Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-02 / 258. szám

Kerekes kenyeres tank a Búza léién A képek önmagukért be­szélnek, ezért az írás csak az újdonságokra szorítkozik. A Buza-téri ABC-áruház már jelzi, milyennek kell lennie a korszerű kereskedelemnek. ' I Mindjárt a bejáratnál in­formációs fülke fogadja a vásárlót, ahol nemcsak in­formáció kapható, hanem olyan apróbb, mindennap használatos áru, amelyért — ha mondjuk csak egy doboz cigarettáért ugrik be valaki — nem kell az áruházat kör- benyargalnia. Miskolci újdon­ság a kerekes bevásárlókocsi is. Kezdetben sokan idegen­kedtek tőle, ezért néhány napos kísérlet után — is-is alapon — visszahozták a megszokott kosarakat. Az ön- kiszolgálás egyébként még inkább uralkodóvá vált. A kerekes kenyerespolcról, sü­teményes rekeszből a vevő választ. Mindig kapható az előre csomagolt hús is. Ezt, akárcsak az almát, csirkét, ajándéktárgyakat, borsót, len­csét, az üzletben fóliázzák egy ötletes gép segítségével (alsó képünk). Űj dolog a futósza­lagos pénztárpult (ezt is szokni kell még), csakúgy, mint az ármutató mérleg (felső képünk). Az azonban már nemcsak a technikát dicséri, hanem az árubeszerzők képességeit is, hogy nyitás óta nem fogyott ki a roppant kelendő házi­kolbász és az ivóvíz fertő- zöttsége miatt nagy kereslet­nek örvendő ásványvíz. Nem léhet eléggé dicsérni azt az elhatározást, hogy az üzlet­ben két decisnél kisebb pa­lackban nem árulnak alko­hol). , Így a büfé (ahol egyéb­ként jövő héten áll szolgá­latba a palacsintasütő auto­mata) alkoholmentes. Nagy- szó ez a Búza téren! (Herényi László felvételei) Barczi-tárlat Ma délután 3 órakor nyí­lik az Ózdi Kun Béla Műve­lődési Házban Barczi Pál Mis­kolcon élő . grafikusművész kiállítása, Nyereségjutalmat tizet a Lenin Kohászati Művek A Lenin Kohászati Művek szakszervezeti tanácsa csü­törtöki ülésén a legfonto­sabb, a gyár szinte vala­mennyi dolgozóját érintő napirendi pont előterjesztő­je Káli Lajos munkaügyi és szociális igazgató volt. El- mbndofta, hogy a vállalat idei nyeresége a tervezettnél kedvezőbben alakult. Ez el­sősorban annak köszönhető, hogy a gyár dolgozó kollektí­vái becsülettel, lélkiismeré- tesen végezték feladataikat, s nagy lendülettel vettek részt a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny­ben. A vállalati nyereségnö­vekedéséhez hozzájárult az acélárak kedvező alakulása is. Ezért Káli elvtárs javas­latot tett arra, hogy a nye­reségrészesedésre jogosult dolgozók részére összesen 12 millió forint nyereségjutal­mat fizessenek ki. A szakszervezeti tanács az előterjesztést elfogadta és úgy foglalt állást, hogy az egy főre eső jutalom össze­ge 300 Ft-tól 1000 Ft-ig ter­jedhet, a végzett munka arányában differenciáltan. Ez az összeg körülbelül 6 napi év végi nyereségrésze­sedéssel egyenértékű. Kifi­zetésének időpontjául no­vember 6-át határozták meg. Csépányi Sándor vezér- igazgató hozzászólásában el­mondotta, hogy az első ki­lenc hónap eredményei biz­tosítékot nyújtanak ugyan a nyereségjutalom kifizetésére, de az év hátralevő részében hasonló jó munkára van szükség ahhoz, hogy a meg­rendelők igényeit — első­sorban belföldön — mara­déktalanul kielégíthessék és ezzel a vállalati nyereséget tovább növeljék. (királyhegyi) Átadták a A felsőzsolca—bekecsi út az árvíz ideje alatt erősen meg­rongálódott, ezért le kellett zárni. A KPM Közúti Igaz­gatósága intézkedett, hogy a 3-as és a 37-és út csomópont­terelőutat jánál egy kilométeres szaka­szon, a 7-es autóbusz vona­lán terelőutat kell építeni. A terelőszakaszt átadták a for­galomnak. Lobogózzuk fel az épületeket! Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város lakos­ságát, az üzemek, intézmé­nyek, vállalatok vezetőit, hogy november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 57. évfordulója tisz­teletére lobogózzák fel épü­leteiket. A zásziódísz november 5- től 8-ig köszöntse az ünne­pet. Tanácskoznak a DIGÉP brigúdvezetői Ma reggel a vállalat volt ebédlőtermében megkezdő­dött a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigádvezetőinek tanácskozása. Mintegy 800 brigádkollektíva képviseleté­ben 300 megválasztott küldött vitatja meg a kongresszusi és jubileumi munkaverseny eredményeit és soron követ­kező feladatait, valamint az 1974. évi vállalati gazdasági terv teljesítéséhez szükséges tennivalókat. Bontják az ózdi keverőkemencét Az országos acélprogram keretében az Ózdi Kohásza­ti Üzemek acéltermelésének az ötödik ötéves terv során el kell érnie az évi 1,4 mil­lió tonnás szintet. A kormány e termelésbővítés technikai feltételeinek megvalósításá­hoz mintegy 2 milliárdos be­ruházási programot hagyott jóvá. A program első lépéseként a lapos keverőkemence he­lyére acélgyártó kemencét építenek, s ezzel a kemencék száma kilencre növekszik. A keverőkemence 1912 óta szol­gálta a vállalat acéltermelé­sét — a kohókból csapolt nyersvasat melegen tárolta mindaddig, amíg a kemencék ' nem tudták fogadni. Tegnap reggel — 64 évi szolgálat után — üzemeltetését leállí­tották, megkezdték a bontá­sát, hogy az acélprogramnak megfelelően helyére felépít­sék az új, 10-es számú mar­tinkemencét. A kivitelezésben részt ve­vők — fővállalkozó; a Kohá­szati Gyárépítő Vállalat — Ózd felszabadulásának 30. év­fordulójára, ez év december 20-ra végez az építési mun­kákkal. tárosszépítő egylet Ma még csak terv, de várhatóan 1975 januárjától valóság lesz: városszépítő egylet alakul Miskolcon. A hír minden­képpen kommentárt kíván, hiszen valami olyan születik vá­rosunkban, ami korábban nem volt. Igaz, más városok si- kerrrel kísérleteztek hasonló egyletek alakításával; Sopron, Gyula, s itt a közelben Kazincbarcika. Azt hiszem, nem véletlen, hogy a hasonló egyletek létre­hozásában a kisebb városok voltak az úttörők. Vagy azért, mert nagy hagyományokkal rendelkeznek, s ezek a hagyo­mányok erősítik a városlakók egészséges lokálpatriotizmu­sát, vagy azért (Kazincbarcika), mert fiatal, korunkban szü­lető városok, ahol a város együtt nőtt, alakult a várost épí­tők életformaváltásával, gondolkodásával. Várost szépítő indulat, szándék korábban is volt. Példa erre a társadalmi munka évről évre, idén ugrásszerűen nö­vekvő mennyisége. Olykor nem az volt a gond, hogy ember legyen a feladathoz, hanem az, hogy feladat, vagy éppen szerszám, műszaki irányítás és feladat legyen. A Hazafias Népfront, a városi Vöröskereszt és a városi tanács által szer­vezett „Tiszta, virágos Miskolcért” mozgalom eredményei, a kongresszusi vállalások az alapja annak, hogy az egylet megalakuljon. Társadalmi szervezeteinknek 'vannak bizottságai, a vá­rosért való munkának vannak hagyományos módszerei. Miért kell még a városszépítő egylet is? Az egylet nem teszi feleslegessé azt. ami eddig volt, ami eddig jó volt, de talán azt mondhatnánk, hogy szervezett fórumot biztosít az indulatoknak, a szándékoknak. Elkészült az alapszabály tervezete is. Ebből idézek: „Az egyesület célja Miskolc város szépítése. E tevékenység kiterjed a vá­ros tervezésére, építésére, meglevő és jövőben megvalósuló természeti, társadalmi értékeinkre, a város mindennapi éle­tére, szokásaira, élő és kialakuló hagyományainkra...” A . feladat szervezetileg is nagy, hiszen az egyesület tag­jai tagdíjat fizetnek, e tagdíjakból és a kapott támogatásból az egyletnek gazdálkodnia kell. A tagdíjfizetési kötelezettség bizonyos szűrője annak, hogy csak olyanok legyenek az egy­letben, akik valóban tenni akarnak. Az egyletnek jogi sze­mélyek, vállalatok, intézmények is tagjai lehetnek, s remél­hetően lesznek is, hiszen az eredményes munka egyik felté­tele ez. Az alapszabály-tervezetet a Hazafias Népfront városi bi­zottsága a közeljövőben megvitatja. E vitában az alapsza­bály még módosulhat, kiegészülhet, gazdagodhat. S nyilván­valóan később is módosulhat, az egylet tagjainak vélemé­nyei, a gyakorlat kívánságai szerint. Köszöntünk egy nagyon jó kezdeményezést, amelynek ér­tékét a jövőben mi szabjuk meg mindazzal, amit a városért teszünk. (bartha) Jutalmazzák a továbbtanulókat A Diósgyőri Gépgyárban kidolgozták a munkásto­vábbképzés anyagi ösztönző­rendszerét. Az állami okta­tás és szakmai továbbképzés különböző formáiban részt vevő dolgozókat tanulmá­nyaik eredményes befejezése után jelentős jutalomban ré­szesítik. Így például: az a munkásállományú dolgozó, aki az általános iskola I— VIII. osztályát folyamatosan, megszakítás nélkül végzi el, 1000, aki az V—VIII. osz­tályt végzi el (egymást kö­vetően) 800, aki a VII—VIII. osztályt fejezi be megszakí­tás nélkül 700, s végül, aki a VIII. osztályt egy éven belül fejezi be, 600 forint jutalmat kap. A vállalat ez­zel az ösztönzéssel szeretné elérni, hogy csökkenjen az általános iskolai végzettség­gel nem rendelkezők száma a DIGÉP-ben. De szép jutalmak várnak a szakmai továbbképző tan­folyamok elvégzőire is. Az a kovács szakmunkás például, aki a vállalat által szerve­zett ismeret felújító és kor­szerűsítő tanfolyamot elvég­zi, 800 forint jutalmat kap­hat. A különböző szakmák tanfolyamainak elvégzői 400- tól 1200 forintig terjedő ju­talomban részesülhetnek. S csak az elismerés hang­ján lehet beszélni arról is, hogy a vállalati dolgozók továbbképzésének valameny- nyi költségét a gyár fedezi. habul (súg és riadalom a vízi világban Megmenekültek a kis halak Az árvíz, ami annyiféle kárt okozott, ajándék a halak­nak. Az árterekben levő mé­lyedésekbe, lefolyástalan göd­rökbe ugyanis rengeteg pusz­tulásra ítélt hal kerül ki min­den évben, s ezek a táplá­lék- és oxigénhiány következ­tében sorra elpusztulnak, a „száraz” években. Teriiéit asztal a ragadozóknak Csikós József, a megyei ta­nács halászati felügyelője: — A május végi, június eleji nyári áradás után, fő­leg a Tiszán és a Bodrogzug- ban, rengeteg visszamaradt halivadék pusztult el. A ki­száradó pocsolyákban sok he­lyen csak az összegyűlt tete­meket találtuk meg. A visz- szajutni nem tudó ivadékok mentésére a halászati terme­lőszövetkezetek és a horgász­egyesületek engedélyt kértek. Körülbelül 30 mázsa ivadé­kot vittek vissza a folyókba. Most a nagy árvíz a mélye­déseket és a kubikgödröket újra feltöltötte vízzel, s a még össze nem gyűjtött apró ivadékok, melyek már az el­ső fagytól elpusztultak vol­na, visszaúszhattak a folyók­ba, megkezdhették a „verme- lést”, a mélyebb pontokra húzódást. A ragadozó halak számára „terített asztal” az egynyaras halak visszaáram­lása, ami szintén komoly hasznot jelent.a halászatnak. A megmenekült kis halak há­rom'év múlva már maguk is „fogható nagyságot” érnek el. És az olaj? — A Sajón egy vezeték tö­rése következtében nagy mennyiségű olaj folyt el. Ez azonban a Sajó élővilágában — ami sajnos már elenyésző­en kicsi — nem tett kárt. (Nem tehetett, mert nem volt miben.) A Tiszán, Kiskörénél a részben víz alatt, részben a felszínen hömpölygő olajat elfogták. Az eredményes olaj­közömbösítés következtében itt sem okozott nagy pusztu­lást, inkább csak kábultságot és riasztó hatást keltett a ha­lak világában az olaj végig­vonulása. A Rakacai-tó tar­talék- és főszifonjainak meg­nyitása következtében az ot­tani halállomány viszont je­lentősen csökkent. V. R. Sózott földimogyoró A Győri Keksz- és Ostya­gyár jánossomorjai üzemé­ben újból megkezdték a só­zott földimogyoró csomago­lását. Márciusban — mint ismeretes — minőségi kifo­gások miatt bevonták a ke­reskedelemben még megle­vő készleteket, s megszün­tették az árusítást. A gyártó vállalat vezetői levonták a tanulságokat; megváltoztat­ták a sózási és a pörkölési technológiát, emellett meg­szigorították a nyers állapot­ban külföldről behozott föl­dimogyoró válogatását is. A mogyorót Győrött válo­gatják. sózzák, s pörkölik és onnan szállítják az 55 kilo­méterre fekvő Jánossomor- jára, ahol a csomagolás tör­ténik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom