Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-05 / 260. szám
Tizenöt nap eredménye A társadalmi összefogás szép példájáról adtak tanú- bizonyságot a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola diákjai az elmúlt napokban. Az árvíz okozta veszteséget igyekeztek csökkenteni az alatt a 15 nap alatt —közötte két vasárnap is —, amikor a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság borkombinátjának betakarítási munkálatainál segédkeztek teljes létszámban. Vasárnap például több mint hat és fél százan szüreteltek a tarcali almáskertben. Mint megtudtuk, a diákok összességében 50 vagon almát, 30 vagon szilvát és 2500 mázsa szőlőt szedtek le, így járulva hozzá a borkombinát gondjainak enyhítéséhez. >)c Épülő házak az Avas-délen (Farkas Ida felvétele) Gyengébbek lesznek a borok Befejeződött a szüret Uj üzem Borsodnádasdon A tsz-ekben és a háztáji gazdaságokban tegnap befejeződött a szüret, az állami gazdaságokban is már csak néhány helyen van dolguk a szedőknek. A szőlőskertek több mint 95 százalékáról a felvásárló helyekre, a pincékbe került az idei termés, amely sajnos — főként a nem megfelelő időjárás miatt — nem váltotta be az előzetes reményeket. Már a tavaszi és a nyári szezonban nem volt zavartalan a szőlő fejlődése. Károkat - okoztak a tavaszi fagyok, -júniusban a hideg, szeles időjárás pedig hátráltatta a virágzást és károsan befolyásolta a megter- mékenyülést, amit több helyütt tetézett a jégverés. A mezőgazdasági nagyüzemek az agrotechnikai módszerek javításával, a tápanyag megfelelő pótlásával sokat javítottak ugyan a helyzeten — amíg a szokatlanul hűvös, esős idő nem köszöntött be. Emiatt a szőlő érése az utolsó időszakban szinte heteken át stagnált, s a cukorfok kedvezőtlenül alakult. A káros biológiai folyamatok ugyanakkor jelentős terméskiesést okoztak. Az állami pincegazdaságok az alacsony cukorfokú mustokat és az átlagosnál gyengébb 'minőségű szőlőt mindén esetben átvették a ter- melőktől,1 akikkel az elmúlt években nagyszámú hosszú- lejáratú, zömében tízéves együttműködési szerződést kötöttek. Javítják a konzervek minőségét Automatizált sterilizáló építését kezdték meg a Kecskeméti Korizvergyárban. A 2,5 méter hosszú, hat méter magas hőkamra magyar konstrukció. Üzembe helyezésével folyamatos lesz a konzervek utókezelése: a sterilizálás. Eddig üzemrészenként vastartályokban, úgynevezett autoklávokban, kis tételenként „dunsztolták” a készterméket. E művelet sok időt, energiát és fizikai erőt igényelt*. ■Automatizálásával, a hőfok kívánt pontosításával javul a minőség, és kevésbé csökken a konzervek vitamintartalma. A Borsod megyei Tanács évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz az ózdi járás női munkaerő-feleslegének foglalkoztatására. Az ezzel kapcsolatos terv megvalósítása során már eddig öt, zömmel nőket foglalkoztató üzem települt erre a vidékre, tegnap pedig Borsodnádasdon felavatták a hatodik „női üzemet”. A Bor- sodnádasdi Lemezgyár és a nagyközségi tanács támogatásával a Budapesti Minőségi Fehérneműkészítő Szövetke- 'zet alakította' ki. A száz nőt foglalkoztató új üzemben bébi- és gyermekfehérneműket készítenek. ■ Kilenc hónap alatt 10553 csecsemő Borsodban A népesedéspolitikai intézkedések (Folytatás az 1. oldalról) Figyelmet keltő volt előadásoknak az a része, amely a népesség reprodukciójának minőségéről szólt. Míg 1950-ben az újszülöttek 99 százaléka volt érett (a korabeli statisztikák szerint), addig például 1970-ben csupán a 88 százalékukról állapították meg ezt. A koraszülöttek magas számának fő oka az abortusszal való visszaélés volt. Az új AB-törvény következtében azonban örvendetes minőségi javulás tapasztalható. A tudományos tanácskozáson a népesség növekedésének jelentőségét támasztották alá azzal is, hogy felhívták a figyelmet: ma a keresőképes lakosságnak csaknem 100 százaléka nyugdíjjogosult hazánkban. Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében nagy reményeket fűznek a népesedéspolitikai intézkedésekhez, legkivált azért, mert a népesség egészséges reprodukcióját várják tőle. Heves megyében például »1959 óta nincs biztosítva a népesség reprodukciója! Borsodból dr. Pavlyák Pál megyei főorvos tartott előadást á tudományos ülésen. Elmondotta: megyénkben az élveszüle- tések aránya mindig az országos átlag fölött volt. tapasztalatai 1974. első kilenc hónapjának statisztikai adatai azt bizonyítják, hogy a múlt év hasonló időszakához képest 13 százalékkal nőtt az újszülöttek száma: 10 553 gyermek született megyénkben. S az év végéig várhatóan 16 —20 százalékos emelkedésre számítanak. A vetélések száma országosan — bár nem folyamatosan — az évi 213 998-ról 207 226-ra csökkent hét esztendő alatt. Megyénkben ugyanakkor a csökkenés folyamatos volt, s az országos csökkenésből 40 százalékot képviselt. Ez azt jelenti, hogy míg országosan ezer szülőképes nőre 63,5 művi vetélés jutott, Borsodban ez a szám 48,8 volt. S ami már az új, népesedéspolitikai intézkedések eredményeit is mutatja: ez év első kilenc hónapjában további 43,3 százalékos csökkenés tapasztal-, ható. Magyarán: az idén ezer Borsod megyei nő közül csupán 27,5 élt a művi vetélés lehetőségével! Ugyancsak a népesedés- politikai határozatból adódó intézkedések hatásának tudható be az is, hogy az év folyamán fokozatos emelkedés tapasztalható a terhes kismamák számánál is: 23,7 százalékkal több a terhesgondozókban először jelentkezők száma. R. £. Odol — három színben Fogászati Módszeres politikai tevékenység Beszélgetés párttitkárokkal ii. Hosszú évek óta vitatott téma. mi a jó fogkrém titka. A jó fogkrémnek elősörban elegendő dörzsölő és habzó anyagot kell tartalmaznia, amely megfelelően oldja a fogra és ínyre tapadó lepedőket. A fentiek mellett a jó fogkrémre továbbá az jellemző, hogy biztosítja a megfelelő nyálképződést — ebben segítségünkre lehet a jól megválasztott fogpor és szájvíz —, desodoráló hatást fejt ki, megelőzi a szájfertőzést. Nem utolsósorban megfelelő beszáradásgátló, ízesítő, illatosító hatóanyagot kell tartalmaznia. Hogy illatszerboltjaink hogyan „telítődtek” napjainkban fogkrémmel, erről győződtünk meg tegnapi körtelefonunkon. A Széchenyi utca 26. szám alatti illatszerboltban megtudtuk, hogy a Kolinax és Fluorita fogkrém hiánycikk — pedig igencsak a keresettek közé tartoznak. A Zsolcai kapu forgalmas illatszerboltjában azonban ■ mindenféle fogkrém kaphatói Kik azok, akiknek elemi kötelessége, hogy szóljanak és tegyenek a párt munkáspolitikájáért? Elsősorban a kommunisták. S itt tulajdonképpen a feladat mellett a politikai munka módszerességéhez érkeztünk. Hiszen a kérdés adott: hogyan küzd- jünk az ilyen szemlélet — s most már nem csupán az iménti példáról van szó, hanem más lényeges dologról is, mint például a kis- polgáriasság, a nacionalizmus, az álhumanizmus — ellen? A pártmunka fogyatékosságainak felszámolásával. Kiváló módszer mindaz, ami eddig elhangzott a pártcso- portüléseken, egyéni beszélgetéseken. Gazdasági és ideológiai kérdések Idézzünk a beszélgetésből: „Nálunk a vezetőséget már korábban arra ösztönözte a tagság, hogy mindannyian emeljük magasabbra a mércét, ahogy azt a X. kongresszus kívánta. Az eredmény: nőtt a felelősségérzet, őszintébb lett a kritikai légkör, s nyíltabb a párt politikája melletti kiállás. Mindez jórészt annak köszönhető, hogy komolyan vettük a politikai képzést. Ez érezhető taggyűléseinken. A gazdasági kérdésekkel való foglalkozás mellett a hangsúly áttolódik az ideológiai munkára: Ne legyen a taggyűléseknek termelési értekezlet jellege.” („Mi is foglalkoztunk gazdasági kérdésekkel. Meg foglalkozunk is. De egyre politikusabban!” — jegyezte meg Lőcsei András. S ez egyben azt is igazolja — természetesen több tapasztalatra hivatkozva tesszük a megállapítást: h pártszervezetek a gazdasági munkát politikai kérdésnek tekintik. S így helyes!) A pártmunkában rendkívül fontos az ideológiai munka (mindegy a forma: agitáció, propaganda, taggyűlés és így tovább). Nem gondol senki előcitált elméletieske- désre. A mindennapok hozta problémák pártos megítéléséről, a dolgok helyes elrendezéséről van elsősorban szó! Persze, hogy így történjen, ahhoz megfelelő politikai képzettség, politikai műveltség kell. „Még így is megtörtént nálunk, hogy néhány beszélgető elvtársunk valamely kérdésben nem értett egyet. Hiába vitatkoztak, nem tudták meggyőzni egymást. S mit tettek? A leghelyesebbet: a taggyűlés elé vitték a kérdést, tessék, döntsétek el!” Módszer ez is, méghozzá nem is rossz. A beszélgetésen részt vett titkárok jó néhány módszert ismertettek, ami náluk bevált. Persze, nem biztos, hogy más alapszervezeteknél — még ha a problémák ázonosak vagy hasonlóak is — ezek lennének a legalkalmasabbak. Egy azonban bizonyos és kivétel nélkül alkalmazható: a pártmunka folyamatossága. Lőcsei András fogalmazott ekként: „Úgy tűnik, hogy a beszámoló taggyűlések előtt és után szembetűnően fellendül a pártmunka. Ha ez a fellendülés, illetve az aktív pártmunka folyamatosabb volna, sokkal eredményesebbek lehetnénk... Nem tudom, máshol hogyan van, de — őszintén megvallom — nálunk volt ilyen tapasztalat. A pártmunka nem lehet kampányfeladat”. Ehhez szükségtelen a kommentár. . A beszámoló közös munkával készül Hol tartunk a beszámoló taggyűlések előkészületeiben? A kilenc csúcsr és alapszervezeti titkár elmondta, hogy tartják az ütemtervet. A pártcsoportértekezle- tek s az egyéni beszélgetések véget értek. A legfontosabb most: a beszámoló kollektív elkészítése. Az előkészületi munkák nem egysíkúak, ötlettel gazdagok. Ádám Mátyás■ „Az egyéni beszélgetéseken a dolgok lényegére törekedtünk, az általánost kerestük, de az egyedi jelenségekre is odafigyeltünk és elraktároztuk, mert időben kell felismerni azt a pontot, amikor az egyes általánosba csap át.(!)” Kiss Károly: „Nálunk — a munkahely jellegéből adódóan — állandóan úton levő emberek vannak. Ezért a pártiroda ajtaja egy héten át nyitva volt, a vezetőség egy-egy tagja ügyeletet tartott. Füzetet tettünk a párttagok elé, amiben hat kérdésre kértünk választ. Ilyen kérdés is szerepelt: írja be véleményét a pártszervezet munkájáról, de írja be azt is, az elvtárs mit tett azért, hogy az alapszervezet munkája hatékonyabb legyen?” Molnár József: „A párttagok nálunk igénylik a személyes beszélgetéseket, mert ezek sokszor nyíltabbak, mint a plénum előttiek. De úgy tartottuk jónak, hogy a beszélgetéskor az alapszervezet vezetőségének két tagja legyen jelen, nehogy a beszélgetés a végletekbe csapjon át”. „A pártcsoportüléseken a KISZ-szel és a szakszervezettel való együttműködést is megbeszéltük. Dolgozóink többsége nő, itt nagyon lényeges a szociálpolitika.” Dr. Juhász György né: „Már a személyes beszélgetésekkor is előjöttek olyan dolgok, amiknek intézésével meg se kell várni a beszámoló taggyűlést.” Luthián Imre: „Az elbeszélgetéseken megbíráltuk azokat, akik nem voltak aktívak a taggyűléseken.” Itt álljunk meg egy pillanatra. Erre szokták azt mondani, hogy: van, aki mondja, s van, aki kiváltja a mondanivalót. Vagyis: ha élénk, tartalmas, konkrét a beszámoló, akkor aligha van hiány felszólalásokban. Ha ennek ellenére is „tolakodnak” a felszólalók, akkor az vagy a vezetőségre nézve kritikus, vagy az a helyzet, hogy a felszólalók nem arról beszélnek, ami a pártmunka legfontosabb, soron levő feladatai közé tartozik. CSALA LÁSZLÓ (Folytatjuk)
