Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1974-12-24 / 301. szám
Boszorkányperek 2. Egeíópást a Búza téren A boszorkányüldözés megszállottjai eszközeikben nem voltak válogatósak. Bizonyos Carpzow Benedek, a lipcsei egyetem büntetőjogi tanára, aki azzal kérkedett, hogy a Bibliát ötven- háromszor olvasta (ez persze nem akadályozta meg abban, hogy aláírjon vagy húszezer, máglyára szóló ítéletet), a boszorkányságot kivételes bűncselekménynek nyilvánította. így pusztán a gyanú alapján bárki kínpadra vonható! Aki pedig a hóhérok kezére került, az általában mindent bevallott. Mindent, amit csak a vallatók akartak. Egy ümöqbcn és lábravalóban Lapozzunk bele a Tolna megyei Simontornyán 1741. december 11-én kelt tárgyalás jegyzőkönyvébe. Ez már a második kihallgatás. Az elsőn mindent tagadott a rontás miatt boszorkánysággal vádolt, ötvenéves Fehér Ilona. A két kihallgatás között megkínozzák. „— Ördöngős tanítást tudván rontottale vagy gyogyé- tottal?” — Gyogyétottam az ördög segetsegevel.” Hogyan tanított ki, es micsoda ördöngös segetségel gyogyetottál, és kinek hiták, járté hozzád?” „— Hozzámjárt fekete lo képében, az mondotta gyo- gyétsak Ló láb szár csont- jábul szedett zsírral. Plútónak hitták.” „— Micsoda ruhában volt az ördögöd?” Iffiu paraszt Ember formájában, paraszt ruhában. Csak egy ümögben és labra valóban.” „— Veled halté az ördög?” .,— Hált velem és volt közöm véle, testemben tevén testit hideg volt... s teczetis nekem.” „— Miért szeretted jobban az ördögöt, mint az uradat?” Azért, hogy az Uram Vén volt, az ördög pedig iff- ju volt.” „— Nem hazudsz-e?” „— Nem hazudok. amiket beszelltem mind igaz, s más- holis megmondom.” m Hete na) an elengedődik Fehér Ilonának a hóhér a fejét vette. Szerencsésebben végezte a nemes Borsod vármegye törvénye elé idézett Ruszka Zsófia. Az 1723- ban keltezett ítélet így szól: „noha mindezekért halált, A „halhatatlanság"' titka... Rengeteg- babona, mendemonda, mese keletkezett a halhatatlan ■ kígyófejekről — a közismert jelenségre alapozva, hogy a gyíkok leszakított farka újra nő. A természet e titkáról L. Pole- zsajev biológus lebbentette lel a fátylat. Megállapította, és kísérlettel bebizonyította, hogy egyes gerincesek törvényszerűen vesztik el és nyerik vissza regenerációs képességüket. Polezsájev felfedezése már gyakorlatilag is a tudományt szolgálja. Új biológiai módszereket dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik az emlősök — sőt még az ember — egyes szerveinek regenerálódását is. Sikerült például az orvosi gyakorlatban elérni, hogy baleset után regenerálódott a koponyacsont. Jelentősen meggyorsították a szívizom gyógyulását is, s a kutatók véleménye szerint a felfedezés alkalmazása a jövőben még kiterjedtebbé válhat úgy több dolgaiért érdemelt volna; de tekintetbe vétetőd- vén régi raboskodása, azért az élete ugyan el engedődik, de a Nemes Vármegyéből ki csapattatik, és ha többet itt találtatik ... minden töb Törvény nélkül meghis fogh égettetni.” Ruszka Zsófia nem csinált mást, mint összeveszett a szomszédasszonyával, Dobro- synéval. Bár, a vádlott javára elfogultsággal nem vádolható jegyzőkönyvből is kiderült, hogy Dobrosyné egy hordó bort ígért artnak, aki hamisan esküszik, s boszorkánynak mondja Ruszka Zsófit; a magas elöljárók mégis bizonyítottnak látták a vádat. A vádat, mely szerint Ruszka Zsófia rontotta meg Dobrosynét, akinek keze, lába úgy tele lett fekélyekkel, hogy mozdulni sem tud. •• Ördög-zászló a dióhéjban Felületességgel általában nem vádolhatok a törvényismerő boszorkányhajhászok. Az 1716-ban Miskolcon rendezett boszorkányperben 167 tanút hallgattak meg. Száz- hatvanhétszer hangzott fel a felszólítás: „Minémű boszorkánysághoz illő dolgokat tud, látott avagy hallott egyszer, vagy másszor, éjjel vagy nappal Miskólcz Va- rossában lakó Jóczik vagy Felesége Király Kata, úgy Miskólcz Várossában lakó akármely személy ellen, nevezet szerint vallya meg a Tanú.” A tanúk többsége vallott is. Az egyiknek azt mondta Jóczikné: „... nem félek én senkitülis, mert én reám senki nem tehet törvényt”. A másiknak azt állította, ,.hogy eő az ördögök és boszorkányok Zászló tartója, s még edgj dió hajban tartja az ördögök zászlóját.” Nem tudni, milyen ítélet született. De biztosan volt dolga Péter mesternek, a nemes vármegye évi tíz forint fizetésért szerződtetett hóhérának is. Különmunkáért különdíjazás járt. Péter mester a tíz forintért csak az 1711-ben, Egerben csináltatott pallost kezelte, a tortúráért, boszorkánysütö- getésért „béren kívüli juttatás” dukált. Így aztán aligha lehet kétségünk a rettegett mester buzgalma felől, ha a kötelesség a Búza téri, úgynevezett égetőpástra szólította. (Folytatjuk) BRACKÓ ISTVÁN ördögök és démonok össze-vissza tánca. Az ajtón most lép be egyházi kíséretével a pap, hogy eloszlassa a bűnös varázst. jjc Óvodások „tornaszakosztálya'’. Több mint száz gyermek látogatja a Budapesti Spartacus SE óvodások részére létesített „tornaszakosztályát”. A kicsinyek a játékos gyakorlatok közben tanulják meg a testnevelés és a sport alapelemeit. (Petrovics László jelvétele) UmmíÉ A Magyar Országos Galambszövetség miskolci egyesülete 1974. december 25^-26- án rop-, dísz- és haszonga- lamb-bemutaíót tart városunkban. Az SZMT-székház- ban megrendezésre kerülő kiállításon mintegy 400 díjazott galambot mutatnak be. A reggel 8 órától este 6 óráig látható kiállítás fajtagyőztes galambjait érlélíts díjazásban részesíti a miskolci egyesület. Kiadvány A Magyar Tudományos Akadámia másfél százados jubileumát köszöntő kiadványok sorában az Akadémia könyvtára megjelentette a Magyar Tudományos Akadémia Állandó bizottsága című kézikönyvet, amely — az Akadémia régi levéltárában őrzött dokumentumok alapján — első ízben összegezi az akadémiai bizottságok tevékenységét. Egy este a vargahegyi ifjúmunkásklubban — Egy dudvás telek volt itt valamikor. Hatvannyolcban a semmiből kezdtük el építeni a házat. Társadalmi munkában hordtuk a követ, cementet, miegymást. Azelőtt egy gyűlést sem tudtunk megtartani rendes körülmények között. Megálltunk a kútnál, úgy beszélgettünk. Háromszázhúsz csálád él itt, a Vargahegyen. Kivétel nélkül munkások — mondja Nagy János, a gondnok, aki egyben tanácstag is. Civilben pedig a kohászat üzembiztonsági osztályán dolgozik. — Az építésnél még nem is gondoltunk arra, hogy egyszer kinőjük .a nagytermet. Eleinte gazdánk sem volt, négy hónap elteltével kapcsoltak Mivel örvendeztessük meg az apukákat karácsonyra? A mai gyerekek abszolút nem értik a karácsony nagyszerűségét. Csak az ajándék mennyisége érdekli őket. Egyiküknek sem jut az eszébe, mennyit áldoz az apjuk arra, hogy örömet szerezzen nekik. Pedig mi, apák kevéssel beérjük: elég, ha a gyerekeink megengedik, hogy másnap reggel játszhassunk a játékaikkal. A múlt évben villany autó-készletet vettem tízesztendős csemetémnek. Valódi versenypálya, miniatűr Ferrari és Lotus típusú versenykocsik. Voltak rajta kanyarok, hidak, viaduktok, árkok. Szebb ajándékot elképzelni sem lehet. Másnap reggel mondom a gyereknek: — Gyere, versenyezzünk. Fogd a kocsijaidat. — Nem akarok — válaszolta. — Hogyhogy nem akarsz? Tudod, mibe került ez a játék? — Nincs kedvem — ellenkezett kérlelhetetlenül. — Nem akar játszani a kocsikkal — panaszoltam a jelesé- gemnek. — Az ő ünnepe, azzal játszik, amivel akar — mondta az asszony. — Te mindig egy követ jújsz vele! — háborogtam. — Egyedül is játszhatsz — tanácsolta. — Egyedül unalmas. Versenyezni csak kettőnek lehet. A fiam kicsomagolta a várat, amelyet olyan nagy igyekezettel választottam neki. Kezdtem jelállítani az ólomkatonákat. — Nem jól állítod — szipogta. — Talán csak iob- •ban tudom nálad, hogy kell állniuk. Lehúztam egy pár évet a jlottánál. — De én másképp akarom! — Én viszont azt mondom, hogy így kell! Bömbölve elrohant panaszkodni az anyjának. — Miért nem hagyod, hogy úgy állít sa jel a katonákat, ahogy akarja? — Mert úgy mindegyiket megölik. — Ez az ő dolga. Foglalkozz a saját ajándékaiddal! Kinyitottam a dobozt, ám csak egy pulóver volt benne. A gyer-ék újabb csomagot bontott, a játékhokit. — Gyere, koron- gozzunk — indítványoztam örömmel. — Amikor akkora voltam, mint te, egész tűrhetően játszottam. — Bootsot várom — mondta —, vele jogok játszani. — Ért is a te Boot- sod a korongozáshoz! A jeleségem egy másik dobozt nyomott a kezembe — abban egy levéltárca volt. — Azt nyisd ki — mutattam egy másik skatulyára. Igazi benzinnel működő repülőgép lapult benne. 14 dollárt fizettem érte! A gyerek a kezébe vette a gépet: •— Hogy kell beindítani? — Várj, megmutatom — örvendeztem. — Gyerünk ki az utcára! — Hideg van, jó lesz holnap is. Már-már kitéptem a kezéből, amikor élesen felberregett a telefon: a barátom, Ed Williams jelentkezett. — No, öregem, hogy telik az ünnep? — Piszkosul. Hát nálatok? — Dettó. Jobbte meg se engedte nézni az ásványgyüjtemé- nyét. — Figyelj ide, van egy korszakalkotó javaslatom! Átküldőm hozzátok Joelt, hadd játsszanak Jobbie játékaival, mi meg azalatt kipróbáljuk Joel játékait. — Versenyautótok van? — Persze, hogy van! — Akkor rohanok. Az enyém a Ferrari. ART BUCHWALD (Fordította: Zahemszky László) minket az Ady Művelődési Házhoz. Szegények de lelkesek — Megkaptátok a fenyő-1- fát? — esik be az ajtón Gi- zus, a klub társadalmi vezetőségének tagja, „akinek kicsit nagy a szája, de nagyon talpraesett”. — Láttátok, mi' lyen csodás? Ha tudnátok, hogy mennyit harcoltam érte ... Teszünk rá égőket, meg csillagszórót is. Mozgósítani kell a lányokat, fogjanak hozzá a terem díszítéséhez ... Biztosan van otthon valakinek villanyvasútja, amivel eljátszanának az ünnepély után a kisebbek. Na szevasz- tok! Rohanok whaza kajálni, egyenesen a melóból jöttem... — A gyermekvárosiak közül tízen érkeznek hozzánk vendégségbe karácsonykor. Azért ez a lázas készülődés — mondja Ládi Katalin klubvezető. — Szegény klub a miénk, de annál lelkesebbek a tagok. Két éve az országos versenyen a kiváló, tavaly pedig az aranykoszorús címet nyertük el. A környékbeli fiatalok igazi közösséget alkotnak itt. A látogatottság elsősorban a munkabeosztástól függ. Nagyon sokan dolgoznak váltóműszakban. A gyerekek nagy százaléka fizikai dolgozó: esztergályosok, lakatosok, kohászok. Nem szívbajosak. Kemények, szó- kimondóak, mint amilyen az életük. r Átvették a hatalmat A parányi irodahelyiségbe — amely egyben szertár és vetítőterem is — egyre sűrűbben kukkantanak be a széltől kipirult arcú fiúk, lányok: „Jancsi bácsi, elvihetem a sakkot? Jancsi bácsi, adjon már egy pingponglabdát .. „Kati nénit” percenként szólongatják, alig tud hozzám beszélni: — A csütörtök este a fiataloké. Négy évvel ezelőtt ők vették át a „hatalmat”. De nincs panasz rájuk, jól megférnek az idősebbekkel, megadják a tiszteletet. A közös asztalitenjsz-bajnokságon sok gyerek került össze a szüleivel, Volt aztán nagy , vigadalom, amikor megúgráltatíák apjukat, anyjukat. Ha új tagok jönnek a klubba, két- három hét alatt ők is beilleszkednek. A legfontosabbak a kötetlen beszélgetések. Az igazi „formájukat”*akkor adják a gyerekek. Ez viszont rizikós, mert ha ellenőrzésre kerül sor, azt kérik számon, hogy miért nincs kötött prog^ ramunk. Hiába mondom, hogy nekem van harminc olyan emberem, akivel mindent el tudok érni... Ezt nem lehet adminisztrálni. „Lábbuszon ’ érkeznek — Valakinek rá fogok lépni a lábára — mondja János bácsi komolykodva, mert észrevett egy eldobott csikket a parketten. De semmi baj, már- hárman is pattanak érte, hogy felkapják. Az egyik sarokban a sakkozók összeráncolt homlokkal koncentrálnak a kibicek gyűrűjében, a másikban hangfalak, erősítők, könyvszekrény. Az-ablakon át pontosan a Vargaoldalra, az Örömhegyre lehet látni, ahol sziporkáznak a fények. Alattunk, a déli terelőút másik oldalán a kohászat kéményei füstölögnek. Jó meleg van a falak között. Befújja a szél a későnjövőket, akik „lábbuszon” érkeznek a Pocogóról. VARGA RUDOLF Oxigénben nem volt hiány Egy korábbi üzemzavarból adódó kiesésüket nem tudták pótolni az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Csanyikvölgyi Kriptongyárá- ban. így nem sikerül az éves terv maradéktalan teljesítése sem, jóllehet dolgozóik mindent megtettek ennek érdekében. Megtudtuk viszont a gyár igazgatójától, hogy maximálisan eleget 'ettek az oxigéngyártásban vállalt kötelezettségüknek. A Lenin Kohászati Művek, s a többi, velük kapcsolatban álló üzem idényét 10 százalékkal túlteljesítették.
