Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-14 / 241. szám
4f Ezek a felvételek ma már muzeális értékűek, noha csak fél éve készültek. Az utolsó ablóz teljesítménye a táblára kerül. (Felső képünk.) Az utolsó műszak után, az új csarnokba költözés előtt. Középen, sisakban, Tóth Miklós, a brigádvezető. (Lent.) Tanulják az újat, felejtik a régit Könnyebb lett a kéz Kértem, hogy mutassák meg a tenyerüket. Az ölbe ejtett öklök kisimultak, s tenyérré szelídülve bizonygatták: könnyebb lett a munka, könnyebb lett a kéz. Hengerészek, öten vannak. Tóth Miklós, Keresztes Tibor, Gulyás Imre, Tóth Dezső, Varga János. Megfontolt, keipény emberek. Első látásra lomhának tűnhetnek, darabosnak, esetlennek. De aki látta őket hákkal,^fogóval a kézben, még ott, Wz. elődöktől maradt favázas csarnokban, a testközelben surrogó vasak között, mázsás súlyokat egyensúlyozva — szóval, aki látta őket, az tudja, hogy a vastag derék nem a poca- kosodús első jele, s a pattanásig feszülő kabát alatt csak csont és izom van. ♦ Az utolsó Bugát feldarabolták Kezdjük a múlttal. Régi fűszer a friss történethez. „A gyár neve ekkor M. k. Vasműhivatal, Diósgyőr volt. A hengermű 1871. március 1- én kezdte meg munkáját. Épületében 9 kavaró és 6 hegesztőkemencét állítottak fel — valamennyit kőszéntüzelésre rendeztek be —, egy durvahengersort 70 lóerős gőzgéppel, egy finomhengerművet 40 lóerejű gőzgéppel és egy sínhengersort 150 lóerejű gőzgéppel, továbbá két darab 40 mázsás és 1 darab 100 mázsás pörölyt, a szükséges ollót a sínek levágására, valamint sínek átfúrására szolgáló gépeket.” Hol vannak már azok a gépek, hol vannak már azok az emberek? Az LKM régi, a múlt század végén épült középhen- gerdéjében 1974. március 28- án 11 óra 13 perckor utoljára szólalt meg a kolomp. Vége volt az utolsó abléz- nak. Az utolsó bugát emlékké darabolták. Tóth Mikló- sék úgy tették le a hengerészek ősi szerszámait, a há- kot és a fogót, hogy többé már nem veszik kézbe. Többé már nem lesz rá szükség. A nagydarab, erős emberek sírtak. Fél éve már ennek. A brigád, létszámban meggyarapodva az új nemesacél-hengerműbe került. Az új hely nemcsak munkahelyváltozást jelentett. — összehasonlíthatatlanul könnyebb most, mint félévvel ezelőtt. Most nem a kéz és a derék fárad. ♦ Aki a kormánypadou ül — Aki a kormánypadon ül, annak észnél kell, lenni. Itt három-négy vagy még több darab fut a hengerek között, ott egyszerre csak egy bugán dolgoztunk. — Egy óránál tovább senki nem marad a kormánypadon. Kimeríti az embert a kapcsolókkal való játék is. — A régi helyen két ab- léz között együtt szívtuk el a cigarettát. Együtt, egymás mellett voltunk. Itt meg, van úgy, hogy napokig alig látjuk egymást. A csarnok majdnem fél kilométer hosz- szú. ott hat-nyolc liter vizet is megittunk egy műszak alatt. Az ing nem tudott megszáradni a hátamon ... Itt, ha éjszakás vagyok, van úgy, hogy ’egy kortyot sem iszom. Minek? — Ha itt hibázik az ember, háromszor-négyszer annyi kárt csinál, mint odaát. ♦ A beufferészviriusí o elhozták. Bár műszakból jönnek, de nem fáradtak. Csak fáradtabbnak látszanak. Vajon mennyi idő kell, amíg a szervezet megszokja, hogy ne a bicepsz mozogjon, hanem a szürke állomány sejtjei? A brigád Ernst Thälmann nevét viseli. A pirosba kötött brigádnaplóban gyakori a német nyelvű bejegyzés. A ^szeptember eddig legjobb hónapjuk volt az új helyen. Kezdik szokni, kezdik szeretry az új technikát. Az első hónapokban, amikor leállt a sor, .bűnbakot kerestek, ha a hibát nem találták. Most már tudják, hova kell nyúlni. Most már ritkábban hibáz a kapcsolókaron a régi szerszámok sebeit felejtő •kéz. Igaz, a túlóra hiánya miatt most néhány százassal soványabb a boríték. De a tervet, a 135 ezer tonnát, megcsinálják. Mert vállalták, mert ennyit már az első évben is tudni kell. Az .ígéretet a másik három hengerész brigád nevében is tették. Mert a többiek is kemény legények ám. A régi szerszámot, a régi műhelyt odahagyták. De a hengerészvirtust elhozták a csupa beton, csupa üveg csarnokba is. BKACKÖ ISTVÁN A város közegészségügye III. Közétkeztetés felnőtteknek és gyermekeknek Könnyű belátni, miért kísérik élénk figyelemmel az élelmi- szeripari vállalatok munkáját, az élelmiszert forgalmazó boltokat és a közétkeztetést lebonyolító konyhákat egészségünk őrei. Ezeken a helyeken a legkisebb mulasztás százak vagy ezrek egészségét veszélyezteti. A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén is többen firtatták, rendszercs-e a KÖJÁL ellenőrzése az említett helyeken, s milyenek a tapasztalatok. Az élelmiszerboltokban a legtöbb problémát az okozza — közölték a végrehajtó bizottság előtt szerepelt jelentés készítői —, hogy a legtöbb helyen szűk a raktár és kénytelenek együtt tárolni a zöldséget, sőt a háztartási cikkeket is a cso- magolatlan élelmiszerekkel, például a kenyérrel. Bár jelentősen növelte hűtőkapacitását az utóbbi időben az élelmiszer-kereskedelem, még mindegyik üzletben nem tudják a romlandó árukat megfelelően hűteni, tárolni. Ezért aztán esetenként olyan cikkek is forgalomba kerülnek, amelyek — ha nem is okoznak megbetegedést —, fogyasztásra alkalmatlanok. Mindenekelőtt az áldatlan körülményeken (szűk raktártér és hűtőkapacitás) kellene változtatni, de az ellenőrzések azt mutatják, hogy esetenként a kereskedők felelőtlensége is közrejátszik az áruk romlá-J sábao, szennyeződésében. Nem egy esetben szabálysértési eljárást kellett kezdeményezniük az idén is az egészségügyi hatóságoknak. A maszek-pavilonok Külön téma az üdülőkörzetek, így például Tapolca kereskedelmi ellátása, az itt működő boltok, pavilonok higiéniája. Mivel az állami kereskedelem nem győzi kielégíteni a turistaszezonban ugrásszerűen növekvő igényeket, a tanács kénytelen a kívántnál is nagyobb teret adni a magánkereskedelemnek. Ez pedig — közegészségügyi szempontból — azért veszélyes, mert a kis pavilonokban nem tudják megteremteni Francia bábművészek Budapesten A Budapesti Művészeti Hetek alkalmából rendezett nemzetközi bábos seregszemle utolsó előadásaként tegnap a budapesti Gyermekszínházban a metzi bábegyüttes lépett színre. A francia művészek Cervantes Don'Quijote című regényének bábváltozatát mutatták be, nagy sikerrel. az élelmiszer árusításhoz szükséges higiéniát. Elhangzott az is, hogy a magánkereskedők árubeszerzési területei is meglehetőseit bizonytalanok, nehezen ellenőrizhetők. — Tapolcán új élelmiszerüzletet létesítenek. Emellett azonban szükség lenne egy olyan pavilonsor felépítésére, mely Lillafüreden már működik a kirándulók, turisták megelégedésére. E pavilonokban az állami kereskedelem kapna teret és ösz- szehasonlíthatatlanul jobb körülmények között árusíthatnák az élelmiszereket, -mint a magánbodegákban. Mindent “összevetve, felmerül a kérdés: vajon az ellátási szempontokra hivatkozva, nem túl engedékeny-e a tanács kereskedelmi osztálya, az árusítási engedélyek kiadásakor? (E kétely kicsendül az egészségügyi hatóságok jelentéséből is!) Elavult sütödék Az árusított élelmiszerek minősége természetesen nemcsak a kereskedelmen múlik. Rámutatott a jelentés arra is, hogy az új tejüzemet napi 150 ezer liter tej feldolgozására tervezték, ezzel szemben jelenleg naponta 240 ezer litert tasakol, illetve dolgoz fel különböző termékekké. A túlfeszített munka pedig néha a minőség rovására megy. A város húsipari termékkel való ellátásába besegít több kisebb termelőszövetkezeti üzem is. Az innen kikerülő készítmények minősége gyakran kifogásolható. A kenyérgyárban kitűnő higiéniás feltételek vannak, ám a sütőipar Hunyadi, ilA Lengyel Népköztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából október 13—20. között rendezik meg Szabolcs-Szatmár megyében a rzeszowi vajdaság hetét. Az egyhetes program keretében az állami és társadalmi szervek, a Lengyel Kultúra és a rzeszowi vajdaság kulturális és művészeti küldöttségéinek közreműködésével a megye különböző helyein sorra kerülő baráti letve Bacsó Béla utcai üzeméről, melyek kiflit, zsemlét, illetve különböző kalá-( csókát készítenek, már nem' mondható el ugyanez. Eoyhan«ú a menü CJ c A felnőttek közétkeztetésével kapcsolatban nem merült fel különösebb kifogás a végrehajtó bizottság ülésén. Gondot jelent viszont, hogy Miskolcon kevés a gyerekeket ellátó konyha. A város területéi) 103 gyer- mekközétkezteté'ü konyha működik, ezek közül hatvanban főznek, negyvenháromban csak tálalnak. A konyhák nagyrésze túlzsúfolt, korszerűtlen, ráadásul lényegesen több adagot kell előállítania mint amennyire — az egészségügyi előírások szerint — képes len/ne. Ilyen körülmények között köny- nyebben bekövetkezhet étel- mérgezés. Azt a megoldást nem lehet választani, hogy csökkentik az adagokat, hiszen így is évről évre több száz gyerek igényét kell visszautasítani. Miskolcon is megérett tehát a helyzet arra, hogy egy gyermekélelmezési vállalatot hozzanak létre. Annál is inkább, mert két éven belül az általános- és középiskolákban még kell duplázni a közétkeztetést a határozat szerint. Addig pedig amíg ez a régen napirenden levő terv meg nem valósul, legalább azt kell elérni, hogy a gyermekeket ellátó konyhákon jobban vegyék figyelembe az életkori sajátosságokat, a fejlődő szervezet szükségleteit. Az étrend ugyanis manapság meglehetősen egyhangú. Túl sok a tészta és a gyomrot megterhelő étel, kevés viszont a főzelék, tejtermék és a gsmmölcs A helyes étrend összeállításához persze jó szakemberek kellenek, képzett szakácsokban, vezetőkben viszont számos konyha hiányt szenved. BÉKÉS DEZSŐ (Folytatjuk) találkozókon, bemutatókon, kiállításokon és egyéb rendezvényeken ismertetik meg a dolgozókkal a szocialista Lengyelország három évtizedes fejlődését. f Az egyhetes eseménysorozat tegnap a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban rendezett magyar—lengyel barátsági naggyűléssel vette kezdetét* Viislaversesy lépőiéin Leo «[vei hét t •/ Szabolcs-Szál marha n Természetbarátok A kelet-magyarországi megyék természetbarát szövetségeinek vezetői Szabolcs- Szatmár megyei tanácskozásuk harmadik, egyben befejező napján, vasárnap a saját, területükön végzett tevékenységről adtak számot, majd kölcsönösen tájékozódtak egymás munkájáról. A háromnapos találkozó a második országos természetjáró fotópályázat eredmény- hirdetésével, díjkiosztásával s a képekből rendezett ki ál- f lítás megnyitásával ért véget. A szerzők között 12 díjat osztottak ki. Az első díjat Ilku János budapesti lakos nyerte négy darabból álló „évszakok” című sorozatával. i Nyuíat, foglyot, fácánt Szeptemberben a szarvasbőgés időszakában Magyarországon szerencsével járt aoo külföldi vadásznak mintegy 1500 szarvast si'^-rült elejtenie. Az ország délnyugati erdeiben olyan bikák kerültek terítékre, amelyek agancsai a világranglista első 10 helyére sorolhatók. Novembertől élővadakat szállít a MAVAD a nyugati ofszágokba. Az idén 140 ezer nyulat, 35 ezer foglyot és 50 ezer fácánt küld kereskedelmi partnereinek, főként Francia- és Olaszországba. A MAVAD az ország különböző részein 22 hűtőkamrát tart fenn. Ezek hálózatát úgy alakították ki, hogy bárhol lövik le a vadat az ország terűié :én, az elejtés helyétől legfeljebb 40 kilométerre megtalálhatók a MAVAD felvásárlói. Vasárnap tartottak meg Miskolc-Tapolcán a harmadik országos vizslaverseny második napi programját. Ezúttal a megyei első helyezést elért vadászebek szerepeltek — zömében a magyar vizslafajták. A verseny második napján a miskolc-tapolcai csónakázótó volt a „színhely”, ahol a kutyáknak a vízből kellett kihozniok a víziszárnyasokat, illetve akadályon át gazdájukhoz vinniük a dúvadat. A magyar és osztrák szakemberekből álló zsűri az elért pontszámok alapján első díjjal Borsod megye képviselőjét, Ráski László „Pajkos” nevű magyar vizsla kutyáját jutalmazta. Második helyen Szabolcs megye képviselője, Kiss József „Csöpi” nevű, a harmadik helyen pedig _a megyaszói vadásztársaságot -"képviselő Boncsér Károly „Csitt” nevű kutyája végzett.
