Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-10 / 238. szám
a miskolciaké a szó Nem lyukaszt a lyukasztó Az MKV 203-as számú villamoskocsiján vitám volt az ellenőrrel. Szabályosan lekezeltem a jegyem, de a lyukasztó, jóllehet, szinte rátámaszkodtam, éppen csak nyomot hagyott a jegyen. Az ellenőr kevesellte ezt a „nyomot”, mondván, hogy ha kivasalom a jegyet, akkor használhatom újra. Végül nem büntetett meg, mert többünknek volt hasonlóan „vasalható” jegye. A kellemetlen szóváltás miatt írok. Nyilvánvaló, hogy ez a jegykezelési forma a közlekedési vállalatnak kedvező, azért szerelte fel az automatákat, Gondolom, nem az utas, hanem a vállalat dolga, hogy ezek működjenek is. Egy tele villamoson vagy éppen ^autóbuszon senki sem vándorol szívesen automatáról automatáig. Gondolom, hogy az ellenőrök naponta átvizsgálhatnák a jegykezelő készülékeket. Nem lenne több vita ebből. Soltész Istváné Miskolc Egy bunda átváltozása Több mint egy hónapja beadtam a Patyolat Vállalat 1. sz. fiókjába egy olasz műszőrme gyfermekbundát tisztításra. Csillogó, zsemleszínű bunda — volt. Tisztításkor ugyanis „úgy ellátták a baját”, hogy szinte rá sem lehet ismerni. Valami ragadós vegyszerrel egyenletesen elkenték rajta a piszkot, s most mocskos kutyaszőrre emlékeztet. Mindezt 56 forintért csinálták. Reklamálásomra, hogy csúnyább, mint valaha, azt a választ kaptam: hagyjam ott. de úgysem lesz szebb. Valamit azért tenni kellene, hiszen a mostani állapotában nem tujuk használni! B. Gy.-né Miskolc Sok a kocsma Diósgyőrben Sokat beszélnek manapság arról, hogy harcolunk az alkoholizmus ellen. Sajnos, az ellenkezőjére is van példa. Vajon a volt perecesi őrház és a papírgyár között miért van nyolc „becsali csárda”? Nem sok ez egy kicsit? így aztán van alkalma a dolgozónak, gyárból hazafelé menet be-betérni egyikbe-má- sikba. Sok gyermek és feleség látja ennek kárát. Vannak olyan borkimérések is, ahol még hitelbe is ihatnak. Részeg embert is nagyon sok helyen kiszolgálnak — teszi szóvá O. M.-né levélírónk. Lassú munka Szombaton este harmincéves találkozójukat ünnepük az 1944-ben felszabadult #5- gyári tanoncok. Az ország minden részéből érkeznek a jelentkezések a szervező bizottsághoz, hiszen az egykori vasgyári tanoncok közül sokan kerültek el DiósgjJ^xjLjf Miskolcról. Az ünnepségét előkészítő szervező bizottság nagyszabású programot dolgozott ki, amelynek fénypontja a Hámor étteremben rendezendő díszvacsora. A Dózsa György utca és a Tanácsház tér találkozásánál már hetek óta csinálják azt a pár négyzetméternyi aszfaltozási, amely a két utcát összeköti, és amely végre elkészült. A minap — szabadságon lévén — elnéztem az előbb említett útépítést. Tizenkét ember volt jelen. (Azért írom, hogy jelen, mert tényleg csak jelen volt.) Ebből kettő végzett hasznos munkát: egy, aki a közlekedést, a másik, aki az úthengert irányította, hengerelte a billenős kocsi által lezúdított anyagot. A maradék tíz ember pedig csak nézte, hogy a gép, a technika vívmánya, az ember hűséges segítőtársa hogyan végzi el soksok ember munkáját. Volt, akinél lapát is volt, az legalább tudott mire támaszkodni. A többi a bódé falát támasztotta, vagy az út közepén ácsorgóit. Az adta kezembe a tollat, hogy a múltkoriban hallottam a rádióban egy előadást, amelyben felsoroltak, hogy egyes iparágakban hány százalékos a munkaidő-kihasználás. Állandóan munkaerőhiányra panaszkodunk, ugyanakkor azonban nem itt van a hiba, hanem a rossz munka- szervezésben. Ha ebből a tíz emberből Ötöt kiküldtek volna a Kiliánhoz, a Kiss tábornok utca páros oldalára, hogy a valamilyen kábelek lefektetése miatt hónapok óta nyitva álló árkokba a földet visszalapátolják, a járdát teljes hosszában szabaddá tegyek, már hasznosabb munkát végeztek volna. Nem kellene a mai napig is a járdán levő földkupacokat kerülgetni az arra járóknak, ami különösen esős időben balesetveszélyes. Illetéktelennek tartom magam arra, hogy építésügyben kritizáljak, vagy bíráljak, mivel „nem az én asztalom”, de ehhez csukott szemmel kellene, hogy járjak. P. I. Miskolc ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNÉ TELEFON: 18-221 Tanórák a közlekedési parkban Megkezdődött a gyermekek rendszéres KRESZ-ok- tatása Pécsett, az uránvárosi közlekedési parkban. Tegnaptól kezdve a szabadban tartott tanórákon — játékos módon, de valós körülmények között — sajátíthatják el és gyakorolhatják a kicsinyek a közlekedés alapvető ismereteit. A KISZ védnöksége alatt, társadalmi munkával épült közlekedési park egymillió forintba került. Az oktatást és a gyakorlást kiterjesztik az óvodáskorú gyermekekre is. Délutánonként nyilvános játszótérként működik a közlekedési park: a gyerekek saját vagy bérelt kerékpárokon kedvükre biciklizhetnek az útjain, természetesen olyan módon, hogy közben betartják a közlekedési szabályokat. Kiscsizmából van választék De gyerekcipőből.. (Folytatás az 1. oldalról) A babaruha-osztályon nem 'ismernek hiánycikket. Téli kocsikabát, meleg tipegő, bébi-mackók nagy választékban és mennyiségben állnak a pultokon. A hazai ipar termékei mellett importárukat is kínálnak. Újra lehet kapni meleg hálózsákot, amiben a megfázás veszélye nélkül élvezhetik a szabadban a friss levegőt a legkisebbek. ízlésesek és szépek a kabátok is. Sokan veszik a Kaposvárról érkezett Ritmus ballont, a jól bélelt, divatos felöltő 352 forintba kerül. A hároméves Tímea és az egyesztendős Zoltán édesanyja, Závodszky Dezsőné nem volt megelégedve a cipőkínálattal. Putnokról jött be papucsot vásárolni Zoltánnak, és csak a raktárból került elő a kis lábbeli, nem volt a gondolán. Nem érkezett még meg a bundacipő, csizmából viszont minden méretben megfelelő a kínálat. A Kánkán cipő 70 forintba kerül, az eső- és hóálló műanyag csizmát pedig 53 forintért árulják. Divatos, ízléses a 107 forintos velúr nyersbőr kiscsizma, csak éppen nem praktikus, mert könnyen átázik. Ennek ellenére egyértelműen azt állapíthatjuk meg, hogy kevesebbet bosszankodnak az utóbbi időben a szülők, mert a központi intézkedések nyomán jelentősen javult az ellátás. Ugyanez a véleménye Haj- duffy Imrénének, a Széchenyi utcai Gólya Áruház vezetőjének, aki szerint a mostani kínálatuk öthatszorosa a tavalyinak. A Gólyában egyébként sokkal több olcsó cikkel találkoztunk, mint a Centrumban: 43 forint 20 fillérért kínálnak kocsikabátot sapkával, és 150 forintba kerül náluk az acryl anyagból készült négyrészes mackó. Nem hiánycikk már a bundazsák sem. Örömmel írhatjuk tehát le, hogy a kereskedelem és az ipar ebben az esztendőben kitett magáért és megfelelő az őszi gyermek- és kismamaruha-kínálat. E. A. A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár sok ezer dolgozója minden évben szervezetten kapja meg a téli szenet. Ebben az esztendőTanácsköztársaság vádbiztosa volt Gyémántokleveles doktor Ma is aktív a miskolci eszperantisták doyenje Sáros utca A nagy építkezés — többek között — most az összekötő városrésznél folyik. Az itt szanált házak helyén hatalmas gépek, teherautók dolgoznak. Az Ildna utca elejét és egyik oldalát már lebontották, de az utca végében és a jobb oldalon még lakások vannak. Az utcát megközelíteni — különösen a mostani esőzések idején — szinte lehetetlen anélkül. hogy bokáig érő sárba ne gázolnánk. Tudomásul vesz- szük, hogy a jelenlegi körülmények között még nem járhatunk aszfaltozott úton, de nekünk is közlekedni kell, ami jelenleg szinte lehetetlen. Valamilyen félmegoldással legalább egy keskeny utat kellene téglából kirakni, amelyen megközelíthetjük otthonunkat — tette szóvá J. Zsuzsa olvasónk. Fürödjön a gyalogos! Vigasztalanul esik. Ilyenkor csak az megy az utcára, akinek halaszthatatlanul muszáj. De nem ám azért, hogy mocskos lében megfürdessék! Vasárnap délután történt 15.15 és 15.20 óra között a Papszer utca sarkán. Hat-nyolc ember szállt ki éppen egy buszból. A múzeumba igyekezhettek. S ek- IMr jött az autós szaki a szürke ▼Olgájával. Jött és a járdán tar- -tőzkodó gyalogosok ott maradtak lucsokban, mocsokban megfürdetve. A Volga vezetője ugyanis játékos kedvében volt éppen, és szándékosan belerobbant a legnagyob locs-pocsba, hadd ugorjának, s ha ugorni nem tudnak, fürödjenek a lúd- talpas gyalogosok. Tette ezt, mert tehette, hiszen ő ült a volán mellett, neki engedelmeskedett a lóerő. .. Az utcában semmi forgalom nem volt ekkor, nyugodtan mehetett volna a másik sávon is. A történtek után — mint aki jól végezte dolgát — 70-essel száguldott végig a Szinva-parton, veszélyeztetve ezzel önmaga, családja (gyerek is ült a kocsiban!) és mások épségét is. Miért szólunk erről? Mert az ilyen autósok járatják le az autósok becsületét! Akarnok, antiszociális, fegyelmezetlen ember ne üljön volán mellé!, üzeni a piros Fiat vezetője, aki Üjgyőrig követte a „sporttársat” „Hatvan éven át kifejtett szakmai tevékenységét elismerjük. Ennek bizonyságául állítottuk ki ezt a Gyéníanl- oklevelet.. .” Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a mostani tanév kezdetén az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem rektora a díszes oklevelet a miskolci dr. Győri Nagy Lajosnak, aki az akkor még Pázmány Péter nevét viselő egyetemen 1913. december 23-án doktorált. Mi minden történt vele az azóta eltelt hat évtized alatt! A miskolci vasúti főtiszt fia 27 évesen az első magyar proletárdiktatúra védelmében volt a Tanácsköztársaság vádbiztosa is, majd az ellenforradalmi rezsim negyedszázada alatt mellőzött jogász, kilakoltatott falusi ügyvéd, akinek arra sem nyílott lehetősége, hogy megházasodjék, családot alapítson. Utóbbira — már túl az ötvenen — csak a felszabadulás után keríthetett sort. Nekik köszönhetjük a harangjátékot Hányattatásairól irigylésre méltó derűvel beszél: „Az volt mindig a bajom, hogy szívből, igazán soha senkire nem tudtam haragudni”. Szinte csak mellékesen említi meg, hogy szeretett vámosát, Miskolcot — ahová a vidéki főszolgabírói és csendőri zaklatások, megalázások miatt a húszas évek derekán költözött — öccsével együtt 1941-ben ő ajándékozta meg az avasi harangjátékos toronyórával, amelyet, miután a háborúban megsérült, 1946- ban szintén ők állíttatták helyre. Hét éve, 75 esztendős korában ment nyugdíjba, de nem kárhoztatta magát tétlenségre a fizikailag és szellemileg még most is friss, fiatalos dr. Győri Nagy. Ö a Magyar Eszperantó Szövetség 4. számú területi — miskolci — bizottságának elnör- ke. Még egyetemista korában, 1912-ben kezdte tanulni a nemzetközi mesterséges nyelvet, s annak egyik propagálója, tanítója lett itt, az Avas alján. A Csanyikban nemegyszer eszperantista összejövetel ürügyével tartották megbeszéléseiket a munkás- mozgalom harcosai. A horthysta hatóságok azonban 1934-ben egész országban betiltották a munkás eszperantó szervezeteket, s a fel- szabadulásnak kellett jönnie, hogy a nemzetek közötti megértés és közeledés ügyének szolgálatát elősegítő nyelv magyar hívei ismét bekapcsolódhassanak az eszperantó világmozgalomba. Sárospatakon tanulják — Szövetségünknek két folyóirata is van — tájékoztat. — A mintegy hat év ófa kéthavonként megjelenő Hungara Vivo (Magyar Élet), amely szocialista hazánk életét, fejlődését ismerteti eszperantó nyelven, s a néhány évvel ezelőtt alapított, havonta kiadott Eszperantó Magazin. Ez utóbbi magyarul propagálja a nyelvet. Büszkék lehetünk rá, hogy mind a két lap főszerkesztője szű- kebb pátriánk szülötte, Gergely Mihály József Attila- díjas író. — Miskolcon hányán beszélik az eszperantót? — Pontosan nem tudni, de a szervezett eszperantisták száma százhúsz. Hat klubunk van, egy-egy a Rónai Sándor Művelődési Központban, a Vörösmarty és az Ady Művelődési Házban, a MÁV Igazgatóságon, s kettő a Járműjavítóban. Problémát jelent, hogy kevesen tudják tanítani e nyelvet. Egy-két év múlva azonban csökken ez a gondunk. Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese utánjárásának köszönhetően a sárospataki tanítóképzőben az elmúlt tanévben tizennyolc pedagógusjelölt már tanult, s a mostani tanévben tovább tanul eszperantóul. Az új eszperantista elsősök körülbelül ugyanennyien vannak. — Könnyű megtanulni ezt a nyelvet? — Aki beszél egy idegen nyelven, az napi egyórás intenzív tanulás árán egy hónap múltán már megérti a külföldi eszperantistát, illetve meg tudja magát vele értetni ... Az egyetem rektora dr. Győri Nagy Lajos szakmai — tehát jogászi — tevékenységét minősítette értékesnek. E jelző munkálkodásának egétzéhez odaillik. TARJÁN ISTVÁN ben a két gyár dolgozói több mint 23 ezer torma szenet írattak, amelynek árát havi részletekben törleszthetik. A szén már többnyire a dolgozók kamráiban, pincéiben van. Mint ismeretes, szeptember 1-től emelkedett a szén ára. Mindkét gyár dolgozói örömmel vették tudomásul, hogy az áremelkedés ebben az esztendőben még nem érintette őket. A gyárak ugyanis szerződést kötöttek a TÜZÉP- pel, amelynek értelmében az még a decemberben szállított szenet is szeptember 1. előtti áron továbbítja. Kilenc hónapra megszületik az óriás kotró (Tudósítónktól) Megérkezett Visontára az utolsó gépszállítmány, s ezzel együtt van a külfejtéshez szükséges óriás földkotró valamennyi alkatrésze. A Német Demokratikus Köztársaság üzemeiből folyamatosan érkeztek a küldemé- 'nyek. Az üzemek vállalták, hogy az NDK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére a 4500 tonna súlyú gép és szerkezeti elem utolsó darabjait is elküldik Visontára. A nemzetközi munkaverseny jól vizsgázott, most már a visontai gépszerelő üzem hat szocialista brigádján a sor, hogy az előírás szerinti egy év helyett — miként vállalták — kilenc hónap alatt befejezzék a gépóriás, a járószerkezet, valamint a szállítóberendezés szerelését. A visontai külfejtésnél már eddig is dolgozott és dolgozik is néhány hatalmas gépezet, de ez a mostani felülmúlja valamennyit. Hg a szerelés elkészül és munkába áll az uj kotrógép, óránként mintegy négyezer köbméter földet fejt majd le a szénrétegről, három kilométer távolságra szállítja, majd ott elrendezi azt. I Egykori vasgyári láncok találkoznak Régi áron
