Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-25 / 276. szám

a miskolciaké a szó A VIMELUX válasza „Gondosabb munkát" cím­mel lapunk november 4-i számában közöltük Görzsöny Tamás miskolci olvasónk panaszát, melyre a Vimelux Miskolci Finommechanikai Javító Vállalattól a követ­kező válasz érkezett: „Megrendelőnk 1974. júli­us 23-án hozta be javításra porszívóját szervizünkbe motorégéssel; 614 íorint el­lenében javítottuk meg. Augusztus 28-án vette át megrendelőnk a gépet, majd október 7-én került ismét műhelyünkbe javításra, ha­sonló hibával, mint az elő­ző esetben. A porszívó olyan Lesz-e korcsolyapálya, vagy nem? Városunkban év­ről évre visszatérő kérdés ez, s az ügynek állandó „szurkolója” vagyok. Miskol­con, az ország második vá­rosában, nincs egy rendes jégpálya. Az iskolák szoba­nagyságú kis pályái nem elé­gítik ki az igényeket. Az ol­csó sportok lehetőségéért is kellene valamit tenni! Egyetlen lakótelepet sem látok, ahová terveznének egy olyan területet, amely szovjet gyártmányú, ami nem volt kereskedelmi for­galomban, így a javításhoz alkatrész nem szerezhető be. Szervizünk hibát követett el, amikor a javítást elvál­lalta, illetve elvégezte, mert műszaki dokumentáció hiá­nyában a tekercselés ered­ménye bizonytalan. Ezért a mulasztókat felelősségre vontuk. Az újabb javítást természetesen költségeink terhére végezzük, de annak elvégzését anyaghiány aka­dályozza. Amennyiben az újabb javítás nem járna eredménnyel, úgy megrende­lőnk részére a javítási dí­jat visszafizetjük.” nyáron kézilabda-, tenisz- és télen jégpálya lehetne. Ne csak garázsokat tervez­zünk egy-egy városrészhez, hanem az egészségünket vé­dő lehetőséget is biztosíta­ni kell. Már most megjóso­lom, hogy nemcsak a gyere­kek és a fiatalok öröme lenne, hanem az idősebb korosztály is szívesen ré­szesülne belőle. F. L.-né Miskolc Sűríteni kellene az 1-es villamosokat Utasszámlálás alapján mérte fel a Miskolci Közlekedési Vállalat az igényeket, hogy jobb legyen a közlekedés, s ugyanakkor a ko­csik kihasználtsága. Tudom ta­pasztalatból, hogy régebben rosz- szabb volt a közlekedés, ritkáb­bak a járatok a peremkerületek­ben. Azóta azonban felépült egy új városközpont, s jóval többen utaznak a végállomásig, mint 4 évvel ezelőtt. Azonban azt is gyakran tapasztalom, hogy az 1- es járatok sokkal ritkábban köz­lekednek, mint a 2-esek. Kora reggel és délben, a gyári mü- szakváltáskor ez érthető, de én a reggel 8 órás munkakezdésre és a délután 5 órás munkavégzés­re gondolok. Miért szükséges eb­ben az időben két-három ?-es vil­lamost indítani egymás után? örülünk, ha jön közben egy 1-es, természetesen, zsúfolva, melyről, ha lemaradunk, bizony, {ócskán kitolódik a hazaérkezés ideje. Nem ártana ismét felmérést végezni az 1-es és a 2-es villa­mosok kihasználtságáról. Meg vagyok győződve arról, hogy' az új tapasztalatok alapján a nap több időpontjában az 1-es járat sűrítése szükségessé válik. Galuska Imréné Miskolc ,,Külföldiül’9 tudni kell Lesz-e „kori-pálya’ ? A szemetelóket is büntessék... Az egyik miskolci bolt­vezető ismerősöm panaszol­ta, hogy megbüntették, mert a bolt előtti járda piszkos, szemetes volt. A bosszantó az, hogy vétlennek érzi ma­gát, de fizetnie kell. Ügy gondolja, hogy kötelesség- mulasztás nem terheli, hi­szen mindennap reggel, még az üzlet kinyitása előtt, s délután ismét leseprik a járdát. A tény azonban tény: a járda bizony szemetes Ezen azonban csak akkor le­hetne segíteni, ha félórán­ként, vagy óránként sepre- getnének, mert bizony a gyalogosok nem zavartatják magukat. Papír, cigaretta- csikk, sőt egyéb szemét el­dobása igazán kevés ember­nek okoz problémát. Hiába a felhívás, A tiszta Miskol- cért mozgalom, változatlanul szemetes a város. Ha már az öntudatra hiába apellá­lunk, ideje lenne végre megbüntetni azokat a gya­logosokat, akik nem talál­nak a hulladéknak más he­lyet, mint a gyalogjárdát. El tudom képzelni például, hogy tisztasági őrjáratokat szerveznének, s ezek tagja­it felhatalmaznák, hogy adott esetben büntetést is kiszabianak a tetten ért sze­meteinkre. Nem arról van szó. hogy az üzletek előtt naponta esetleg többször is ne seperjék le a járdát, de a nagy forgalmú boltokból, ahol sokszor kevés az eladó, nem lehet óránként.— ami­re szükség is lenne — az utcára küldeni dolgozókat, járdát seperni... K. J.-né Miskolc ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 Nem javították ki Október 17-én adtam be télikabátomat a Patyolat 5. számú fiókjába tisztításra. A vállalt határidőre, három hét múlva el is készült, azonban prém nélkül kap­tam vissza és a kabatom ujjábán levő vatelin gom­bóccá formálódva dudoro- dott ki. Másnap visszavit­tem, s kértem, hogy hozzák rendbe. November 21-én végre megkaptam a prém­mel felszerelt kabátot, azon­ban a többi hibát már nem javították ki. Egy jó álla­potban levő télikabátot adtam be tisztításra, de nem ilyet kaptam vissza he­lyette — tette szóvá T. Ilona miskolci levélírónk. Nemegyszer jut eszembe, hogy „aki nem tud külföldi­ül, az ne beszéljen külföldi­ül”. amikor egyik-másik presszóban az énekesnő olyan égért is „ögölnek” mondó szöged i ess éggel dalol „kül­földiül”. hogy a nyelvet értő egyszerűen nem érti. Nem vagyok híve annak, ha Ma­gyarországon táncdalokat, — ördög tudja miért — idegen nyelven énekelnek. De ha már ez>t teszik, akkor jó pél­da lehet a Tokaj presszóban most éneklő Tarján Lenke, aki kitűnő francia kiejtéssel, nagyon kellemes módon adja elő műsorát. Ha már „külföl­diül” énekel valaki, akkor éreztetni kell: nemcsak a dalszöveget „tanulta be”, ha­nem beszéli is a nyelvet. M. I. A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT FÉRFIAK ÉS NŐK RÉSZÉRE önköltséges hivatásos személy-, tehergépjármű-vezetői tanfolyamit szervez. A tanfolyam időtartama kb. 3 hónap. A tanfolyam ideje alatt 1150,- Ft havi keresetet biztosít a vállalat. Felvételi követelmények: # büntetlen előélet, % betöltött 20 éves életkor, nőknél 18 éves életkor, # legalább 8 általános iskolai végzettség, # legutóbbi két év alatt kettőnél több munkahely- változás nem lehet. Jelentkezés ideje, helye: 1974. november 28-án 9 óra Miskolc, József Attila u. 70. (Bejárat a Szondy utcai személykapunál.) A NŐI JELENTKEZŐKET A FELVÉTELNÉL ELŐNYBEN RÉSZESÍTJÜK! Várjuk a szemüveget Elégedetlenül távoztunk Augusztus 24-én adtam be 9 éves kislányom szemüveg- vényét az OFOTÉRT-hoz. Nagyon erős, 13 dioplriás szemüvegről van szó, mely nélkül a gyerek nem tud tanulni. Múlt hónap 16-án már az egyik üveg készen volt, a másik azonban az­óta sem készült el. Tudom, hogy ez különleges munkát igényel, de szeretném, ha ilyen esetben a körülménye­ket is figyelembe vennék. A gyerek tanulmányi eredmé­nye azóta sokat romlott. Szeretném, ha mielőbb meg­kapnánk a szemüveget. Vadászi Gyuláné Miskolc Szondi György u. 10. Gyorsan intézkedtek! A Déli Hírlap november 14-i számában H. K. mis­kolci lakos panaszoslevelé­ben említést tett erről, hogy a Győri kapui körzeti fió­kunk szombaton nem fizet­te vissza beváltásra váró békekölcsön-kötvényét. Fen­ti üggyel kapcsolatban fió­káink figyelmét felhívtuk, hogy szombati uapokon is' — bár létszámunknak mind­össze 40 százalékával üze­melünk — a békekölcsön­kötvényeket minden eset­ben fizessék ki. OTP megyei Igazgatósága Sokáig felejthetetlen marad. A mi kis alapszervezetünk (az í/7. számú pártalapszer- vezet) tagjainak átlagos élet­kora 63 év. A múlt évekhez hasonlóan, előzetes bejelentés alapján november 16-án, szombaton, közös hozzájáru­lással megrendeztük az öre­gek napját. Bensőséges ün­nepséget tartottunk, eddigi rendezvényeink közül a leg­sikeresebbet. Ötvenötén vet­tek rajta részt. A martin- telepi általános iskola 7—8. osztályos növendékeinek sza­valatait több szólamú ének­szám (hegedűkísérettel) kö­vette, Láda Endre tanár úr vezényletével. A jelenlevők meghatottan hallgatták a műsort, amelyet neves zene­szerzők műveiből állítottak össze. A műsorszámok után fehér asztalnál beszélgettünk. Vi- dász János, Tarcsi Lajos és Láda Endre rögtönzött zene­karának régi magyarnótái­val ért véget a kellemes es­te. Bodon László Késő este barátaink ér­keztek, s mert a fridzsider üres volt, felkerekedtünk és elmentünk a Tokaj étterem­be vacsorázni. Egy kedves és udvarias öregúr átvette megőrzésre kabátjainkat, majd igen éhesen felsiet­tünk az emeletre. Szűrt vi- lágítású, nagyon szép helyi­ségbe léptünk. Velünk együtt érkezett még egy öt­fős társaság, mely mellet­tünk foglalt helyet, és még egy 6—8 főből álló külföl­di csoport volt az étterem­ben, a többi asztal üresen ásított. Mintegy tíz perc tel­hetett el, amikor csodásán nyomtatott étlapot kaptunk. Belemélyedtünk, hogy mire a pincér jön, készen áll­junk a megrendeléseinkkel. Bölcs ember, aki sohasem siet! Mi is feleslegesen íá- rasztottuk magunkat. Még húsz perc telt el, amikor fél­hangos „morgolódásomra” a mellettünk tálaló fiatal, ízig-vérig szakember riasz­totta” álmos társát. Már tí­zesre ért az óra mutatója, amikor felvette a vacsora- rendelést és kijelentette hogy a Kinizsi sör már el­fogyott, csak német sör van. Már meg sem lepődtünk, amikor két vacsora kivéte­lével nem azt hozta ki, amit megrendeltünk. A na­gyon halk és kellemes ze­ne sem tudott bennünket visszatartani attól, hogy rö­vidre szabjuk kiruccaná­sunkat. S. P.né Miskolc velünk! Szerkesszen Jóllehet az elmúlt napokban szinte ősz eleji, kelle­mes idő volt, mégiscsak november végén járunk. Ilyen­kor már egyik napról a másikra jöhet a havas eső, a hó. Az iskoláskorú gyerekek mikulási, karácsonyi aján­dékálmai között szerepelnek a szép új ródlik, fényes sílécek, korcsolyák. Takács Elemérné II. kerületi olva­sónk leveléből idézünk: „A legkisebb gyerekek szinte csak hírből ismerik az igazi kemény telet. Tavaly, ta­valyelőtt legfeljebb egy hétig volt hó, de ez a város­ban inkább csak kellemetlen latyakos utakat, járdákat jelentett. Ha most tartós, igazi tél következik, vajon lesz-e megfelelő választék ródliból, korcsolyából a mis­kolci üzletekben?” Felkészültek-e a télre a sportboltok? A kirakatokat már hetek­kel korábban átrendezték, meleg kesztyűk, vastag puló­verek, síbakancsok, jégzok­nik kerültek a nyári sport­eszközök helyére. Még a ki­sebb sportboltok is százával tartanak raktáron ródlikat. A gyerekek a magyar gyárt­mányú, egy-, két- és három­\ személyes szánkókat kedve­lik, nálunk az alacsony ki­vitelű műanyag ródlik nem­igen kapósak. Az árakban semmi változás nincs, mint ahogy a minőség ellen sincs kifogás. Az NDK-ban gyártott gyermek- és ifjúsági kate­góriájú síkészletek rendkívül olcsók. A legkisebbeknek, akik már járni megtanultak, a 80 centist, a 4—5 évesek­nek az egyméterest, a hét— tíz év közötti gyermekeknek pedig a 120 centiméter hosz- siú műanyag lécet ajánlják. Ezek nem törnek, jól sik- lanak és használhatók egy­szerű téli cipőkkel is. A magyar lécek elfogad­ható áron kerülnek forga­lomba. A márkákat viszont meg kell fizetni. A műanyag bevonatú, a fémszélű — sí- kosításra sohasem szoruló — lécek, botok és fémszerelvé­nyek nélkül is több ezer fo­rintba kerülnek. Megérkeztek már a síba­kancsok is — a gyerekek számára 31-től 34-es méretig: de jó minőségű sícipőket hoztunk be az NDK-ból fér­fiaknak és nőknek is. Melegítőből átmenetileg kevesebb van, mint tavaly ilyenkor. Talán azért is. mert a jobb minőségű lastex- együtteseket keresik. Im­portból származik a korcso­lya . ezek között az ol­csóbb, állítható típust ve­szik a legtöbben. N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom