Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-20 / 272. szám
I A kultúra maga az ember Háztartás Igriciből Azóta a Herman Ottó Múzeum sok ezer darabot számláló raktárába kerültek a tárgyak, de néhány hete még minden együtt volt. Egy asztalra zsúfolva, nagyjából megtisztítva, leltári szám nélkül egymás mellé rakva otthon készült fonott, faragott és díszes gyári holmik. Kosarak, szakajtó, mángorló. Károly-csapatkereszt az első világháborúból és a tojástartó, amit fél éve talán még használtak. Külön-külön a legtöbb tárgyból sok van a múzeumban. De így ez az együttes, a háztartás Igriciből értékes, ritka szerzemény. Telefonáltak a múzeumba: egyedül élő édesanyját Miskolcra költözteti a fia, nézzék meg, érdekli-e őket a ház berendezése Igriciben. És Veres László muzeológussal most már a többé-kevés- bé rendezett, dossziékba csoportosított iratanyagot nézegettük. Mert az is van. Igaz, a családi „levéltárat” egy fonott kosárban találták meg. — Hogy végzik az ilyen leletmentést? — Benézünk mindenhová, felmászunk a padlásra, amit találunk, kihordjuk az udvarra. A háziaktól megkérdezzük, ők hogy hívják az egyes tárgyakat. Ha sikerül megegyeznünk, elhozzuk, ás akkor kezdődik a munka java. Veres László szerint az építkezéskutatók igen boldogok lennének, ha azt az archaikus szépségű portát láthatnák, ahonnét a tárgyak származnak. A néprajzosok, történészek pedig most attól boldogok, hogy: úgy látszik, a magyar ember mindent megőriz. Húsz darab kasza- kő-darabot például gondosan egymás mellé dugdosva; több kaszát, boronát. A népi kollégista fiú igazolványát, 1809- ből származó záloglevelet, dédnagyszülők keresztlevelének másolatát, fényképeket, üdvözlőkártyákat, röpcédulákat az első világháború olasz frontjáról. Egy nagyon értékes gyümölcshámozó készletet, egy még értékesebb ónkupát. Kilenc kötetben Kossuth összes írását, az Űj Idők lexikonát. A sokféle következtetést megengedő, sokfajta anyagból összeálló múzeumi leletben egy dél-borsodi parasztcsalád évszázados történetét. Alvég, felvég nemzedékeket kísérő ellenségeskedései idején sokat volt munkában az ólmosbot. A birtokpereknél a közjegyző. Az iratod tanúsága szerint az igrici család 1693-ban még a kurtanemesek közé tartozott. 1874- től 1929-ig, több mint ötven évig tartó pereskedés után (a magyar ember pereskedni is szeret) summás, cselédsorról szólnak már a papírok. De nem voltak azért olyan nagyon szegény emberek. Valaki a nők közül tudott, szeretett varrni; a lapokból a párizsi divatot nézte ki a század elején. Meddig terjedt egy kis falu társadalmi hatása, hogyan hatottak rá forradalmak, háborúk, hogy mérhető néhány eszközön, papíron az idő múlása, a világ változása? Meddig jutott el innen a paraszt- ember, és mit vitt magával haza a távoli utakról? A sárgult kép az első világháborús hadikórházat, a kétszázéves töredezett papíros az írástudó elődök szép kezevonását, az iskolai füzetek a harmincas éveket őrzik.' Az ősök kurtanemesek, a nagyszülők summások, az unoka bölcsész- hallgató. Veres László nemrég végezte az egyetemet, és a szemináriumokon hallott gondolatokra itt talált igazolást, „tárgyi bizonyítékot”. Nem egy nép, egy falucsoport alkotja a kultúrát, a kultúra maga az ember. Az igrici háztartásról tanulmány készül. MAKAI MARTA A Váltságdíj egy halottért szaporítja azoknak a filmeknek a számát, amelyek változatos, izgalmas cselekmény segítségével, bonyolult nyomozással bizonyítják a kriminológiai igazságot: tökéletes bűntény, ki nem deríthető gyilkosság nincs. Leslie Williamsnek, az elkényeztetett, jómódban élő, pályáján is sikeres fiatalasszonynak is rá kell jönnie erre. ördögi ügyességgel rendez el mindent és már biztonságban hiszi magát, amikor elköveti az első hibát; lebecsüli a híres nyomozó, Columbo hadnagy képességeit. Richard Irving színes angol filmjének műfaja tehát krimi, de a jobbak közül való. Mesterséges izgalomkeltés helyett a biztos logikára, indokolható lélektani helyietekre épít. A filmet holnaptól a Béke mozi vetíti. Zenés rr r r r 1 £ le veszi n ház Az idén folytatja bemutató sorozatát a Zenés Tévészínház. Űj magyar kisopera született Karinthy Frigyes „A nagy drámaíró” című jelenetéből, amelyet Láng István írt át, s amelyhez ő komponálta a zenét is. A háromszereplős mű megszólaltatására Udvardy Tibort, Sző- nyi Olgát és Gregor Józsefet kérték fel. A rendező Horváth Zoltán lesz. Könyvki állítás Az ez év márciusi ungvári bemutatkozás viszonzásaként a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában megnyílt a Kossuth és a Szovjet Kárpáti Kiadó közös könyvkiállítása. A Kárpáti Kiadó a Kossuth Kiadón kívül szoros kapcsolatot ápol az Európa, a Magvető, a Móra, a Gondolat s a Zeneműkiadóval is. Érzékeltesse ezt a következő számadat: 1958 óta az együttműködés keretében mintegy 250 mű jelent meg, csaknem 7 millió példányban. Magyar filmhét Portugáliában Az Edda az árvízkárosultakért A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egy énekesnővel szereplő négytagú tánczenekara — az Edda — vasárnap este 6 órai kezdettel az egyetem klubhelyiségében zenés összejövetelt rendez, amelynek teljes bevételét eljuttatják az árvíz- károsultaknak. Előzetes számítások szerint 10—12 ezer forinttál segíthetik majd a természeti csapástól szenvedetteket. Rubinstein Nyolcvan évvel ezelőtt, 1894. november 20-án halt meg — 65 éves korában — Anton Rubinstein, neves orosz zeneszerző, karmester^ .és zenepedagógus, Liszt után a XIX. század elismerten legnagyobb zongoraművésze. Fiatalon kezdett zenével foglalkozni; Moszkvában tanult zongorázni. 1842-ben Pesten adott nagy, sikerű hangversenyt az akkor mindössze 13 éves művész. Két évvel később Berlinben zeneelméletet tanult, majd — egy Heidl nevű fuvolással — ismételten hangversenykörúton járt hazánkban, s többek közt Sopronban, Győrben adott hangversenyt. A későbbi években, így 1858-ban 1867-ben, 1870-ben, 1875-ben szintén megfordult Magyarországon. Pétervárott az orosz zeneegyesület igazgatója lett, s 1862-ben megalapította az ottani konzervatóriumot, amelynek első igazgatója volt. Üjabb sikeres hangversenyutak következtek, előbb Európában, majd Amerikában. 1867-től csaknem teljesen a zeneszerzésnek élt, csupán 1887—90 között vállalta ismét a pétervári konzervatórium igazgatását. Zongorajátékát elsősorban magával ragadó lendület, ellenállhatatlan szenvedély jellemezte. Hincz-tárlaí A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára és Tóthfalusi Kollégiuma kiállítást rendezett Hincz Gyula Kossuth-díjas kiváló művész illusztrációiból és grafikáiból. A kiállítást tegnap nyitották meg az egyetem könyvtárában. Meglepetéseim könyve, Matekária Az utóbbi időben szép számmal jelennek meg érdekes gyermek- és ifjúsági könyvek. Különösen népszerűek a 10—15 éveseknek szóló újdonságok. Tatay Sándor új kötetét, a Meglepetéseim könyvét az utóbbi idők egyik legszebb ifjúsági műveként említik. A szerző emlékeinek felidézése közben egy letűnt, elmúlt világot mutat be varázsos erővel. Petrovácz István Tavasz Óbudán című műve napjainkban játszódik a rohamosan fejlődő városrészben. Egy iskola 8. osztályában öt gyerek — három lány, meg két fiú — szoros barátságot köt. A könyv alkalmat nyújt,, a szerzőnek arra, hogy érzékeltesse Óbuda gyors változásait, soha nem látott fejlődését. Kántor Zsuzsa korábban megjelent Zenél a Zakariás című könyve a távoli jövőbe kalauzol, akárcsak a most megjelent Matekária, amely azonos szereplőkkel folytatja az előző történetet. A Matekária — a háromszögfejűek országa — érdekesen groteszk, szórakoztató olvasmány. Jancsó Miklós „Még kér a nép” című filmjének bemutatásával Lisszabonban hétfőn este megkezdődött a magyar filmhét. Jancsó Miklós és Kovács András rendező, valamint Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója hétfőn sajtó- értekezleten válaszolt a portugál és a külföldi újságírók kérdéseire. Lisszabon után Portóban, majd Portugália sok más vidékén is bemutatják a „Szerelem” című filmet, a „Hideg napok”-at, a „Hangyaboly”-t, a „Nincs idő”-t, a „Szind- bád”-ot, a „Szegénylegé- nyek”-et és a „Még kér a nép”-et. Pa r a szt-sa ro k Az új bérházi lakásokban, nyaralókban a „paraszt-sarok” — kecskelábú asztal, faragott szék, karoslóca, szőttesek, tányérok, kulacsok, csobolyók, szűrmintás térítők, párnák — legalább olyan divat, mint hajdan a kombinált szekrény tele nippekkel, s a keményített horgolások. S ha „paraszt-sarokra”, nem is telik, legalább egy rokka (egyes vidékeken kerekes guzsaly), néhány mázas csupor, cseréptányér mindenütt akad. Aztán vannak mángorlók, kicsiny (fűzfából vájt) dagasztó- teknők, meg fakanál, favilla, fatányér. Néhol látni köpülőt is, s az igazán jó helyeken egy-egy kolomp is díszlik a falon. Előrebocsátom,' szó sincs arról, hogy valakit is meg akarunk róni gyűjtőszenvedélyéért, s azért, hogy lakását a magyar népi (paraszti élet) korábbi dísz- vagy használati tárgyaival ékesíti. Más kérdés persze, ha múzeumok elől ragadjuk el a néprajzi kincseket — mert ilyen is van! —, s az is más lapra tartozik, ha a népit utánzó silány ipari munkáknak „dőlünk be”. Ezúttal azonban maradjunk azoknál a gyűjtőknél, akik nem túlságosan mohók, de értenek valamelyest a tárgyi néprajzhoz. Legalábbis tapasztalati alapon. Ezeknél örömmel ülünk le a faragott székre, s jól- esően hajtjuk fel cserépkupából a bort. (Még akkor is, ha tudjuk, hogy a nemes bornak pohár dukál.) Csak akkor csodálkozunk el, ha a házigazdát — tisztelet a kivételnek — kedvenc tárgyairól kezdjük faggatni. A rokkatulajdonosok többségének például fogalma sincs a kender feldolgozásának bonyolult munkálatairól. De nem ismerik a falusi fonók (fonóházak) sajátos szokásait sem. Ne is menjünk tovább, mert ide akartunk kilyukadni. Tudniillik a fonók (s egyéb közösségi munkák, mulatságok) meséihez, dalaihoz, rigmusaihoz, szokásaihoz.. Ülünk a városi lakás „paraszt-sarkában”, a népi motívumokkal kirittyentett párnának támasztjuk hátunkat, s fújjuk: Akácos út, ha végigmegyek rajtad én... S ama bizonyos pacsirtát újból és újból felültetjük a fára széles jókedvünkben, a gyereket pedig beküld- jük a tévé elé, vagy felteszünk neki egy meselemezt. Legyünk őszinték, nem mindig azért énekeljük az „akácos út”-0, mert ez a kedvenc nótánk, hanem azért, mert tudunk is meg nem is azokhoz a dalokhoz, melyek a mángorló meg a rokka mellett vagy a kolompoló gulyát őrizve születtek. Mesélni is volna időnk, de hát, hogy is vannak azok a mesék, amiket még nagyanyánk mondott esténként a fejőszékre kuporodva. Sajnos, csak a fejőszék maradt még,.. Nem tartozik szorosan ide, hogy a magyar néprajz kiválóságai mi mindent tártak fel és tettek közkinccsé. Bár talán jobb lenne, ha a köcsögök helyett, vagy mellett — o néprajz témakörbe tartozó — kötetek foglalnák a polcot. (Elsősorban a mese-, balladagyűjteményekre gondolunk, de minden másra is, ami inkább olvasmány, mint csak a szakmának készült tudományos mű.) De ha ezt nem kívánjuk is, annyit talán kérhetünk, hogy miközben a poros padlásokat kutatjuk népi tárgyak után, igyekezzünk valamit megtudni arról a világról, melyben ezek a tárgyak még „éltek”. Mert hogy lehetünk egy fedél alatt egy csomó olyan darabbal, melyhez se az eszünkkel, se a szívünkkel nem tudunk — nem akarunk — közelférkőzni? Vagy tényleg csak dísznek tartjuk tárgyainkat? Ideig-óráig, mígnem egy új divathullám kisövri mindazt a lakásunkból, amihez elődeinknek any- nyi öröme, bánata, verítéke tapadt. (gyarmati) műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.10: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. —: 13.20: Magyar nóták, cigánydalok. — 13.54: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.03: Rokonlátogató testvérek. III. rész. Helsinkiből Lappországba. — 1-4.32: Dávid Gyula műveiből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Mesterségünk címere. Pályaválasztási vetélkedő, II. elődöntő. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Diáktarisznya. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.35: Népdalok. — 17.0*0: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Zenekari muzsika. — 17.48: Mi lenne, ha... Közgazdasági nrisor. — 18.03: A Bakfark Consort régi táncokat játszik. — 13 13: Hallgassuk együtt; Bach-müvek. — lö.OC: Esti Krónika. — 19.25: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.06: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 21.06: Hírek. — 21.00: Smetana: Az eladott menyasszony. Hárcmfelvonásos vígopera. — Közben: 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.18: Athéni nyitás. Jelentés a görög választásokról. n. rész. — 24.00: Hírek. __ 0,10—0.25: Palestrina-kórusok. Petőfi rádió: 12.00: Liszt-átiratok. — 12.30: A 04, 05, 07 jelenti. Balesetek, tűzesetek, bűnügyek. — 13.00: Hírek. — 13.03: A bűvös vadász. Részletek Weber operájából. — 13.40: A terhességi vesebetegségről. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Fiatalok hullámhosszán. — 19.49: Kis magyar néprajz. — 10.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Világunk . . . Külpolitikai játék, I. elődöntő. — 21.00: Új könyvek. — 21.03; Zenés, hangképek a Rózsavölgyi Parkszínpad július 20-i népzenei műsorából. — 21.29: Milt Jackson együttese játszik. — 21.40: Pesti séta az 1860-as években. - Dr. Kerényi Ferenc írása. — 22.00: Kókai Rezső: Verbunkos-szvit. — 22.20: Musicalesekből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Szimfónikus könnyűzene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. —17.35: Nagyüzemi mezőgazdaságunk. (A betakarításról ; Cukorrépa-szállítási gondok a Szerencsi Állami Gazdaságban; Fakitermelés — korszerűbben.). — Százszorszép énekek. — 18.00: Borsodi Tükör. (Ankét az ifjúság családi életre neveléséről; Munkásfiatalok helyzetéről; Szocialista brigád a szocialista otthonért; Tájegységi irodalmi-művészeti est Mező- csáton.). — 18.15: Sanzonok. — Női gondok, női dolgok. Külföldi nők Miskolcon. — A megye sportéletéből. — Előadó; a szerző! Televízió: 17.13: Műsorismertetés. — 17.15; Hírek. — 17.20: Pillantás a sportvilágba. Filmösszeállítás. — 17.40: Pengető. Verses-zenés műsor. — 18.00: Pályaválasztási műsor. II. rész. Irányító szakmunkások. —18.15: Az öröklődés titkai. IV. rész: Fiúi vagy. lány? — 19.15: Esti mese; —1 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A napsugár nyomában. VIII. rész: A korallszigetek élővilága. — 20.30: Shakespeare. III. Richárd. Tévéváltozat. — 22.05; Tv-híradó 3. Szlovák televízió; 15.45: Hírek. 15.50; Az elhaló folyók. Publicisztika. — 16.20: Középiskolásoknak. — 17.00: Ifjú szemmel. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó, majd publicisztika. — 20.00: Viliam Storitz titka. Francia—csehszlovák film. — 21.45; Híradó és sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (3): Hókirálynő. Bérletszünet. Kiállítások: Miskolci Képtár: (10—18) : Magyar festészet a XX. században. — Műtárgyak megmentése. — Fiatal művészek Csokonairól. — Kohász Galéria: Miskolci grafikusok kiállítása. — Képcsarnok (9.30—18): Zoltán- íy István festőművész kiállítása. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Battonyától Nemesmed- vesig. Bélyegkiállítás. — Rónai Sándor Művelődési Központ (IQ —18): Víz, levegő, élet. — Herman Ottó Múzeum (10—18); Emeer és munka. — Szlovákia népművészete. — Herman Ottó- emlókház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. y / Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Volt egyszer egy zsaru (mb. szí. francia—olasz, felemelt helyárral!) — Kossuth (f3, hn5, 7): Magas, szőke férfi felemás cipőben (mb. szí. francia, felemelt helyárral!) — Ságvári (7): Az elveszett kutya (mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (hn5): Egészségügyi rö- vidfilmek. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Goar Gaszparjan és Mario Lanza énekel. — 8.50: Kabarékeverék. — 9.30: Népdalok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Állampolgári ismeretek. Angol irodalmi melléklet. — 30.30: Ferencsik János felvételeiből. — 11.29: Mindenki könyvtára. Tersánsz- ky Józsi Jenő; Legenda a nyúl- paprikásról. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 3.05: Népzene. — 8.20: Cannonball Adderley együttese játszik. — 9.00: Hírek. — 9.03: Kórusmuzsika. — 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. — 10.00: A zene hullámhosszán. Közben H.00; Hírek. — 11.50: Szemforgatás nélkül. Szemes Piroska jegyzete.
