Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-11 / 239. szám
őszbe csavarodott a természet feje ... (Kerényi László' felvétele) Idősödik a iskola A dolgozók gimnáziumába járnak A felnőttoktatás gondjai országos feladatot jelentenek. Korábbi, a dolgozók gimnáziumáról írt cikkünkben arra kerestük a választ, hogy a tanuló felnőttek közül ki miért nem tanult korábban, ki miért tanul. Folytatván a gondolatsort, az iskola által 1972-ben készített felmérés adataiból keresünk választ arra, hogy ki miért választja ezt az iskolát? A felnőtt hallgatók válaszait idézzük. A tanulók majd 30 százaléka azért jelentkezett a dolgozók gimnáziumába, mert ide könnyen vették fel. Munkaköre betöltéséhez csak a hallgatók 10 százalékának van szüksége érettségi bizonyítványra. 15 százalékot tesz ki azoknak a száma, akiknek a munkája olyan, hogy csak ezt a képzési formát teszi lehetővé. A kérdezettek több mint 26 százaléka válaszolta azt, hogy véleménye szerint ez az iskola megfelelő általános műveltséget ad. Ez utóbbinál érdemes meg- állnunk, hiszen ez az adat jól érzékelteti, hogy az általános műveltség megszerzése korunkban egyre általánosabb igénnyé lesz. Tovább kíván tanulni a hallgatók 23 és fél százaléka. (Egyetemen 4,3, főiskolán 15 százalék. A többség a szakmáján belül akarja továbbképezni magát. Az ifjúsági korosztályúak köpött sokan vannak, akik az érettségi után akarnak majd szakmát tanulni.) Számolva azzal, hogy nagyon sok fiatal jár ide, akik majd az ezredforduló után érik el a nyugdíjas kort, ez a tanulási igény reálisnak tűnik. Ebből a szempontból az iskola lényegében a tervezőihez adja meg az általános műveltség alapjait. A felmérés 1972-ben készült. Azt, hogy mi változott azóta, Hallók Gyula, az iskola igazgatója mondotta el. — „Idősödik” az iskola. A fiatalodási folyamat előbb megtorpant, utóbb megállt. Üjra jönnek a 30 év körüliek. A munkásműveltség az érdeklődés homlokterébe került. Ami most fontos és sürgető: néhány üzem és^ vállalat példája figyelmeztet arra, hogy az üzemi szemlélet bizonyos változtatására is szükség van. Jóllehet, ez nem szakmai képzés, mégis közvetlen üzemi érdek lenne, ihogv többen tanuljanak, hogy több munkásuk érettségizzen. Szólni lehetne — de ez talán egy másik írás témája lesz majd — az oktatás feltételeiről, az iskola ellátottságáról. Kevés a hely, már régen önálló épületet érdemelnének. Szólni kell viszont az iskola életének egy izgalmasan szép részéről. Itt, ahol iskolai közösséget kialakítani szinte lehetetlen, formáló és nevelő élményként egyre nő az osztályközösségek rangja, szerepe. Színház-, hangverseny-, tárlatlátogatások, közös programok jelzik ezt. Az iskola így és ezzel is a diákélményt adja, könnyebbé, de ugyanakkor kívánatosabbá téve a tanulást. ■ ■ A jelentésből idézett számokhoz, az így rajzolt képhez még egyetlen élmény kínálkozik. Álltam a szünetben az iskola udvarán. Sok fáradt, nappal dolgozó, este mégis jókedvű, elégedett öreg diák között. Egyikőjük sem merné azt mondani, hogy könnyű ez. Nehéz, de nekik is, egész társadalmunknak is hasznos. Másképpen mint régen, de legalább annyira az. BARTHA GABOR A közlekedési jog és a közlekedő ember Országos tanácskozás Egerben Hogyan lehetne javítani a közlekedési morált és csök- ' kentcni a balesetek számát? — ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresett választ a harmadik országos közlekedési konferencia, amely ma fejeződik be Egerben. A világ útjain mintegy 300 millió gépkocsi közlekedik és körülbelül minden 12. emberre jut már valamilyen jármű. Hazánk gépjármű- parkja meghaladja az egymilliót. A gépjárművek számának ugrászszerű növekedése új követelményeket támaszt a közlekedésrendészettel szemben is. Ezért jelentős A közlekedési jog és a közlekedő ember című háromnapos egri konferencia, amelyen 250 jogász és közlekedési szakember vesz részt. A tanácskozás első napján dr. Viski László, a Magyar Tudományos Akadémia Állami és Jogtudományi Intézetének osztályvezetője tartott előadást a közlekedési büntetőjog időszerű kérdéseiről. Csütörtökön a közúti közlekedési szabályokról és azok nemzetközi vonatkozásairól hangzott el előadás. A Közlekedési Tudományos Egyesület által szervezett konferencián húsz előadás, illetve korreferátum hangzik el, amelyek a büntetőjog továbbfejlesztéséhez, a forgalom szervezéséhez, a közlekedési igazgatás egyszerűsítéséhez, valamint a balesetek megelőzéséhez kívánnak segítséget nyújtani. A tanácskozás többek között azt is vizsgálja, hogy a közlekedő ember nevelésébe hogyan lehetne az eddiginél fokozottabb mértékben bevonni tömegkommunikációs eszközöket. Harmincezer óra Wish óléért A Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjai és KISZ- tagjai ebben az esztendőben 30 ezer óra társadalmi munkát vállaltak Miskolc szépítéséért. Augusztus végéig a kohászati fiatalok és szocialista brigádtagok 16 395 órányi társadalmi munkát elvégeztek. Az azóta eltelt időben és az év hátra levő részében teljesítik vállalásuk fennmaradó részét is. Mozoóbiifék O Befejeződtek a Diósgyőri Gépgyár és a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat tárgyalásai, amelyek értelmében a vendéglátóipariak mozgóbüféket üzemeltetnek majd a gépgyárban. Egyelőre kísérletképpen a B-, a K-. az E- és az SZ-egységben, illetve a melegüzemben állítanak fel büféket. Ezeknél, a délelőtti kétórai nyitvaA város közegészségügye 1. A bükki víznyelőktől r • a tiszai« A hastífusz, paratífusz, dizentéria és több más bélfertőzés ha nem is nagy számban — évről évre okoz megbetegedéseket Miskolcon. A járványos májgyulladás pedig az országos átlagnál gyakrabban fordul elő. Számos tényező játszik közre abban, hogy e betegségeket mindmáig nem tudtuk száműzni, de főleg az ivóvízellátás és a szennyvizek elvezetése terén mutatkozó hiányosságokat emlegetik az orvosok. A mészkő repedésein keresztül Köztudomású, hogy a város ivóvizét még ma is jórészt a karszforrások adják. E források bükki víznyelőit pedig sajnos, nem sikerült megóvni a szennyeződéstől. A csipkéskúti ménes istállóiból csakúgy, mint például a Bükkszentkereszten létesített víkendtelep házaiból — mivel nincs megoldva a szennyvíz elvezetése — fertőző anyagok szivároghatnak a mészkő repedésein keresztül a mélybe. A miskolci vízművállalat klórozással teszi fogyaszthatóvá a karsztforrások vizét. Ám az egyre nagyobb fokú szennyeződés mind több klórt igényel, és ezt a módszert nem tekinthetjük megnyugtató megoldásnak. (Arra ne is gondoljunk, mi lenne, ha hosszabb vagy rövidebb időre üzemképtelenné válnának a klóradagoló berendezések, vagy hanyagság miatt megszakadna a vízfertőtlenítés folyamatossága.) A zsolcai és Hernád-parti víznyerő telepek ezután sem teszik feleslegessé a karsztvizet, miután teljes kapacitással termelnek majd. Ezért sürgető feladat, hogy a bükki karsztjáratokat megtisztítsák a szennyeződéstől, mindenekelőtt a víkendtele- pek és szétszórtan létesített víkendházak közművesítésével a szennyvíz zárt rendszerben történő elvezetésével. Kedves látvány, turistákat vonzó nevezetesség a ménes, ám a bükki szállás csak akkor tartható fenn, ha a Sgilvásváradi Állami Gazdaság végre gondoskodik a trágyalé elvezetéséről. Szigorú büntetést érdemelnek azok a turisták is, akik a víznyelő környékén gátlás nélkül szemetelnek, olajos rongyokat hagynak szerteszét. A városon keresztül folyó Szinva-patakot befedik bizonyos szakaszokon, ám attól, hogy nem látjuk, a víz még piszkos marad. Fertőző anyagokat hurcol keresztül a városon, és visz be az egyébként is szennyezett Sajóba. A Sajó pedig a Tisza vizét rontja, olyan mértékben, hogy torkolata alatt két osztállyal rosszabb lesz a Tisza vizének minősége. Már a Garadna is Szinvának nevezzük a patakot, pedig már régen nem a hasonló forrás vizét hozza. A Garadna-patak táplálja a Hámori-tavat, és a tóból túlcsorduló víz kerül a Szinva- mederbe. A vizsgálatok szerint a tó fölött már szennyezett a Garadna vize. Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy a miskolci úrvezetők előszeretettel járnak kocsit mosni a Garadnára. A Hámori-tó vize — furcsa módon — eléggé tiszta. Még jól működik a természetes vízderítő „berendezés”. A Szinva-mederben folyó víz minősége fokozatosan romlik a Lillafüred és a városközpont közötti szakaszon. A papírgyár, majd a kohászat bocsát jelentős mennyiségű — az egészségre is káros — anyagot a patakba. (Annak ellenére, hogy például, a kohászat sokat tesz a szennyvíz tisztításáért, és erre ösztönzik az üzemeket a jelentős összegű bírságok is.) Nem szeméttelep! De nem lehet kizárólag az ipar nyakába varrni a Szin- va szennyezettségét. A parti lakóházakból többnyire derítés nélkül vezetik be a szennyvizet a mederbe, és okán egyszerűen szemétte- epnek tekintik. Naponta több tízezer köbméter szennyvizet „termel” a város. Ez mindmáig tisztítatlanul ömlik a Sajóba. De már nem sokáig. Az épülő szennyvíztisztító telep mechanikai része már 1976-ban működni kezd, a következő két éven belül pedig megoldják a szennyvíz biológiai tisztítását is. A vizek tisztaságának védelme közegészségügyi és egyben környezetvédelmi feladat is. A környezetvédelem pedig nem ismer országhatárokat. A Sajót nemzetközi összefogással kívánják ismét élő folyóvá tenni. Az ENSZ mellett működő szervek (FAO, WHO) jelentős összeget adnak arra a célra, hogy vízminőségvizsgáló állomások létesüljenek a folyón, és ezt követően elkészüljenek a szükséges víztisztító berendezések. S ha már a nemzetközi összefogást említettük: a közelmúltban a Her- nádon is levonult egy olyan szennyhullám, mely a határon túl működő üzemből származott. Az ilyen esetek ismétlődését kívánják megelőzni az érvényben levő nemzetközi megállapodások. (Következő számunkban arról írunk, hogy mi lesz a sorsa a jövőben a szemétnek, Miskolc lerakóhelyei ugyanis lassan betelnek.) BÉKÉS DEZSŐ REFLEKTOR Ma (Budapesten a Magyar Hidrológiai Társaság székházéban a korszserű műszeres vízanalitikai módszerekről előadássorozat kezdődött. Kötegyán községben (Békés megye) Táncsics Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából kiállítást nyitnak meg. Oroszlányban vendégszerepei az Állami Déryné Színház együttese. * Szegeden társadalmi összefogással készült 100 személyes óvodát avatnak. 3(c Székesfehérvárott befejeződnek a magyar—NDK barátsági hét eseményei. sfc Szom- I bathelyen megkezdődik anőI gyógyászok kétnapos országos konferenciája. a DIGEP-Len tartás időszakában, előrecsomagolt hentesárut, kon- zerveket, sajtot, cigarettát, édességeket, üdítő italokat vásárolhatnak az üzemi dolgozók. A DIGÉP 50 ezer forintért vásárolt egy erdei faházat is, amelyben a mozgóbüfék állóraktárát helyezik el. A büfék előreláthatólag november második felében kezdik meg működésüket. » VeÉglatoipan eptlmukodes Együttműködési szerződést kötött a Miskolci és a Kassai Vendéglátóipari Vállalat. A megegyezés értelmében a két vállalat lehetővé teszi, hogy az utazóközönség a másik ország szállodájában Kassán, illetve Miskolcon foglaltasson helyet. A Miskolcról Kassára utazók a Lidó-szál- lóban foglaltathatnak szobát a Kassai Hutnik szállodába. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat a szobafoglalásért mindössze a telexköltséget számolja fel. ^ Solymáron, az ország egyik legkorszerűbb téglagyárában megkezdte a termelést az első gyártósor. Az olasz gyártmányú gépek emberi kéz érintése nélkül évente 33 millió cserepet készítenek. Néhány hét múlva megkezdődik a téglagyártó gépek próbaüzeme. (Képünkön: az új téglagyár őrlő- berendezései.) (Csikós Gábor felvétele)
