Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-23 / 300. szám

IM! ras i tafctop? Kik rali a bolgárkertészek? Wroclawi Slradivári Lengyelország legöregebb hangszerkészítője, a 77 éves wroclawi Michal Czuczak él­tes kora ellenére, fáradhatat­lanul „faragja” kiváló minő­ségű zeneszerszámait: a he­gedűket, mélyhegedűket és csellókat. Nem fogyunk mi költők, csak költő-csemeték - mond­ták az ózdiak. Mentegetőztek és nagyon kedvesek voltak. Mert mit vár az ember a 14 évesektől? Hogy legyen gye­rek — akiből minden lehet. József Attilával* élve tűzoltó, katona, még vadakat terelő juhász is. Lehetnek álmai, vá­gyai és mindennek érdekében pontos ismeretei is ... a lehe­tőségeiről. Nincs szebb lány a matyó lánynál — énekelte a ver­seny döntőjének belépőié­ként, bemutatkozásként az egyik csoport. Világos, hogy Mezőkövesdről jöttek. Az el­ső mondatokkal azt mondták el, amit mindnyájan tudunk. Utána a többi csapattal, a megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet által rende­zett vetélkedő valamennyi, velük egykorú résztvevőjé­vel együtt azt, amit már ők tudnak jobban. Szűkebb hazá­jukról, Észak-Magyarország- ról, és pontosan arról a vá­rosról, járásról, ahol az álta­lános iskola nyolc osztályát végezték, és amely (a nagy többség esetében legalábbis) azt is meghatározza, hogyan tovább. A vetélkedőt három for­dulóban rendezték, volt ide­jük a döntőbe jutott legjob­baknak a tájékozódásra. Elő­ször kérdőíveket kapott a résztvevő 183 iskola 6200 gye­reke. Általános pályaválasz­tási ismeretekről számoltak be rajta. A járási, városi döntőkön már más volt a feladat. Egy választott szak­máról kellett tablót készíte­ni. Mit csinálnak, hol és ho­gyan azok a szakemberek, akiknek a munkáját hóna­pokon keresztül figyelemmel kísérték. A közös kiállításra hozott tárgyakkal azt bizonyították, hogy jól dolgoztak. A döntő kérdései? Nem tudták mind­egyikre a választ. Vagy nem azok tudták, akiket éppen kérdeztek. Dehát ilyen a ver­seny. — Különböző munkazajo­kat vettünk fel a magneto­fonra. Ismerjétek fel! — Gyalu, fűrész, eszterga... — Milyen fémből készül a kovácsfogó? Kik voltak a bolgár kertészek? Hány mun­kaeszközzel dolgozik a cső­szerelő? Mit hívunk szak­ipari munkának az építke­zéseken? Milyen növényeket termesztettek a régi Egyip­tomban? Történelem, kultúr­história, személyes utánajá­rás és természetesen az is­kolában tanultak kellettek a jó válaszokhoz. A pályaválasztás gondjai­nak megkönnyítésére több jó utat ismerünk. Az intézet módszeres munkáját, az is­kolában a szülőknek adott rendszeres tájékoztatást, a különféle kiadványokat. Ez a forma új, nálunk most csinál­ták először, de mint elmondták, mindenképpen eredményes. Még akkor is, ha sokan vol­tak, akik már az elő- vagy a középdöntőben elbúcsúztak a versenytől. Mert heteken, hónapokon keresztül a saját érdekükben sikerült lekötni a gyerekek figyelmét. Elérték, hogy elmenjenek olyan üze­mekbe, vállalatokhoz, ahová egyébként nem biztos, hogy eljutottak volna. Mi lesz belőlük? Tűzoltó, katona, gimnazista, szak­munkástanuló, szakközépis­kolás? És később hogyan, merre tovább? — Ha köztünk vagy és jó a kedved, másoknak is mu­tasd ezt meg... Játszani most még legalább olyan szívesen játszanak, mint ahogy komoly dolgokon törik a fejüket. De a téli szünet után kitöltik a továbbtanu­láshoz szükséges nyomtatvá­nyokat. Bányákról, üzemekről, természeti kincsektől, a népművészet szép emlékeiről, az ottani életről, saját jövőjükről hoztak hírt az edelényi járás gyere kei is. ■ A wroclawi hangszerkészí­tő munkái a világ leghíre­sebb zenekaraiban muzsikál­nak, egyebek között London­ban, New Yorkban, Párizs­ban és természetesen a var­sói Filharmónia Narodowá- ban is. ötven év alatt Mi­chal Czuczak már több mint 270 hangszert készített. Szá­mos jeles lengyel virtuóz (Stefan Kamasa, Wanda Wi- erzbicka) az általa készített hegedűkön játszik. A wroc­lawi hangszerkészítő mester minden munkájára 300 évre szóló garanciát nyújt. A \ pá­ratlan árnyalatú, gyönyörű hangszínű instrumentumokat a szakemberek „wroclawi Stradivárikként” emlegetik. (M-) # Hogy is van? Mit kérdeztek? Te tudod a választ? (Herényi felv.) A lámpába gyakran öntöttünk vizet, hogy felszálljon a kevéske petróleum ... Ilyen praktikus módon tanultam meg, hogy a víz nehezebb, mint az olaj. De azt sem az iskolából tudom, hogy a cukorrépa nedveiből melaszt miként nyerhetünk, s hogy kukoricakásádal helyettesíthető disznóöléskor a rizs. A szaloncukor receptjét viszont már újságból kellett kiolvasni. (Annak ide­jén minden lap közölt karácsony táján ilyen recepteket.) A háborús karácso­nyok legélénkebb emlékei közé tartozik számomra, hogy hogyan kotyvasztottuk — késő este, mikor húgom már aludt — a karácsonyfára való cukorkát. Ez a szaloncukor — tán nem haragszik meg édesanyám, ha leírom — néha olyan keményre sikerült, mint a kőszikla, máskor meg már csomagolás közben szétmállott A receptben leheteti__ a hiba. mert anyám máig is kitűnően tud sütni, főzni. A legérdekesebb az, hogy mi gyere­kek természetesnek vettük, hogy a ta­valyi játékunkat hozza vissza a „Jé­zuska”. Persze átfestve, kiglancolva, meg stoppolva. A szaloncukor papírját sem téptük szét. Ezt „vissza kellett” küldeni. (Nyilván egyenesen a mennyek országába, ami egyáltalán nem tűnt tá­volinak a mi családi körünkben, ahol nagymama úgy komázott a szentekkel, mint mások a szomszédokkal.) Nagymamát nagyon szerettem, s ha számtalanszor álltunk perben és harag­ban egymással (miközben több fakana­lat eltört rajtam), azért nincs ünnep, hogy ne gondolnék rá. írta nekem a leveleket egészen utolsó idejéig; nem spórolva a papírral, hazai történetek­kel, szentenciákkal. Ügy tudott írni, ahogy beszélt; áradó bőséggel, ízesen, kitérőkkel — de „szavát nem felejtve”. A levélért néha fizetnem kellett, mert súlyosabb volt a megengedettnél. Képzeljék el, hogy átkozta ez az öregasszony a tenyérnél is keskenyebb tábori lapokat. Márpedig a fiainak csak mseken írhatott. Négy fia volt a fronton egyszerre. Mindig négy lapot vittem a postára, s négy csomag készült. (Ké­sőbb csak három, de erről nem akarok most beszélni...) 1943 telén hazajött M. András meg­fagyott kézzel, s még valaki, aki a lég­nyomástól csak dadogva tudott beszélni. Üzenetet hoztak nagyanyámnak, s va­lami olyasmit mondtak, hogy nem kell azokat a csomagokat feladni, mert a távolság, meg a partizánok .. A két katona különben kézről kézre járt; vendégelték, itatták őket min­denütt. Emiatt aztán majdnem bajba is kerültek. Mert éppen akkor léptek ki az egyik házból (kigombolt köpeny­ben, vállra vetett derékszíjjal, s azon fityegő bajonettel), mikor ott haladt el a csendőrjárőr. Persze a szakaszvezetó mindjárt „vigyázz”-t ordított rájuk, , s tán meg is fekteti őket a hóban, ha nem jön S. százados. Az öreg tiszt külön történetet érde­melne. Ekkor már őrnagyi csillagja volt az arany galléron, mégis csak százados­nak emlegettük. S. — akinek kis bir­toka volt a falubdn — aktív tiszt létére több mint tíz évig volt százados. S ha egyik-másik évfolyamtársa nem ka­paszkodik olyan magasra, tán le is sze­reltetik. S. utálta a németeket. Még az első háborúból ragadt lenne az ellen­szenv, vagy már akkor is c..: Tény. hogy még német-pártiakkal sem tar­tózkodott szívesen egy fedél alatt. Me­sélték, hogy egyszer a nyakkendőjénél fogva rántott le a szónoki emelvényről egy nyilas képviselőt. A következő eset ■után nem sokkal a frontra vezényelték, ahonnan pár hét múlva ezt az értesí­tést kapta a felesége: az ellenseggel folytatott hősies harc közben eltűnt... Mikor a mi két katonánk vigyázzba merevedett a kakastollas csendőr előtt, egyszerre csak megpendült S. őrnagy sarkantyúja. Ami ezután történt, arról hetekig beszéltek a hosszú téli estéken. Egy mondat szinte szállóige let*. Az őrnagy ugyanis így kiáltott a csendőrre: „— Frontkatonákat egrecéroztatsz ba­romallat!” Rettentően tetszett nekem az utolsó szó sajátos összetétele. Űgyany- nyira, hogy I-lektor nevű korcs ku­tyánkra azután ,mindig így kiáltottam: — Sáros lábbal jössze be baromállat! Ne dörgölőzz hozám baromállat.'... Természetesen katonának készültem, s érdeklődtem, hogy nem kezdhetném-e mindjárt őrnagyként. Mondták, hogy jobb pályát is választhatnék, de ha na­gyon akarom, karaot azt kaphatok ka­rácsonyra. Kaptam is, igaz, hogy csak fából, de azért büszkén viseltem. — Karddal nem jöhetsz a templomba — jelentette ki nagymama. — De én láttám, hogy a nagyok is ... — Majd csak létöszik égyször ük is fijam — mondta nagymama. Amivel persze nem győzött meg. Hanem azt mondta: vagy a kard. vagy a betlehem. Engednem kellett, mert a betlehem csodálatos volt. Minden évben szenzá­ció. Egy valódi sziklabarlang (valójá­ban gipsz-makett), benne a jászollal, szent családdal, barmokkal. S az istálló élőit pásztorok, birkák, meg a három királyok. De nem ez a nagy csoda, ha­nem az, hogy a pásztorok és a királyok, meg a birkák zöld „pázsiton” álltak. Mert a betlehem előterében minden év­ben búzát csíráztattak. Mégpedig úgy, hogy az éppen karácsonyra nőtt 2—3 centisre, s ki is tartott (nem fagyott egészen el) vízkeresztig. Máig sem tudom, ki hintette el a ma­got, hol nevelték, melyik kemence mel­lett a lapos fadobozban, de a búza min­dig kikelt. S a birkák, mintha legelnék. Van ebben valami szép pogány vonás. Búzát csíráztatni a magyarok istené­nek. ... Hej, de sokan emlegették ezt az is­tent akkoriban ... Nagymama azonban csak a búzaszálakat nézte, amint ott zöldelltek a gyertyák remegő fényében. S egyszer csak azt mondja: élnek, mind, mind élnek. Elég egy picike föld, hogy mörjkapaszkodjanak. ALKAT” BSLA Átrendezik a Matyó Múzeumot A mezőkövesdi Matyó Mú­zeumot évről évre mind na­gyobb számban keresik fel a hazai és külföldi érdeklődők. Az idei látogatók száma megközelíti az ötvenezret. A több mint tíz éve megnyílt és a világhírű matyó hímzé­seket. valamint viseletét be­mutató múzeumot most át­rendezik. Helyet kapnak a kiállításon, a summásélet tárgvi emlékei, az egykori szerszámok is. Bemutatják a matyó ház „tisztaszobájának” kézzel festett bútorzatát. A mennyezetig felvetett ágyat csakúgy, mint a nagyobb­részt házilag készült szabad- kéményes konyha felszerelé­sét. Korabeli térképek, fény­képek segítségével érzékelte­tik a jellegzetesen úgyneve­zett „hadas” település kiala­kulását a középkortól napja­inkig és a vidéknek világhírt szerzett hímzések fejlődését. Az átrendezett kiállítást a jövő évi idegenforgalmi sze­zonban nyitják meg. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Nóták. — 13.49: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.04: Édes anya­nyelvűnk. — 14.09: Mihály And­rás: n. vonósnégyes. — 14.24: Kóruspódium — Berettyóújfalun. — 14.40: Váci Mihály élete és köl­tészete. Hl. rész. — 15.00: Hírek. 15.10: Mikrobr, a mesterdetektív. Fantasztikus rádiójáték. I. rész: Győz az android. — 15.50: Vavri- necz Béla: Balti népek táncai. — 16.00: Az utolsó karácsony. Do­kumentumműsor Bajcsy-Zsilinsz- ky Endréről — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: Schubert- művek. — 18.00: Sajtókonferen­cia a családról. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Suppé-est. Közben kb. 20.10—20.25: Juhász Gyula verseiből. — Kb. 21.05: Hírek. — Kb. 21.08: Verbunkosok. — 21.30: Mi, férfiak. Petress Ist­ván műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A Skal­dowie együttes műsorából. — 22.45: A nagy nap idézése. Poéma­részletek. — 23.00: XVII. századi ooerákból. — 23.30: Népdalok. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Julian Bream lanton játszik. Petőfi rádió: 12.00: Francia muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Amiért a vastaps zúg. Riport. — 13.20: Jurij Mazurok énekel. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 13.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. Be­rek Kati és Támássy Zdenkó be­szélgetése — $ok muzsikával. — 19.25: Kamarazene. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. 20.10: Új könyvek. — 20.Í3: Si­mon István vallomása. — 21.13: A Bécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye. — ??43: Filmzene. 23.00: Hírek. — 23.15: Novai Gá­bor táncdalaiból. — 23.30: Beet­hoven: C-dúr (Waldstein) szoná­ta Op. 53. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés — hírek. — 17.35: Ké­pek községeinkből. Bekecs! be­szélgetés. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Ülést tartott a megvei tanács; Év vé­gén egy encsi üzemegységben: Ünnepi csúcsforgalom előtt a MÁV-nál; Az ajándékozás ünne­pe előtt.) — 18.15: Bécsi klasz- szikus muzsika. — Napjaink kérdései — jegyzet. — Megyei 1 snorteredmények. — Slágerkok­tél. Szlovák televízió: 15.05: Hírek. 15.10: Az öreg bánya titka. Ma­gyar ifjúsági filmsorozat, befe­jező rész. — 13.40: Metronóm. — 16.30: A tévé karácsonyi ajándé­ka a gyermekeknek. — 16.50: Csuk és Gek. — 17.45: Kerüle­teink hang}«- — Kerületek vetélkedője. — 1S.OG: Híradó. — 20.00: Tévéjáték. — 21.20: Híradó. 22.10: Pola Negri. Legenda és va­lóság. Miskolci Nemzeti Színház (10): Hókirálynő. Bérletszünet. — (7): Álarcosbál. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Gyermekrajzok. — ..Miskolc 1945—1975” — fotóki­állítás. — Rónai Sándor Művelő­dési Központ (10—18) : Dévényi János ötvösművész kiállítása. Filmszínházak: Béke (f4): A sziklabarlang titka (mb. szí. szovjet). — (hn6, 8): A Mattei- ügy (mb. szí. olasz). — Kossuth (f3): Zsuzsi és a varázsgyűrű (mb. szí. NDK). — (hn5, 7): Me­rénylők (mb. szí. olasz—NSZK). — Hevesy Iván Filmklub (t'5, f7): Szerelmem, segíts! (szí. angol).— Fáklya <f5, f7): így látták ők (szí. amerikai). — Petőfi (f5, f7): Törökfejes kopja (szí. magyar). — Szikra (3): A beszélő köntös (szí. magyar). — (5, 7): A szarvassá vált fiúk (szí. ma­gyar). — Táncsics (3, 5, 7): A fe­kete herceg (mb. szovjet). — Tapolca-Ady (7): Kettős bűntény Hamburgban (szí. olasz—NSZK. felemelt helyárral!) — Ságván (3): Koma kalandjai (mb. szí. szovjet). — (f6): Halálgyár az ősendőben I—II. (szí. szovjet, dupla helyárral!). — Hámor (4): A mesterdetektív (mb. angol). — Üttörö és ifjúsági mozi (4): Rá­kóczi hadnagya (szí. magyar). — (6): Ballada a katonáról (mb. szovjet). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15 Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Nóták. — 9.00: Harsan a kürtszó! A Gyer­mekrádió műsora. — 9.35: Haydn: F-dúr vonósnégyes Op. 77. — 10.00: Hírek. — 10.05: Mikrobi. a mesterdetektív. Fantasztikus rá­diójáték. II. rész: Gyanús ese­mények. — 10.45: Szimfonikus ze­ne. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Operarészletek. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Rodgers zenés játé­kaiból. —. 9.53: Váci Mihály ver­seiből. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — Közben 11.00: Hírek — 11.55: A családi diétás könyv­ről. A Miskolci Vasipari Szö­vetkezet MNB 270-24452. anyagbeszerzés 9. számú BÉLYEGZŐ ELVESZETT a fenti bélyegzőt érvény­telenítettük. „ 1 űzoltó leszel s katona!”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom