Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-11 / 264. szám
♦ >v -í^ s -#- Fűrész sír, fogy az erdő. (Agotha Tibor felvétele) Tengelyig süllyedt a kocsi A borsodi erdők munkásai A summa cum iaude-tól Bartucz Ferenc igazgató csak egyet kért: ez a cikk is igyekezzen eloszlatni a fütyü- részve sétálgató, puskás, zöldkalapos erdész, közvéleményben kialakult hamis képét. A szakszervezeti bizottság titkára, Fedor László szolgált hasznos információkkal ehhez a mítoszromboló törekvéshez, felelevenítve a közelmúltban megtartott brigádvezetői értekezlet főbb tanulságait. «í Pedig porzott az út A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói 1974-es termelési tervüket — a háromnegyed éves mérleg szerint — 77 százalékra teljesítették. Jó eredmény ez. Különösen csak akkor értékelhető, ha a mérleg serpenyőjébe tesszük a hátráltató, akadályozó tényezőket is; a rendkívüli időjárást, a sok esőt és az árvizeket. (Mesélik, hogy teherautó poros úton ment az erdőre fáért. Amikorra megrakták, tengelyig süllyedt a kocsi, annyira puha volt a talaj. Le kellett pakolni. Az üres gépkocsit traktor húzta ki.) Az évet feszes tervekkel kezdték a vállalatnál. De a 229 brigád kongresszusi munkafelajánlásai tovább srófolták a tennivalókat, még magasabb lett a mérce. S az eredmények (teher alatt nő a pálma!) nem is maradtak el. Az erdőgazdaság nyeresége már most harmincmillió forintnál többre rúg. Kik vállaltak, mit vállaltak? A színi erdészet Kun Béla műszaki és adminisztratív brigádja vállalta, hogy jobb munkaszervezéssel húszezer forintot tesz a gazdaság asztalára. A parasznyai erdészet Fónagy brigádja 1400 mázsával több faszenet égetett ki. A Tóth István vezette mérai fakitermelő csapat egyharmaddal tetézte korábbi termelési vállalását. A pálházaiak hétezer forint értékű társadalmi munkával segítették az óvodaépítést. A putnoki erdészet dolgozói az ifjúsági park fáit ültették el. A fűzérkomlósiak lakóhelyükön végeztek húszezer forintot érő társadalmi munkát. A miskolci erdészet dolgozói a parkerdő építésében szereztek elévülhetetlen érdemeket. Az Állami Díjas „Róth Gyula” brigád tagjai vállalták, hogy 11 745 köbméteres fakitermelési tervüket tíz százalékkal túlteljesítik. A példákat még hosszan lehetne sorolni, de érdemes részletesebben is szólni arról a kísérletről, amelyet»’ a két nagy hírű brigád, a Lévai László vezette „Róth Gyula” A CSÖSZERELÖIPARI VÁLLALAT I. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEME azonnali HMB minősítéssel rendelkező hegesztőket, minösités nélküli hegesztőket, központi fűtés-, csőhálózat- és viz-gázszerelőket, betanított és segédmunkásokat. Fizetés a kollektiv szerződés szerint. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezés és felvétel: Miskolc, Kabar u. 16. O. á. Szerelésvezetőségi Leninváros, Új Hőerőmű, 1. sz. Szerelőipari Üzem munkaerőgazdálkodásán. és a Lopatovszky Pál vezette Rákóczi brigád tagjai hajtottak végre. Elöljáróban tudni kell, hogy a gazdaság az elmúlt két évben mintegy húszmillió ^forintot fordított a fakitermelés korszerűsítésére. Speciális traktorokat, hosszúfás szállítógépeket szereztek be, és — ez pedig már az embereken múlott — a termelékenység növekedése még a szakmabelieket is meglepte. Két kicsiből egy nagy A csodatraktor, amely lehetővétette a gépi közelítést, azaz a fának a vágás helyétől a darabolóig való gyors szállítását, új technológiát követelt. Két kisebb brigádból egy nagy alakult, óramű pontossággal megszervezték a részmunkákat. A régi erdei emberek nem féltették a kenyerüket a géptől. Pedig annak idején hogy idegenkedtek a motorfűrésztől! Az új fakitermelési módszer kikísérletezése éppen ezért fűződhet Lévaiék és Lopato-szkiék nevéhez. Ma vitathatatlanul ők az ország legügyesebb, leghatékonyabban dolgozó erdei munkásai. A nagyobb brigádok létrejötte azt is lehetővé tette, hogy minden csapat lakókocsit kapjon. technológiai fejlődés a szociális viszonyok javulásával járt együtt. így aztán az erdők munkásai az eső elől fedett helyre húzódhatnak, s ha kedvük tartja, kávét főzhetnek a rengetegben. BRACKÖ ISTVÁN a Munka Érdemrendig Láttam már a bírói pulpituson, hallottam hogyan vezeti a tárgyalást. Láttam munkásasszonyok között, hallottam, hogyan magyarázza törvényeinket, jogainkat. Láttam a Megyei Bíróság Polgári Kollégiumán mint előadót, hallottam, miként elemzi a sajátos élethelyzeteket, melyekre nincs paragrafus, de amelyekben a bírónak mégis döntenie kell. A Megyei Bíróság elnök- helyettese, dr. Tímár László 'még fiatalember. Alig múlt 40 - éves. Rangos funkcióinak számát pedig szinte felsorolni is sok. Elnökhelyettes, polgári fellebbviteli tanács elnöke, a megyei polgári jogi kollégium vezetője — s mint ilyen, kissé „jogalkotó” is — a Jogász Szövetség Borsod megyei Szervezetének elnöke, a TIT Jogi Szakosztályának társelnöke, a városi tanács igazgatási és jogi állandó bizottságának tagja és sok-sok jogtudományi vagy jogismertető ankét- nak kezdeményezője, szervezője, előadója. Miskolc-szerte közismert és köztiszteletben álló ember. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Ide tért vissza Tősgyökeres miskolci. Itt nőtt fel, s végezte el kitüntetéssel általános és középiskoláit. Innen^ került a budapesti jogi egyetemre, ahol summa cum laude kitüntetéssel diplomázott. És ide tért vissza, hogy választott hivatását szűkebb pátriájában gyakorolja, tudását itt fejlessze, kamatoztassa. íróasztalán egyszerű naptár, minden rubrikájában bejegyzéssel. Tulajdonképpen órarend. Precízen kell beosztania idejét. Talán ez a titka annak, hogy mindenre „ráér”. Pedig mint polgári elnökhelyettesnek is, hihetetlenül nagy feladatokkal kell megbirkóznia. Évenként 12—13 ezer polgári peres akta születik Borsodban. S ötvenezer hatályos jogszabállyal kell „variálnia” az igazság-szolgáltatónak. Kicsit profánnak tűnő hasonlattal élve azt vallja: az igazságszolgáltatás — szolgáltatás. Olyan, mint a Patyolat. S hiszi: nem azért ilyen sok a peres ügy, mert az emberek szeretnek pereskedni. Rá vannak szorulva. — Ma már társadalmi igény, hogy például egy elviselhetetlen házasságot felbontsanak — mondja. Nem véletlenül lett polgári peres bíró. Mert bár sokak számára izgalmasabbnak tűnik a büntetőjog gyakorlata, ő már az egyetemi évek alatt a polgári jogra esküdött. — Nem vonzott a gondolat, hogy bűnözőkkel foglalkozzam. Ök a társadalom „egészségtelen” részét, egy százalékát alkotják. A tisztességesek, a társadalom 99 százaléka a különböző, jogvitás élethelyzete miatt vannak rászorulva a bíróságra, őket segíteni az igazságszolgáltatással — számomra ez a legszebb feladat... Megismertetni a jogot! Naponta 16, olykor 18 órát dolgozik. S majdcsak felét társadalmi funkcióiban. A jog népszerű ismertetése egyik kedvenc területe. — Elvárás nálunk a jog- propaganda. Tulajdonképpen annak a felismeréséből fakad, hogy ha elvárjuk az állampolgároktól; jogszerűen éljenek, meg kell adnunk a lehetőséget rá, hogy ismerjék törvényeinket. Erkölcsi elismerését a summa cum laude óta is kitüntetések jelzik. Miskolc várostól a Társadalmi munkáért érem arany fokozatát, a Művelődésügyi Minisztériumtól a Szocialsita kultúráért, az Igazságügyi Minisztériumtól az Igazságügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta. S most melléjük került a Munka Érdemrend is. RADVÁNYI ÉVA Miskolcért Kiemelkedő társadalmi munkát végeztek A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulóján bensőséges ünnepség keretében jutalmazták meg Miskolc város III. kerületi tanácsi Hivatala dísztermében a kerület kiemelkedő társadalmi munkát végző aktivistáit. Kovács Józsefnek, a Hazafias Népfront kerületi bizottsága elnökének megnyitó szavai után dr. Gyimesi Béla hivatalvezető mondott ünnepi köszöntőt. Rövid tájékoztatást adott a kerületben végzett társadalmi munkák értékéről, amely az elmúlt évben csaknem elérte a tízmillió forintot. E tevékenységük elismeréseként — a kerületek közötti társadalmi munkaversenyben a II. helyre kerültek — ötvenezer forint jutalomban részesültek; az összeget a kerület iskolái tornafelszerelésének gyarapítására fordították. S hogy nem nyugszanak a babérokon, azt bizonyítja: idén október elsejéig több mint hatmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezt követően dr. Gyimesi Béla átadta a huzamosabb idő óta kiemelkedő eredménnyel végzett társadalmi tevékenység elismeréseként a „Miskolcért” társadalmi munkaérem arany, ezüst és bronz fokozatait. A kerület lakói közül ketten arany, négyen ezüs^, tizenegyen pedig bronz fokozatú kitüntetésben részesültek. Tíz kollektíva kapta meg a „Miskolcért” elismerő oklevelet. rr Őszi szánkó A hideg szél, az eső, sár és az aggódó szülők együttesen sem teremthetnek olyan akadályt, ami meggátolhatná Vígh Berciéket abban, hogy naponta kijöjjenek ide a Kőporos dombra, a szemközti bérházakból. Délutánonként itt döcög el a lillafüredi kisvonat. Tibi, Gyuszkó és Attila ilyenkor megállnak egy percre, integetnek az üres szerelvénynek. Felugrálnak a levegőbe, jó utat kívánnak. — Ezen a héten délelőttös vagyok — mondja Szanyi Géza. — Már egy órakor kijöttem az iskolából. Ma kaptam egy ötöst számtanból! Ezért otthon „nagykanállal eszem”. Mondtam is anyunak, most lazítok egy kicsit, kijövök szánkózni a srácokkal. Anti, Dani, meg Imre nem győzik kivárni, amíg Gézával befejezzük a beszélgetést. Kúsznak, másznak fölfelé a meredek domboldalra, száraz fűcsomókba, rögökbe kapaszkodnak. Hónuk alatt, hátukra borítva viszik a „szánkót”, azaz a kartondobozt. Ahogy így t elnézem őket, bizony megcsodálom vállalkozó kedvüket, fürgeségüket. Mert fölfelé öt-hat percig is eltart a küszködés, a birkózás a dombbal. A lesiklás akrobatikája pedig fél percnél sem több, de a száguldás miatt mégis megéri. Nézem őket lentről, a domb tövéből és talán egy kicsit irigylem is őket. Irigylem a virgonc kedvüket, jókedvű kiáltozásukat, leleményességüket. Mert mi kell a szánkózáshoz? Szánkó, hó és domboldal. Vígh Bercinek, és a többi Kőporos utcai fiúnak a három feltételből csak egy ami adott; a domb. De lám, a másik kettőt pótolni lehet valamivel, valami nagyon fontossal: játékos kedvvel és fantáziával. V. R. Szagolni való kávé Az olasz kávéfogyasztókat nemrég meglepetés érte, amikor a boltokban megjelent a kávé-odorátornak nevezett készülék. Mint ismeretes, sokan vannak, akik számára az orvos egészség- ügyi okokból megtiltotta a feketekávé-ivást. Egy olasz cég elhatározta, hogy őket is jóllakatja — a kávé illatával. A készülékből csak in- halálni lehet a kávégőzt, a folyadék azonban nem önthető ki belőle. Városi tanácstagok fogadóórái 1974. november 11. Búzái Pál, I./ . sz. területi pártalapszervezet, Tanácsház tér 2, 17 órától; dr. Gyimesi Béla, III. leér. Hivatal, Marx K. u. 96., 15 órától; Kerényi József, Árpád u. 14., fszt. bal oldal, házfelügve- lő helyisége, 17 órától; Ráski Sándor, Palóczy u. 19., 17 órától; Szaniszló Bálint, III, Benedek u. 7., 17 órától; Szőnyi Gábor. III. kér. Hivatal, Marx K. u. 96., 18 órától; Vári Tamásné. LÁEV. kultúrterem, III., Erdész u. 24., 18 órától; Vitányi Imre, I. 5. sz. területi pártalapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától. 1974. november 12. Sebők Ferenc, Közdomb 46., 18 órától; Tóth Imre, I./3. sz. terület pártalapszervezet. Tízes- honvéd u. 21., 18 órától. 1974. november 13. Dr. Ivánkiewicz Dénesné, Szemere u. 3., 16 órától; Vágó Péter, Fazola H. üti Alt. Iskola, 17 órától. 1974. november 14. Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, Szent- péteri k. 5—7., 17 órától. 1974. november 16. Korencsik János, Szirma, Tanácsháza, 17 órától. 1974. november 18. Csikós József, 100. sz. Szakmunkásképző Intézet, KISZ- klub, Téglagyár u., 17 órától; dr. Iglai Tibor, Kemény Jenő- né, Keszthelyi Zoltán és Sári László, 14. sz. Általános Iskola, Forgács u. 18., 18 órától.
