Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-19 / 271. szám
Szakszervezeti színpadok Sajószentpéteren rendezték meg (november 16-án és 17-én) a szakszervezeti irodalmi színpadok IV. megyei találkozóját. „A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa agitációs- propaganda és kulturális bizottsága, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ és a sajőszentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Központ meghívja önt és kedves családját ...” Így kezdődik a meghívó szövege (mint minden szabályos meghívóé), s e sorok után 14 együttes felsorolása következik; a fenntartó szerv és a műsor meg a szerkesztő, rendező megjelölésével. A jobbszeműeknek már a meghívó is ad némi támpontot. Különösen, ha emlékeznek rá, hogy néhány évvel ezelőtt csupán néhány együttes jelentette be részvételét a szakszervezeti színpadok találkozójára. S ha netán azt is tudja, hogy országos viszonylatban egyedülálló a borsodiaknak ez a kezdeményezése, akkor jelentősnek tartja a találkozót. A helyszínen aztán némileg lelohad a lelkesedése. Elsősorban azért, mert éppen találkozóra, a beszélgetésekre, a tapasztalatcserére nincs idő. A bemutató-sorozat délelőtt tíz órakor kezdődik, s tart — kis szünetekkel — csaknem este tízig. Ennyi idő alatt ön és kedves családja, én és kedves családom, az igen tisztelt zsűriről már nem is beszélve, bizony kitikkad. Ha legalább két napra (mert 17-én délelőttre már csak az értékelés maradt) osztatik el a műsor, bizonyára nem telítődünk túl, nyitottabban — mert pihentebbek vagyunk — fogadjuk a produkciókat, s többet megőrzünk belőlük. Bizonyára nem fordul elő, hogy a késő estére maradt bemutatókon — függetlenül azok színvonalától — csaknem üresek a -széksorok. De nem ez a legfőbb tanulság. Sokkal inkább az, hogy ez a tizennégy együttes (ha felkészültségük országos szinten nem is lehet mérvadó) jól vallott új vonásokkal gazdagodó amatőr színjátszásunkról. Elsősorban a csoportok közéleti érdeklődése és fogékonysága örvendetes. Ezen a találkozón nem az öncélú játszadozás, a formacsillogtató bravúr került előtérbe — mert tapasztaltunk már ilyet is egy-egy színjátszó-találkozón —, hanem az a társadalmi felelősség, mely- lyel mindazoknak rendelkezniük kell, akik színpadon (színpad nevű szószéken) szólalnak meg. Elsősorban a chilei műsorokat említjük (két, Chilével való szolidaritásunkat dokumentáló összeállítást láttunk), melyek — mint születésük dátumából' is kiderült — frissen, gyorsan, publicisztikusan kívántak „hozzászólni” az eseményekhez. De nagy örömmel láttuk azt a műsort is. (Borsodi Szénbányák színpada. — Feltámadt megbecsülés), mely a szénbányászok fokozódó megbecsülését mondta el. S mi sem bizonyítja jobban, hogy a mozgalom érzékeny az aktualitásokra, mint az a tény, hogy az edelényi bányászklub csoportja Végh Antal nyomán megkérdezte: „Miért beteg a magyar futball?” De szólhatnánk fiataljaink groteszk iránti fogékonyságáról (örkény-egyperce- sek — Özd) vagy az ormosbányaiak Germinál-dramatizálásá- ról, mely egy klasszikus mű — máig izgalmas — tartalmait közvetítette és közvetíti a bányászok körében. S persze voltak együttesek, ahol nemcsak a szándék, hanem az esztétikai minőség is kiállta a próbát. A Népművelési Intézet ez alkalommal minősítette is a legjobb együtteseket. Kiváló minősítést kapott a kazincbarcikai Egressi Béni Művelődési Központ csoportja (Kegyetlen emberi ének), a Rónai Sándor Művelődési Központ együttese (A holtak hallgatása) és kiváló együttesként vett részt a találkozón a Bartók Béla Művelődési Központ csoportja, mely ugyancsak nagy sikert aratott Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos drámájával. Külön kellene szólni a gyermekszínjátszó-rendezők törekvéseiről. örvendetes, hogy a szakszervezetek ezt — az országosan eléggé elhanyagolt — mozgalmat is támogatják. GyAnyám {Burczi Pál rajza) Kórustalálkozó Második alkalommal rendezte meg a Kórusok Országos Tanácsa Borsod megyei szervezete a megye és város gyermek-, ifjúsági és felnőtt kórusainak seregszemléjét. A KÖT A elnökségének javaslatára 17 énekkar kapott meghívást a hangversennyel egybekötött díjátadó ünnepségre. Számos vállalat, üzem, termelőszövetkezet ajánlott fel lehetőségeihez mérten különböző összegeket a korú smozgalom támogatására. Az ünnepség résztvevői, alkalmazkodva a sportcsarnok akusztikájához, általában ún. blokkokban szerepeltek: azaz 150—200 dalos énekelt egyszerre. Kivételt csupán néhány vegyeskar jelentett, amelyek önálló produkciókat is megszólaltattak. A színes műsort Cser Gusztáv műve (Dal a felszabadulásról) fogta össze. Ezt tanította a közönségnek Sereg János zene- művészeti szakközépiskolai igazgató az ünnepség kezdetén. Ez a mű köszöntötte elsőként városunk felszabadulásának közelgő 30. évfordulóját a zeneszerző vezényletével Egy kedves vendégkór-us is szerepelt a hangversenyen: a Trineci Vegyeskar, mely rendszeres résztvevője a városi dalostalálkozóknak. A kórusok vezetői diplomát, a fenntartó szervek képviselői egy-egy díszes kivitelű oklevelet kaptak az anyagi megbecsülés mellé. A díjakat Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyettese, a KÓTA megyei szervezetének elnöke adta át az alábbi kórusoknak: a 34. sz. Általános Iskola (Miskolc), az ózdi Bartók Béla Általános Iskola és az Ózdi Népművelési Intézmények gyermekkarának, a miskolci 101. és 114. sz. Szakmunkásképző Intézet, valamint a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium ifjúsági kórusainak. A Matyó Háziipari Szövetkezet Menyecske kórusa (Mezőkövesd), az Abaújszántói Művelődési Ház Páva-köre, a MÁV járműjavító férfikara (Miskolc), a Tolcsva és Vidéke Áfósz férfikara, az áfész vegyeskara (Gesztely), a Ti- bolddaróci Művelődési Ház vegyeskara, a Hangonyi Áfész vegyeskara, az Encsi járási Pedagógus kórus, a Diósgyőri Vasas Vegyeskar, a Rónai Sándor Művelődési Központ vegyeskara (Miskolc) és a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház vegyeskara (Sárospatak) képviselték Borsod megye és Miskolc felnőtt énekkarait. BARTA PÉTER Véget értek a Zrínyiünnepségek Szigetváron tegnap emlékünnepséget rendeztek a költő Zrínyi Miklós halálának 310. évfordulóján. A nevét viselő gimnázium tanárai és diákjai megkoszorúzták a Felszabadulás téren álló Zrínyi-szobrot. Ezzel véget ért a Zrínyi-ünnepségsorozat, amely februárban kezdődött a történelmi múltú dunántúli városkában. Az idén volt ugyanis a 290. évfordulója a költő Zrínyi Miklós híres Dráva menti hadjáratának, amelynek során felégette a stratégiai fontosságú eszéki hadihidat és Szigetvár falai alatt megütközött a törökkel. Ugyancsak az idén volt a 285. évfordulója annak, hogy a város — két évig tartó blokád után — felszabadult a török hódoltság alól. Ebből az alkalomból a Várbaráti Kör felújította a városháza falán levő emléktáblát, amelyet 1939-ben, a törökök kiűzésének 250. évfordulóján helyeztek el. Elsősök és negyedikesek Az eset kilenckor történt, de délben még könnyes volt a szeme. Reggel ugyanis azzal ébredt (nem mondta, de másképp aligha lehetett), hogy elgondolta: mosdás, öltözés, reggeli gyorsan. Kotta, hangszer, két-három órát gyakorolok. Ebéd, séta, tanulás, holnap órám van. Ide vagyok beosztva, indulás. A szóváltásra, a panasz sírás gyerekhangjára figyeltem fel. — Jól megnézted a táblát? A te neved van rajta? Akkor dobd ki! Mondták a magukét bátran, erősen, össze- tartóan, dühös méltatlankodással, egymás iránti mélységes szolidaritással. Igazságuk biztos tudatában szövetkezve. Ok, a tizennégy évesek a közülük való elsősért. — Kidobjam? De hiszen negyedikes! A dolgot hatalmi szóval gyorsan el lehetett volna intézni. Ne bántsd a kisebbet, igazságtalan vagy (kegyetlen is!), milyen jogon foglalod el a helyét? Szólhattam volna, mert hármunk együttesében ón lettem volna a legerősebb. Megvártam, mire megy egymással külső beavatkozás nélkül az elsős és a negyedikes. Más „elsősök’’ és más „negyedikesek”, súlyos szóváltások, még súlyosabb hallgatások jutottak az eszembe. Egy másik frissen történt eset, mikor felnőtt látogatóm (egy pillanatra jött csak és valami egészen más, közömbös ügyben) egyszerre elsírta magát. — Ne haragudj, már nem tudok magamon uralkodni. Borzasztó az, hogy mindig talál valamit, amibe belekössön. Valamiért mindig megszólít, de ha nem szól is, tudom, hogy a begyében vagyok. Másnap aztán biztos, hogy történik valami; megteheti, ő az erősebb. Véletlenül tudtam meg, hogy az sem olyan nagyon erős. Ott is vannak kétségbeesett, döbbent pillanatok, a méreg, a keserűség könnyei, szitkozódó tehetetlenség. Dehogy, nem a sors iróniája. Vagy van kedve valakinek nevetni? Elégtételt érezni rajta, hogy jól megkapta a magáét a másik is? Annak is kijutott! Rossz pillanatokban vigasztalhat a káröröm. Míg harisnyát akarok venni, és hosszú, kínos percekig a kutya se szól hoz,- zám, emlékezhetek rá, hogy a kartársnöt ott az emeleten éppen az előbb rámolta le egy „negyedikes”. Világos, hogy most én vagyok az „elsős”, hiszen ő volt az az előbb. Most mehetek, és kereshetek én is valakit, aki... Átléphetek rajta, mert szeretem, vagy mert ki nem állhatom, kellemetlenkedhetek neki, mert meg tudom tenni. Ha nincs egyéb, oldalba lökök valakit a villamoson, vagy majd otthon... No nem, legyen vége valahol — mondom, és ezen már lehet nevetni. Mert nincs vége sajnos, bár az én két gyereklányom között rendbejött a dolog. — Miért sírtál? — kérdeztem a már jó ideje jogos helyén tartózkodó gyereket és hagytam, hogy mondja el. — De tanultál ebből valamit... Te nem dobod ki az elsőst, ha negyedikes leszel... Nagyok jussa, iskolai romantika, mindnyájan végigcsináltuk. A kicsik felnéztek ránk, és mi kegyesen megbocsátottuk nekik, ha diákvirtusból gazemberek voltunk velük. Csak azóta felnőttünk és az erő (vagy a vélt erő?) fogalma átértékelődött bennünk. És hol a bajban a többi „elsős"? Hol van a gyerekkori belátás, a nagylelkű megbocsátás? A tizennégy éves hamar felejt; fölötte futó borulás még minden zivatar. De csalc fölötte. (makai) A közművelődésről tanácskoztak Patakon Kibővített ülésen vitatta meg Sárospatakon a városi pártbizottság azt az-intézke- dési tervet, amelyet a nagy múltú diákváros közművklő- désének helyzetéről és a megoldandó feladatokról terjesztettek elő. A város iparosítása következtében megindult társadalmi és gazdasági változások kedvezően hatottak Sárospatakon a közművelődés fejlődésére. A párt- és tanácsi szervek a kultúrtörténeti múltra épülő, de korszerű tartalommal töltött, a kultúra iránti igényeket fokozó, színvonalas közművelődés kialakításán fáradoznak. A közművelődési szervek és intézmények a népművelés hagyományos formái mellett komplex rendezvénysorozatkora törekszenek. A közízlés formálása terén a közművelődési intézmények igen eredményes munkát végeznek. A közművelődés alapvető eszközei és lehetőségei általában megvannak Sárospatakon, bár sok még a tennivaló ezen a téren is. Mindenekelőtt egy korszerűen berendezett, Sárospatak múltjához és mai kulturális szerepéhez méltó művelődési központra van égető szükség. A városi könyvtár sem tudja a jelenlegi épületében hiánytalanul ellátni megnövekedett feladatát. A tanács évről évre nagyobb összeget fordít a közművelődési intézmények ellátására. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.44: Törvénykönyv. Pest megyei helyzetkép. — 13.59: Két rádiójáték gyermekeknek. — 14.44: Éneklő Ifjúság — Debrecenben. Részletek a Bartók-teremben tartott hangversenyből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Schumann: Pillangók.— 15.25: Rádióiskola. Meteorológia. Művészeti kislexikon. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Aktuális gazdasági jegyzet. — 16.15: Ernest Blanc énekel. — 16.40: Arany János élete és művészete. II. rész. — 17.00: Hírek. — 17.05: Az Állami Népi Együttes . zenekara játszik. — 17.21: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.40: Kutatóváros a - tajga mélyén. I. rész. — 13.00: Két negyedóra Tímár Györggyel. A műsort Czigány György vezeti. — 18.30: A Szabó család. —• 19.00: Esti Krónika. — J9.25: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. — 20.40: Hírek. — 20.43: Irószobám. Darvas József vallomása. — 21.38: Népdalok; — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Athéni nyitás. Szé- csi Éva jelentése a görög választásokról. I. rész. — 22.30: Félóra sanzon. — 23.00: Párbeszéd a verssel. — 23.15.: Csajkovszkij operáiból. — 24.00: Hírek. —0.10: A Total Music együttes játszik. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Purcell-művek. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig.... — 18.00: Hírek. — 18.10: Az öreg halász és a Duna,, — 18.40: Regi hangszerek világa. — 19.00: Helyszíni szemle. — Vidám irodalmi műsor. — 19.44: A Budapesti Koncert Fúvószenekar játszik. — 19.55: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A tambur- major lánya. Részletek Offenbach operettjéből. — 21.00: Puccini művészi pályája. Kovács János előadása. — 22.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Esti hangverseny Beethoven műveiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Műsorismerte* tés — hírek. — 17.35: Gondok, tervek a mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezetben. — Borsodi népdalok. — 18.00: Borsodi Tükör. (IJjítók klubjában: Közösségi munkák Tiszakesziben: Zenei esték: az ifjúsági házban és a Bartók Béla Művelődési Központban.) 18.15: Könnyűdalok. — Az igazságügy fóruma. — Zenekari muzsika. Televízió: 14.30: Iskolatévé. — 17.53: Műsorismertetés. — 17.55: Hírek. — 18.05: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek. — 18.20: Utazás a Szaharában. Algériai változások. — 18.40: Játék a betűkkel. — 19.15: Esti mese. — 19.30: híradó. — 20.00: A főkomornyik Francia film (1964). — 21.35: Családi kör. Szülők, nevelők magazinja. — 22.25: Tv-híradó 3. Szlovák televízió. — 17.05: Ifjúlátóhatár. — 13.10: Fúvószene. — 19.00: Híradó. — 20.00: Osztrov- szkij: Az acélt megedzik (befejező rész). — 20.55: Viszontlátásra, Prágában! — 21.20: Híradó.— 22.00: Szlovák zeneszerzők estje. — 22.30: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (fő): A helység kalapácsa. Gárdonyi ifjúsági bérlet. — (7): Yerma. Ibsen-bérlet. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Battonyától Ne- mesmedvesig. Bélyegkiállitás. — Rónai Művelődési Központ (10— 18): Víz, levegő, élet. — Szőnyi István terem (9,30—18): Zoltán- fy István festőművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században: Műtárgyak megmentése; Fiatal művészek Csokonairól. — Miskolci Galéria (10—18): Máger Agnes festőművész és Marosits István szobrászművész kiállítása. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Volt egyszer egy zsaru (Felemelt helyár! mb. szí. francia— olasz). — Kossuth (f3, hn5, 7): Magas, szőke férfi felemás cipőben (Felemelt helyár! mb. szí, francia). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Makra (magyar, 16 éven felülieknek!). — Fáklya (f5, f7): Alfredo, Alfredo» (szí. olasz). — Petőfi (f5, f7): Három milliárd lift nélkül! (szí. francia—olasz). — Szikra (5, 7): Robinson Crusoe (mb. szí. szovjet). — Táncsics (5, 7): Az elveszett kutya (sz. mb. szovjet). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Verbunkosok, nóták. — 9.00: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Regény folytatásokban. — 9.19: Dvorzsák: A-dúr zongoraötös. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyitni- kék”. — 10.40: Szimfonikus zene. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Fischer Annie és Zino Fran- cescatti felvételeiből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Gyöngy Pál operett- és filmzenéiből. — 9.30: Mi van a varázsdobozban? — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.55: Néhány perc tudomány. Az IRODAGÉPTECHNIKA VÄU„ALAT MEGRENDELÉS ESETÉN MOST VÁLLALJA: SOEMTRON 220-AS elektronikus asztali számológépek, es NISA PK 5-ÖS elektromos félautomata számológépek AZONNALI SZÁLLÍTÁSÁT. Részletes tájékoztatás, megrendelésiéi vétel: l^QDAGÉPTECHIVIKA VÄLLALAT Irodagép-kereskedelmi Főosztály Budapest V., Bécsi u. 8. Levélcím: 1369 Budapest, postafiók 314. j Telefon: 182-980. Telex: 22-1381. jZERVIZ 0 SZERVEZÉS 0 SZÁMÍTÁSTECHNIKA j j ÉRTÉKESÍTÉS • GARANCIA
