Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-05 / 260. szám

konferencia az Él-len Valamennyi gyárunkban a közeli napokban tartják meg a III. negyedéves műszaki­gazdasági konferenciákat. Az Észak-magyarországi Vegyi­művekben november 8-án kerül sor e fontos tanácsko­zásra, amelyre a párt- és tö­megszervezeti vezetők mellett a gyáregységek gazdasági vezetői is hivatalosak. A gyártelepi kultúrteremben sorra kerülő konferencián Juza Károly, a vállalat igaz­gatója tart értékelő előadást, az ÉMV idei, kilenc hónap alatt elért eredményeiről, majd a kollektívára az év utolsó három hónapjában váró feladatokat ismerteti. A műszaki-gazdasági konferen­cián hozzák nyilvánosságra az üzemek közötti szocialista munkaverseny III. negyed­éves eredményeit is. ­3^ Virágot tessék (Kerényi László felvétele) Csővezeték Uj szakmai bértáblázat Takarítják a várost Vigyázzunk a tisztaságra! Az utóbbi napokban gyak­ran találkozhattunk csapatba verődött utcai járókelőkkel, akik csodálkozva ácsorogtak a tereken, hogy megtudják, mit is csinálnak azok a mun­kások, aki': a szobrok talap­zataira felkapaszkodva dol­goznak. Mások pedig egy-egy irodaház előtt nézegették a sok emelet magasságban se­rénykedő ablakmosókat. Nem kell sokáig töprengeni azon, hogy mi is történik város­szerte. Az ősztől elmaradha­tatlan nagytakarítást végzik a dolgos kezek. Kiseprik az utcákat, eltakarítják a lehul­lott faleveleket, megtisztítják az ablakokat. Az ablakmosó brigád levő szobrokat, emlékműve­ket, valamint az emléktáblá­kat tisztították le november 7-e tiszteletére. A takarítást körülbelül ötven — nagy mé­retű locsoló- és porszívógép­pel felszerelt — ember vé­gezte. Nagy-munkát jelentett a lombeltakarítás, különösen a Népkert környékén és az Avason. A tanács megrende­lésére október elejétől a vá­ros periférikus utcáinak sep­rését is megkezdték öt da­rab seprő- és locsológéppel. A vállalatnak sok bosszúsá­got okoznak azok a figyel­metlen lakók, akik az elha­gyott telkekre, eldugott zu­gokba „rejtik” a szemetet. és ló fogat Fuvarstatisztika Az árufuvarozás legdinami­kusabban fejlődő ágazata a csővezetékes 'szállítás. Alig több mint tíz év alatt tíz­szeresére, 13,5 millió tonná­ra nőtt a teljesítmény. (Már ez az adat is jól jelzi nép­gazdaságunk fokoáódó kő­olaj- és gázigényességét.) Összehasonlításként megje­gyezzük, hogy az elmúlt év­ben hazánkban vasúton, köz­úton, vízen és a levegőben csaknem háromszáz millió tonna árut mozgattak meg. Az adatok a Központi Sta­tisztikai Hivatal nemrég megjelent Közlekedési és Hírközlési Évkönyvéből való. Lapozzunk bele, érdemes! ■ ■ Hazánkban jelenleg száz kilogramm utazó áruból 57 kilót közúton szállítanak, 42 kilót vasúton. Kis országunk kis hajóira egy kilogramm jut. Statisztikailag ugyan ki­mutathatatlan, de a szállí­tásból részt vállalnak ma­gánfuvarosok is. Ezt azért említjük, mert a közhiede­lem ellenére „nem alkonyult be” a lovaknak. A tíz évvel ezelőttihez képest megduplá­zódott a fuvarosok száma, s a pontos felmérés szerint je­lenleg 5874-en vannak. A vasút egyébként nem­csak az áruszállításban, ha­nem a személyszállításban is második helyre szorult. Ta­valy ugyanis, hosszú évek után először fogyott félmil- liárdnál kevesebb vonatjegy. A távolsági autóbuszokra vi­szont- már 560 millióan száll­tak fel. A legmeghökkentőb­ben a vízi személyszállítás fejlődött. Tavaly négymillió- an utaztak hajón. (Ferihegy forgalma egyébként kis híján négyszázezer.) A városi személyszállítás­ban mindinkább élre tör az autóbusz. Miskolcon például 15 évre visszamenően nem villamosoztak olyan kevesen (persze, a hatvanmilliós szám így is tekintélyes), mint az elmúlt esztendőben. Az autó­buszt több mint százmillióan vették igénybe városunkban. A pesti adat csak ötsfeöröse a miskolcinak.' Érdekes adatokról árulko­dik a közúti forgalomszám­lálás is. (A legzsúfoltabb (s ezzel talán nem is mondunk újat) a 3. számú főútvonal, már ami a személygépkocsi­kat illeti. Naponta átlagosan 5406 személyautó haladt át a gyöngyösi figyelőponton. Az összes gépjárművek szá­mát tekintve az 5. számú, szegedi főútvonal vezeti a mezőnyt,, 10 590 járművel. A 3-ason egy nap, átlagosan 9890 gépjármű haladt át. Néhány kiragadott, közér­deklődésre számot tartó adat.' A főváros legforgalmasabb hídja az Erzsébet-híd. Na­ponta átlag félszázezer jár­mű halad rajta át. A sze­mélyszállító vonatok átlagos óránkénti sebességét 36,9 ki­lométerre sikerült feltornáz­ni. Nagy szó ez, mert hiszen 1965-ben 33 kilométer/óra volt az átlagsebesség. B. I. A CSÖSZERELÖIPARI VÁLLALAT 1. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEME azonnali belépéssel felvesz HMB minősítéssel rendelkező hegesztőket, minősítés nélküli hegesztőket, központi fűtés-, csőhálózat- és víz-gázszerelőket, betanított és segédmunkásokat. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezés és felvétel: Miskolc, Kabar u. 16. O. ó. Szerelésvezetőség; Leninváros, Új Hőerőmű, 1. sz. Szerelőipari üzem munkaerőgazdálkodásán. Az SZMT intézkedési terve Mint ismeretes, a Minisz­tertanács ez év tavaszán ha­tározatot hozott az országos szakmai bértáblázat kialakí­tásának elveiről. A kormány megállapítása szerint a keresetszabályozá­si rendszer három évvel ez­előtti módosítása, valamint a legutóbbi munkásbér-ren- dezés javította ugyan a fi­zikai munkások keresti ará­nyait, ám a különböző szak­mákban vagy az egy szak­mán belül hasonló munka­körben dolgozók bére között hnég fnirrdig indokolatlan különbségek vannak. Ennek megszüntetése érdekében szabályozta a munkaügyi mi­niszter — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyet­értésben — az országos szak­mai bértáblázat» kialakításá­val, alkalmazásával kapcso­latos kérdéseket. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksé­ge intézkedési tervet foga­dott el új az szakmai bér­táblázat megismertetésének és alkalmazásának elősegí­tése érdekében. Az intézke­dési terv többek között elő­írja, hogy az SZMT munka- bizottságainak vezetői, to­vábbá a megyei bizottság nélküli nagy- és középüze­mek szb- és párttitkárai részére (a megyei és városi pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályaival együttmű­ködve) ismertető értekezletet kell tartani. Hasonló ismer­tető értekezleteket kötelesek tartani a területi- és megyei bizottságok a hozzájuk tar­tozó vállalatok szb- és párt­titkárai részére. Ugyancsak előírja az intézkedési terv, hogy az SZMT oktatási köz­pontja a titkárok és közgaz­dasági felelősök tanfolyama­in építse be a tématervbe az új szakmai bértáblázattal kapcsolatos tudnivalókat. Végül: az SZMT elnöksége is rendszeresen figyelemmel kíséri majd a szakmai bér­táblázat alkalmazását. Id. Birinyi Sándor, if). Bi- rinyi Sándor, Bari László, Papp Béla, Horváth Dezső reggelente létráikat vállukra véve elindulnak, hogy a Ta­nácsház tértől a Bajcsy-Zsi- linszky utcáig fényesre sikál­ják a kirakatüvegeket, cég­táblákat, . feliratokat. Dósa Lajos ma reggel a Centrum Áruház hatalmas ablakait- mosta áttetszőén tisztára. Gregor Katalin, a takarító részleg szervezője: — A közeljövőben az ÉP- FU új telepének, a Megyei Tanács Levéltárának és az ÉSZAKTERV Zsigmondi ut­cai irodaházának külső tisz­títását végezzük el. Szerző­dést kötöttünk a vállalatok­kal, például a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalattal, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal, a Borsod me­gyei ' ruházati vállalattal, hogy folyamatosan — heten­te, havonta — elvégezzük a takarítási munkákat. Porszívózzák a tereket A Münnich Ferenc brigád és a Gagarin brigád a Hősök terén, a Mártírok terén, a Szabadság téren és a másutt Most ezeket is feltárják és elszállítják. Ha veröfényes idő lesz Kovács Zoltán, a Miskolci Köztisztasági Vállalat igaz­gatója : — Október elején kezdtük a nagytakarítást. Ma dél­utánra már az összes, no­vember 7-re beütemezett munkát befejezzük. Ha ilyen szép verőfényes idő lesz még egy ideig, sikerül bepótol­nunk a lemaradást. Sajnos, az árvíz nekünk is sok gon­dot okozott. Az utóhatását még most is érezzük. Ma pél­dául húsz emberünk dolgozik a Miskolci Közlekedési Válr lalat hangárában, ahol az ár­víz miatt kiköitözöttek bú­torait mossák. Dolgozóinknak körülbelül 50 százaléka az árvíz sújtotta területen la­kik. Ez is nagyon érzékenyen érintett minket. Az esőzés miatt nem tudtunk gépek­kel dolgozni, kizárólag kézi munkával, kínlódva végeztük el a takarítási munkák zö­mét. V. R. Bírság — iskolakerülésért PP Őszi szabálysértések Az őszi hónapokban a ta­nács kerületi hivatalainak szabálysértési előadói több olyan ügyben intézkedtek, amelyek az évszakhoz kö­tődnek. Ilyen a gallygyűjtés — ami természetesen tilos — a pálinkaárusítás a gyárka­pukban, az iskolakerülés stb. Harmadszor is hiába Alig kezdődött el az isko­laév, megérkeztek az első feljelentések az iskolakerü­lés miatt. Előfordult, hogy a szülő csak a szabálysérté­si előadónál értesült róla, hogy a gyereke több napon át hiányzott az órákról. A gyerekek kihasználják, hogy szüleik korán elmennek dol­gozni és senki sem marad otthon, aki a tanuló útját egyengetné — legalább az iskoláig. A legtöbb feljelen­tés az 1-es és a 3-as kisegí­tő iskolából érkezik a városi tanács I. kerületi hivatalá­nak igazgatási osztályára. Valamivel ritkábban a/ 5- ös, 6-os és a 9-es számú is­kola is segítségért fordul az illetékesekhez az iskolakerü­lők miatt. Legtöbb esetben szerencsére használ a 200— 400 forintos pénzbírság, bár megtörténik, hogy harmad­szor, negyedszer is hiába büntetik meg a szülőt. Az egymás utáni több­szöri pénzbírság egészen másként esik latba például a kereskedőknél. v Aki két­szer—háromszor kerül a sza­bálysértési előadóhoz a vá­sárlók megkárosítása miatt — bármilyen csekély összeg­ről legyen is szó —, alapos elmarasztalásban részesül. „Tévedtek" a vevő kárára K. Ferencnél, a piaci vá­sárcsarnok húsboltjában ser­téshúst, körmöt vásároltak az ellenőrök. Az egyik té­telnél a hentes egy forintot, a másiknál 36 fillért ,téve­dett”. A szabálysértési elő­adó a nyilvánvalóan szándé­kos többletszámolásért K. Ferencet 1800 forint pénz­bírsággal sújtotta. — K. Miklósné miskolci büfésnél az ellenőrzés során a barackpálinkából vettek mintát. A 40 fokos alkohol- tartalom helyett csak 38,74 fokot mértek. Az eladót 800 forintra büntették. A káposzta és levele Az AGROKONZUM Búza téri boltjában az egyik vevő bontogatni kezdte az akkor még drága fejeskáposzta külső leveleit és az eladó, I. Károlyné így figyelmez­tette: — Az is az áruhoz tarto­zik, majd otthon tessék le­szedni róla. Ezután a vevő készségesen felajánlotta, hogy mérjék hozzá a ká­posztafejekhez az általa le­szedett leveleket is. Az el­lenőrök azonban mindezt nem találták elfogadható­nak, mivel I. Károlyné a megmért áruért járó összeg­hez egy forint tíz fillért hozzászámolt. Ezért 800 fo­rint pénzbírságra büntette a szabálysértési előadó. N. J. A pécsi nyomdában •• üzembe helyezték a Saphir-96-ot A pécsi nyomdászat két­száz éves történetének ki­emelkedő eseményére került sor tegnap a Szikra Nyom­dában: a párt- és állami szervek, valamint a sajtó képviselői jelenlétében a Druckmaschinen Werk Leip­zig és az Unitechna Berlin cégek képviselői ünnepélye­sen átadták és üzembe he­lyezték a Saphir—96 típusú, az NDK-ban gyártott legkor­szerűbb offset rotációs gé­pet, amely dz első hazánk­ban, és fontos része a 100 millió forintos pécsi nyom­darekonstrukciónak. A több mint 80 ezer pél­dányban megjelenő Dunán­túli Naplót az elavult, régi berendezéseken szinte már lehetetlen volt előállítani. Az olvasók joggal kifogásolták elmosódott szövegét, képeit. Az új berendezésen három óra alatt ki tudják nyomni az újságot, kifogástalan mi­nőségben, szép kivitelben ás több színben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom