Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-12 / 240. szám

I Kevesell] beleset A Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű baleseti sta­tisztikai adatait összehason­lítva kitűnik, hogy az elmúlt években a legkedvezőtlenebb helyzetben a diósgyőri vál­lalat volt. Amíg például Du­naújvárosban és Ózdon a bal­esetek miatt kiesett munka­napok száma tavaly a 13 ez­ret sem érte el, Diósgyőrben meghaladta a 29 ézret. Az idén ezek a számok min­den bizonnyal kedvezően vál­toznak — az LKM javára. Ezt látszanak igazolni az első fél év baleseti statisztikai adatai is. Az év'első felében már „csak” 11819 baleset miatt kiesett munkanapot számítottak Diósgyőrött és az ezer főre eső balesetek szá­ma is 25,6 volt. Ezek a ked­vező adatok az október ele­jén kezdődött, s javában tar­tó munkásvédelmi negyedév során minden bizonnyal még tovább javulnak. jfc Lányok a klubban (Herényi László felvétele) Ott lenni, vagy részt venni Hogyan élünk majd 2000-ben? Nos, gondolatban most ki­ki képzelje el 2000-ben a várost, amelyben élünk. Részletei­ben ez a város annyiféle lenne, ahányan játszanánk. Min­denki egy-egy részterület gondját ismeri leginkább. Azt dúsítaná részletekkel. Milyen lesz valójában az a város, amelyben mi, vagy- az utódaink élni fognak? Mennyi szerepe van a ma elvárásai­nak a holnap városában? 2000-ről írtam, de írhattam volna két-három évről is. Aho­gyan a távlati tervezésekbe beleszólnak a lakosság elvárásai, ugyanúgy szólnak, szólhatnak a közeli tervekbe a várost lakók igényei. A különböző várospolitikai fórumok, a tanács­tagi fogadóórák, beszámolók, a lakógyűlések, a helyi sajtó és rádió mind-mind e jövőépítés műhelyei. Attól függően, hogy mennyire szeretjük a várost, a környéket, az utcát, a házat, amelyben élünk — jó vagy rossz műhelyek. Megraboit lomb, vadgosztenye Verőfény és nyugalom fo­gadja Diósgyőrben a Vár ut­cában sétálókat. A Csendet csak egy-egy koppanás sebzi meg. A megrabolt lombú fákról lehulló vadgesztenyék, mint az ősz hatalmas ho­mokórájának pergő szemcséi, jelzik az idő múlását. A közeli iskolából sza­ladnak kifelé a gyerekek. Zacskók, szatyrok, iskolatás­kák telnek meg barna kincs­esei: gesztenyével. Verse­nyezve kapkodják fel a dél­előtt hullott adagot. A ki­ürült burkok, mint parányi, zöld sündisznók gurulnak szerteszét lábunk előtti Galló Zoltán kezében sza­tyorral sütkérezik, a falnak dőlve. Azt mondja, hogy ő jobb helyet kutatott fel. Az Erdészházba, Deli bácsinak viszi a „gesztit”. Zsebéből összehajtogatott cédulát húz elő, bizonyítékul bemutatja a számlát. A többi gyerek se­rényen kapkod a földhöz, A györgytarlói, páterhomo­ki és zemplénagárdi határban 1000 holdon termel a gazda­ság gyümölcsöt: többféle kör­tét, szilvát, főképp azonban almát. Kitűnő az idei alma­termés, körülbelül 1000 va­gonra számítanak. Sok szor­gos kézre van szükség, hogy az almaszürettel alkalmas időben végezhessenek. Ezért , a gazdaság szerződtetett dol­gozóin kívül a sátoraljaúj­helyi és a sárospataki diákok is részt vesznek ebben a kel­lemes őszi „betakarításban.” Naponta körülbelül 15 va- gonnyi alma kerül a hűtőtá- rolóba, illetőleg egyenesen a kamionokba és vasúti kocsik­ba. A Bodrogközi Állami Gaz­daságnak ugyanis csaknem két évtizede kedvező export­kapcsolatai vannak á szocia­lista országokkal és néhány tőkés ország cégeivel, így az A kis mennyiségben ada­golt villamosság minden gyógyszernél hatékonyabban gyógyítja az epilepsziát. Ezt a módszert a New-York-i Medical College-ben próbál­ták ki, mégpedig kiváló egyesek jókora köveket csap- dósnak az ágak közé; pereg­jen csak gyorsabban! A közeli MÉH átvevőtele­pen, az -Árpád utca 23. szám alatt Maxim Józsefné veszi át a „kincsszámba menő” ra­kományokat. — Nyáron a papír, vas meg a rongy, mostantól kezdve pedig a vadgesztenye a sláger. Papírgyűjtésben el­ső helyezettek voltunk. «A szemközti bérházakból na­gyon sok hulladékot horda­nak le a fiatalok. Pár nap­pal ezejőtt már előkészítet­tük a helyet a színbe a nagy gesztenyeszürethez. Az első jelentkező egy hete jött, az­óta a kisiskolások minden­napos vendégek nálunk. A kapun éppen egy kézi kocsit tolnak befelé. Két fe­hérköpenyes fiatal lány, Pá­linkás Judit és Galamb Éva a közeli csemegeüzletből hoz­ták el a papírhulladékot. — Zsebpénznek jól jön nekünk az a pár forint amit kapunk... alma nagy része a Szovjet­unióba és más baráti álla­mokba, kisebb hányada pedig az NSZK-ba, Svájcba, Svéd­országba, Finnországba és Norvégiába kerül. Természetesen a jó keres­kedő módján a gazdaság a megrendelők különleges kí­vánságait is igyekszik telje­síteni. A Német Szövetségi Köztársaságba exportált al­ma minden darabját kézzel tükörfényesre •„kiglancolva”, egyneként selyempapírba cso­magolva kell szállítani. A nyugatnémet kereskedők ugyanis a hosszú évekre visszanyúló kedvező tapasz­talataik alapján annyira megbíznak a gazdaságban, hogy a kamionról egyenesen a boltba és a kirakatba te­szik a zamatos, mosolygós­piros bodrogközi almát. eredménnyel. Lényegében mikro-elektronsokkról van szó, amely könnyűszerrel el­viselhető. A betegnek csu­pán aprócska elemet kell a zsebében hordania. Már szedik is le a mázsá­ról a hullám- meg a mű­anyag fóliába csomagolt ve­gyes papírt. Aztán hirtelen ötlettel ők is ráállnák a mér­legre. Egy füst alatt maguk is megmér etkezneá. Aggo­dalmas arccal nézik az átve­vőnő arcát, várják, hány kilót mond? Aztán indulnak is visszafelé, átadják a „te­repet” a gesztenyezsákos gyerekeknek. Kristóf Lajos, a Mellékter­mék és Hulladékgyűjtő Vál­lalat áruforgalmi osztályának vezetője: — Az idei őszön Miskolc tíz átvevőhelyén körülbelül 30 tonna vadgesztenyére szá­mítunk. Az utóbbi években csak exportra gyűjtünk. Az Áfész külföldre szállítja. Volt olyan év, hogy 60—70 tonnát is begyűjtötték a kisiskolá­sok, ezzel a népgazdaságnak óriási hasznot hajtottak. V. R. Nemcsak a szakmából Kéményseprők vetélkedtek Ünneplőbe öltözött kémény­seprő szakmunkások gyüle­keztek tegnap délelőtt a Bor­sod megyei Kéményseprő V. udvarán. Ezúttal nem a ké­mény, hanem a szakmával kapcsolatos összes tudnivaló volt az „ellenfelük”. A vál­lalat által felszabadulásunk 30. évfordulója, valamint a párt XI. kongresszusa tiszte­letére rendezett szellemi ve­télkedőn a megye különböző részein és a megyeközpont­ban működő kéményseprő körzetek 18 legjobb dolgozó­ja — többnyire szocialista brigádtagok — vett részt. Egy-egy versenyzőnek öt kérdésre kellett válaszolni, köztük történelmi-politikai vonatkozásúakra is. A szigorú zsűri, amelynek elnöke dr. Majoros Barna, a vállalat igazgatója volt, még külön kérdéseket is tett fr£ így va­lóban csak a legjobbak jut­hattak tovább. A vetélkedő első helyezett­je nem csak jutalomban ré­szesült, hanem Borsod me­gyét is képviseli a kémény­seprő szakmunkások szellemi vetélkedőjének országos dön­tőjében — reméljük, sikerrel. „Kiglancolva” kérik az almát Az epilepszia új gyógymódja A Hazafias Népfront megyei bizottsága nemrégen tárgyalt a népfront várospolitikai feladatairól. A bizottság elé terjesz­tett jelentés mellékleteként egy kimutatás is készült a közel­múlt egyik jelentős várospolitikai eseményéről, a lakóbizott­sági választásokról. Néhány adatot érdemes ebből idéznünk. Megyénk hét városában összesen 804 lakóbizottságot válasz­tottak. Ez ugyanennyi fórum, ahol a résztvevők véleményt mondhattak a városok politikájáról, ahol elmondhatták gondjaikat. A választási gyűlések 44 százaléka Miskolcon volt. A választásokon 28 124 lakó jelent meg. A gyűlések Mis­kolcon voltak a legnépesebbek. A miskolciakat érdekli tehát legjobban a várospolitika? Jó volna, ha így lenne, de nincs így. Ott lenni valahol, vagy részt venni valamiben — nem ugyanaz. A miskolci 357 kisgyűlés 15 948 résztvevője közül 877-en szólaltak fel közérdekű kérdésben. E szám a jelen­levők 6 százalékát sem teszi ki. U Sárospatakon a gyűlések résztvevőinek 10, Kazincbarcikán 12, Sátoraljaújhelyen és Mezőkövesden 25 százaléka kért szót. Még jobb ez az arány Leninvárosban és Ózdon, ahol minden harmadik ember közérdekű ügyben szólt. Aligha hihető, hogy míg Miskolcon száz emberből csak hatnak, addig Ózdon száz emberből harmincnak lenne köz­érdekű mondandója. Az utóbbi igaz, tehát itt Miskolcon sokan és sokat nem mondtak el. Tudom, hogy egy jelentés mellékleteként összeállított ki­mutatás nem tökéletes tükör. Torzít, de csak részben torzít. Ügy tűnik, mintha a kisebb városok jobban szeretnék ön­magukat, pedig rossz érzés lenne arra gondolni, hogy mi vagy a maradékaink azért fogjuk, fogják rosszabbul érezni magukat ebben a városban, mert tudtunk ugyan játszani, volt véleményünk, de gyakran nem mondtuk el azt. B. G. Ki mit tud Kazincbarcikáról? A családdal együtt no a ház Az Éhség-, a Karsinszki- és a Dzsizakszí-sztyeppéken létesített öntözőrendszerek nyomán a mezőgazdasági munkálatok számos munkás­kezet igényelnek. Sok fiatal érkezik ide, akik rövidesen házasságot kötnek. Az ifjú párok komfortos családi há­zakban kapnak otthont. A gyermekek megszületése után azonban több szobára is szük­ségük van, ezért az üzbegisz- táni építészeti hatóságok olyan típusterveket hagytak jóvá, amelyek lehetővé te­szik 3—5 szobásra való át­építésüket. Városi tanácstagok fogadóórái 1974. október 12. Korencsik János, Szirma, ta­nácsháza, 17 órától; Titkó István, XI., Szabó E. u. 70., 17 órától. 1974. okt. 14. ' Búzái Pál, 1/6. sz. területi párt- alapszervezet. Tanácsház tér 2., 17 órától; Bódy György, Mély­építő Vállalat. Partizán u. 2., 15 órától; dr. Gyimesi Béla, Marx K. u. 96., II. e. 3., 15 órától; dr. Iglai Tibor, Forgács utcai álta­lános iskola, 18.30 órától; Keré- nyi József, Árpád u. 14. házfel­ügyelő helyisége, 18 órától: Sza- niszló Bálint, ín. Benedek u. 7., 17 órától. 1974. október 15. Sebők Ferenc, Anna u. 62., 18 órától. A KPVDSZ kulturális na­pok megyei rendezvénysoro­zatának keretében vetélkedőt rendez a Borsodi Vendéglá­tóipari Vállalat. A téma: ki mit tud Kazincbarcikáról? Mint ismeretes, szocialista városunk ebben az esztendő­ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az al­kalomból a város tanácsa több, a város történetét le­író kiadványt jelentetett meg, amelyeket most nagy buzgalommal tanulmányoz­nak a vetélkedő részvevői. A rendezvényre október I2-én Kazincbarcikán, a Százas ét­teremben kerül sor. Auíóbörze Miskolcon Az elmúlt heti rossz idő után holnap minden bizony­nyal ismét benépesül a mis­kolci autóbörze. (Az or­szágban még 17 helységben rendeznek autóvásárt.) Az előző hetek tapasztalatai alapján írhatjuk le: a leg­több autóbörzén csökkennek az árak. Az AM legújabb számában például arról szá­mol be, hogy Budapesten há­rom-négyezerrel csökkent a Trabantok ára. Legutóbb például IY-os rendszámú Trabant 603-ast már 43 ezer forintért lehetett venni. A kétütemű kocsik és a Sko­dák iránt továbbra is nagy az érdek»«,dés. vagy •leg­alábbis nagyobb, mint más gyártmányok iránt. Más a helyzet a nagy börzéktől távolabbi helye­ken, mint például Békés­csabán, ahol továbbra is magas áron kínálják hasz­nált autóikat az eladók. Ezért aztán kevés az üzletkötés. (Szegeden viszont perceken belül eladtak egy mindösz­sze egyéves Buick Sportot, noha az ára 180 ezer fo­rint volt!) A hozzánk vi­szonylag közeli Debrecen­ben is tovább nő a kínálat, de az árak még mindig ma­gasak. Nagy érdeklődést keltett múltkori hírünk, hogy jö­vőre Miskolcon is létesít használtautó-telepet a MER­KUR. Többen érdeklődtek, olcsóbbak-e az ilyen autó­telepen az árak, mint az autópiacon. A kérdésre ne­héz konkrét választ adni. A MERKUR az évjárat és a százalékosan kifejezett mű­szaki állapot alapján szab­ja meg egy-egy gyártmány, vagy típus árát. A székes- fehérvári telepen például egy tavalyi kiadású, 60 szá­zalékos műszaki állapotú Polski Fiat 1500-as 65 ezer forintba kerül. Vagy: Bu­dapesten egy ugyancsak 60 százalékos műszaki állapotú, 1972-es kiadású Zsiguliért 60 ezer forintot kér a MER­KUR. Szinte majdnem bizo­nyos, hogy ugyanezeket a kocsikat a szabadpiacokon drágábban árulnák... így minden valószínűség szerint a miskolci használtautó-te­lep is csökkentő hatással lesz a börze áraira. Ezek a használtautó-tele­pek sokkal nagyobb forgal­mat bonyolítanak le, minta szabadpiacok. A Merkúr kocsiátvételi sor­számai a tegnap délutáni jelzés szerint az alábbiak; Trabant Limousine Trabant Combi Trabant Hj'comat Wartburg Limousine Wartburg de Luxe Skoda 100 Skoda 100 L Skoda 100 L (Győr) Skoda 110 L Skoda 110 L (Győr) Skoda Sport Coupe Zsiguli (Debrecen) Zsiguli (Budapest) Zsiguli Combi Polski Fiat 1500-as Zaporozsec Dacia Moszkvics 412 67 346 10 985 2 353 26 019 23 ;09 53 974 3 023 132 4 540 575 6’#) 20 686 56 365 5 360 9 572 21 040 4 136 35 298 Ny» 1 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom