Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-09 / 237. szám

Díszbemutató Sátoraljaújhelyen A szarvassá vált fiúk A sátoraljaújhelyi börtön 1944-es mártírjainak emlékét idézi fel A szarvassá vált fi­úk című új színes magyar film. Azokról szól, akik a börtönkitörés során estek el, vagy később a háború vé­gén, az utolsó hónapokban a koncentrációs táborokban haltak értelmetlen halált. A film jelentős részét a történelmi helyszínen forgat­ták; itt, a sátoraljaújhelyi filmszínházban rendezték meg tegnap délután az ős­bemutatót is. A díszelőadás vendége volt a film rendező­je, Gyöngyössy Imre, drama­turgja, Kabay Barna és ope­ratőre. Jeney Zoltán is. A vetítés után az alkotók be­szélgettek a nézőkkel, akik közül (az idősebb korosztály soraiban feltétlenül) jó néhá- nyan emlékeznek azokra a napokra, akik ebben a vá­rosban élték át és élték túl a háborút. Gyöngyössy Imre filmje alapjában hűen követi a tör­téneteket, de míg az esemé­nyekkel, emberekkel, sorsok­kal megismertet, elvontabb és valamennyiünknek szóló tanulságot is elmond gazdag eszköztárú, szimbolikus erejű művével. Azoknak az áldoza­ta, akik a szabadságért hal­tak meg, nem volt hiábavaló. A film főszerepeit olyan kitűnő magyar színészek, mint Lukács Sándor, Hege­dűs Erzsi, Törőcsik Mari, Kútvölgyi Erzsébet, Kozák András, Gyöngyössy Katalin mellett — a magyar filmek­ben már vendégszerepeit bolgár Todor Todorov. és a csehszlovákiai Frantisek Ve- lecky játsszák. A filmet Mis­kolcon holnaptól a Kossuth moziban láthatjuk. ^ Részlet A madarászból. Képünkön Várhegyi Márta, Kanalas László és Rózsa Sándor Forró siker Színházunk vendét*játéka Kassán Lesz folytatása Valamikor természetes volt, ma már ritka élménynek számít, hogy a színházi kö­zönség — miközben a zene­kar játssza a népszerű meló­diát — önfeledten dúdol. Mint ahogy az is feledésbe megy lassan, hogy egy-egy számot többször is visszatap­solnak. Hétfőn este a kassai színházban mindennek tanúi lehettünk. A szecessziós színházépület Kassa városában még mindig — pedig már sok az új lát­nivaló is — megállásra kész­teti az idegent. A színházat 1899-ben avatták. Ha néhány nappal előbb kerül sor a miskolciak vendégjátékára, akkor éppen kerek évfor­dulót ünncpelhettotak volna a szomszédos város közönsé­gével. Mert szeptember 28- án volt 75 esztendeje, hogy Szendrei Mihály társulata először lépett fel az új falak között, melyek Lang Adolf tervei alapján húzattak fel. (Megjegyzendő, hogy a több mint 900 nézőt befogadó épü­let mindössze két esztendeig készült.) A nap folyamán igyek­szünk megragadni egy-egy közös történelmi szálat a kassaiakkal. Ehhez szinte el sem kell hagynunk a szín­házat, hiszen a mostani épü­let helyén állt a régi teát­rum. Kassának 1789 óta van állandó színháza. Az első magyar nyelvű előadást. 1816- ban tartották, s nem vélet­len, hogy az 1830-as években ide verbuválódik nemzeti színjátszásunk hőskorának szinte minden kiválósága: Megyeri, Szentpéteri, Egres- sy Gábor, Kántorné és ter­mészetesen a mi Dérynénk is. Nem szívesen terheljük adatokkal az olvasót, de ta­lán nem lesz haszontalan, ha megemlítjük, hogy Kas­sán lát napvilágot (1833-ban) «B első magyar színházi új­ság is. S még egy kapocs, mely összeköt bennünket: hosszabb hullámvölgy után Latabár Endre — akit a miskolciaknak aligha kell be­mutatni — teremt a város­ban társulatával színvonalas színházi életet. A Miskolci Nemzeti Szín­ház együttese hétfőn este te­hát abban a nevezetes teát­rumban lépett fel, melynek említése nélkül aligha be­szélhetünk magyar színi kul­túráról, színháztörténetről. 1916-ban itt ünnepelték a magyar színészet 100. évfor­dulóját, korunkban pedig (nagyon hisszük és reméljük) tanúja lesz ez az épület két nép és két szomszédos város őszinte barátságának. A kassai Vecer éppúgy megírta, minit mi, hogy több éves szünet után ismét fel­újul a kassai és a miskolci színház közötti kapcsolat. A színházi kirakatokban a ma­gyar társulat produkciójáról készült fotók láthatók, s ha­talmas plakátok hirdetik szerte a városban, hogy a miskolci együttes K. Zeller Vtácnik (A madarász) című operettjét mutatja be. A né­zőtéren mindenki érdeklődés­sel forgatja Sallós Gábornak, színházunk igazgatójának köszöntőjét (a kassai Állami Színház figyelmessége foly­tán erre az egy előadásra külön műsorismertető ké­szült), miközben a színházi büfés arra kéri az igazgató­ságot, hogy — tekintettel a jelenlevő ezer emberre — a szokásos 15 perc helyett 25 perces szüneteket tartsanak a felvonások között. A zenekari nyitány előtt dr. Stefán Meress, a színház igazgatója lép a függöny elé, köszöntvén a magyar társu­latot, annak direktorát és zseni szaKKozepi Tok Miklóst, Miskolc megyei város Tanácsának elnökhe­lyettesét, aki elkísérte az együttest. A kassai színház vezetője elmondta, hogy a szomszédos magyar városban milyen szeretettel fogadták vendégjátékukat, a Traviatát, és annak a reményének adott kifejezést, hogy a két szín­ház kapcsolata egyre gyü­mölcsözőbb lesz. (A nap fo­lyamán egyébként hivatalos tárgyalások is voltak. Előre­láthatólag a „Popfesztivál" - lal szerepelünk legközelebb Kassán, ezt azonban egy ot­tani opera miskolci előadása előzi meg.) A madarászról mi már ír­tunk kritikát. A produkció méltatásaként csak annyit, hogy 8—10 bemutató mindig magabiztossá, oldotta teszi az együttest. S ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy ezernyi ember lelkes tapsa biztat, akkor fogalmat alkothatunk róla, hegy milyen volt szín­házunk kassai bemutatko­zása (gyarmati) Szavalóverseny Miskolc felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából hirdetett szavalóversenyt a város középiskolásai, szak­munkástanulói, KISZ-f.iatal- jai számára a Bartók Béla Művelődési Központ. A rész­vevők, mintegy 60 fiatal, először tegnap délután az elődöntő alkalmából állt zsű­ri elé. Valamennyien két verset mondtak; kötelezőként Juhász Ferenc Kinek karja van című költeményét és egy másikat, amelyet az elmúlt 30 év magyar költőinek mű­veiből ki-ki tetszése szerint választott. A szavalóverseny középdöntője novemberben, döntője pedig a város fel- szabadulásának évfordulóján, december 4-én lesz. A két csoportban versenyző fiata­lok legjobbjainak teljesítmé­nyét jutalmazzák, de felhasz­nálják a rendezők, a műve­lődési központ Pécsi Sándor Irodalmi Színpada az ese­ményt arra is, hogy a tehet­séges versmondóknak fel­ajánlják: felvételt nyerhet­nek az irodalmi színpad tag­jai közé. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Útkeresés lassú léptekkel. — 13.40: Járóka Sándor népi ze­nekara játszik. — 14.19: Kórus­pódium. A Könnyűipari Minisz­térium Bartók Kórusa énekel. — 14.31: Az Ifjúsági Rádió új zenei .felvételeiből. — 14.44: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 15.00: Hírek. — 15.10: Együtt nőttek fel. — 15.45: Lili. Rész­letek Hervé operettjéből. — 16.00; A világgazdaság hírei. — 16.05: Diáktarisznya. — 16.35: Alekszander Kipriis Muszorgsz­kij Borisz Godunov cimű ope­rájából énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Béres Ferenc és Kotlári Olga népdalokat énekel. — 17.45: Ml lenne, ha? — 18.00: Vladi­mír Horowitz két Liszt-rapszó­diát zongorázik. — 18.13; Gon­dolat. A Rádió irodalmi lapja. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: öt perc , sport. — 19.30: Dixi- land Berlinből. — 20.00: Közve­títés az U. Dózsa—FTC labda­rugó-mérkőzés n. félidejéről. — 21.00:' A Drezdai Állami Szim­fonikus Zenekar története.^ — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Meditáció — az anyaságról. — 22.30: Vers és dal. Mallarmé Legyező című verse Debussy megzenésítésé­ben. — 23.04: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. — 0.10: Jessonda. Két részlet Spohr operájából. Petőfi rádió: 12.00: Artur Schnabel Schubert-felvételeiből. — 13.00: Hírek. — 13.03: Masse­net operáiból. — 13.40: Orvosok Hamarosan új egészség- ügyi szakközépiskolát kap Miskolc. A mintegy 38 mil­lió forintos költséggel, a Csabai kapuban (a tüdőkór­ház feletti részen) épülő be­ruházás kivitelezését még ebben a negyedévben meg­kezdi a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. A El akarta rabolni az osztrák császárt... Az utóbbi időben a világ­sajtóban gyakran jelennek meg olyan cikkek, amelyek arról számolnak be, hogy egyes ál­lamokban — különösen Dé!- Amerikában — diplomatákat, államférfiakat rabolnak el bi­zonyos politikai csoportok tú­szoknak. A váltságdíjon felül politikai feltételek teljesítésétől teszik függővé az elfogottak szabadon bocsátását. Az em­berrablásokról szóló, egyre gyakrabban Ismétlődő hírek kapcsán egy 120 évvel ezelőtti, hazai politikai jellegű ember­rablás! kísérletet elevenítünk fel, amely a világosi fegyver- letétel után itt-ott még meg­mutatkozó gerillaharcok egyik epizódja * volt. Ennek a meg­hiúsult kalandos emberrablás! kísérletnek megszervezője, Noszlopy Gáspár életévei fize­tett ra vállalkozására. Noszlopy Gáspár, a sza­badságharc idejében a hon­védelmi bizottmány megbí­zásából Somogy megye kor­mánybiztosi tisztségét töl­tötte be. Három héttel a vi­lágosi fegyverletétel előtt ál­talános népfelkelést rendelt el. Ezért Haynau vésztör­vényszéke, még mielőtt el­fogathatta volna, kötéllel va­ló kivégeztetésre ítélte őt. A világosi tragédia után Nosz­lopy sokáig a Bakonyban bujdosott, de 1850-ben el­fogták, Pestre szállították, s az Üjépületbe zárták. Sike­rült innen kiszöknie, és az Alföldön bujkált. Amikor a fiatal császár — a későbbi I. Ferenc József király — 1852-ben több hetes körutat tett az országban, a Kecske­mét környékén bujdosó Noszlopy Gáspár lovascsapa­tot szervezett azzal a céllal, hogy az Alföldre érkező if­jú császárt köhítján elfogja és az ecsedi láp nádasai kö­zé rejtse mindaddig, amíg az 1848-as magyar alkot­mány visszaállításába bele nem egyezik. Noszlopy Gás­pár tervét azonban megne­szelte az ósztrák csendőrség, mire összefogdosták az Al­földön a számukra gyanús személyeket. Így került Nosz­lopy Gáspár másodszor is az önkényuralom kezére. Nosz­lopy azonban arcát annyira eléktelenítette a bujdosás- ban, hogy nem tudták sze­mélyazonosságát megállapí­tani. Ezért a hadbíróság Ka­posvárról felrendelte Pestre Csorba József megyei főor­vost, hogy az elfogottak kö­zül jelölje meg, melyik a ke­resett Noszlopy Gáspár. Csor­ba főorvos az Újépületben eléje vezetett foglyok között csakugyan felismerte Nosz­lopy t. A halálos ítéletet raj­ta és négy társán 1853. már­cius 3-án, az Újépület ud­varán végrehajtották. Nosz­lopy Gáspár, aki alig har­mincéves volt, mindvégig megőrizte nyugalmát. a mikrofon előtt. — 13.45: Idő­járás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpo­litikai figyelő. — 18.20: Filmda­lok. — 18.30: Közvetítés a Va­sas—Bp. Honvéd labdarúgó- mérkőzés H. félidejéről. —19.25: A Magyar Rádió Karinthy-szin- pada. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Fiatalok hullámhosszán. — 21.58: A Rádió Dalszínhaza. Zenélő piramis. Zenés játék. — 23.00: Hírek. — 23.15: Két vonósné­gyes. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.35: Nagy­üzemi mezőgazdaságunk. A bur- gonyatermesztés komplex gépe­sítése a Nagymiskolci Állami Gazdaságban. — Virágénekek. — 18.00: Borsodi Tükör. (Jubileu­mi megemlékezés Sajószentpé- teren...; Holnaptól vetítik; Képzőművészeti zsűri Miskolcon; Egy fodrásznő nemzetközi sike­re). — 18.15: Népszerű melódiák. — Női gondok, női dolgok. Ház­tartásbeliek. — A únegye sport­életéből. — Előadó: a szerző. Televízió: 17.18 : Műsorismer­tetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: Közvetítés bajnoki labdarúgó- mérkőzésről. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híraúó. — 20.00: Requiem egy bokszolóért. Amerikai fűm (1962). — 21.25: A színész. — 22.20; Tv-hiradó 3. Szlovák televízió: 15.55: Az erdők védelméről. — 16.25: Kö­zépiskolásoknak. — 17.00: Ifjú szemmel. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Autó-motor revű. — 19.00: Híradó. — 20.00: Alena nővér ismeretsége (Cseh­szlovák film). — 21.15; Híradó, Miskolci Nemzeti Színház (f5): Kakuk Marci. Radnóti ifjúsági bérlet. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Botrány a nyaralóban, (mb. szí. szovjet). — Kossuth (Í3, hn 5, 7): Üvegház (18 éven fe­lülieknek! szí. amerikai). — Ságvári (7): Fellini — Róma (16 éven felülieknek! szí. olasz- francia). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Miskolci Galéria (10—18): Féner Tamás fotói. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18): Filmplakátok. — Déryné­hez (10—18): Régi magyar arc­képek. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Behár György fúvószenéjéből. — 8.35: A ma hullámhosszán. — 9.15- Zenekari muzsika. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.29: Mindenki könyvtára. Szabó Lőrinc: rrüosökzene. Petőfi rádió: 8.00: Hí-ek. — 8.05: A Zeneművészt* -*L iskola énekkara énekel. — 8.20: nó­ták. — 9.00: Hírek. — 9.03: Részletek Tamássy Zdenkó— Dalos László Joe bácsi és Fő a vendég című zenés játékából. — 9.30: Óriások a mikroszkóp alatt. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hírek. — 11-50: Akik nem tudnak várni. Nóti Ilona jegyzete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom