Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-27 / 278. szám

Munkavédelmi értekezlet és kiállítás Megyei munkavédelmi ér­tekezletet tartottak tegnap délelőtt az SZMT-székház- ban. Négy év alatt 75-ről 120-ra nőtt azoknak a borsodi vál­lalatoknak, üzemeknek a száma, amelyek részt vesz­nek az SZMT által meghir­detett éves munkavédelmi versenyben. Általánossá vált, hogy a szakszervezeti bizott­ságok beszámoltatják a vál­lalatvezetést a munkavédel­mi intézkedésekről. Javult a munkavédelmi oktatás színvonala is. Ma már éven­te 130 ezren tekintenek meg például munkavédelmi té­májú oktatófilmeket me­gyénk üzemeiben. A déli órákban nyitották meg azt a nagyszabású ki­állítást, amely a megyei vál­lalatok négyéves munkavé­Hétfőn este a Miskolci Rá­dió Fórum-adásának témája a téli felkészülés volt. A kér­dések mindegyikére az idő rövidsége miatt nem tudtak válaszolni az illetékesek. A válaszadást most lapunk foly­tatja. 9 „Egy bosszankodó szénvá­sárié” aláírással érkezett a kö­vetkező levél: „A vásárló Jog­gal várja cl, bogy pénzéért jó minőségű szenet kapjon, mégis előfordul, hogy az egyik hely­re szép, darabos szenet, a má­sikra használhatatlan port szállítanak ki. A megrendelő ki van szolgáltatva, hiszen ha nem veszi át — nincs mivel fűtenie. Nem lehet ezen a helyzeten változtatni?” — kér­dezi a levélíró. Jakkel János, a TÜZÉP kereskedelmi igazgatója: Nem célunk, hogy rossz minő­ségű szenet szállítsunk ki a fogyasztóhoz, de ezen túlme­nően kötelességünk is az árukiadásnál a háztartási szabványt betartani. Ameny- myiben itt hiba történne, úgy annak minden következmé­nyét vállalnunk kell. Szüksé­gesnek tartom megjegyezni, hogy a szabvány előírása pél­dául a berentei darabos és kockaszénnél 15 százalékos portartalmat és 2 százalék idegen anyagot engedélyez. delmi tevékenységét mutat­ja be. A Borsodi Vegyikombinát például a biztonságtechnikai és egyéb berendezések kor­szerűsítésére négy év alatt 84,5 millió forintot költött. A Miskolci Közlekedési Vál­lalatnál 1971-ben még 1345, a balesetek miatt kiesett munkanapot számoltak, 1973- ban pedig már csak 708-at. A Diósgyőri Gépgyár az egészségesebb, kevésbé bal­esetveszélyes munkát szolgá­ló beruházásait mutatja be. Ilyenek: a fehér hőkezelő­üzem, a kibővített kovács­üzem, az új készáruraktár, az új, előre gyártó hegesztő- üzem — hogy csak néhány példát említsünk. Sok szép eredményekről ad számot a kiállításon az LKM és az ÖKÜ is. Vállalatunk évente mintegy 300 ezer fogyasztó igényét igyekszik a lehetőségekhez képest a legkisebb hibaszá­zalékkal kielégíteni. Azokat, akik kifogást emelnek, s ki­fogásuk jogos — évente száz körülire tehető a számuk — kártalanítjuk. • Olajos István Győri kapui lakos kérdése: „Saját tulajdonú házam a távfűtő vezetéktől 30—40 méterre fekszik. Van-e lehetőség arra, hogy bekössék hozzám a fűtést? Mit kell tennem, hová kell, fordulnom ez ügyben?” ' 1 Kiscsepregi Károly, a Mis­kolci Ingatlankezelő Vállalat főosztályvezetője: E kérdés­sel Miskolc megyei város Ta­nácsa tervosztálya foglalko­zik, ők az illetékesek az en­gedélyezésre. Megjegyzem: nem valószínű, hogy ezt meg­kapják. A gerincvezeték ugyanis, amely a Lenin Ko­hászati Művekből jön, olyan nyomás alatt működik, amit csak fogyasztói hőközpont be­építésével lehet „megbonta­ni”. Ez rendkívül költséges, mert az említett berendezé­sen kívül különböző hősza­bályozókat is be kell szerel­ni. A megoldás tehát gya­korlatilag nem valósítható meg. T. Z. ^ Az elmúlt napokban nagyszabású kulturális ren­dezvénysorozatot szervezett a KIOSZ megyei titkársága Borsod kisiparosai számára. A Miskolci Nemzeti Színház előadását 770-en, majd az Avas Fehértermében rende­zett divat- és frizurabemu­tatót 650-en tekintették meg. A divatbemutatón öt, szol­gáltató jellegű szakma, 45 modellje vonult fel. A női fodrászok versenyét Erdei Lászlóné, miskolci női fod­rászmester, a női szabók ver­senyét Lengyel Jstvánné, be- kecsi kisiparos, a férfi sza­bók versenyét pedig Pintér István, miskolci kisiparos nyerte. Képünkön: két ver­senymunka a legsikereseb­bek közül. A rádiótól kérdezték — a DH válaszol Fűtési gondok várospolitikai i Több mint 200 lakás I I Az árvízkárosultakért \ I Mi lesz a putrik helyén? ADH íórunic A Sajó és a Szinva árhulláma már hetekkel ezelőtt levo­nult, de a tanács I. kerületi hivatalában meg mindig nem tehettek pontot annak a nagy munkának a vegére, melyet az árvízkárt szenvedett családok elhelyezése, a károk fel­mérése jelent. Az I. kerületben 90 lakás összedőlt, 35 romossá, élet- veszélyessé vált, sőt további húszba is meg kellett tiltani a visszaköltözést. összesen 207 család ideiglenes elhe­lyezéséről kellett gondoskod­ni és 145 lakást pótolni. Eh­hez járult még a II. kerü­letben nyolc, a III. kerület­ben pedig 13 olyan lakás, melyet szintén megrongált a Szinva, illetve a Hejő. Sze­rencsére nem mindegyiket tette véglegesen lakhatatlan­ná. December 31-ig műszaki­lag ismét felülvizsgálják a kisebb-nagyobb kárt szen­vedett otthonokat és ame­lyikbe lehet, visszaköltöz­tetik a családokat. A veszély óráiban valami­vel több, mint 160 családot a József Attila, illetve az Éder György utcai Általá­nos Iskolába kellett elszállá­solni; 43 család a rokonok­nál húzta meg magát. Az ideiglenes szállások azóta már kiürültek, és fertőtlení­tés után ismét rendeltetés­szerűen lehet használni az osztálytermeket. Az árvíz sújtotta családok számára összesen 228 la­kást kellett — szinte na­pok alatt — biztosítani a tanácsnak. Fogytán a télapó­jelmezek A jelmezkölcsönzőben már télapó-csúcsforgalom van. Mint a bolt vezetőjétől meg­tudtuk, a 32 télapójelmez zömét előre lefoglalták de­cember 5-re, így a késleke­dők csak saját ötletességük­ben bízhatnak a Mikulás­napon. Megtudtuk továbbá, hogy megnőtt a menyasszo­nyi ruhák iránti kereslet is. Érthető, hiszen nemcsak a Mikulás, de a karácsony is közeledik. Ezek közül 18—20 később felszabadul, mert mint em­lítettük, a II. és III. kerület több otthonába visszaköltöz­hetnék a tulajdonosok. Nem mindegyik árvízkáro­sult családnak adtak vado­natúj komfortos házgyári lakást. Az elbírálásnál figye­lembe vették, mennyi ideje van állandó munkahelye a felnőtteknek, milyenek a ' család jövedelmi viszonyai, azaz vállalni tudja-e az új lakás rezsijét, stb. Azok, akik a sok szempontot figyelembe vevő mérlegelés alapján nem kaphattak új otthont, olcsó bérű, félkomfortos vagy kom­fort nélküli otthonba köl­tözhettek. A több mint 200 lakás so- ronkívüli kiutalása miatt az idei lakáselosztási név­jegyzéken szereplő hason­ló számú családnak bizony néhány hónapot még vár­nia kell. Ök természetesén a követ­kező évi lakáselosztásnál a lista élére kerülnek. Némi késedelmet szenved emiatt a jövő évi ideiglenes lakás­elosztási névjegyzék elkészí­tése is: előreláthatólag csak március elsején függesztik -ki. A Földes Ferenc Gimná­zium 1974. december 3-án délután 3 órakor avatja az új iskolamúzeumot, s nyitja meg a felszabadulásunk 30. évfor­dulójára rendezett kiállítá­sát, melyre szeretettel meg­hívja a Földes Ferenc, a volt Lévay József és a Fráter György Gimnázium öreg­diákjait. Az avató beszédet dr. Fülep Ferenc, iskolánk Több árvízkárosult család kérdezte az elmúlt hetek­ben, hogy mikor változtat­ják véglegessé az ideiglenes lakáskiutalást. Nos, decem­ber 31-ig felülvizsgálják az ideiglenes kiutalásokat és valószínű, hogy még továb­bi minőségi cseréket bonyo­lítanak le. A véglegesítésnél természetesen döntenek a la­káshasználatbavételi díjról is, — a jogszabályoknak megfelelően. A Sajó által elöntött terü­leten több kertészkedő csa­lád is lakott. Ők némi aggo­dalommal tekintenek jövő­jük elé, hiszen a ház mellet­ti föld a megélhetésüket je­lentette. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy a megmaradt épületeket rövidesen még egyszer fe­lülvizsgálják, statikusok bevonásával. Amelyik lakható, abba visz- szaköltözhetnek a családok. A többi helyett új otthont utalnak ki. A föld haszná­latának sem lesz akadálya, hiszen mezőgazdasági jellé- gű épületet továbbra is fönn­tarthatnak, illetve emelhet­nek a kertészek. A Csorba-telepet — me­lyet egyébként is lebontot­tak volna előbb-utóbb —el­söpörte az ár. E területen valószínűleg zöldövezetet alakítanak ki. (békés) volt növendéke, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató­ja tartja. Legyen ez a talál­kozás emlékezés az alma méterre. Egyben kérjük, hogy a gyűjtemény gazdagítására emléktárgyakat és dokumen­tumokat ajánljanak íel. Kálmán László igazgató Néhány érdekes adat Borsodról Iskolamúzeumot avat a Földes Felhívás az öregdiákokhoz Újabb fogamzásgátló Fiatal arcok Hét—dörög az ég A csaknem egy é /vel ez­előtt megjelent kormányha­tározat nyomán széles körű egészségügyi nevelő-felvilá- gosító munka bontakozott ki. Ennek eredményességét jelzi egyebek között az is, hogy a ieriiességmegszakításök szá­ma 40 százalékkal csökkent. A következetes felvilágosító munka mellett ebben jelen­tős szerepe van a korszerű fogamzásgátlók szélesebb kö­rű elterjedésének. A már ko­rábban is forgalomban volt hormonális fogamzásgátlók — a Bisecurin és az Infe- cundin — forgalma például az elmúlt csaknem egy év alatt több mint 50 százalék­kal emelkedett. Ugyanakkor ez év szeptemberében meg­kezdték a legújabb fogam­zásgátló tabletta, a Continu- in forgalmazását is és már folynak egy újabb, hasonló jellegű készítmény kísérletei. A közelmúltban kiadott in­tézkedés alapján a körzeti orvosok a 16. évüket betöltött nőknek is felírhatják ezeket a gyógyszereket. A MÁV Járműjavító nagykovácsműhelyé- ben bizony nem sokat diskurálhat műszak közben az ember. A 150 kilós Jekly-féle lég­kalapács másodpercenként lesújt a tüzes vasra, olyan hangerővel, hogy az ember dobhártyáját majd átszakítja. Tucsa János kovács éppen egy sasszeg- húzót tart a kalapács alá. Nézem az izzó vasat. A dörrenés előtt reflexszerűen le­hunyom a szemem. Tucsa Jánossal megállunk az egyik szeg­letben. Nézzük egymást. Valamit mondani kellene, de fölösleges, úgysem hallaná meg a szavamat, én az ő válaszát. Magyarázom neki kézzel-lábbal, hogy menjünk ki a sza­badba, ahol néhány szót válthatnánk. „Nem valami csendes munkahelyet váL lasztottál magadnak...” — kezdeném a be­szélgetést, de Tucsa János megelőz. — Na hogy tetszik? ... — Ezt is meg le­het szokni. Szeretni kell ezt a munkát, mert ha nem, hát megszökik innen a kovács va­lami erdőbe kerülőnek. Én még nemrégen dolgozom itt: tavaly végeztem a 100-as szak­munkásképzőben. Bólogatok neki. Mondanám, hogy értem, miről van szó, de erősen hegyezni kell a fülemet, mert még mindig tompán zúg a fejem. — Itt, a kovácsműhelyben nincs megállás. Persze nem panaszkodhatunk a fizetés miatt. Nekünk nagyon vigyázni kell, mert elég egy rossz mozdulat vagy egy kis bi­zonytalankodás és már „készen is van az ember”. Képzelje el, mekkora erővel csap le a légkalapács. Ilyenkor megmozdul a föld. Hiába, a vassal csak így lehet diskűrálni. A simogatást nem érti meg. Mint ahogy a tréfát sem. Van erről egy történetünk. Az öreg mester a műhelyben büszkélkedett a tanulók előtt. Olt fogom meg a kalapácsot, ahol akarom — mondta. íme, egy ezüst zsebóra, fi­aim. Ez családi ékszer. Az apámtól örököltem. Csiribi, csiribá, és most ezt a drága órát a Sa­mu alá teszem. A sarau pediglen, fiaim, egy mikronnal az üveg fölött fájintosan megáll, ahogy az meg vagyon írva. — Feszült csend, érdeklődő arcok. Csak az óra szapora ketyege- se hallatszott. Az sem sokáig. — Lecsapott a -samu, hogy belerengett az ég is, és a féltett Doxa pléhlángossá lapult. — Műszak után jó hallgatni egy kicsit a csendet, de aztán bekapcsolom a magnómat vagy a rádiót. Edelényböl járok be. Ma a 2.50-es vonattal megyek haza. Otthon még elbütykölgetek a ház körül, este kiruccanok egy kicsit. Műszak után jó hallgatni egy ideig a csendet, de aztán bekapcsolom a magnómat vagy a rádiót. Néha éjszakánként úgy zúg a fejem, hogy alig tudok elaludni. Sokszor még álmomban is itt vágyok, a mű­helyben. Néha meg azt álmodom, hogy nagy meleg van és izzadok, olyankor aztán meg­ered az eső, tüzes villámokat látok és hal­lom, hogy dörög, dörög az ég ... TARGA RUDOLF Nemrég jelent meg a KSH Statisztikai Évkönyve. A félezer oldalas kiadvány a legfrissebb összefoglaló adat- gyűjtemény iparunkról, ke­reskedelmünkről — szóval az életünkről. . Tájoljuk be magunkat, Borsod melyik helyet foglal­ja el a megyei rangsorban. Pest után megyénkben a legmagasabb az élvesztileté- sek száma. A szaporaság vi­szont Szabolcsban a legna­gyobb, a fővárosi lakosság pedig fogy. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma Borsodban 145 ezer (Pesten félmillió), n.íg Tol­na, Vas és Nógrád megyé­ben a negyvenezret sem éri el. A beruházásokra szánt százmilliárd forintból tíz- milliárdot használtak fel Borsodban. Bár az erdőnk sok, zöld­területnek — különösen a városokban szűkében va­gyunk. Miskolcon egy lakos­ra hat négyzetméter park jut, a legkevesebb a vidéki városok közül. A városban 83 játszótér található, (Pé­csen száznál is több van), együttes területük azonban csak 33 ezer négyzetméter, tehát egy-egy gyermekkert területe viszonylag kicsi. Az évkönyv szerint az or­szág legkisebb színháza a Játékszín, befogadóképessé­ge hatvan fő. A legnagyobb vidéki színház a miskolci, 823-án férnek el benne. Az Erkel Színház 2208 szemé­lyes. Egyébként a Miskolci Nemzeti Színháznak egy esztendő alatt annyi nézője volt, mint ahány lakosa Miskolcnak van. A szellemi után nézzük a testi örömök statisztikáját. Babkávéból az egy főre jutó fogyasztás 1950-hez képest ötvenszeresére (!) nőtt. Az át­lag csaknem negyedkiló. A bor fejadag 39 liter, s ez bizony már csak azért is „tisztes” teljesítmény, mert sörből sem adjuk ötven li­teren alul. s az égetett sze­szes italokból is hat liter körül van áz egy főre jutó fogyasztás. A fentiekkel ellentétben sokkal örvendetesebb a de­mográfiai adatok alakulása. Az elmúlt évben 156 ezer gyermek született. A gólya —s« úgy tűnik, már néhány esztendő óta — az augusz­tust szereti legjobban, mert augusztusban 14 ezer. no­vemberben viszont csak 11 ezer apróság született. Egyébként száz közül kettő: ikerszülés. B. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom