Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-10 / 289. szám

A kor parancsa Aki szeret dolgozni, az fegyelmezetten szeret dolgozni. A demokrácia és a fegyelem: édestestvérek. A pontos munka, a jó teljesítmény, a tettekben megnyilvánuló ötletesség, a vezetési akarat támogatása: ez a demokratizmus lényege. Ennek ismerete és főként gyakorlása olyan energiát szaba­díthat fel, olyan eredményt ígér, amely méltó az áldozathoz. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, de ezek a sorok jó két hónappal ezelőtt jelentek meg lapunkban, összegzé­seként annak az eszmecserének, amelyet munkatársaink folytattak a DIGÉP egyik szocialista brigádjának tagjaival az üzemi demokráciáról. Akkor az E-gyáregység Hoffmann József vezette kollektívája elmondotta, hogy véleményük szerint is a lehetőségeknek messze alatta marad a gyakorlat, azaz a demokrácia nyitotta széles kapun át csak libasorban mennek az emberek. Azt is tudták, érezték, hogy a munká­sokat osztályhelyzetüknél fogva megillető jogok gyakorlása nemcsak s nem elsősorban határozatok kérdése. Felemás értékű az olyan jog, amelyet úgy kell rátukmálni az em­berre. Az üzemi demokrácia a szocialista demokratizmus szerves része, amelyen keresztül a társadalom tagjai — történelmi és praktikus értelemben — egyre / inkább részt vesznek a hatalom gyakorlásában ... Ehhez azonban föl kellett nőni. A társadalomnak is, az egyénnek is, hiszen ma hazánkban e fogalom mély politikai értelmét éppen közgazdasági vonat­kozásainak feltárása mutathatja meg. Ez kapcsolja egybe a gazdasági hatékonyság és a hatékony munkáspolitika köve­telményét. A Központi Bizottság irányelvei között olvasható: az üzemi demokrácia lehetőséget ad a vállalati gazdálko­dásba, a helyi és közügyekbe való beleszólásra; növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat. A következő, markáns mondat nemcsak megállapít, hanem mozgósít is: „Az üzemi demokrácia jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejlesz­teni.” Ez nem óhaj, hanem követelmény. A kor parancsa! Jobb életünk, szocializmust építő társadalmunk fejlődésének követelménye. A párt XI. kongresszusára kiadott irányelvek tételesen is felsorolják az üzemi demokrácia útjait, mód­jait ... De konkrét receptet nem adnak, nem is adhatnak, hiszen a központi irányelvekből kiindulva és az érvényben levő jogszabályok keretei között, a vállalatok — a helyi körül­ményeknek megfelelően — maguk alakítják, fejlesztik to­vább a formákat és tartalmi megoldásokat. De ez nemcsak a gazdasági vezetés, a pártalapszervezet feladata, hanem a brigádoké, brigádtagoké is; hiszen nemcsak a tulajdon közös, hanem az azt gyarapító szándék is. Belkereskedelmi miniszterek * tanácskozása Szurdi István belkereske­delmi miniszter tegnap Bu­karestbe utazott a KGST belkereskedelmi miniszteri tanácskozás VI. ülésszakára. Megvitatják a gazdasági és a műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésében elért eredményeket, valamint a sokoldalú együttműködés 1976—80. évi programját. A testvéri országok belke­reskedelmi miniszterei fog­lalkoznék a kereskedelmi gé­pek és berendezések gyártá­sával kapcsolatos további együttműködés célszerű és hatékony formáival, vala­mint a nemzetközi ágazati, műszaki-tucffflTánvos infor­mációs rendszer létrehozásá­nak lehetőségeivel. Szocialista hazafiság és internacionalizmus Nevelőtestületi értekezletek Az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter együt­tes utasításban egészítette ki az idei tanév munkarend­jét. Ennek értelmében a kö­vetkező esztendő januárjá­ban, vagy februárjában az óvodákban, az általános is­kolákban, a gyógypedagó­giai intézményekben, a di­ákotthonokban és a nevelő- otthonokban, továbbá a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben — tehát a gimná­ziumokban, szakközépisko­lákban, szakmunkásképző is­kolákban, gép- és gyorsíró iskolákban és az egészség- ügyi szakiskolákban —, va­lamint a dolgozók általános és középiskoláiban és vala- . mennyi kollégiumban, illet­ve szakmunkástanuló ott­honban (kollégiumban) ne- >..lőtestületi értekezletet tar­tanak, amelynek keretében feldolgozzák a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő Kultúrpolitikai Mun­kaközösség „A szocialista hazafiság és a proletár in­ternacionalizmus időszerű kérdései” című állásfoglalá­sát. A témának különös je­lentőséget ad az, hogy fel­dolgozása összekapcsolódik hazánk felszabadulásának és a fasizmus fölött aratott győzelemnek a 30. évfordu­lójával. Az utasítás hatályba lé­pett. Felejtik a régit, tanulják az újat ! Cementgyár a Hefő partján A magyar—csehszlovák gazdasági műszaki- és tudo­mányos együttműködési ve­gyesbizottság területfejlesztési állandó bizottsága Eszter­gomban tartotta VI. üléssza­kát. A magyar küldöttséget Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes, a csehszlovák de­legációt Jan Ferianc, a Szlo­vák Tervbizottság elnökhe­lyettese vezette. A megbeszé­léseken a két fél tájékoztatta egymást a határmenti terü­letek 1976 és 1980 évek kö­zötti területfejlesztési tervei­nek koncepcióiról. A munka- program szerint a jövő év­ben két magyar és két szlo­vák város rendezési tervét egyeztetik. Megtárgyalták és jóváhagyták a gabeikovo— nagymarosi vízierőmű-rend- szer hosszútávú területfej­lesztési és területrendezési tervének kidolgozásában kö­vetendő módszereket, irány­elveket is.-)f Az új cementgyár. A rekonstrukciók során megújuló gyártási technológi­ák egyszerre több célt is szol­gálnak. A régi üzemek még korszerű, jól hasznosítható egységei tíz, vagy száz millió forintokkal csökkenthetik a beruházási költségeket. Ugyanakkor termelékenyebb, a munkavégzés szempontjá­ból biztonságosabb, a nehéz fizikai megterhelést kiküszö­bölő berendezések kerülnek felszerelésre. Ezek az elképzelések ér­vényesülnek a Hejőcsabai Cement és Mészmű rekonst­rukciója során is. /Az építő­anyagipar világszerte a leg­dinamikusabban fejlődő ipar­ágak közé tartozik. Ezen be­lül a cementgyártás fejleszté­si ütemét csak az energiater­A szakma 5ÍÍ r u mestere Kihirdették a múlt hét vé­gén megrendezett A szakma ifjú mestere vetélkedő ered­ményét. A városi KlSZ-bi- zottság és az EMÁSZ területi igazgatósága által szervezett Versengés győztese Kelemen Sándor, a Lenin Kohászati Művek 25 esztendős villany- »zerelője lett. Hasznos hulladékok Platinát vegyenek! Az alapanyagok ára ugrásszerűen emelkedik a világpia­con. Takarékosan kell tehát gazdálkodni az importanyagok­kal és alaposan meg kell szervezni a termelési hulladékok hasznosítását. Az utóbbi témát vizsgálta a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság iparvállalatoknál, állami gazda­ságokban, termelőszövetkezetekben. A vizsgálati jelentés pél­dái arról győznek meg ben­nünket, hogy még mindig jelentős belső tartalékot ké­peznek a méÉj hasznosítható hulladékok és igen sokat fel lehetne használni a kiselej­tezett gépek alkatrészeiből is. Sajnos, nem minden válla­latnál foglalkoznak szerve­zetten, tervszerűen e témá­val, nem dolgoznak ki meg­felelő technológiát a még hasznosítható anyagok visz- szanyerésére. Erre egyébként a meglevő anyagi érdekelt­ségi rendszer sem igen ösz­tönöz. Sok kicsi sokra megy A Diósgyőri Gépgyárban például 628 gramm platinát őriznek a páncélszekrényben. 1973-ig az Állami Pénzver­de vásárolta meg tőlük az ipari termelés során keletke­ző platinahulladékot, ám az­óta nincs vevő. A gyár leve­let írt különböző vállalatok­nak, de vagy elutasító vá­laszt kapott, vagy válaszra sem érdemesítették ajánla­tát. A páncélszekrényben rej­tőző import anyag az anyag­gazdálkodási osztály közlése szerint több mint 60 ezer fo­rintot ér. És az elfekvő ér­ték egyre növekszik, ha to­vábbra sem találnak vevőre! Jó példák is találhatók a DIGÉP-nél a huiiadékanyag hasznosítására. Nagy Károly, a vegyi laboratórium vezető­je elmondta, hogy a fotó­laboratóriumokban visszama­radó ezüsttartalmú folyadé­kot most már elszállítja tő­lük a MÉH. Igaz, hogy az évente összegyűlő 200 liter folyadékban mindössze 30 deka színezüst található, de sok kicsi sokra megy. Kincs az iszapban Korábban a fémek korró­zióvédelmét szolgáló foszfá­tozó vegyi anyag tonnái vesz­tek el a gyártás során. Mivel drága importanyagról van szó (kilója körülbelül 220 fo­rintba kerül), a vegyiüzem és a vegyészeti osztály közös brigádját hosszú idő óta fog­lalkoztatta, miképpen lehet­ne visszanyerni a visszama­radó iszapból legalább egy részét. Nos, megtalálták a do­log nyitját, s az idén már 4 tonna foszfátozó anyagot hyertek ily módon. A meg­takarítás körülbelül félmillió forint. A gépgyárban egyébként tervet készítettek a termelés során keletkezett hulladékok visszanyerésére, hasznosítá­sára. Áz említettek mellett foglalkoznak azzal, hogyan menthetik meg a termelési hulladékként visszamaradó króm tartalmú folyadékokból az értékes anyagot és célul tűzték ki az olajok regene­rálását is. Csekély a fuvartérílés A közlekedési vállalatok­nál a kiselejtezett gépkocsi­kat alkatrészekre bontják és a még használható tartozé­kokat ismét beépítik. Álta­lában megoldatlan viszont a kopott gumiabroncsok, illet­ve szennyezett olajok hasz­nosítása. A népi ellenőrök mindössze két helyen ta­pasztalták, hogy igyekeztek ismét használhatóvá tenni az elhasznált gépkocsi-abron­csokat: a 3-as számú Volán Vállalatnál, illetve a Borso­di Szénbányáknál. A Húsipari Vállalat hul­ladékainak hasznosítását re­mélhetőleg megoldja majd a korszerű, új húskombinát. A Tejipari Vállalatnál tejpor­gyártó üzemet létesítenek 1980-ra, mely fel tudja majd használni például a most még veszendőbe menő írót is. Problémaként említi a Né­pi Ellenőrzés jelentése, hogy a MÉH Vállalat kevés szál­lítóeszközzel rendelkezik, ez­ért inkább csak a közeli ter­melőszövetkezetekből fuva­rozzák el szívesen a hulla­dékot. A távolabbi mezőgaz­dasági üzemek arra kény­szerülnek, hogy saját maguk vigyék a MÉH-telepekre a még hasznosítható anyagot. Ám a csekély fuvartérítés aligha ösztönzi őket. melés növekedése előzi meg. A régi hejőcsabai cement­gyár közvetlenül a felszaba­dulás után épült, berendezé­seinél fogva csak alacsony szilárdságú cement előállítá­sára volt alkalmas. Az utóbbi években pedig a betonelem- gyárak, a házgyárak, a nagy­szériás lakásépítkezés „ke­nyere” a sokkal nagyobb szi­lárdságú cement lett. Jobb és több építőanyagot vár a kö­vetkező években az ország a soron következő beruházások­hoz, a lakásprogram megva­lósításához. Áz új, beremendi cementgyár után Hejőcsabán az ország legnagyobb és leg­korszerűbb cementüzeme épült fel. A HCM befejezés előtt álló rekonstrukciója nyo­mán, maradéktalanul megva­lósulnak az előzetes elképze­lések. A szalagszerű, U-alakú cementgyártó sor a nyers­anyag tárolótól a késztermék raktárakig a jelenleg ismert legmodernebb berendezéseket foglalja magába. Európa él­vonalbeli cementipar? gép­gyárai szállítják a gyártó-so­rokat. A technológia a nyu- \ gatnémet Polisyus-cég gé­peire épül, ők adják a gyár­tás garanciáját is. Jelentős értékű berendezéseket szállí­tottak a Szovjetunióból, töb­bek között a gyár nagykapa­citású mészkőbányájába. Csehszlovákiából, Svájcból, az NDK-ból, sőt Japánból is ér­keztek felszerelések az új technológiai együttes össze­állítására. Az igény, hogy mindenből a legjobbat és az értékarányokat is figyelem­be véve a legkedvezőbbet be­szerezni — ugyancsak meg­valósul. Talán nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a háború után épült régi gyár milyen mértékben igényelte még a nehéz fizikai munkát. Szerencsére már a múlté a nyomasztó emlékű klinker kemence, ahol porban, hőség­ben, valóban hősi helytállás­ra volt szükség nap mint nap. Ezeknek á munkakörök­nek az ellátására csak keve­sek vállalkoztak. Merőben új körülményeket teremt a modern technológia. A re­konstrukcióval a fontosságu­kat tekintve sorban sem ál­lítható szempontok egyszerre valósulnak meg. Az 1970-ben született kormányhatározat alapján az új követelmények­nek hosszú ideig megfelelő korszerű cementgyár áll majd a régi helyén. A régi üzem évente 430 ezer tonna építő­anyagot adott, az új ennek a négyszeresét termeli majd. Nem közömbös, hogy az évekkel ezelőtt megválasztott úgynevezett száraz eljárás nemcsak jobb minőségű ter­mékeket ad, de az előállítás is jóval kevesebb energiát igényel. A klinker, tüdőt égető ke­mencéi már csak legfeljebb fényképekről elevenedhetnek meg, mert az új üzem gépeit már nagyobb részt központi vezérlőteremből, távirányítás­sal működtetik. Az elmúlt évek alatt, amíg a rekonst­rukció munkája tartott, nyit­va maradt egy kérdés, mit jelent majd a megszökött —, ha még oly kellemetlen — munkahelyet a korszerű csaknem patikatisztaságú gyár a régi cementüzemi dol­gozóknak. Van-e bennük va­lami ellenérzés az új iránt? A régit senki sem sajnálja, az új technológiához viszont új ismeretekre lesz szükség, tanulni kell. Így nemcsak termelési értékét tekintve je­lentős a rekonstrukció hozta változás. Kötelezően magával hozza a tudás, az emberi ér­tékek gyarapodását is, a mun­kások, a belső értékek „re­konstrukcióját” is. A bükkábrányi óriás Fokozott gondot kell fordí­tani a hazai természeti for­rások, köztük a szénvagyon teljesebb, jobb, gazdaságo­sabb kiaknázására — olvas­ható az irányelvek között. Egy-egy ország lakóinak életszínvonalát szokás jelle­mezni az egy főre jutó villa- mosenergia-termeléssel és fo­gyasztással is. Megyénk terü­letén az elkövetkező évtized­ben olyan hatalmas beruhá­zások kezdődnek, amelyek el­készülte után tetemes villa­mosenergiához jut hazánk. A Bükkábrányi Erőműről van szó, amelyről országszerte egyre több szó esik. A Bükkábrány—Mezőnyá- rád—Vatta—Ernőd térségében építendő új erőmű ma még csak papíron létezik. Megépí­tésének gondolata akkor ve­tődött fel, amikor a geológu­sok közölték, hogy a 3. szá­mú főközlekedési útvonal mentén, Bükkábrány térsé­gében hatalmas lignitvagyon található. Ma már konkrét elképzelések vannak' a föld alatt húzódó, hozzávetőlege­sen 500—550 millió tonna, alacsony, de a visontainál jó­val magasabb kalóriaértékű lignit felhasználására. Az 1980-as évek elejére több tiz- milliárd forintos beruházás­sal itt épül meg az ország legnagyobb bányája, amely négy, egyenként 500 MW tel­jesítményű blokkból álló erő­művet táplál majd. Az erő­műből kikerülő villamosener­gia mennyisége a hazánkban jelenleg termeltnek a felét teszi ki. A Bükkábrány tér­ségében épülő bányához és erőműhöz hasonló még nem létesült Magyarországon. Ma­gáról a bányáról csak annyit hogy • évi teljesítménye na­gyobb lesz, mint a jelenlegi összes mélyművelésű bánya termelése együttvéve. A bánya és az erőmű épí­tése megváltoztatja az egész környék arculatát. De a táj­jal együtt változnak majd az emberek is. Hogy csak egy példát említsünk: Mezőkö­vesden háromezer lakást épí­tenek fel, amelyek először a kivitelezésen dolgozók mun­kásszállásai lesznek, aztán pedig a bánya és az erőmű dolgozóinak adnak végleges otthont. Magyar—csehszlivák teröietfejiesztés: iárgyalások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom