Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-29 / 280. szám

Ne a szülészeten várakozzanak •• Örökbefogadás Városunk anyagi és szellemi értékeinek gyarapításáért Társadalmi munkásokat tüntettek ki # Meghitt pillanat. Bobák Miklós, az LKM öntőmestere a kitüntettetek soraiban. A szülészeti szobák előtt nem ritkán várnak arra: mi­kor születik olyan kisgyer­mek, akit örökbe lehetne fo­gadni. S jó néhányszor lét­rejön az örökbefogadási nyi­latkozat, és csak ezután de­rül ki, hogy az örökbefoga­dók mit sem értek az álta­luk hivatalosnak hitt nyilat­kozattal. Dr. Appel Gusztáv- nétól, az I. kerületi gyám­ügyi hivatal vezetőjétől az örökbefogadás körülményei­ről érdeklődtünk. Három lehetőség — Először is tisztáznunk kell, hogy az említett eset azért nem szabályszerű, mert a gyámügyi hatóság megke­rülésével nincs lehetőség az örökbefogadásra, még akkor sem, ha az általuk készített „jegyzőkönyv” tartalmazza az édesanya nyilatkozatát, vala­mint a két tanú aláírását is. — Hogyan fogadhatnak te­hát örökbe gyermekeket? — Az örökbefogadásra több lehetőség is van. Elsőként ta­lán azt említeném, amikor a (Folytatás az 1. oldalról) A legszomorúbb tapaszta­latokat a bútorokkal kapcso­latban szerezték az ellen­őrök. A megvizsgált több száz bútordarab 44 százalé­ka nem volt megfelelő. Az okok egyrészt az iparig ve­zethetők vissza, másrészt pe­dig a nem megfelelő szállí­tási és tárolási körülmények­nek tudható be a sok sérült, hibás bútor. Kevesebb vá­sárlót érint, de elgondolkod­tató az is, hogy a TÜZÉP-telepeken meg­vizsgált ajtók és ablakok 40 százaléka is az előírt­nál gyengébb minőségű volt. A műszaki cikkek közül a hűtőszekrényeknél tapasz­talták a legnagyobb javu­lást, itt már csupán az áru­cikkek egynyoicada nem fe­lelt meg a kívánalmaknak. (Korábban a minőségi hibás Műjégpálya hiányában — pedig mióta várnak rá a miskolciak! — meg kell elé­gednünk a „természetes jég­pályákkal”. Aziránt érdek­lődtünk: lesz-e az idén is jégpálya a megszokott he­lyeken? Az MVSC sporttelepén a röplabdapálya már víz alatt áll, csak a hideg kell, hogy megfagyassza. Dargai István, a MÉMTE elnöke viszont azt közölte, hogy az idén nem lesz jég­pálya a Népkertben! Ennek egjrik oka. hogy a sporttelep személyzetét szabadságolni A Magyar Vöröskereszt Miskolc városi szervezete kis­mama-találkozót rendezett a napokban a Szerencsi Cso­koládégyár diósgyőri gyár­egységében. A félszáz részt­vevő orvosi előadásokat hall­gatott meg, s a gyermekgon­szülők ismerik egymást és megegyeznek az örökbefoga­dásban. Amennyiben ezt a kijelentésüket a gyámhatóság előtt is megerősítik, akkor elindítják az örökbefogadási engedélyezést, ha az a gyer­mek érdekében történik. A második eshetőség, amikor állami gondozásban levő kis­korút fogadnak örökbe. Ez esetben nálunk kötelező a ti­toktartás — nem közöljük tehát a kiskorú szüleivel, hogy ki az örökbefogadó. Itt viszont fennáll annak a ve­szélye, hogy a szülő nem já­rul hozzá az örökbefogadás­hoz, de ha a gyermek érde­kében ez szükségszerű, ez esetben a szülő hozzájárulása nélkül is örökbe fogadható a gyermek. Az új gyámügyi törvény meghatározza az örökbefogadás harmadik for­máját, miszerint újszülöt­tet csak a születést követő hatodik hónap után fogad­hatnak örökbe. Erre a kité­telre azért volt szükség, hogy ne a kórházban szülő anya vagy lányanya pillanatnyi nehéz helyzetét kihasználva kerüljön sor az örökbefoga­dásra. Ha azonban a szülő hibás? áru aránya itt is 40—45 szá­zalék volt.) Az ellenőrök a televíziókészülékek 14 száza­lékát tartották hibásnak. A kereskedelmi felügyelő­ség a vizsgálat után 21 szabálysértési eljárást in­dít itt, négy kereskedőt fi­gyelmeztetésben részesített és 56 ember ellen indult vállalati eljárás. A vizsgálat nyomán mintegy egymillió 200 ezer forint ér­tékű árucikk forgalmazását időlegesen betiltották és le­árazásra szólították fel az illetékeseket; 72 ezer forint értékű árut pedig végleg ki­vontak a forgalomból. A pa­naszokat természetesen az iparhoz is eljuttatták. A vizsgálati eredmény el­készülte után még visszaté­rünk a félszáz ellenőr ta­pasztalatainak ismertetésé­re. E. A. kívánják — nyáron erre nincs lehetőség —, másrészt pedig igen sok utánjárást kíván a jégpálya üzemelte­tése. > A Kilián Gimnázium ud­varán a hagyományoknak megfelelően télen igyekez­nek megfelelő lehetőséget biztosítani a korcsolyázók­nak. * Nem lehetne követni a dunaújvárosi példát, ahol né­hány hónap alatt remek mű­jégpályát varázsoltak társa­dalmi összefogással? (magyar) dozási segélyen levők hely­zetéről, a velük történő fog­lalkozásról is tájékozódhatott. A rendezvényre meghívták más vállalatok vöröskeresztes titkárait is. Legközelebb a Miskolci Pamutfonóban lesz hasonló találkozó. fél év múltán is lemond gyermekéről, az örökbefoga­dási eljárás megindítható. Közvetlenül a szülés után csak akkor lehetséges ez, ha a gyermek már ekkor állami gondozásba kerül. A gyámhatóságtól — Hol kell kérni az örök- befogadás engedélyezését? — Minden esetben a gyám­hatóságnál. Az illetékesek en­nek alapján megvizsgálják az örökbefogadó szülők helyze­tét és amennyiben nincs tör­vényes akadálya, elindítják az örökbefogadási engedélye­zési eljárást. Ha a hivatalhoz tartozó kerületben nincs olyan gyermek, akit örökbe fogadhatnának, akkor nyil­vántartásba veszik a jelent­kezett szülőket és a megyei tanácshoz juttatják el jelent­kezésüket. Ha esetleg a me­gyében sincs lehetőség erre, úgy a későbbiek folyamán Kisköre vize A második tiszai vízlépcső üdülési célú hasznosítására létrehozott kiskörei intéző bizottság vízgazdálkodási al­bizottsága szerdán a tározó­nál tartotta ülését. A tanács­kozáson — amelyen részt vett Bégen Imre államtitkár, az OVH elnöke — megvitat­ták az üdülőkörzet komplex vízrendezési tanulmányter­vét. A tervezet magába fog­lalja mindazokat a vízren­dezési, vízgazdálkodási beru­házásokat, amelyek a kiskö­rei tározó körül kiépülő, mintegy negyvenötezer sze­mélyre tervezett üdülőkörzet vízellátását, szennyvíztisztí­tását, a mesterséges tó vízé­nek megóvását szolgálják. A régi lakók listája nem volt teljes már 10 952 nappal ezelőtt sem. A pincében élő családok közül három lakás bérlői hiányoztak. Vajdáék, a fogorvosék, Majzlerék — — akiknek már csak a neve él emlékezetemben —, és Szidi néni — Krausz Erzsé­bet —, a kalapos, vagy ahogy a kapu alatti „cégtábla” hir­dette: a „Szidi kalapszalon” tulajdonosa. Nem jöttek visz- sza soha többet. A három lakásba otthonuk­ból kibombázottak kerültek. Kisemberek. Mind sajnálni- valók voltak. De különösen az egyik családra emlékezem. — özvegy Kovácsáé ... — a keresztnevét már nem tu­dom. Így mutatkozott be a még fiatal, szép arcú, talpig feketébe öltözött, kétgyerme­kes asszony. A lánya, Jutka, a fia, Zoli tizenkét-tizennégy évesek le­hettek. Mi lett belőlük?! Ró­luk nem tudunk ... Az első cigaretta „élmé­nye” Jutkához fűződik. És Tikuhoz. Tikut Kovácséknál szállásolta el a szovjet vá­rosparancsnokság. Komoly ar­cú, sovány, de a mókára min­dig kész katona volt. — Tiku! Cigaretta kellene — „tolmácsoltuk” a nikotin­ra éhezett férfiak kérését. Lelkes lokálpatriótákat, társadalmi munkásokat tün­tettek ki tegnap délután a városi tanácson. A Miskolc- ért Társadalmi Munkaérmet adták át azoknak, akik hu­zamosabb idő óta tevékeny­kednek a város anyagi és szellemi értékéinek 'gyarapí­tásáért. Az ünnepségen, me­lyen megjelent Kolláth Sán­dor, a városi pártbizottság titkára, dr. Tóth István, a városi tanács titkára emlé­kezett meg felszabadulásunk jubileumáról, Miskolc 30 Tiku nagyot bólintott, s foszladozó táskája legmélyé­ről kiemelt három-négy do­boznyi orosz cigarettát. — Tiku ad. Tiednek ... Aztán nagy nehezen elma­gyarázta a feltételeket. Ott, őelőtte el kellett szívnunk egy-egy cigit belőle, bizonyí­tandó, hogy tényleg nekünk kell. Persze mi — két kölyök — kapva kaptunk a lehető­ségen, s dagadó önbizalom­mal füstölni kezdtük a csí­pős dohányt. — Ááá, nem, nem — til­takozott Tiku. — Így: csinál­ni mmm, Tiku ... • — Értettük mi a fura ma­gyarázatot, már hogy azt akarja, szívjuk' is le a füs­töt. Igyekezetünkön nem is múlott semmi. Hanem a könnyünk-csorgató köhögés­től ő ijedt meg. S képesla­pokat adott „fájdalomdíjul”. Ö is majd hogy nem gyerek volt még ... Csak éppen főnemes nem volt közöttünk a Széchenyi utca 8. szám alatt. De volt dúsgazdag polgár, kisiparos és kétkezi munkás, volt vas­utas és kistisztviselő, gazdál­kodó és vállalkozó, kisbirto­kos és cseléd. éves fejlődéséről. Ezt köve­tően Rózsa Kálmán, a váro­si tanács elnöke nyújtotta át a kitüntetéseket. A városi tanács határozata ér­telmében a Miskolcért Társa­dalmi Munkacrem arany foko­zatát kapta: Ablonczy Bertalan középiskolai testnevelő tanár, dr. Arokszállásy Zoltán ny. kö­zépiskolai szakfelügyelő, városi tanácstag, Antalfi Károlyné, módszertani bölcsődevezető. Bárkái Miklós, az LKM sze­mélyzeti vezetője, városi tanács­tag, dr. Barna Lajos, a MÁV személyzeti és oktatási osztály- vezetője, Barkassy Béla ny. A dúsgazdag polgár — Gosztonyi. Miskolcon foga­lom volt a neve. A főutcán négy vagy öt bérház, a nagy vágódíh, jókora húsüzem s a legnagyobb belvárosi hentes­üzletek cégtáblái hirdették a nevét. Pénzét már nem tud­tuk irigyelni sem, oly sokra taksálta a mendemonda. Me­sélték, hogy gorombasága, fukarsága tette idő előtt sír­ba feleségét is. Ellentmondást nem tűrt. De a pincében valahogy ellene fordult a hangulat. Ha emlé­kezetem nem csal, egy eme­leti lakó lépett hozzá: — Gosztonyi úr! Sok, az a 43 pengő a szoba-konyhás la­kásért. A W. C. is kint van az udvaron ... Gosztonyi végigmérte a sze­rencsétlen asszonyt, s mint az ostor, úgy vágott a szava: — Akinek nem tetszik, az költözzön a Danyiba! Erre fellázadt a sokat tűrt asszony: — Menjen maga! Majd maga menjen oda! • Majdnemhogy úgy volt. Gosztonyi idegen földön, nincstelenül halt meg. Régi bérlői közül senki sem saj­nálta a háziurat... > (Folytatjuk) RADVANYI ÉVA főkönyvelő, Báyer Gyula, az LKM lakatosa, népi ülnök, Bo­bák Miklós, az LKM öntőmes­tere, Bodnár Arpádné lakóbi­zottsági tag, Bonta Lajosné po­litikai munkatárs, Bóta István, a December 4. Drótművek la­katos csoportvezetője, Búzái Pál, a BAÉV gyártáselőkészitő- je, városi tanácstag, Csatlóczki Miklós, a December 4. Drótmü­vek üzemvezetője, városi ta­nácstag, Csoport Dezső, az LKM ny. vegyésze, Dürgő Mátyás, a Volán 3-as számú Vállalat gépkocsivezetője, népi ülnök, Eisele Gyula, a DIGÉP dekorá­ciós-grafikus csoportvezetője, Farkas Dezső nyugdíjas, Filácz Gyula nyugdíjas, Hallgató Fe­renc, az LKM kovácsoló hőke­zelője, Halasi József, a DIGEP esztergályosa, Jankó Zoltán, a BAÉV kőművese, népi ülnök, Jónás Imre, a DIGÉP lakatosa, népi ülnök, Jung Frigyes, a BA­ÉV építési üzemvezetője, Kas­sai János, a Miskolci Bánya­üzem lakatos-hegesztője, dr. Ka­tona Sándor nyugdíjas szakfő­orvos, Kovács József, a HNF kerületi bizottsági elnöke, Kő­halmi József nyugdíjas, dr, Kuz? mányi Gusztáv nagykereskedel­mi vállalati osztályvezető, váro­si-járási NEB-csoportvezető, Ku- rucz József, a MÁV vontatási reszortosa, László Vilmosné, a DIGÉP festője, városi tanácstag, Lendeczki László, a DVTK Ter­mészetjáró Szakosztályának ve­zetője, Molnár Árpád, az LKM durvahengerművének hengeré­sze, Molnár Ferenc, az LKM la­katos csoportvezetője, Perényi Imre, a DIGÉP köszörűse, Ru­dolf László, az ÉSZAKTERV gazdasági igazgatóhelyettese, Schmied János, a DIGÉP esz­tergályosa, Szilvásy Lajos szoci- álisotthon-igazgató, Szűcs Lajos, az LKM esztergályosa, Tóth Ben­jamin, a DIGÉP minőségi ellen­őre, Varga János lakóbizottsági elnök, Vámos István nyugdíjas dohánytermelési felügyelő, Wi- cha József vállalati személyzeti osztályvezető, Zelenák Gyula üveggyári művezető, népi ül­nök, Zombori Bertalan, az LKM acélöntő-f ormázó j a. A Miskolcért Társadalmi Munkaérem ezüst fokozatát adományozták Domonkos Vin- cénének, az MTESZ nyugdíjas szervező titkárának, Katona Bé- láné lakóbizottsági elnöknek, ifj. Kovács Istvánnak, a BAEV villanyszerelő szakmunkásának, dr. Paksi Lászlónak, az LKM laboratóriumi vezetőjének, Sza­bó Ferencnének, a December 4. Drótművek gépmunkásának, Szűcs József esztergályosnak, Varga Sándor esztergályos cso­portvezetőnek. A Miskolcért Társadalmi Munkaérem bronz fokozatát kapta: Kati Károly, a BAEV kőművese, Kristóf Ferenc lakó­bizottsági elnök, Migdalovics Já­nos, a December 4. Drótművek tmk-lakatosa, Tóth István, a BÁÉV kőművese. Ki, hol söpröget ? Havas a háztető, havasak az utcák. És ahogy az lenni szokott, ilyenkor elég sok­szor vita keletkezik abból, kinek is kell a havat a jár­dáról lesöpörnie? Dr. Farkas Istvánnétól, az I. kerületi ta­nácsi hivatal igazgatási osz­tályának vezetőjétől megtud­tuk, hogy az emeletes lakó­épületek esetében ez a ház- felügyelők kötelessége. Csa­ládi házaknál — ameddig a kerítés tart — a tulajdonos vagy a kezelő — elsősorban az ingatlankezelő vállalat — köteles gondoskodni a járda tisztításáról. Bár városunk­ban már nemigen van gaz­dátlan telek, ennek ellenére intézkedik a rendelet arról is, hogy ezeken a helyeken a Miskolci Köztisztasági Vál­lalat a felelős az utak meg­tisztításáért. kerülhet sor örökbefogadásra. T. Z. Sok a hibás bútor Ki a Egy jégpályával kevesebb Kismamák találkozója Cseppben a tenger IH. Csak f nem volt közöttünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom