Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-27 / 302. szám

Boszorkányperek 3. Tue/ja-e, látta-e, hai/otta-e? A hóhért jobban fizették Bé­késben, mint Borsodban. Míg a borsodi Péter mester évi tíz fo­rintért forgatta a pallost, a bé­kési bakó-kollégának tizenkét magyar forint járt, továbbá ka­bát, nadrág, mente, köpönyeg, aba-szűr, két pár csizma és öt köböl búza. Megszolgálhatta a fizetséget, hiszen az összehason­lításul választott 1716-os eszten­dőben két dobozi asszonyt is vallomásra torturázott. Meg is égették mind a kettőt. 4 jó erköiOÜ ifjú vallomása A doboziak jobban féltek a boszorkánytól, mint a tö­röktől. Amikor a rontó asz- szony hírében álló Sánta Má- tyásnét lefogták, csak félve, nógatásra mentek a szqlgabí- ró elé. Végül is 37-en tettek vallomást. Köztük Pap Mi­hály 22 éves, jó erkölcsű if­jú is: „A tűz mellett fűtőz­vén és ülvén Sánta Mátyás- nétól nem maradhattam. Re- ám jővén, csiklandozott, ha- rapdált, de nékem nem lé­vén kedvem semmihez, meg­fenyegetett s rajtam nagy fájdalom esett.... Sántánét a tanúvallomások, valamint a saját beismerése alapján (vajon mit kellett kiállnia?) máglyára küldték. Nem maradt belőle más, csak néhány marék hamu. s egy terhelő vallomás, amely az ugyancsak dobozi Kis, Ist- vánné vesztét okozta. S fel­hangzott a kérdés: „Tudja-e, látta-e, hallotta-e, a tanú do­bozi Kis Istvánnénak nyil­vánvaló ördöngösségét és bo­szorkányságát, s kit tud jobb tanúnak lenni?” A jó erkölcsű ifjú Pap Mi­hály- másodszor is jelentke­zett: „Az fejére esküszöm, hogy nyilvánvaló boszorkány. Tudom én azt, hogy a fekete lovon ő jött hozzám Sámá­néval ... Egyszer beteg vol­tam, s azon betegségem után elveszett az erőm. Kérdettem K^ Istvánnétól, mivel gyó­gyulnék meg. Mondja arra: a - mestergerenda alatt való ágast fúrjam meg, s meggyó­gyulok.” Ha jól kenek, jól megyek Aki eladja lekét az ördög­nek, az mindenre képes. A nemes Borsod vármegye elöl­járói azért küldték máglyá­ra a daróci Balog Évát, mert „hol kutya, hol ló, hol más állat alakjában sokakat lábukban és testükben meg­rontott”. De a boszorkány nemcsak betegséget okoz, nemcsak kibújik a bőréből, és átváltozik, hanem repül is. A boszorkány tehát — ír­ja egy szakkönyv — egyetlen percben éli át a mindensé- geí. Ezüstérmék cserépedényben Tiszavasváviban, a szenny­vízcsatorna lefektetése köz­ben az árokásó gép cserép­edénybe rejtett, a XVI. szá­zad második feléből szárma­zó pénzérméket emelt ki, másfél-kétméteres mélység­ből. Az I. Ferdinánd királyt ábrázoló 430 ezüstérmét, va­lószínűleg a török támadá­sok elől rejtették el. A le­let a nyíregyházi Jósa And­rás Múzeum gazdag numiz­matikai gyűjteményét gyara­pítja. Ennek bizonyságára most olvassunk el egy „hiteles” tudósítást a nevezetes boszor­kány-éjről: ..Ha jól kenek, jól megyek" — szavak kísére­tében az asszonyok bekenték magukat boszorkánykenőcs- csel. (A mindentudó Ráth- Végh István szerint a bo­szorkánykenőcshöz a követ­kező alapanyagok kellenek: csalmaiok, nadragulya, far­kasháj, kutyazsír, denevérek vére, elorzotí szentelt ostya, házi varangy váladéka.) It­tak a boszorkányitalból, mez­telenül nyargaltak seprőn, gereblyén, guzsalyon, főzőka­nálon, szalmaszálon, piszka- fán, fekete macskán, : kecs­kén, mely célra többnyire a kéményt vették kiinduló­pontnak. Mindenki az ördög­szeretőjével ment. A kecske alakú főördögöt a gyülekezet tagjai a hátulján megcsókol­ják. (I. Jakab, Anglia királya, Stuart Mária fia 1591-ben kiadott könyvében írja az il­letlen csókról: a trón mel­lett egy fiatalabb boszor­kány apródoskodik. ez ilyen­kor a sátán farkát magasra felemelinti...) A boszor­kány-éj lakomája só és ke- ‘ nyer nélküli. A bort tehén­tülökből vagy lófőből itták. Egymásnak háttal állva tán­coltak. A muzsikás a fán ült, s hegedű helyett lótejet, síp helyett fütyköst, vagy macs- kafai'kat tartott a kezében. kősóval, kai amié vsat S ezt a tortúrának aláve­tett szerencsétlenek eskü alatt vallották! De nemcsak a beteg idegzetű, mákonyos kenőcsökkel megkenekedett vénasszonyok kerültek a bí­ró elé. Giordano Brúnót a Virágok mezején égették meg. Kepler anyját boszor­kánysággal vádolta meg az inkvizíció. Urbain Crandier szoknyavadász plébánost, a luoduni ördöghajsza áldoza­tát, hisztérikus apácák jut­tatták hóhérkézre. (Félreve­zették az ördögöt szimatoló exorcistákat, s eskü alatt val­lották, hogy a deli papnak öt ördög-stigmája van.) Hennig Brabant braun- schweigi jogtudóst 1604-ben vitték a vesztőhelyre. Előbb két ujját vágták le, aztán tüzes fogókkal csipkedték, közben erősítő italokat töl­töttek a szájába, hogy öntu­datát ne veszítse. Végül fa­kalapáccsal összezúzták a mellét, és kitépték a szívét. A felvilágosult tudós férfiú ugyanis bevallotta, hogy szö­vetséget kötött az ördöggel. (Folytatjuk) BRACKÓ ISTVÁN Autóbusz a szerelőaknán (Kerényi felv.) ♦ .4 XV. századból való rajz a boszorkányperekben szoká­sos kínzásokról és kivégzésekről. Van üt minden, amit az el­rettentő gonoszságában találékony elme kifundálhat: kerék­betörés, hasfelmetszés, kézcsonkítás, akasztás. Biztonságosabban közlekednek a villamosok, autóbuszok Az új telep Hivatalosan december 3-án adták át a Miskolci Közle­kedési Vállalat új, központi forgalmi és karbantartó te­lepét a Szondi utcában. Az azóta eltelt idő nagyjából elegendő volt ahhoz, hogy a telep dolgozói hozzászokja­nak az új körülményekhez. Ezekben a napokban már csak kevés villamos-szerel­vény tölti az éjszakát a köz­ponti telepen kívül, Diós­győrben. A többi kocsi és az autóbuszok végre egyetlen helyen találhatók, és egy helyről indíthatók. A forga­lom szempontjából egyálta­lán nem közömbös, hogy reg­gel minden jármű üzembiz­tosán-kanyafoditee- ki- a vá­ros útérhálózatára. Ezl eddig minden télen csak nagy erő­feszítések árán sikerült meg­oldani. Csak azóta lehet a kocsi­kat lemosni, amióta a kor­szerű berendezések rendelke­zésre állnak. Eddig sok ész­revétel hangzott el a poros, sáros autóbuszok miatt mis­kolciak és idelátogató turis­ták részéről is. Szerencsére ez már a múlté. Egészen más munkakörül­mények fogadták az MKV dolgozóit az új telepen, mint amilyenhez korábban hozzá­szoktak. Megszűnt a zsúfolt­ság. A szerelőaknák fűtöttek, a megvilágításuk korszerű. Igv a szerelők is tökélete­sebb munkát tudnak végez­ni. Tudják ezt a gépjármű- vezetők is, akik a napi for­galomban tapasztalhatják, hogy a villamosok és autó­buszok milyen jól fel van­nak készítve a műszak kez­detére. A vezetőknek ez biz­tonságot nyújt. Azt pedig már számok bizonyítják, hogy a korábbinál jóval ke­vesebb kocsi mondja fel a szolgálatot a forgálomban. Arról mór nem a vállalat tehet, hogy a korai járatok­nak néhányszor síkos utakon kellett végighaladni, ami a nehéz autóbuszok esetében fokozottabb veszélyt jelent. Emiatt több koccanásos üt­közés is történt. N. J. A sikeres próbaüzemelések után megszervezték a máso­dik műszakot is az új Szat- már Bútorg5rárban. A két- műszakos termelés azt jelenti, hogy naponta 50 lakószoba- garnitúra hagyja el a gép­sorokat. STOP! EGY PERCRE! Év végi hírcsokor / / Autósok, motorosok rovata Készülnek az idei esztendő adatait összesítő jelentések. A Magyar Autóklub Borsod megyei Szervezeténél öröm­mel közölték, hogy 1974-ben 500 új klubtagot vettek fel. Az új vezetőség igyekszik vonzó programot összeállíta­ni. Máris rendszeressé váltak és népszerűek a hétfő esti összejövetelek, előadások. Mozgalmas esztendőt zár a Borsod megyei Közlekedés- biztonsági Tanács is. Az MKBT és szervezeteinek mű­ködése nagyban hozzájárult a közlekedési morál javí­tásához. Az MKBT a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közleke­désrendészeti osztályával, va­lamint a TIT megyei szer­vezetével együttműködve az iskoláskorúaktól a felnőtte­kig a közlekedésben részt vevők tízezreit vonta hatás­körébe. Az 1975. évi munka- program szerint az MKBT tevékenysége tovább gazda­godik, s remélhetőleg ezzel párhuzamosan csökken a balesetek száma. Az új esz­tendő elején az egyik leg­fontosabb feladat az I. ne­gyedévben megjelenő új KRESZ ismertetése lesz. Milyen városunk úthálóza­ta? Nem a legjobb. A vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztályának adatai sze­rint a város belterületi út­jainak hossza meghaladja a négyszáz kilométert. Ám eb­ből alig 300 kilométernyi a kiépített út, s ennek is ke- I vesebb mint kétharmada az aszfaltút. Az osztály 1975-ben terv- pályázatot írt ki az Y-híd- ra. Mint ismeretes, az Y-híd a Zója teret, a Vörösmarty utcát és a Martintelepet köti majd össze, s a város egyik legfontosabb közlekedési cso­mópontja lesz. Kevés vállalatnál Tesznek annyit a balesetmentés köz­lekedés, a gépjárművezetők képzése érdekében, mint a 3. sz. Volánnál. A megye terü­letén levő, közutat kereszte­ző vasúti átjárókról diafilme- ket készítettek, s az oktatás­nál ezt használják szemlél­tető anyagként. Kidolgozták a szerződéses járatok útvo­nalainak forgalmi technoló­giáját is. Ez a technológia tartalmazza az útvonalak összes veszélyességi Ténye­zőit, a vasúti kereszteződé­seket, az útkanyarokat, az útszűkületeket és így tovább. A technológiát indulás előtt minden gépjárművezető kö­teles tüzetesen áttanulmá­nyozni. A KRESZ szabályait megsértőket s a gyorshaj to­kát pedig rendszeresen fel- küldik a Volán Tröszt pszi­chológiai állomására, ahol a lélektan szakemberei sietnek segítségükre. Ez évre hizlalták, jövőre vehetik át H vágőái!al@k ellenértékét kifizetik Az exportértékes^ési ne­hézségek miatt a vágóállatok egy részét csak késve, illetve egyáltalán nem tudták át­venni a gazdaságoktól az ál­latforgalmi és húsipari vál­lalatok. A reridkívüli helyzet­ben az állattartó nagyüzemek és a kistenyésztők megértő türelmet tanúsítottak, nem utolsósorban éppen azoknak a központi intézkedéseknek az eredményeként, amelyeket már korábban az értékesítési torlódás mérséklésére, a ter­melők anyagi veszteségeinek megelőzésére hoztak. Az elmúlt hegekben egyre inkább felvetődött az a kér­dés. hogy az értékesítési ké­sedelem nem jelent-e a ter­melőknek egyúttal 1974. évi bevételi kiesést is. A kérdés megoldására a MÉM' határo­zatot hozott az idei értékesí­tésre lekötött, a szerződés fel­tételei szerint elkészült, de elszállításra csak 1975-ben kerülő szarvasmarhák ellen­értékének az év végéig tör­ténő pénzügyi rendezésére. A határozat alapján a megyei állatforgalmi és húsipari vál­lalatok a mezőgazdasági nagyüzemekben' megkezdték a vásárlást és az állatok el­lenértékének kifizetését, még­pedig olyan ütemben, hogy az év. végéig a feltételeknek megfelelő valamennyi tételt pénzügyileg rendezik. BELYEGGYUJTÉS Ny. I. December 30-án 15 F névérté­kű, hét címletből álló, liáziál- lat-kölyköket ábrázoló bélyeg­sorozatot hoz forgalomba a Ma­gyar Posta. A sorozat 510 000 fo­gazott és 6000 fogazatlan pél­dányban, többszínű ofszetnyo­mással a Pénzjegynyomdában készült, Gál Ferenc grafikus­művész terve alapján. Az egyes bélyegeken a következőket lát - ha'juk (zárójelben .az egyes ál­latok latin megnevezése szere­pel). A 40 filléres bélyeg pá­rizsikéin háttérszínnel kutyát (Canis familiaris), a 60 filléres bélyeg kármin háttérszínnel két macskát (Felis domestica), a 80 filléres bélyeg sárgászöld háttér­színnel nyulat (Lepus Euro­paeus), az 1,20 Ft-os bélyeg ké­keszöld hátérszínnel csikót (Equus cabalius), a 2 Ft-os bé­lyeg barna hátérszínnel bárányt (Ovis aries), a 4 Ft-os bélyeg cinóber háttérszínnel borjút (Bos taurus), a 6 Ft-os bélyeg ultramarin-kék háttérszínnel ma­lacot (Sus scrofa domestica) ab­rázol eredeti színekben. A miskolci. III. sz. Ipari Szak- középiskola diákotthonának bé­lyeggyűjtő szakköre elhatározta, hogy 1075. március 20—25. kö­zött 3o éve szabad hazánk cím­mel bélyegbemutatót rendez az iskolában. A szakkör e törekvé­sét hathatósan támogatja az is­kolavezetés és a KISZ-szervezet is. A szákközépiskolában egyéb­ként a bélyegeket felhasználják az iskolai oktató-nevelő munka során szemléltető eszközként. Kívánatos lenne, ha más tanin­tézetek is hasonló módon tár­nák fel a bélyeggyűjtésben rej­lő lehetőségeket, esetleg tapasz­talatszerzés, céljából felkeresnék a III. sz. Ipari Szakközépiskolát. V. Gy. / Naponta 50 lakószoba

Next

/
Oldalképek
Tartalom