Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-09 / 288. szám

a miskolciaké a szó Ezt mondja a jogszabály AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK MUNKAIDÖ-CSÖKKENTÉSÉRÖL Vigyázzunk a sávnál! Gyakran járok gépkocsival a Szentpéteri kapui útvona­lon, így igen örülök az ott létesített irányítólámpáknak. Nagyban megkönnyítik az át­haladást, s a mellékutcákból — mint a Madarász Viktor utca — jövő járműveknek nem kell hosszú percekig vá- rakozniok, nem beszélve ar­ról, hogy ezen a részen már szinte balesetveszélyessé vált • közlekedés. A Kazinczy ut­cában azonban újfajta — ed­dig ott nem használt — sá­vokat festettek fel. Sok autós­társamnak még ez szokatlan és gyakran hozzák veszélyes helyzetbe az utánuk jövő jármű vezetőjét azzal, hogy hirtelen változtatnak sávot, mert csak az utolsó pillanat­ban veszik észre azt. Több figyelmet! — írja levelében Gy. S. olvasónk. Segítsünk a bajban! Már sokszor, többfélekép­pen írtak lapjukban a kö­zömbösségről. Ilyen esetről írok én is. Édesapámnak, aki súlyos beteg, felülvizsgálatra kellett mennie az SZTK-ba. Vele mentem, hiszen nem volt tanácsos egyedül elen­gedni. Hazafelé jövet a Ki­liánnál szálltunk le a villa­mosról, s ekkor édesapám összeesett. Elhaladtak mellet­tünk emberek, s álltak a megállóban is, de senki oda nem jött volna, hogy segítsen legalább feltámogatni édes­apámat. Egy arra haladó hölgy olyan megjegyzést tett, hogy nem kell annyit inni. Talán, ha' először meggyő­ződnének arról, hogy mi tör­tént és a megjegyzések he­lyett segítenének, azt hiszem, ez helyesebb lenne. Az alig eszméletre tért embert egye­dül hazatámogatni nagyon nehéz volt. Ne menjünk el közömbö­sen ilyenkor az emberek mellett, hanem álljunk meg és a tőlünk telhető módon segítsünk! — tette szóvá Sz. É. olvasónk. Néhány nappal ezelőtt lé­pett hatályba az egészség- ügyi és munkaügyi minisz­ter 3/1914. számú együttes rendelete, amely előírja, hogy 1915. január 1. és 1915. december 31. között az egészségügyi dolgozóknál a munkaidő-csökkentést be kell vezetni. A rendelet hatálya kiter­jed az egészségügyi minisz­ter közvetlen felügyelete alá tartozó valamennyi egész­ségügyi és szociális intéz­mény, intézet, orvostudomá­nyi egyetem, egészségügyi szakiskola, a tanácsok által fenntartott valamennyi egészségügyi és szociális in­tézmény, intézet, szolgálat, egészségügyi szakiskola, va­lamint a tanácsok felügyele­te alá tartozó gyógyszertári központok és a MÁV orvos­egészségügyi dolgozókra, akiknek törvényes munka­ideje 1974. november 19-én heti 48 óra. A munkaidő-csökkentés be­vezetésére ak intézmények­nek az illetékes szakszerve­zeti szervvel egyetértésben felkészülési tervet kell készí­teniük. A felkészülési ten' elkészítése során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a la­kosság egészségügyi és szo­ciális ellátása folyamatos, Miért alszik el a villany? Figyelmeztették a vétkes felszolgálót Hosszú idő óta rendszere­sen, minden szombaton este elalszik a villany a László Jenő utcában. Majdnem 70 családnak okoz ez bosszúsá­got, rontja el szórakozásukat. Az utca lakói úgy vélik, hogy valahol olyan gépet üzemel­tetnek, mellyel túlterhelik a hálózatot. Az lenne a kéré­Lapunk november 25-i szá­mában „Elégedetlenül távoz­tunk” címmel olvasónk a To­kaj étteremben tapasztalt ki­szolgálásra tett panaszt. A cikkre a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese, Sugár János válaszolt: „A panaszlevél nyomán a helyszínen vizsgálatot foly­tattunk és megállapítottuk, hogy az abban foglaltak tel­jes mértékben megfelelnek a valóságnak. Súlyosan kifogá­solható az egyik fiatal fel­szolgáló felületes, hanyag magatartása, akinek a vacso­rázó társaság ellátásáról kel­lett volna gondoskodnia. Fe­lelősség terheli az egység szolgálatos vezetőjét is, aki nem kísérte figyelemmel a felszolgáló munkáját és ma­gatartását, és ennek eredmé­nyeképpen elégedetlenül tá­voztak a vendégek az étte­remből. Vállalatunk vezetősége szá­mára igen kellemetlen volt ez a szakmailag is kifogásol­ható magatartás, de törekvé­sünk az, hogy a Tokaj étte­rem üzemeltetésével színvo­nalas, minden igényt kielégí­tő, magas kultúrájú egység álljon Miskolc város dolgo­zóinak és az itt megforduló idegeneknek a rendelkezésé­re. Ügy véljük azonban, hogy szerencsére egyedi esetről van szó és fiatal felszolgáló­ink többsége hivatása magas­latán és a vendégek megelé­gedésére végzi munkáját. Egyébként a hasonló esetek elkerülése érdekében a To­kaj étteremben teremfőnököt neveztünk ki. akinek a fel­adata a felszolgálók munká­jának irányítása, közvetlen ellenőrzése. A vétkes felszol­gálót szigorú figyelmeztetés­ben részesítettük.” Köszönet és figyelmeztetés A Vörösmarty utca egyik oldalának járdarésze — a vasúti felüljáró felett — éve­ken keresztül sok bosszúsá­got okozott az arra járók­nak. Amellett, hogy baleset- veszélyes volt, esős időben bokáig érő sárban lehetett csak itt közlekedni. Most a kerületi tanács biztosította a járdalapokat, amelyeket a Petőfi-laktanya KlSZ-szerve- zetének tagjai lefektettek, s így az utat járhatóvá tették. A 150 méter hosszú új járda­Értesitjük a Miskolc- Tapolca, Fenyő, Görömbölyi, Brassói, Vadgalamb és Páva utcákban lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy 1974. DECEMBER 10-ÉN, 11-ÉN, 12-ÉN 7—16.30 ÓRÁIG munkálatok végzése miatt az iaszQlaállalást szüneteltsijiik. EMÁSZ 2. sz. Kirendeltség Szerkesszen velünk! Nemrégiben írtunk róla: az építési területek szom­szédságában sárosak, síkosak az utak. A környéken la­kók csak alaposan besározódva juthatnak el naponta munkahelyükre. Arról nem is szólva, hogy az úttestre felhordott sár könnyen balesetet okozhat, hiszen a lefé.- kezetr gépkocsi korcsolyaként csúszik rajta tovább. A hét elején megjelent újságcikk óta rendszeresen ta­karítják a Vörösmarty utca környékét, ahonnan koráb­ban a Munkácsy utcán keresztül a város főutcájára is kihoiáták a sarat a gépkocsik. A takarítás azonban költséges, és a sár mindig újraképződik. Jobb megol­dás nincs? — kérdezi levelében T. Istvánné Vörösmarty utcai lakos. Ki takarítsa a sáros utakat? Ezt kérdeztük mi is a köz- tisztasági vállalat igazgató­jától, aki elmondta, hogy a városban tett szemlék arról győzték meg: jóllehet ez nem az ő feladatuk, meg kell kez­deniük a sár letakarítását. A köztisztasági vállalat tulaj­donképpen a természetesen képződő szemét eltakarítá­sáért felelős. Most alkalmi munkások végzik az úttest tisztítását, természetesen nem ingyen. A köztisztasági vál­lalat szabálysértési feljelen­téseket kezdeményezett a sa­rat felhordó gépkocsivezetők ellen, eljuttatva az illetéke­sekhez a rendszámukat, az időpontot stb. Értesítették azokat a vállalatokat is, ame­lyek ezeken a területeken fuvaroznak. A felelőtlen gép­kocsivezetők tulajdonképpen a KRESZ előírásait szegik, meg, hiszen sáros kerékkel nem szabad kihajtani az útra. Az sem mentség, hogy ezek a munkák általában sürgősek, fontosak, hiszen la­kásépítésről van szó. Ezzel együtt a köztisztasági válla­lat megküldte kárigény-be­jelentését többek között a Volán 3. sz. Vállalatának és a tiszakeszi tsz-nek is. A Miskolci Beruházási Válla­latnál is úgy vélekednek, hogy sorozatos büntetésekkel meg lehetne akadályozni a sár felhordását, mert külön­ben a helyzet nem változik mindaddig, amíg a belváros rekonstrukciója tart. Ugyan­csak a beruházási vállalatnál mondták el, hogy az úgy­nevezett kivezető szakaszo­kat akkor kellene elkészíteni a beruházások területén, ami­kor a felvonulási út épül. Elismerik, hogy a murvázás, a kaviccsal beszórt szakaszok enyhítenének a jelenlegi gondokon. A Miskolci Beru­házási Vállalat is többször felhívta már az építkezésen dolgozó vállalatok figyelmét arra, hogy az eddiginél job­ban törődjenek a felvonulási területek mellett levő utak tisztaságának megőrzésével az ott fuvarozó gépkocsik vezetői. Ti. J. egyenletes, zavartalan legyen az ellátás színvonala nerc csökkenhet. Az egészségügy: oktatási intézményekben az oktatás folyamatosságát biz­tosítani kell. Arra kell töre­kedni, hogy a munkafegye­lem és a munka szervezett­sége javuljon, a belső tarta­lékok feltárásával a munka hatékonysága fokozódjék, az átalánydíj arányosan emel­kedjék. Ahol a felkészülési terv­ben a feltételeket megte­remtették, ott heti 44 órára kell csökkenteni a munka­időt. Heti 42 órára kell csökkenteni a folyamatosan működő egészségügyi és szociális intézmények há­romműszakos munkahelye­in a betegek (gondozottak) közvetlen ellátását végző egészségügyi szakdolgozók és az országos mentőszolgá­lat kivonuló szolgálata gép­kocsivezetőinek munkaide­jét. DR. SASS TIBOR Illik — nem illik. Régóta divat már a lapok­ban arról írni, hogy mi illik, mi nem illik. Aktuális ma is. Mert illik táncos helyen egy fiatal hölgyet felkérni, de nem illik ottmaradni és feltű­nően kapacitálni, ha nem akar velem táncolni. Illik tánc közben csendben esetleg randevút is kérni, de nem il­lik fennhangon, hogy más is hallja, félreérthetetlen célza­tú, nemegyszer, uram bocsá’. drasztikus ajánlatot tenni. Il­lik a villamosban megkérni az előttem állót, szíveskedjék kicsit odébb állni, mert le akarok szállni, de nem illik szó nélkül féiretolni, majd­hogynem a pad alá lökni. Il­lik végül reklamálni, ha rosz- szul szolgáltak fel a kávé­házban, de nem illik fizetés nélkül távozni, és amikor a pincér kérni meri a pénzt, akkor válogatott „műkifeje­zésekkel” le is szidni. Hát ennyit illik, meg nem illik úgy hirtelenjében. Legköze­lebb valószínűleg más is eszembe jut. M. 1. Panasz — válasszal sünk, hogy az ÉMÁSZ néz-, zen utána ennek a dolognak, mert bizonyára módjában áll megállapítani, hogy ez az ál­landóan visszatérő probléma honnan ered. S ezek után már csak a gyors intézkedést várjuk. Balogh Zoltán Miskolc, szakasz elkészítéséért ezúton mondunk hálás köszönetét. A köszönet mellett azonban szót kell ejtenünk azokról a gépkocsivezetőkről, akik fe­lelőtlenül felhajtanak a jár­dára, és rongálják azt. Ilyen esetnek voltam szemtanúja, amikor az FD 21-86 rendszá­mú teherautó vezetője min­den indok nélkül felhajtott a járdára. Kristóf Ferenc lakóbizottsági elnök Lenke u. 11. sz. Szirma besenyőről autóbusszal járok be mindennap Miskolcra dolgozni. A sok bosszúságot, az utazással járó kényelmetlenséget már megszoktam. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni, amit egyesek megengednek maguk­nak az utasokkal szemben. No­vember 28-án, amikor beérkez­tünk a végállomásra, mindenki igyekezett volna leszállni és — a busz által okozott késést be­hozva — mielőbb munkahelyére érkezni Ezt azonban megakadá­lyozta két fiatalember — kar­szalag nélküli ellenőrök —, akik feltartva az utasokat, kérték a bérleteket vagy a menetjegye­ket. Nem találtam helyesnek ezt a módszert, hiszen a végállomá­son nem szoktak ellenőrizni, il­letve nem helyes, ha a leszállás­nál feltartják az utasokat. Az egyik ellenőr azonban gorom­bán rángatni kezdte rajtam a kabátot és meg nem engedhető szavakkal oktatott ki arra, hogy nekik mihez van joguk. Elvette a bérletemet is, amit csak az irodában kaptam vissza akkor, amikor a személyazonossági iga­zolványomból felírták az adata­imat és közölték velem, hogy szabálysértési eljárást indítanál! ellenem. Nem érzem magam vétkesnek, és helytelennek tar­tom ezt az eljárást. Horváth László Szirmabesenyo Vörösmarty u. 18. sz. Telefonon érdeklődtünk a Vo­lán 3. ^z. Vállalatnál, ahol Nagy István személyzeti, forgalmi és kereskedelmi főosztályvezető a következő tájékoztatást adta szerkesztőségünknek. Az ügyet érdemben kivizsgálták. A pa­naszosnak sem érvényes menet­jegye, sem bérlete nem volt, :gy a kiszabott 50 forint bírságot ki is fizette. A vállalatnál elmon­dották azt is, hogy Horvath László durva hangon beszélt a vállalat dolgozóival, s éppen öt kellett figyelmeztetni arra, hogy tartsa be a mindenütt kőtelező viselkedési normákat. Járhatatlan utca Miskolc III. kerületében, a Nyár utcát évekkel ezelőtt közművesítették. Sajnos, régi rossz szokás szerint az árkot csak betömték, így az út hepehupássá vált, esős idő ben pedig sártengerré. (A Déli Hírlap abban az időben írt is erről.) Egy évvel ez­előtt az út másik oldalán megkezdődött egy társasház­építkezés. Elképzelhető, hogy a különben is elhanyagolt utat az autók és a különböző munkagépek milyenné vál­toztatták. Eddig legalább egy keskeny rész — nem lehet járdának nevezni — volt. ahol a gyalogosok közleked­hettek. Most már az autók ezt is tönkretették, sárten- tengerré változtatták. Leg­alább egy keskeny gyalog­járda volna az egyik olda­lon, hogy felnőttnek, gyerek­nek ne kellene naponta a bo­káig érő sarat taposni. Gon­dolom, nem megvalósíthatat­lan a kérésünk, és mielőbb változtatnak ezen a tartha­tatlan állapoton. J. K. Miskolc Veszélyes lúd Miskolcon a Kiss Ernő és a Thököly utcát egy híd köti össze. Erre a hídra még a nyáron egy teherautóról elég nagy mennyiségű friss beton- keverék szóródott, s az amúgy is meredek, egyenetlen utat szinte járhatatlanná tette. Emellett a híd korlátja is foghíjas, ami meg a gyalogo­sokra veszélyes. A közelgő tél, a csúszós út így is foko­zottabban próbára teszi mine a gyalogosokat, mind a gép­kocsivezetőket. Időben kelle­ne kijavítani a hibát Szabó Attila Miskolc, Salétrom u. 37. ROVATVEZETŐ; MOLNÁR SANBORN*. TELEFON: 18-8N

Next

/
Oldalképek
Tartalom