Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-12 / 265. szám
KISZ-hitünteiések Kiemelhető ifjúsági iKUiikásrt A hagyományoknak megfelelően, a KISZ Miskolci városi11 Bizottságán is ki tűn-, fették az eredményes úttörő-, MHSZ- és KISZ-mun- kát végzett aktivistákat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából. A KISZ Központi Bizottságának kitüntetéseit Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első titkára bensőséges ünnepségen adta át. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legmagasabb kitüntetését, az Ifjúságért Érdemérmet kapta dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, aki több mint egy évtizedes városi vezetői munkája során kiemelt feladatának tekintette Miskolc szervezett ifjúságának patronálását, a KISZ-munka segítését. KISZ-érdemérem kitüntetésben részesült dr. Wal- lacher Lászlóné, a II. számú Szakközépiskola nevelési igazgatóhelyettese, Béres Gyuláné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa politikai munkatársa és Czélé- nyi Dezső, az ÉMÁSZ KISZ- alapszervezetének titkára. Kiemelkedő munkájuk elismeréseként tizenketten vették át az aranykoszorús KISZ-jelvényt, heten a Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést, harmincnyolcán a KISZ KB dicsérő oklevelét. Nyolc kiemelkedő munkát végző szervezetnek a KISZ KB dicsérő oklevelét adták át. A városi KISZ-vh napirendjén Ülést tart pénteken a KISZ Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága. A részvevők jelentést hallgatnak meg arról, milyen tapasztalatokat adott az új szervezeti formára való áttérés az Erősáramú Szakközépiskolában. Ezt követően tájékoztató hangzik el a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház idei munkájáról és 1975. évi ieladattervéről. Harmadik napirendi pontként tájékoztatót hallgatnak meg a Fia- , tál Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa 1974. évi munkájáról. A végrehajtó bizottság ülése elé kerül az a javaslat is, amely az 1974. december 3-i önkormányzati nap előkészítésének tennivalóit ismerteti. Ezt követően a Lenin Kohászati Művek, a 3-as számú Volán, a Borsod megyei Tanács és a Centrum Áruház KlSZ-szer- vezete számol be a KISZ Központi Bizottsága 1974. április 17-i határozatából adódó feladatok végrehajtásáról. „Gólyák” a föld alatt — Rakd fel a hátadra a ,.T” betűt, hogy a bányarém könnyebben eligazodjon. — Akinek tériszonya van, ne nézzen felfelé — ugratták a össze — mondotta Bársony László, a bányamérnöki kar valéta-bizottságának elnöke. L. J. Biztosan lesz jobb Hosszul sikerült a Fórum premierje Fórumnak hívták az ókori római városok piacteret, amelyen a közélet nyilvános eseményei zajlottak. A Forum Romanum volt a római élet központja. így hát valószínűleg némi célzatossággal nevezték el Fórumnak tíz esztendővel ezelőtt az Ady- hídnál nyílt ifjúsági presz- szót. Annak idején a televízió riportfilmet is készített a nagyszerű miskolci kezdeményezésről, amely az akkor sarjadó .klubmozgalom legjobb törekvéseit valósította meg. Vitatkozó fiatalok, ragyogó programok és kiváló zene volt itt minden este. Azután szép lassan lekerült az „ifjúsági” felirata' Fórum és a presszó szavak közül. A tévc-műsorban kérlek A Jó estét, Miskolc! című tv-műsorban fiatalok kérdezték: nem kaphatnák-e vissza a szép emlékű helyet? A tanács egyik vezetője akkor — az ország nyilvánossága előtt — megígérte, hogy visszafiatalítják a Fórumot. Szombaton meglehetősen korán, már három órakor zárórát hirdettek a presszóban és az ajtóra kikerült a tábla: Szombaton és vasárnap délután 4-től este 9-ig 7 ‘-------------------Átmeneti lakás fiatal házasoknak A Borsodi Vegyikombinát Tardona-parti munkásszállásain garzonlakásokát alakítottak ki fiatal, családos házaspárok részére. Már 93 ilyen átalakított szobában laknak fiatalok, akik így mentesülnek a magas albérleti díjaktól. A vállalat vezetői most fontolóra vették további garzonlakások kialakítását is a saját lakásra várók részére. felsőbb éves társak azokat az elsőéves bányamérnökhallgatókat, akik először ismerkedtek a föld alatti világgal, először vettek részt bányajáráson. Az Országos Érc- és Ásványbányák rudabányai üzeme látta vendégül a Nehézipari Műszaki Egyetem bá- * nyamérnöki karának kétszáz fős csoportját. A vendégeket Murvai László, a helyi Bányászati és Ásványtani Múzeum igazgatója kalauzolta végig a termeken. Ezt követően két csoportban leszálltak a föld alá. — Már hagyomány, hogy minden évben megszervezzük elsőéves társainknak a bányajárást. Kedves vendéglátóink nagyszerű és változatos programot állítottak össze számunkra. A múzeum megtekintése után — melyet egy legújabb díszegyenruhával, egy valéta- szalaggal és kupával most mi is gyarapítottunk — két csoportban a föld alatti munkahelyekkel ismerkedünk. A napot közös szakestély zárja, amit vendéglátóink tiszteletére állítottunk ir Új felirat a Fórum pultján.,'. (Laczó József felvétele) zártkörű ifjúsági lelub. A premier lehangoló volt. Az elképzelések szerint ugyanis csak a külön e célra nyomtatott igazolványok tulajdonosai lehetnek látogatói a hétvégi délutánokon a Fórumnak. Szombaton és vasárnap ilyen belépővel sen-» ki sem érkezett az ifjúsági presszóba. Úgy látszik, az igazolványok nem jutottak el a címzettekhez, a fiatalokhoz. Talán az asztalfiókban maradtak... Az igazsághoz tartozik az is, hogy a KISZ-bizottság csupán 48 (!) órával a nyitás előtt szerzett tudomást a premier időpontjáról. Gazdag programot ígérnek Pedig a jó szórakozás minden feltételét biztosították a szervezők. Zenés diaelőadás, disc jockey-program várta a látogatókat. A borosflaskák és pálinkás üvegek lekerültek a pultról, az üdítő italok mellett csak Kinizsit szolgáltak fel. Biztosak vagyunk abban, hogy a sikertelen premier nem a fiatalok érdektelenségének tudható be. Rossz volt a szervezés. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy nem lenne-e célravezetőbb a helyszínen szétosztani a klubigazolványokat. Ahhoz, hogy a Fórum valóban fórummá válhasson, nem elég a helyiséget felszabadítani. Ügy érezzük, nem vonták be a Fórum visszafiatalítá- sának ügyébe a legilletékesebbeket — a fiatalokat. A következő szombat-vasárnapokra a Molnár Béla Ifjúsági Ház jó programokról gondoskodott. (Sándor György humoralista estje, népzenei műsor, Játék és muzsika Antal Imrével; Vendégünk az olimpiai bajnok stb.). * Szükség van ezekre a műsorokra, de a Fórum ne vegye át egyetlen művelődési■ ház funkcióját sem. (Még az ifjúsági házét sem...) Tapasztalt mozgalmi vezetők és népművelési szakemberek türelmes segítőkészségére van szükség ahhoz, hogy a vállalkozó kedvű fiatalokkal összefogva, valóban jó hírű ifjúsági klubbá válhasson a Fórum. Az első lépés megtörtént ... ERDŐS ÁKOS Párizsi levél Spórol az egyetem A hallgatók kenyérkeresők Egy régi francia egyetemi hagyomány szerint a tanév októberben kezdődik — nem tanítással, hanem vizsgákkal. Az egyetemi hallgatók egy részé ilyenkor pótolja a nyári vizsgaidőszak elmulasztott lehetőségeit, másik része paciig a pótvizsgáit: örömeiben részesül. Mivel a Toussaint (halottak napja) hivatalos munkaszüneti nap az egész országban — ez elég űrügy arra, hogy az oktatást csak a 'roussaint után, azaz gyakorlatilag no- vemoerben kezdjék el. Legalábbis elvben. Az utóbbi evek gyakorlata azt mutatja, hogy nemcsak a hallgatók ismereteinek számonkérése történik meg, hanem számon kérik a felsőbb oktatási hatóságoktól az évek óta hiányzó pénzt és státuszokat is. KRÉTÁRÓL A TANÁR GONDOSKODIK Párizs tizenhárom egyetemének némelyike „fázik és éhezik”, közönséges anyagi gondokkal küzd. A VIII. számú vincennes-i egyetem nem tudja kifizetni a villany- és telefonszámláját, időnként a tanár „otthonról” visz krétát, és modern nyelvi laboratóriumok állnak üresen, mert nincs pénz a technikus bérére. A vincennes-i egyetemnek egyébként nem ez a legfontosabb gondja, — mivel az egyetem állami, az áramszolgáltató vállalat és a posta is az, a kifizetetlen számlákból legfeljebb vita támadhat két minisztérium között; sokkal súlyosabb az oktatási államtitkár (a tiltakozás hatására azóta részlegesen módosított) rendelete a tanulmányok korlátozásáról. A vincennes-i egyelem évek óta kísérletezik, a hagyományos oktatási módszerek megváltoztatásán fáradozik. Az egyetem — és új szelleme — az 1963-as diák! megmozdulások után született. 18 000 hallgatójából 6000 érettségi vizsga nélkül iratkozott be. A hallgatók 50%-a teljes munkaidőben dolgozik, kenyérkereső munkát végez, 25%-a pedig félnapos munkaidőben dolgozik valahol. Az egyete- dolgozik valahol. Az egyetemi órákat ennek megfelelően délután és főleg este tartják. A hallgatók 8%-a munkás, 25°;0-a alkalmazott, aktív munkás és aktív alkalmazott. Ez a legnagyobb ilyen jellegű százalékarány Franciaországban, ahol a munkás-paraszt származásúak aránya az egyetemeken nem éri el a 3%-ot sem. Az oktatási államtitkár októberben rendeletet hozott, hogy a 6000 érettségi nélkül beiratkozott hallgató nem tehet szigorlatot a második év végén és ezzel megfosztották őket a további tanulástól, a diplomaszerzéstől. A rendelet nyomán kirobbant tiltakozás és sztrájk hatására azonnal vissza kellett vonni ezt a döntést. ÁTMENT, DE MEGBUKOTT... A diplomákkal kapcsolatban nem ez az első botrány Franciaországban. Az elmúlt évben hónapokig foglalkoztatta a sajtót a híres „requ-collé”, azaz az „átment, de megbukott” eset. Párizsi orvostanhallgatók egy része járt így. Miután sikerrel letette az első szigorlatot —, amely feljogosítja a klinikai gyakorlatra —, a hallgatók egy részét — mivel a klinikákon, kórházakban nem volt elég hely a gyakorló orvosok fogadására — „bukottnak” nyilvánították. Választhattak: vagy újra levizsgáznak egy évvel később -és bíznak a szerencsében, vagy más orvosi szakterületre kérik áthelyezésüket — vagy egyszerűen elhagyják az egyetemet. A felsorolást lehetne folytatni, legutóbb — az egyik oktató politikai nézetei miatt — érvénytelennek kívánták nyilvánítani a poitiers-i egyetem szociológiai tanszékének egyik vizsgáját, annak ellenére, hogy az egyetem egyhangúlag megvédte a tanszéket és oktatóját. ÉHEZTETÉS - „SEGÍTŐ KÉZ". Az ilyen külső beavatkozás a hagyományosan nagy önállósággal és sérthetetlenséggel ' rendelkező francia egyetemek belső életébe; az új idők szellemét tükrözik. Sokat beszélnek az utóbbi években áz egyetemek ún. privatizálásáról, a fontosabb, főleg a technikai szakemberképzést biztosító egyetemeknek a magánszektorba való átszervezéséről. Az egyes egyetemek diplomáinak fel- vagy leértékelése az első lépés ahhoz, hogy az egész országban azonosnak számító ún. „nemzeti diplomákat” felszámolják, vagy legalábbis számukat csökkentsék. Az egyetemek „kiéheztetése” pénzügyi gondjaik meggyorsíthatják ezt a folyamatot, és az egyetem vezetői köny- nyebben fogadják majd el a magántőke ajánlatait, „segítő kezét”. (ot)
