéz­ben 12.09—12.29: Láttuk, halle í- tuk — a kiállítótermekben. — 13.20: Százszorszép. Mesejáté.;. — 13.45: Időjárás- és vízállás­jelentés. — 14.0-0: Táskarádió. Az Ifjúsági Rádió zenés müso- • ra. — 15.03: Chopin: h-moll szonáta. — 15.3*0: Mikrofon elolt az irodalmi szerkesztő. — 15.40: Hirek. — 15.45: Közvetítés a Torino—Lazio olasz totómérkó- zésről. — 16.40: Mit üzen a Ftü- dió? — 17.15: Angot asszony lánya. Részletek Lecocq ope­rettjéből. — 18.00: Hirek. — 18.05: Sporthírek. — 18.10; Ez is, az is. . . — 19.50: ; Jó estét, gyerekek! — 29.00: Hírek. — 2-0.10: Sporthírek. — 29.15: A Tolcsvay- és a Corvina-együt­tes hangversenye. — 21.15: Nyolc nemzedék. Riport. — 21.25: Ver­bunkosok, nóták. — 22.15: Dosz­tojevszkij levelei. — 22.30: Ro­man művészek operafelvételei­ből. — 23.CO: Hirek. — 23.10; Musicalekből. — 24.0-0: Hírek. Miskolci rádió: 18.00: Vasár­napi krónika. — 18.05: Fiatalok zenés találkozója. — 18.52: A sportrovat jelenti. . Televízió: 8.25: Iskoláiévá. Francia nyelvtanfolyam. Német nyelvtanfolyam. — 9.15: Gyere velünk, csináld velünk. . . Já­tékos sportvetélkedő közvetíté­se az NDK-ból. — 10.30: Ének a végekről. Dokumentumí’ilm. — 11.30: Budapesti Honvéd— MAFC bajnoki kosárlabda-mér­kőzés. — 13.43: Műsorismertetés. — 13.55: Egy óra múlva itt va­gyok V. rész: A merénylet. — 15.10: Pergő képek. Amatőrfil­mesek műsora. — 15.55; Műso­rainkat ajánljuk. — 16.15: Kis figurák — nagy mesterek. Port- réíilm egy rajzolóról. — 16.50: D-elta. Tudományos magazin. — 17,15: Tokaj Expressz nemzet­közi párbajtőr-verseny döntő. — 18.45; Esti mese. — 19.09: A Hét. — 20.00: Hírek — Sporthí­rek. — 20.10: Havannai embe­rünk. Amerikai film (195$. — 21.55: Csajkovszkij: Anyegin Párbajjelenet. — Kb. 22.35: Hí­rek. Miskolci Nemzeti Színház (*) : Egerek és emberek. Berletszü- net. — (7): Egerek és emberek. Szigligeti bérlet. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18); Téli tárlat. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festé­szet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonaiért. — Mű­tárgyak megmentése. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Szlovákia népművé­szete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A diósgyőri vár rondellája (9—15): A diósgyőri vár története. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—IS): Dévényi János ötvösművész ki­állítása. Filmszínházak: Bckc (f4. hntí, 8) : Ámokfutás (szi. magyar). — Matiné (10): Keresztesek I—II (szi. lengyel, dupla helyárral!).' — Kossuth (f9. fii. fi. f3, hnö, 7): Tibbs és a szervezet (mb. , szi, amerikai, felemelt helyár- ral!). — Mesemozi (10): Az örök fiatalság birodalma (mb. szi. ro­mán). — Hevesy Iván Filmklub (fö, f7): Amikor a fák még nagyok voltak (mb. szovjet). — Fáklya (4, 7): Lázadás a Boun- tyn I—II. (szi. amerikai, dupla helyárral!). — Matiné (fl2): Csipkerózsika (szi. NDK). — Petőfi (£5, f7): Játszd újra, Sam! (szí. amerikai). — Matiné (10) : Én vagyok Jeromos (szi ma­gyar). — szikra (5. 7): Áimodó ifjúság (szi. magyar). — Matiné (9, 11): Csárdáskirálvnő (szi. magyar—NSZK). — Táncsics (3, 5, 7): Lány a pisztollyal (mb. szi. olasz). — Matiné (10): Préri (mb. román—francia). — Tapol- ca—Ady 7): Éjszakai razzia (mb. szovjet). — Hámor (6): Féltékenység és orvostudomány (lengyel, io éven felülieknek!). HÉTFŐ Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Műsorismertetés. — 8.11: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.16: Mit üzen a Rádió? — 8.51: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — 9.06; Az elmés, ne­mes Don Quijote de la Mancha. Cervantes regénye folytatások­ban. XVI. rész. — 9.26; Rádió­börze — 9.3a: Britten: Változa­tok és fúga egy Purcell-témára. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskola­rádió. Történelem. Matematika. — 10.30: Zenekari muzsika. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05; Népdalcsokor. — 9.00: Hí­rek — 9.03: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Köz­ben 11. Oö: Hírek. Idegen nyelvre lefordíthatatlan A Lázár-gyűjtemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom