Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1974-12-09 / 288. szám
A legnagyobb példány a legnagyobb hazai csigagyűjteményből Ház a hegyek ölén Kincset ér a csigatár Távolban az avasi kilátó Kicsi a nagyvárosban A szobában finom por és almaszag szállong. Körben a falakon képek. Herman Ottó, dr. Bíró Lajos portréja, halak rajza. Egy légmentesen zárt üvegkalitkában örök mozdulatlanságba dermedt rák látható. Az egyik sarokban fényes fájó hegymászóboíok pihennek, a másikban rég nem használt horgászkészség dacol az idővel. Ebben a szobában élt és dolgozott Vásárhelyi István természetkutató. Az ablakból a Garadna völgyére látni. A tartott bokrok között az ősz villogtatja vörös avarszoknyáját. Csaknem negyven évig élt itt, a pisztrángtelep szomszédságában. Fáradhatatlan volt a munkában, lankadatlan a kutatásben. Minden érdekelte, ami élt és mozgott. Kedvenceiről, a halakról könyvet írt. Mint a hazai pisztrángtelepek felügyelője, bebarangolta az országot. Ekkor kapott rá a csigákra. Mindmáig ez a Garadna- parti kis szoba őrzi az ország legteljesebb hazai csigagyűjteményét. Mintegy félmillió darabot számlál! HíÉletében hat könyve s mintegy nyolcszáz szakcikke jelent meg Vásárhelyi Istvánnak. Am a Bükk szerelmesének szobája még tartogat feltáratlan kincseket. A roskadásig zsúfolt polcokon (a könyves- és csigás-szekrények miatt kályha sem fért a helyiségbe) nyolc kötet kézirata porosodik, s legalább háromszáz kéziratos szakcikk. Kiadóra, nyomdára vár az ezeroldalas rókamonográfia, a környék faunájának részletes leírása, valamint egy nagy értekezés a csukáról. Kár lenne veszni hagyni. Az emléktáblás házat gyak- i^n felkeresik a kutatók és a régi barátok. Az utóbbiak, az emlékek, az előbbiek az ismeretszerzés njiatt. Jó lenne megkönnyíteni a tudományos kutatók dolgát. Hozzáférhetőbbé, rendszerezettebbé kellene tenni a felben csülhetetlen értékű Vásárhelyi-hagyatékot. Nemcsak a tisztelgő emlékezet int erre, nemcsak az ő tárgyait, könyveit megbecsülni-kötelező kegyelet, hanem a józan értelem is. Aranybányász volt, noha vagyont sohasem gyűjtött. Kincset hagyott ránk, s élete élni taníthat. Nem ismertem őt, csak könyveit láttam. Nem beszéltem vele, csak beszélni hallottam róla. Nyűtt kalapja, botja múzeumba kívánkozik. Munkái, kéziratai nyilvánosságért kiáltoznak. A fűtetlen, almaillatú szoba vendége a bőség zavarával küzd, s találgatja: ismertük-e, értettük-e eléggé? (brackó) Három ember tart lefelé a Bedeghvölgyön, az egy lépés széles járda betonkockái“' Éjszakai műszakból jöhetnek, hónuk alatt lapul a „kenyérkereső táska”. Hangosan beszélnek, szittyósak. A szürke falú vegyesbolt előtt néhányan toporognak a rapcsos sárban. Markukban elvesznek a pálinkásüvegek, mint parányi injekciós fiolák. Időnként belehomoríta- nak egy-egy magasba ívelő dalba, de félúton abbahagyják, csak úgy magúknak rögtönöznek. Az udvarokban száradni teregetett fehér lepedők villognak, dagadoznak a szélben, mint a hajók vitorlái. Gazdálkodunk a két lóval — Galambocskám, kit keresel? — szólít meg valaki. Megállók, fejemet forgatom. De hiába, a/beszélőt nem lelem. — Galambocskám... — az ösvényen, a, galagonyabokrok mögül egy vénséges szempár néz rám. özvegy Kalapos Istvánná, a környék legöregebb lakója. Kilenc- venhárom éves. A régiek közül mindenkit ismer, mindenki ismeri a Pacsirta utcában. Fia, Kalapos István 66 éves, a Margitta-dűlő legelső házának tulajdonosa. Meséjük nyomán megnyílik a Bandzsalgó domb, a Kisltő- bánya, mögöttük kuncsorog a képzelet. Az elmúlt idők történéseit hajkurássga, hogy elrabolja titkait. — 1967-ben építettük ezt a házat, a régi téglagyár helyére. Azóta húztuk fel a csűrt, a tyúkólat, meg a fészert. Kerítésünk nincs, de az ide nem is kell. Itt kezdődik a mező az udvaron. Ötvenöt éven át a Napfürdő utcában laktunk, de most is gazdálkodunk két lóval, három tehénkével, aprólékokkal, tíz szép malackával. A földünk odakint van Kiskő- bányán, ahonnan valaha a a követ termelték ki a város építéséhez. A portánkon homokbánya volt. Látja ott, ahol most azok a fenyők magasodnak ... Fiúk — csúzlival A sáros tagút on két fiú ^közeleg. A fák csupasz koro- *náit fürkészik. Kezükben „élesre töltött” csúzlit szorongatnak, — A kereskedelmi vendéglátó iskolában tanulok — mondja Demkó Ferenc, az egyik „vadász”. — Jóska az unokatestvérem általános iskolás. Most kint jártunk a szőlők közt varjúlesen. Itt nemigen akad más szórakozásunk. Ha moziba akarunk menni, másfél órával előbb el kell indulni. Lejjebb, az artézi kútnál Kerékgyártó Imréné tölti tele kannáit: — A Martos Flóra Kollégium raktárában dolgozom. A 92-es számú házban lakunk. Sajnos, itt még egyik lakásba sincs bevezetve a víz, fürödni is csak lavórban tudunk. A felsősor egyforma-új házaitól, a Feszty Árpád utcai buszvégállomásról dübörögve elindul a 11-es autóbusz. Jól látszik innen a város központja, az Avasi kilátó. A völgyből mintha bandukolnának befelé lehajtott fővel a kukoricák a kőbe vájt ud- varú, zöld, kék, piros keríté- ses házak közé. Némelyik udvaron új személykocsi par- kírozik, máshol lovasszekér áll a szénaboglya mellett. A társadalmi munkában készült járdán kacsák, tyúkok sétálnak. Lent, a Pece-híd jához megérkezett a sörrel megrakott teherautó. Igyekeznek mindenfelől az emberek, szatyrokkal, táskákkal. Sajók eresztúrról hamarabb beérnek Sebők Ferenc, az LKM tűzálló téglagyár forgácsoló részlegének vezetője és párttitkára. Itt lakik a Közdomb utca 46-os számú házban. Sok más társadalmi tisztsége mellett ő a 25-ös választó- körzet — az Anna, Dóczy, Bedeghvölgy, Napfürdő, Közdomb utcáknak, a Bandzsal- gónak és a Kiskőbányának — a tanácstagja. — Ez a vidék a peremkerületek között is külön kategóriába tartozik. A lakók nagy többsége a Vasgyárba jár dolgozni, emellett még sokan megtartották örökölt mesterségüket, a földművelést. Például Nagy Lajos a Bandzsalgón, Herman István a Közdomb utcában. A városnak eléggé mostoha gyermeke ez a terület. Az elmúlt két évben sikerült csak felújítani a közvilágítást, az isten háta mögötti vidékre jellemző utakat járhatóvá tenni. Négyezer tonna kohósalakot és háromezer tonna kőzúzalékot hordtunk szét társadalmi munkában. A körzetemben a gyerekeket és nyugdíjasokat is beszámítva kétezerkétszáz ember él. Naponta találkozom velük. Sajnos azt kell mondanom: a panaszaik majdnem minden esetben jogosak. Például a munkábajárás is nagyon körülményes. Sajókeresztúrról hamarabb beérnek az LKM- be, mint innen. A januári tanácsülésen szándékozom kérni, hogy az MKV létesítsen egy munkásjáratot az Eszperantó tér és Vasgyár között. A Napfürdő utcai vegyesbolton kívül más üzlet nincs a környéken. Fodrásztól kezdve kenyérig mindenért a városba kell bejárniuk az embereknek ... utáni palackozott italok boltVARGA RUDOLF 750 lakás, új szálloda O ' ■» I " JT • I " I rr , Szépülő, fejlődő Sátoraljaújhely rcs a csontgyűjíemény is. A gondosan címkézett dobozok tartalma az erdei állatok ép és sérült csontozatának tanulmányozására nyújt kitűnő lehetőséget. 25 ezer to mi a vetőmag Az ország legnagyobb ve- t 'magtermslő üzemében, a Eólyi Állami Gazdaságban tegnap letörték az utolsó hibridkukorica-csöveket is és ezzel véget ért a betakarítási munka a 22 ezer hektáros mezőgazdasági nagyüzemben. Az elmúlt hetek, hónapok során rekordmennyiségű — mintegy ötvenezer tonna — terményt kellett felszedni, illetve learatni és elszállítani a bólyi határban, mégpedig rendkívül nehéz időjárási körülmények között. A kongresszusi verseny kezdeményezői közé tartozó Bólyi Állami Gazdaság vetőmagüzeme — legnagyobb az országban — most már teljes kapacitással működik. Az idei évben előreláthatóan 25 ezer tonna vetőmagot állít elő, ami rekordteljesítmény lesz. MIELŐTT ELHAJOLNÁNK Figyelmeztették a temetkezési vállalat egyik vezetőjét, mivel beosztottjaival szemben „meg nem engedhető hangnemet használt”. Sajnos, sok vezető enged meg magának kisebb vagy nagyobb durvaságokat anélkül, hogy ezért a legcsekélyebb bántódás érné. Van olyan vállalat, ahol szemet hunynak a durvaság fölött, mert összekeverik a vezetői eréllyel. Öröm leírni, hogy a temetkezési vállalatnál nem így van. Ám mielőtt megnyugodva elhantolnánk a témát, még hozzá kell fűznünk valamit: a szóban forgó vezető rendszeresen italozott munkaidő alatt, és ilyenkor beszélt sértő hangon beosztottjaival. A halotti tor — melyen italt is felszolgálnak bűfelej- tőül — nem divatos Miskolcon. De ha az lenne, akkor sem a temetkezési vállalat dolgozóinak kellene borral és pálinkává enyhíteni a bánatot. A szóban forgó vezető italozása tehát semmivel sem indokolható, s ha ez még durvasággal is párosul, akkor igencsak enyhének tűnik az .egyszerű figyelmeztetés. A ..MUNDÉR" BECSÜLETE A minap felháborodottan reklamált a' szerkesztőségünknél az egyik, szolgáltató vállalat vezetője. Helytelenítette, hogy megírtuk: néha túl vastagon fog egyik-másik szerelő ceruzája a számlázásnál. Oly nagy hévvel-tűzzel védte a kollektíva — szerinte feddhetetlen — erkölcsét-, hogy már-már önvádat kezdtünk érezni a kritika piiatt. Ám mit olvastunk a reklamálás után néhány nappal a városi—járási Népi Ellenőrzési Bizottság címünkre megküldött jelentésében?! „K. Zoltán miskolci lakos túlszámlázás gyanúja miatt fordult a NEB-hez. A vizsgálat után a számlán szereplő összeg 32 százalékát mint túlszámlázásból eredő jogtalan bevételt visszautalták K. Zoltánnak. A különbözet a munkadíjnál merült fel.” (Furcsa módon ugyanarról a vállalatról van szó.) Tanulság: a „mundér” becsületét nemcsak szavakkal lehet védelmezni, hanem úgy is, hogy mindig annyi munkadíjat számláznak, amennyi jár. A HÁZIKÓ B. Zoltán és dr. M. László illetékes helyen bejelentette, hogy a Szemere utca elején levő zöldség-gyümölcspavilon közegészségügyi szempontok; alapján erősen kifogásolható. Dicséretes a bejelentők ébersége és elmarasztalandó a kereskedelem, amennyiben igazuk van. A reklamáció hátterében azonban furcsa módon egy „zöldajtós” házikó áll. Pontosabban az a tény, hogy a pavilon melletti nyilvános WC-t 23 órakor bezárják, és ettől kezdve az illuminált urak a bódé mögé vonulnak — szorgalmasan rontván a higiéniát. Baj, nagy baj, de mit tehet ez ellen a kereskedelem? Az ügyben — olvasom a jelentésben — vizsgálat folyik. Mardos a kíváncsiság, hogy vajon mit vizsgálnak az ellenőrök: az illemhely nyitva tartási idejét, avagy az illuminált urak magatartását? ILLIK ISMERNI Egy Tatáról érkezett nyaraló augusztus 24-én kifogásolta, hogy a tapolcai Anna- szálló kerthelyisége (presz- szója) nem felel meg az I. osztály követelményeinek. A vizsgálat fényesen igazolta a vendég állítását. Bátran remélhetjük tehát, hogy nem marad el az intézkedés: vagy a kerthelyiség színvonalát javítják, vagy alacsonyabb osztályba sorolják. Az utóbbi esetben természetesen olcsóbban lehet majd ott fogyasztani. Szép, szép, csak azt nem érti az ember, miért kell ahhoz Tatáról idejönni valakinek, hogy a hibát feltárják? Ha jól vagyok tájékozódva, akkor az osztályba sorolás feltételeit az egész országra érvényes rendeletek szabályozzák. E rendeleteket pedig épp úgy illik ismerni Miskolcon mint Tatán. BÉKÉS DEZSŐ Aki Sátoraljaújhelyen jár, láthatja, mint változik napról napra a város arculata. Különösen szembetűnő a dinamikus lakásépítkezés. Az eredeti terv 600 lakás megépítését irányozta elő 1975- ig. Ebből az állami célcsoportos lakásépítés 400 lakást tett volna ki. Az építőipari és építőanyagipari áremelkedések miatt ez a terv irreálissá vált, ám most mégis ott tartanak, hogy — a megyei tanács pénzügyi támogatása révén — a tervidőszakban várhatóan 750 lakás (ebből 488 célcsoportos) épül.. Fokozatosan javul a lakások felszereltsége. A fürdőszobával ellátott lakások aránya az előcző tervidőszak 29 százalékos részarányáról 37 százalékra .növekedett. Nemrég épültek meg a városban az első központi fűtéses otthonok. A tervidőszakban 15 millió forintot költ a város szennyvíztisztításra, 3 kilométernyi új út épül, 8j kilométeres szakaszt pedig korszerűsítenek. Szépen fejlődik a kereskedelmi hálózat is. A tervidőszak eddig eltelt éveiben 2500 négyzetméter alapterületű hálózatfejlesztés valósult meg. A jövő évben megkezdődik annalf a szolgáltatói komplexumnak a kivitelezése is, amely többek között egy 83 ágyas új városi szállodát is magába foglal. Társadalmi összefogással épül a Dózsa György utcában a 200 személyes jubileumi óvoda. Ennek első ütemét a város felszabadulásának 30. évfordulóján, ez év december 3-án, második ütemét pedig . hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján adják át. 114 ággyal bővült a 471 ágyas, területi funkciót ellátó kórház, s megkezdődik a kórház rekontsrukeiója is. A 24 millió forintos költséggel épült, 37 munkahelyes rendelőintézet ez év nyarán kezdte meg működését. Ny. I. \
