Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-13 / 266. szám

*

ízlés

és közművelődés

ii.

A mai ízlésállapotok megnyilvánulási területe széles és sokrétű. Köztudottak a felháborodások, amikor a környezet lakossága értékes köztéri szobrokat ellenérzéssel fogad: mert a szobornak „nincs arca” vagy „elfogadható” ruházata, „kicsi” vagy „nagy” a figurák feje, vagy „érthetetlen” a kompozíciója. (Zárójelben megjegyezve: a Horthy-korszakban nagyon sokan hozzászoktak a naturalista első világháborús emlékművekhez, amelyeket máig is normának tekintenek, és amelyek a zászlót emelő vagy a halálos sebet kapva össze- , rogyó figuráikat hatásvadászó „dramatizálással”, ugyanakkor szinte fényképszerű másolással ábrázolják.)

Izlésellentéteket — és az ízlés határain túljuttató tényezőket — jól tetten érhetünk például a magyar filmművészet alkotásainak fogadtatásán is. A Hideg napok annak idején — bár igen sok nézője volt a mozikban — nem elsősorban az ízlésállapotok miatt váltott ki sokakban ellenérzést, hanem azért, mert egy megszépített nemzeti önismerettel és történelemszemlélettel vállalta a kenyértörtést és sokakban a nemszocialista nemzettudatot sértette! Ugyanebből a korszakból merítette életanyagát a Tűzoltó utca 25. című film —, amely viszont azért vonzott kisebb közönséget, mert szaggatott; gyors és váltakozó filmritmusa, csak képekben gondolkodtató stílusa szokatlan volt, a moziba járók többségének az ízlésével is ellenkezett. Nem egy Jancsó-film fogadtatásánál ismét más a képlet: egyesek csak a szokásos, cselekményes ábrázolás hiányát érzékelik, mások világnézetileg, filozófiailag szállnak vitába e filmek mondanivalójával. Merőben más közönségfogadtatásra találtak a Jókai regényeit megfilmesítő vállalkozások. Ahogyan a romantikus, cselekményben, kalandban gazdag eredeti művek képileg is kibontakoznak, úgy a Jókai-irodalom — abszolút számokban is első helyet elfoglaló — közönsége filmnézővé is válik: ilyenkor a hagyományos ízlés válik uralkodóvá, mert az eredeti mű kiváltotta élményt szeretné viszontlátni, érezni a filmben. Előfordul az is, hogy a hagyományos ízlés — másmás módon és okból — szinte átlépi saját korlátáit, és kegyeibe fogad egy jelképekben gazdag művet is: ez történt A tizedes és a többiek című film esetében, amelyben az önirónia megértését kitűnően szolgálták a hagyományos vígjátéki helyzetek, és végül is uralkodóvá tudott válni az eredeti alkotói szándék és mondanivaló.

Az eddigi példázatokhoz ellenpontként nem kevés kalandfilmre és „krimire” is hivatkozhatunk, amelyek semmi többre nem vállalkoznak, mint a „művi” eszközökkel kiváltott izgalomra. v

Az országban folyó nevelési kísérletek okkal táplálják azt a reményt, hogy az iskolai nevelés korszerűsítése valóban a művészetet értő, szerető és igénylő, fejlett ízlésű fiatalokat fog a következő években, évtizedekben kibocsátani.

Iskolába mindenki hosszabb vagy rövidebb ideig jár. Am televíziót — tartósan, folyamatosan — iskoláskorban és utána is majd mindenki néz. Jogos tehát a következtetés, hogy az ízlésnevelésben a televíziónak az iskolával legalább egyenrangú szerepe van. Hallatlanul nagy jelentősége van annak, hogy a televízió műsoraiban tudatos, határozott ízlésnevelő koncepció érvényesül-e, amely számol azzal a nehézséggel, hogy csúcsidőben rendkívül vegyes összetételű, ízlésű nézőtömeg ül a készülék elé — zenei nyelven fogalmazva a Csárdáskirálynő és a magyarnóta kedvelőitől egészen Beethovenig, Bartókig. _

A Központi Bizottság közművelődési határozata más vonatkozásban is jó feltételeket teremt az ízlésfejlesztéshez. Elegendő arra emlékeztetni, hogy javulni fog a közoktatás és a közművelődés kapcsolata; hogy értékeinek megfelelő elbírálást kap a százezreket érintő amatőr művészeti mozgalom; hogy végre méltó helyre kerül a szórakoztatás. Ugyanis ne feledjük: a tartalmas, színvonalas szórakoztatás az ízlésformálás leghatásosabb eszköze! Vagyis: kiteljesedik az a több mint másfél évtizedes művelődéspolitikai törekvés, mely szerint minden, amit a kultúrában, művészetben teszünk, az nem a kevesek, hanem a többség, a tömegek érdekében történik.

FÜLÉRT JÓZSEF

Örkény István azonos című kisregényéből készült a hét új magyar filmje, a Macskajáték. A rendező Makk Károly, a két főszerepet, a Szkalla nővérek immár világhíres alakját ezúttal Dayka Margit és Bulla Elma keltik életre. Azért jó tudni mindezt elöljáróban, mert ha nem fogadnánk nagy érdeklődéssel enélkül is a művet, a film kitűnő alkotója és a két nagyszerű színésznő vonzerejének nehéz lenne ellenállni. Örkény István színművei közül eddig a Tóték

az, amely színpadon és filmen egyaránt világsiker. A Mdcskajáték színpadi karrierjéről ugyanezt mondhatjuk, az igényesen, finom eszközökkel, igazi alkotói átéléssel készített film majd ezután bizonyít. A két főszereplő mellett a mű jól ismert alakjait Balázs Samu, Makay Margit és Törőcsik Mari formálja meg, de jeles színészeket láthatunk a kisebb szerepekben is. A filmet holnaptól a Béke mozi vetíti.

II Csokonai Színház Alarcoshália

A népszerű olasz zeneszerző az 1850-es évek végén komponálta az Álarcosbált. Cselekménye: két nap története. Sok más operájához hasonlóan, Verdi ebben a művében is az emberi szabadság legyőzhetetlensége mellett foglal állást. A kormányzót megölik az álarcosbálon — talán ártatlanul —, gyilkosai is siratják. A korabeli néző azonban joggal gondolhatta: a hatalom ártó képviselőit el lehet, sőt el is kell pusztítani.

Az Álarcosbál kortól független népszerűségét az érdekes cselekményszál és a gyönyörű dallamok jelentik.

A debreceniek előadása ezúttal nem nyújtott egyenletes művészi élményt. Ri- chárd grófot, Boston kormányzóját Csongor József személyesítette meg. Szép, lírai tenorhangja a szerelmi jelenetnél meggyőző erővel, érzelemdúsan szárnyalt, de a záró jelentben olyannyira erőtlenné vált, hogy az már a korrektség rovására ment. Titkárát, Renét Berczelly István énekelte az első két felvonásban tartózkodóbban, a III. felvonásban, ahol a hűséges alattvalóból a bosz- szúálló, hatalmát gyakorló

férfivá válik: hibátlanul, kérlelhetetlen drámaisággal. Améliát, René feleségét szegedi vendégművész, Harmatit Éva játszotta. Hanganyaga szép, a szerep adta lehetőséggel azonban nem mindig élt. Leginkább a szerelmi jelenetben tetszett. Ulrika néger jósnőt Varga Magda énekelte érzékletesen; zeneileg és a szerepformálást illetően egyaránt magas művészi márcével. Pallos Gyöngyi játszotta Oszkárt, az ap- ródot. A III. felvonásbeli áriájára szívesen emlékezünk. Samuel és Tom ösz- szeesküvők (Tréfás György, Tóth József) erőteljes, szép hangjukkal hívták fel magukra a figyelmet.

Az előadás rendezője, Kertész Gyula végig ferde színpadon játszatta az öt jelenetet. Ami egy dombnál vagy barlangjelenetnél indokolt lehet, pilótában, lakásban természetellenes. Korszerűbb, dinamikusabb rendezéssel nagyobb hatást lehet elérni.

A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekart Ko- váts Zoltán vezényelte. A muzsikusokat a Csokonai Színház énekkarával együtt kiemelt dicséret illeti.

BARTA PÉTER

Népművelők családi köre

Tegnap ünnepelték Miskolcon a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak 25 éves jubileumát.

„Talán észre sem vették, hogy eltelt

egy negyedszázad...” A mondat az emelvényről hangzott el, abban a „családi körben”, ahol a legfiatalabbak is 25 esztendeje szolgálják népművelési, közművelődési célkitűzéseinket.

Akik a teremben ülnek, szinte valamennyien ismerik egymást. Hányszor találkoztak az elmúlt évtizedek folyamán, s milyen körülmények között? Az idegeneknek büszkén mutogatott új megyei könyvtár épülete még távoli terv formájában sem élt a tudatban, mikor ezek az emberek felbontották a minisztérium első könyvcsomagjait, őrizték a viharvert barna faládákat — egy-egy ilyen láda volt akkor a könyvtár —, s toborozták az olvasókat, beszélve nekik a könyvekről, melyeknek tanulságait mint legszemélyesebb élményüket tálalták a művelődni vágyó emberek elé. „A könyvtáros az ügy lelke” — mondta Krupszkaja. Micsoda ügy szolgálatába kellett állni két és fél évtizeddel ezelőtt? A cél világos volt. A legszélesebb tömegek könyv iránti éhségét, kulturá- l's igényeit kellett kielégíteni; egy új eszmeiség magvait elhinteni. A községekben még nem villany világított, az örökség sok helyen — akár a tárgyi,

akár a szellemi hagyatékra gondolunk — a semminél is kevesebb volt.

Az ünnepség emlfkbeszédei visszavezetnek bennünket a távoli múltba, az előző századba, amikor ezen a tájon — főleg az ipari centrumokban — olvasó- egyletek, dal- és önképzőkörök alakultak. De a haladónak ítélt hagyományok mellett felelevenednek a két háború közötti „művelődési” lehetőségek is. A levente-otthonok irredenta uszító szelleme, a sekélyes versek és dalok, az olcsó színművek...

Nézem az idős népművelőket — könyvtárosokat —, amint sorra (szám szerint 63-an) az elnökségi asztalhoz vonulnak, hogy átvegyék a Kulturális Minisztérium emlékplakettjét, valamint a megyei tanács és az SZMT oklevelét. Többségük nem jár már könnyen, fürgén. Ki tudná megmondani, hogy menynyit kellett — sokszor úgy tűnt, hogy mindenki ellenére — járni, talpalni, könyvvel a kézben. Hányszor kellett nyitott teherautóra vagy vontató kocsijára kapaszkodni, hogy elvigyenek valamit valahová (az isten háta mögé) az új élet szellemi termékeiből, s megismertessék a régi korok értékeit.

Hallgatjuk az egymásra sorjázó statisztika i adatokat. Hogy csaknem két és fél száz a művelődési otthonaink száma ebben a megyében, hogy a lakosságnak negyedrésze rendszeres olvasó (a beiratkozottak száma; 175 ezer), hogy ezer lakosra 2767 kötet jut. Jó

hallani, pedig már nem először halljuk, hogy Miskolcon 25 fiók-, illetve letéti könyvtár működik, Aztán a művelődési házak, otthonok adatai következnek; ötezer ifjúsági klub, a művészeti csoportok taglétszáma tízezer és kilencezren dolgoznak különböző szakkörökben.

Az adatokat csodálkozás nélkül vesz- szük tudomásul. Megszoktuk a nagy számokat; a folytonos fejlődést, növekedést bizonyító tényeket.

De hányszor szembesítjük az eredményeket az emberrel? Az emberrel, aki csak néhány egységet tesz hozzá — de következetes szorgalommal! — a végül örvendetesen nagy mennyiséghez. S a számokkal nem mérhető eredmények! A szükségtermek, vándormozik, „láda-könyvtárak” időszakának — sok mindent megélt — népművelői vajon hány embert „fertőztek” meg hitük és mesterségük vírusaival? Mennyien lépnek nyomukba és hányán vállalják nehéz munkájukat?

Utódok lesznek, lehet, hogy nagyobb- léptű, magabiztosabb emberek. Az első nagy — történelmi — lépés azonban azokra fog mindig emlékeztetni bennünket, akik a fizetség iránt'nem érdeklődve, elismerést nem várva tették, amit kell. Amit az ország kívánt, s amit a lelkiismeretűk parancsolt.

(gyarmati)

—1---Sebőék

Miskolcon

A Sebő—Halmos—Koltay trió ' délután hat órakor a Gárdonyi Géza Művelődési Házban szerepel. Műsoruk után táncházzá alakul a koncertterem és mindenki beállhat a körbe, a közös táncolásba...

Nívódíj

Máthé Évának

A napokban adta át dr. Molnár Ferenc államtitkár a Kulturális Minisztérium idei nívódíjait azoknak a színészeknek, akik az „érdemes művész” cím birtokosai. A díjat ezúttal tizen kapták meg, közöttük Máthé Éva, a Miskolci Nemzeti Színház művésze. A kiemelkedő színészi munkáért adott díj és az elismerés értékét növeli, hogy a tíz művész közül egyedül Máthé Éva dolgozik vidéki színházban.

Hangverseny, matiné, ötórai tánc

Mint már arról korábban lapunkban hírt adtunk, az

Ady Endre Művelődési Ház-, ban vízbetörés miatt elmaradtak a szakköri foglalkozások és rendezvények. A javításokat elvégezték, s

ezen a héten már újra teljes programmal várják a látogatókat, a hét végén pedig már a rendezvényeket is megtartják. Folytatódik a

hangversenysorozat, a vasárnap délelőtti filmmatiné, vasárnap délután pedig a

népszerű ötórai táncra várják a fiatalokat.

SZERDA

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népi zene. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Rokonlátogató testvérek. II. rész: Először finn földön. — 14.30: Nőkről nőknek. Riportmüsor. — 15.00: Hírek. — 15.10: Mesterségünk címere. Pályaválasztási vetélkedő. — 15.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Kóruspódium. Sárbogárd vegyeskara énekel. — 16.19: Amit szabad Jupiternek . . . Ernőd Pál riportja. — 16.39: Aldemaro Romero együttese játszik. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Magyar zeneművek. — 18.20: Hoszszú gyeplő, rövid gyeplő... Gazdasagpolitikai műsor. — 18.35: Népdalok. — 19.00: Esti

Krónika. — 19.25: Feltámadás.

Tolsztoj regényének rádióváltozata. I. rész. — 19.59: Egy csepp olaj kincstára. Gerencsér Ferenc műsora. — 20.19: örökzöld dallamok. — 20.59: Hírek. —

21.02: Adottságok, lehetőségek. Beszélgetés az MSZMP Csong- rád megyei Bizottságának első titkárával és a megyei tanács elnökével. — 21.22: Bartók: Hegedűverseny — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20:

Kodály: Himfy-dal. — 22.35:

Népdalok. — 23.15: Rip

van Winkle. Részletek Planqu- ette operettjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Régi katalán kórusmuzsika.

Petőfi rádió: 12.00: Részletek Wagner operáiból. — 12.40: Házunk tája. A Falurádió műsora.

— 13.00: Hírek. — 13.03: Olasz

kamaramuzsika. — 13.40: A fogak védelméről. — 13.45: időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Keltőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: lm, itt áll előttünk az ékes menyasszony. Dokumentumjáték. — 19.15: Lisztdalok. — 19.22: Kis magyar

néprajz. — 19.27: Üj könyvek.

— 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Zempléni Kornél zongoraestje. — Közben kb. 20.25: Esti Krónika II. — 21.25: Műterem a tetőn. Kovács Júlia műsora. — 21.55: Táncdalainkból.

— 22.40: Alekszandr Pirogov énekel. — 23.00: Hírek. — 23.15: Szimfónikus zene. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: A borsodi üzemekben — eredmények, gondok, tervek. Hol tart a Tiszai Erőmű építése? — Szívesen hallgattuk. — 18.00: Borsodi tükör, (őszi munkák Borsodban; Megnyitották az idei politikai könyvnapokat; Pest megyei példa . . .). — 18.15: Sanzonok. — Női gondok, női dolgok. A Centrum Aruház nődolgozói között. — A megye sportéletéből. — Előadób a szerzői

Televízió: 17.13: Műsorismertetés. — 17.15: Hírek. — 17.20: Nyugdíjasok műsora. — 17.50: Kuckó. 18.20: Postafiók 250. Takács Maria műsora. — 18.35:

Döntések a gép mellett. Riportfilm. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; A

napsugár nyomában. Ismeret- terjesztő filmsorozat. VII. rész: Gazdag-e az őserdő? — 20.30: Nyitott könyv. Vészi Endre: Tériszony. — 21.30: Csehszlovákia—Svédország jégkorongmérkőzés közvetítése. — Közben: Tv-híradó 3.

Szlovák -televízió: 14.10: Hírek.

— 14.15; Középiskolásoknak. —

15.25: ifjú szemmel. — 16.05:

Kerületeink hangja. — 16.20:

Csehszlovákia—Lengyelország labdarúgó-mérkőzés közvetítése.

— 18.20: Fernandel. Filmösszeállítás. — 19.00: Tv-híradó. — 19.55; Csehszlovákia—Svédország jégkorongmérkőzés közvetítése.

— 22.20: Híradó, sajtószemle.

Miskolci Nemzeti Színház (7):

Yerma. Shakespeare bérlet.

Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Műtárgyak megmentése. — Fiatal művészek Csokonairól. Grafikai kiállítás.

— Miskolci Galéria (10—18): Máger Ágnes festőművész és Marosits István szobrászművész kiállítása. — Kohász-galéria : Miskolci grafikusok kiállítása. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Battonyától Ne- mesmedvesig. Bélyegkiállítás. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Szlovákia népművészete. — Herman Ottó emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6

8): Nagyezsda (mb. szí. szovjet). — Kossuth (f 3, hn5, 7): Halló, itt Iván cár! (mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (hn3): Egészségügyi rövidfilmek vetítése. — Ságvári (7): Merénylők (mb. szí. francia—olasz).

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15;

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: örökzöld dallamok. — 9.02: A XX. század útvesztői. V. rész: A lázadás útvesztői. — 9.27: Szőnyi Olga és Bartha Alfonz énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: iskolarádió. Világnézetünk alaplai. Orosz nyelvlecke. — 10 30; Barokk muzsika. — 11.14: Gordo- lat. A Rádió irodalmi lapja.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Keringők. — 8.15: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Könnyűzene Ránki György szerzeményeiből. — 9.40: Kommunista szombat. Nagy Izabella riportja, ■—> 10.00: a zene hullámhosszán. Közben 10.39: Néhánv szó zene közben. — 11.00; Hírek.