Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-22 / 274. szám
Múzeumba kerül a Robur Megérkezett a Mercedes rohamkocsi Tegnap éjszaka megérkezett Miskolcra az Országos Mentőszolgálat Borsod megyei állomásának új rohamkocsija, a 2197 köbcentis Mercedes. Az országban ez az első ilyen típusú rohamkocsi, amely vidéken áll az emberéletek megmentésének szolgálatába. Nem véletlen, hiszen akiszolgált Robur volt az első vidéki rohamkocsi. Az MA 16-29-es rendszámú autó több mint 130 ezer kilométert futott balaesetmentesen — mindig sietve és szirénázva. Mint dr. Horváth Endre főorvos elmondta, körülbelül 3500—4000 balesethez vonult ki az eltelt hét esztendő alatt a Robur. Csak a szerelők és a gépkocsivezetők lelkiismeretes, odaadó Egymás mellett a régi és az új. A mentőszolgálat jó öreg Robur rohamkocsija múzeumba kerül és helyét rövidesen átveszi a korszerűbb Mercedes. A Mercedesben helyükre kerülnek a fontos életmentő berendezések. (Kerényi László felvételei) 49 ezer lakás Építőipari gyorsmérleg Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előzetes számvetést készített az ágazat idei tervének várható teljesítéséről. Az eddig elért tényleges eredmények és az építési szervezetektől az év utolsó két hónapjára kapott előrejelzések szerint számítani lehet arra, hogy a kivitelező építőipar a múlt évinél öthat százalékkal több építési és szerelési munkát valósít meg, és így idei tervét több mint egy százalékkal túlteljesíti. Az eredményekhez jelentősen hozzájárult a kongresszus tiszteletére kibontakozott széles körű verseny. A kivitelező építőipar az idén várhatóan 49 ezer lakást ad át, mintegy 4500-zal többet az előző évinél. Az idei terv azonban 50 ezer lakás felépítését irányozta elő, tehát az elmaradás mintegy ezer lakás. Az építőipari szövetkezetek ugyanis várhatóan 1500 lakással kevesebbet adnak át előirányzatuknál és ezt a hiányt elsősorban az ÉVM vállalatok túlteljesítése mérsékelheti, hogy ha a Ganz MÄVAG az ütemterv szerint szállítja és felszereli a többlethez szükséges lakóházak felvonóit. Az építési és szerelési munkák árszintje az előirányzott három helyett alig két százalékkal emelkedik.-jf- Dr. Horváth Endre főorvos a nyugdíjba vonuló Robur szolgálati naplóját ellenőrzi. munkájának köszönhető, hogy a sokat megélt kocsit idáig üzemben tudták tartani, nem kellett kiselejtezni. Most már csupán néhány napja van hátra, mert megkezdődött a Mercedes felszerelése: a fontos, életmentő műszerek a helyükre kerülnek. Gépi lélegeztetőkészülék, EKG-berendezés, defibrillá- tor, infúziós palack, oxigénpalack, vákuummatracok, sebészeti felszerelés segíti a rohamkocsiban az orvost, szép munkájában. A középen levő hordágy az olajemelő segítségével olyan helyzetbe hozható, hogy az orvos a ■*_ leghatékonyabban végezhesse el a beavatkozást. Az új kocsinak jobb a gyorsulása is, ami a mai forgalomban elsőrendűen fontos. Speciális rúgózása biztosíték arra, hogy a sérültet kevés károsodás éri a kórházba szállítás ideje alatt. Kis, tömlő nélküli kerekei jobb manőverezést, biztosabb kanyarvételt tesznek lehetővé. Végsebessége meghaladja a száz kilométert. A gépkocsivezetők már kipróbálták a Mercedest. A személyzet örül annak, hogy az új rohamkocsival ?.?. eddiginél is jobban láthatja majd el feladatát. A szerelési munkák nagy erővel folynak és valószínűleg már kedden munkába áll (ha szükség lesz rá) a Mercedes. Jó lenne, ha a miskolciak csak ritkán láthatnák úton és kevesebb munkát adnánk Decerni erben visszak öltözhetnek Az árvíz miatt a Füle József utcai csecsemőotthonból a Gyermekvárosba és a Lorántffy bölcsődébe költöztettek 48 gyermeket. Az LKM és a Miskolci Bútoripari Vállalat szocialista brigádjai, valamint a lyukói bányászok és katonák segítettek a víz kiszivattyúzásában, az épület helyreállításában. Ha minden a tervek szerint halad, decemberben már visszaköltözhetnek az apróságok otthonukba. vetítóö A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a város és a járás általános iskoláiban vetélkedőt szervezett az 1974/75. évben nyolcadik osztályba járó tanulók részére. A vetélkedő célja: megismertetni a fiatalokat különböző szakmákkal és elősegíteni, pálya- választásukat. November 18 —25 között tartják meg a járási, december 16-tól 25-ig pedig a megyei rendezvényeket, melyek győztesei jutalomban részesülnek. Naposcsibék Az idén összesen ötmillió naposcsibe és 500 ezer kacsa hagyta el a Baromfikeltető Állomás szikszói, olasz- liszkai, putnoki telepét. A 65 villanykeltetőgépben egyszerre 650 ezer tojást helyeznek el. A vállalat részben maga „termeli” a tojást is (hétezer törzskacsájuk van, többségük holland tojóállat). A jövő évi szezonra december közepén kezdik meg az előkészületeket. Naponta háromszor, evés után egy késhegynyit. Ha ég, fáj az ember gyomra, akkor persze munka közben, sőt éjszaka is. Jó, ha mindig kéznél van a zacskó. Tudják, milyen porról beszélek? Akik nem, azok örüljenek neki. Sajnos sokan tudják, ebben biztos vagyok. A szóban forgó port ugyanis azok szedik, akiknek gyomor-, vagy nyombélfekélyük van, enyhébb esetben: sok a savuk, s ebből következőleg fekélyük lehet. Az orvosok finoman fogalmazva úgy mondják ezt: adva van szervezetükben a fekély kialakulásának szituációja. Tévedés ne essék, nem népszerű-tudományos dolgozatot akarok írni az alattomos betegségről, nem pályázom — hiába is pályáznék! — Buga doktor babérjaira. Mindössze annyit szeretnék mondani még magáról a kórról, hogy — a szívinfarktushoz hasonlóan — már-már népbetegségnek nevezhetjük, és az orvosok szerint főleg azokat fenyegeti, akiknek az idegrendszere gyakran és tartósan van feszült állapotban. Nincs két ember, aki ugyanazért, helyesebben csak ugyanazért idegeskedne. De hogy a fehér poron élők egyre népesebb táborának tagjai a betegség kialakulását összefüggésbe hozzák bizonyos munkahelyi ártalmakkal is, azt egy szűk körű véleménykutatás alapján is állítani merem. Ismerőseim, barátaim között meglepően sokan fogyasztják ezt a gyógyszert. Van köztük pályakezdő (alig túl a húszon), negyven felé közeledő (középkáder), igazgató (az ötödik iksz határán) és még sokan mások. Az egyik legény, a másik nős, van ki kevesebbet, van ki többet keres, akadnak köztük lelkes, „csupaszív” emberek, és mindenre fáradtan legyintők. Egyben viszont megegyeznek: munkahelyükön érték vagy érik őket különböző bántódások. Az egyik úgy érzi, nem ismerik el szorgalmát,' tehetségét, a másik főnökére, beosztottjára, kollégájára panaszkodik. Van, aki „csak” idegesítőnek találja munkahelyi környezetét, s van, ki egyenesen kibírhatatlannak. Az utóbbiak közé tartozik, ki úgy véli, hogy őt kifejezetten fúrják. Nehéz vagy talán lehetetlen megbizonyosodni az ilyen panaszok igazáról. Mert nem mindig annak van igaza, aki panaszkodik. Lehet, hogy kollégái éppen ellenkező véleményen vannak és megesküsznek rá, hogy a fekélyt is sajátmagának, rossz természetének köszönheti. De akár így van, akár úgy, az biztos, hogy nem vigyázunk eléggé egymásra a munkahelyen. A házastársát megválaszthatja az ember, kollégáit nem. S ez önmagában is arra utal, hogy a munkahelyen nehezebb a sorsunk, pedig itt — az alvást leszámítva — csaknem annyi időt töltünk, mint családunk körében. S ha rosszul töltjük az előbbit, akkor nem hozhat tökéletes kikapcsolódást az utóbbi sem. Egyébként is hajlamosak vagyunk rá, hogy gondjainkat hazavigyük magunkkal, meg- hányni-vetni egy olyan körben, melyben általában egyetértésre találunk. Jó vagy rossz szokás? Egyrészt jó, mert ha jól kipanaszkodja magát az ember, akkor ezzel valameny- nyit könnyíthet magán. Másfelől viszont rossz, mert panaszkodás közben ismét felidézzük mindazt, amitől tulajdonképpen szabadulnunk kellene. Ráadásul elrontjuk a kedvét hozzátartozóinknak is. Mondtam: nem vigyázunk eléggé egymásra. De így is mondhatnám: nem vigyázunk eléggé magunkra. Mert az, akit megbántunk, holnap visszaadja a kölcsönt. S néhány „lövésváltás” után aztán jön a fehér por. Ami ugyan javít a közérzeten, nem hagyja elfajulni a betegséget, de nem javít semmit a szűk kollektíván belüli közhangulaton, és hagyja elfajulni az apró, ártatlannak tűnő szurka-piszkáyal induló ellentéteket. A gyógyírt, az igazit, tulajdonképpen mindannyian ismerjük, de furcsa módon mégsem nagyon alkalmazzuk. Ha alkalmaznánk, nem válna lassan „népbetegséggé” a fekély, s nem kellene egyre többünknek naponta háromszor egy késhegynyit... (békés) Mit iszunk, mennyit iszunk ? Szólóról, borról neki, mint amennyit múzeumba kerülő elődjének adtunk ... (erdős) Őszi üdülés Szeptember 25-én véget ért a nyári üdülési szezon, de Tapolca négy SZOT-üdülő- jében most is nagy a forgalom. Tegnap 144 beutalt érkezett kéthetes őszi üdülésre az ország minden részéből. A „Mi lett a szőlővel?” kezdetű kérdést nemcsak a meteorológiai tudományokban jártas borisszák teszik fel manapság. Nem titok, az idén mindenütt szomorú volt a szüret. Az elmúlt esztendő a rekordok éve volt. A hazai szőlőtermelés történetében először szüreteltek egymillió tonna szőlőt és ebből 6,2 hektoliter bort fejtettek le. Az idei, keservesen szüretelt szőlőből — a Figyelő című gazdasági hetilap prognózisa szerint — több mint négymillió hektoliter bor lesz. Lehetőségeink, szőlőkultúránk mai állapotához képest ez kevés. De az ugyancsak rossz emlékű 1965-ös esztendőben „csak” 2,4 millió hektoliter hegyleve került a hordókba. Az 1951—1960-as évek átlaga pedig hárommillió hektolitert tett ki. A szőlőskertek kára az idén mintegy másfél milliárd forintra rúg. A borsodi veszteségek kétszázmillió forintra tehetők. A Bükkalján és Tokaj környékén, a mostoha időjárás miatt, a becslések szerint legalább 130 ezer mázsa szőlő ment pocsékba. A mi szőlőinket különben is jobban megviselte a napfénytelen, nedves ősz. Más vidékek uralkodó fajtái (kövidinka, kékfrankos) jobban ellenálltak az esős időjárásban jobban terjedő rothasztó gombáknak. A fentiekből mit szűrhet le a laikus, ámde borszerető olvasó? Az idei termésből negyven liter a fejadag. Ennyi jutna, ha nem exportálnánk. A tavalyi borkivitel másfél millió hektoliter volt. Hogy a ’74-es évjáratból mennyi kerül a határon túlra, az most még nem tudható, az azonban köztudott. hogy a Made in Hungary feliratú palackok mindenütt a világon keresettek ... Most talán majd a szükség is rávesz bennünket arra, hogy híresen jó borainkból me igyunk itthon olyan rengeteg sokaC Nemcsak üzleti megfontolásból, hanem egészségi okok miatt is. Kis hazánkban ugyanis egy állampolgár egy esztendő alatt (beleszámítva a csecsemőket is) átlagosan 39 liter bort iszik meg. Ez még akkor is túlzott fogyasztásnak számít, ha a bor mellett nem csúsztatnánk le a torkunkon hatvan liter sört és hat liter töményét. (brackó) Munkásszínjátszók tesztiválja Ünnepélyesen nyitották meg tegnap Tatabányán a munkásszínjátszók négynapos országos fesztiválját. A rangos fesztivállal a fellendülésben -levő munkásszín játszás további fejlődését. zalaegerszegi, tatabányai és herendi együtteseket. A színjátszókon kívül mintegy száz rendezőnek és munkásművelődéssel foglalkozó más szakembernek is meghívót küldtek. Részvételükkel megvitatják a munVerseny a VIMELlJX-nál egységes irányítását kívánják segíteni. Tizenhárom együttest hívtak meg Tatabányára, többek között csepeli, kaposvári, győri, ajkai, kásszínjátszók helyzetét, azokat a módszereket, amelyekkel legjobban segíthetik a munkások műveltségének gyarapítását. A VIMELUX részlegei is részt vesznek a kongresszusi munkaversenyben. A lakossági javító, szolgáltató tevékenységet végző egységek közül az autójavító például 12 százalékkal teljesítette túl időarányos tervét,, de kiemelkedő teljesítményt értek el az órajavítók, a rádió- és televízióműszerészek is.
