Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-16 / 243. szám
A mi portánk Imii; sáros A lát.viSnv a lpp^rnsphh ía!*? A látvány a legerősebb jelzőt is elbírja. De újat már aligha tud bárki is mondani. A felvétel a hajdani laktanya udvarán, a Baross Gábor utcai házak között készült. Eizony, most is elkelne a katonás fegyelem és rend. Kéttucatnyi vállalat, intézmény „lakik” a bokáig érő viz- tócsákkal, szeméttel, sárral teli udvar körül, de a rendcsinálásnak nem akadt gazdája. Külön-külün mindenki egyetért azzal, hogy a Baross Gábor utcai helyzet egyszerűen tarthatatlan. Bosszankodnak és gumicsizmáért kiáltanak azok a vásárlók is, akik bútort nézni zarándokolnak a sártengerben .. . Külön-kttlön mindenki hajlandó lenne áldozni a csatornázásra, útépítésre, de nincs, aki a kalapot tartsa, nincs, aki cselekvéssé fogja az egyéni sirámokat. Szakértő becslések szerint a tervekre legalább kétszázezer, a megvalósításra néhány millió forint kellene. Alig hihető, hogy ennyi ne jönne össze, ha valaki körbejárna a pénzgyűjtő kalappal. Ha ma hozzákezdene, már akkor is késő lenne. Így aztán egyetlen vigasz marad. Reménykedjünk a korai télben s az erős fagyokban. Az áldott hó beborítja majd a szemetet, s a kopogós tél kéretlenül is megépíti az utat. (brackó—kerényi) A trágár beszéd kábítószer Vajon miért használunk annyi trágár szót? Az első és kétségbevonhatatlan ok a nyelv elszegényedésében keresendő. A képekkel, jelszavakkal bombázott ember leszokik a beszédről és az írásról, egyre kevesebb szóval is beéri, nem jeleskedik a szép fordulatok alkalmazásában, eszközök híján egyenesen a lényegre tér. Közrejátszik ebben a társadalmi kapcsolatokat irányító sietség és felületesség is. A motorizáció, a televízió, a telefon korszakában logikus, hogy elutasítjuk azokat a haszontalan és unalmas barokk szó-cirádákat, amelyeket oly szívesen használtak még apáink is. Másfelől a trágár beszéd a hosz- szú időn át uralkodó anakronisztikus prüdéria túlzásaival dottnak és korszerűtlennek tartanak bizonyos értékeket és modelleket. Ebben a túlhaladott környezetben valóságos kis szóbeli benzines palack minden egyes trágár kifejezés. A miniszoknyával, a hosszú hajjal, a farmer nadrággal együtt meg akarja botránkoztatni a józan felfogású embereket, le akarja rántani a leplét a képmutatásról, mindent nevén nevez. Csakhogy a kábítószerhez hasonlóan ingerel és megrészegít, az erő és az energia érzésével tölt el. Ugyanakkor — akárcsak a kábítószerből — egyre nagyobb dózisokra van szükség, holott tulajdonképpen a trágár beszéd nem old meg semmit, mert az alapvető problémák rendezéséhez egészen más forradalFiatal szakmunkások versenye Régi hagyománya van hazánkban az országos járműipari szakmunkásversenynek. Ezt a hagyományt folytatják most október 21. és 25. között az Ikarusban, ahol a járműprogramban érdekelt vállalatok legjobb ifjú lakatos és esztergályos szakmunkásai vetélkednek. A diósgyőri versenyzők — mind a gépgyári, mind a kohászati fiatalok — szeretnének becsülettel helytállni. Erre kötelezi őket többek között az is, hogy az elmúlt évben a Diósgyőri Gépgyár csapata végzett az első helyen. A DH várospolitikai fóruma Az egyetem tornacsarnoka Rövidesen építik fc=s a fedett uszoda? A reggeltől estig előadásokat hallgató, rajzasztal fölé görnyedő egyetemista számára életszükséglet a testmozgás. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen az oktatás és a tudományos munka tárgyi feltételei megvannak. Nem mondhatjuk el ugyanezt a testnevelésről. A negyedszázada fennálló oktatási intézmény hallgatói mindmáig a saját maguk által készített szabadtéri pályákon, más célra épült helyiségekben és a városban bérelt tornatermekben tudnak csak „mozogni ’. Ám az utóbbiak meglehetősen távol esnek az egyetemtől. Az eredeti elképzelés A jelenlegi tervidőszak kezdetén úgy tűnt, hogy az egyetem és a városi tanács közös erőfeszítésével megoldódnak a hallgatók testnevelési gondjai, ugyanakkor Miskolc lakossága is megkapja a régen óhajtott fedett uszodát. A már-már konkrét tervvé kovácsolódott szép elképzelés mégsem válhatott valósággá, mivel a városi tanács kénytelen volt más célokra fordítani a fedett uszoda építésére szánt, nem csekély összeget. Fájdalmas elhatározás volt ez annak idején, amikor a negyedik ötéves tervet — főleg az építőanyagárak emelkedése miatt — módosítani kellett. De ha figyelembe vesz- szük, hogy hasonló okok miatt a tömegközlekedés szempontjából igen fontos északi tehermentesitő út építését is a következő tervidőszakra kellett halasztani, akkor megértjük, hogy a tanács nem dönthetett másként. Feloszthaló küzdőtér Az egyetem számára viszont halaszthatatlan volt a tornacsarnok megépítése. Egyébként az eredeti elképzelések szerint is úgy jött volna létre a közös sport- komplexum, hogy az egyetem építette volna — a felügyeletet gyakorló minisztérium támogatásával — a fedett sportcsarnokot, a város pedig az uszodát. Most jó hírről számolhatunk be. A Középülettervező Vállalatnál elkészült a terv, rövidesen megkezdődhet az építés (a BÁÉV soksok munkája mellett is fenntartja évekkel ezelőtt tett ígéretét) és az egyetem vezetősége azt reméli, hogy legkésőbb két-három év múltán birtokukba vehetik az új tornacsarnokot a hallgatók. A kör alaprajzú épület küzdőtere 42X25 méteres lesz. Ezen belül kézilabda- és más pályákat alakíthatnak ki. Jó ötlet, hogy a küzdőtér hálókkal és műanyag függönyökkel három egyenként 12X25 méteres pályára osztható, ha a szükség úgy hozza. A földszinten kap majd helyet egyebek között az öltöző, zuhanyozó, szertár és ide költözik a testnevelési tanszék is. Az emeleten — a galérián — 560 fős nézőteret alakítanak ki. Később szabadtéri pályák A sportlétesítmény fő funkciója az egyetemi hallgatók testnevelése, csak esetenként ad helyet a verseny- sportoknak. Dr. Örosz István, az egyetem gazdasági főigazgatója arról is tájékoztatott bennünket, hogy a fedett tornacsarnok mellett később szabadtéri pályákat építenek. Hely mindenre van bőven, hiszen a régi tapolcai út és a Hejő-patak közti területen körülbelül nyolc hektár áll az egyetem rendelkezésére. Maga a tornacsarnok, illetve közvetlen környékének rendezése körülbelül 57 millió forintba kerül. Pillanatnyilag 46 millió forintja van az egyetemnek, amit a minisztériumtól kaptak. A fennmaradó 11 millióból hármat saját erőből pótolnak, nyolcat viszont a városi tanácstól remélnek támogatásként. A koncepciók között szerepel És mi lesz a fedett uszodával? A kérdésre dr. Orosz István így válaszolt: — Hely van, a tornacsarnok mellett és a kutatófúrás szerint hévíz is található itt. Az uszoda felépítését azonban az egyetem semmiképpen sem tudja vállalni. Ez tehát csak a városi tanács beruházásában jöhet létre. Ehhez mi ennyit fűzünk hozzá: a tanács 5. ötéves tervre szóló- koncepciói között szerepel egy fedett uszoda létrehozása is. Ma még nem lehet tudni, hogy jut-e rá pénz, hiszen az építési feladatok megszámlálhatatla- , nők. Ha igen, akkor érdemes fontolóra venni ezt a lehetőséget, hiszen ily módon megvalósulhatna az eredeti elképzelés és egy olyan sportkomplexummal gazdagodnánk, • mely nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem az egész város ifjúsága számára nagy nyereség lenne. Figyelembe kell venni azt is,, hogy az egyetem hatezer fő ellátására képes menzája, 1800 férőhelyes kollégiuma a nyári hónapokban lehetővé tenné nagyobb szabású sportrendezvények lebonyolítását is. BÉKÉS DEZSŐ Zempléni csipketíra Ahogy Rózsa Sándor szerelte szembeni lázadásnak is felfogható. Annak a jele, hogy az új nemzedékek túlhalaA kapzsi ember nem ismer lehetetlent, a haszon- szerzés vágya újabb és újabb fortélyokra sarkallja, hogy kijátssza a szabályokat, ren- deleteket. A határállomásokon szolgálatot teljesítő pénzügyőrök a megmondhatói, hogy milyen furfangosak a kapzsi emberek. Az itt következő sorokban ugyan egy kacsa is szerepel, de maga a történet egyáltalában nem kacsa. Kelebia határállomáson, a Jugoszláviába kilépő nemzetközi gyorsvonaton az ügyeletes pénzügyőr ' M. La- josnénak is feltette a szokásos kérdéseket, amelyekre az. egri asszony készségesen válaszolt. — Csak annyi pénzt viszek, amennyit szabad, 400 forintot. A csomagban pedig némi apróság van csupán. A vámvizsgálat azonban nem mentes a kíváncsiságtól, ezért a pénzügyőr megnézte a csomagot, amelyben az apróságok között meghúmi eszközökbe van szükség — olvastuk a Tempo című olasz lapban. zódott egy megtisztított, szép pecsenyekacsa is. — Szép kacsa, adnék érte még 500 forintot is — mondta a pénzügyőr, de az utas sietett a válasszal: — Szó sem lehet róla, nem eladó, viszem az ismerősömnek. Egy kacsa, amelyik még 500 forintért sem eladó! Nos, az már több figyelmet érdemel. Nem beszélve arról, hogy a szóban forgó kacsának gyanúsan nagy volt a melle. Le is szállították a vonatról az egri asszonyt, majd alaposabban szemügyre vették a pecsenyének valót. Nyomban kiderült, hogy azért olyan értékes ez a kacsa, mert bensőjében gondosan becsomagolva pontosan kétezer forintot őriz, amelyet M. Lajosné igy akart kicsempészni az országból. A pénzt természetesen elkobozták, az egri asszony útlevelét bevonták, s megindult ellene az eljárás. A történetnek tehát még nincs vége. De tanulságul ennyi is elég ... (m) A zempléni dombokat-he- gyeket járva, gyönyörű látványt nyújt a kirándulóknak a korallszínű bogyóktól pirosló sok-sok csipkebokor. Érdemes a nagy C-vitamin- tartalmú bogyókat leszedni: finom teát és zamatos, aszúszerű bort készíthetünk belőle. Sárospatakról kiindulva, a nyáron kiépített Botkő—Me- gyer—Király-hegy—Ciróka sétaúton bőven szedhetünk csipkét. Ha egy „erősebb” csipkeszedő túrára vállalkozunk, akkor az olaszliszkai állomásról autóbusszal Tolcs- ván, Erdőhorvátin át Újhutába utazunk, onnan a Kot- liszka réten gyalogoljunk fel az 597 méter magas Nagy- Körös-hegyre. A kilátó környékén egész csipkebokor- ligetet találunk. A csipkebor készítésének receptje: Egy tisztára mosott, 5 literes uborkásüvegbe öntsünk 3 liter vizet. Ehhez másfél kiló cukor és 1 kiló 25 -"deka csipkebogyó szükséges. A bogyók kemények legyenek, a két végüket picit vágjuk le, hogy a víz a belKönnyebb sérüléssel kórházba került Alicia Tomas kisasszony, a világ első bikaÍ viadornője, miután egyik négylábú ellenfele, egy jól irányzott döféssel „kivonta a forgalomból”. A matadorkissejüket jól kiáztassa. Az üvegből vegyünk ki vagy másfél liternyi vizet, s a cukorból főzzünk szirupot, és ha kihűlt, öntsük a bogyókkal együtt az üvegbe. Az üveget tartsuk letakarva, naponta egyszer fakanállal jól keverjük meg a folyadékot. Két hét múlva abbahagyjuk a kavarást, s hat hétig maradjon csak letakarva az üveg. Két hónap telt el így, s most kössük le szorosan hólyagpapírral az üveget. Körülbelül további két hónap múlva a bogyók le- szállnak a víz színéről az üveg aljára. Ekkor kell leszűrni az aranyszínű csipkebort. Utána a cefrét még kétszer felönthetjük, és az ismertetett eljárással újra finom bort nyerhetünk belőle. Háromszor szűrhetünk tehát bort ugyanabból a bogyóból, és azonnal fogyasztható is. De ha van „türelmünk”, és egy-két évig érleljük, még kellemesebb, aro- másabb lesz a bor, a színe is aranysárgáról borostyánszínűre változik. asszony — szemében a harag könnyeivel — „sportszerűtlen” magatartással vádolta az állatot, mivel az — immár sarokba szorítva — megdöfte a viadornőt. Szegeden, a város nevét viselő étteremben tegnap ünnepélyesen megnyitották a 14. őszi vendéglátó napokat. Mintegy száz „vendégcsalogató” műsorszámmal készültek fel. A különféle zenés műsorok közben változatos ételeket szolgálnak fel: egyebek között levéltárban is felkutattak évszázados ételrecepteket. Még a szegedi tanyavilág egykori betyárjainak, Rózsa Sándornak az ízlése szerint is főznek majd. A női torreádor és a bika Űj rendszerű mintanyomót helyeztek üzembe a Richards finomposztó gyárban. A lemaire francia mintanyomó forradalmasítja a mintás kelmék készítését. Az idén ezzel az új módszerrel 250 ezer négyzetméter divatos kelmét készítenek. (Hadas János felvétel•) A nagymellű kacsa titka 4 A kapzsiság újabb fortélyai
