Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-07 / 235. szám

a miskolciaké a szó Jövőre: Lillafüreden is A „Lillafüreden miért nem árusítják a DH-t?” című cik­künkre dr. Szécsi Margit, a Miskolci Postaigazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese viaszolt. *A lapnak Lillafüreden történő árusítására az elmúlt években már tettünk kísér­letet, de azok nem hozták meg a kívánt eredménveke^. A szállítási költségek lénye­gesen magasabbak, mint az eladott lapok értéke. Nehe­zíti a terjesztési helyzetei, hogy a Palotaszálló tatarozá­sa miatt az ott működő áru­sítási lehetőség is megszűnt. Az említett nehézségek miatt jelenleg csak úgy tudom biz­tosítani a lapárusítást, hogy másnap reggel a többi lap­pal együtt juttatom ki. Ter­vezem, hogy a jövő év nya­rán, a nehézségek ellenére megszervezem Lillafüreden a lap árusítását.” Miért van a zebra...? Szinte nem múlik el egy nap sem, hogy vagy a ródióban ne hallanánk, vagy az újságban ne olvasnánk súlyos, esetleg halá­los közlekedési balesetekről. Nem ismerjük a szerencsétlenül járt embereket, de őszintén saj­náljuk őket, hiszen élhettek vol­na még, saját és családjuk örö­mére. Egy meggondolatlan lé­pés, egy pillanatnyi figyelmet­lenség és a következményért sú­lyosan fizetnek. A gépjárműve­zetők csak akkor kaphatnak jo­gosítványt, vehetnek részt a for­galomban, ha ismerik a KRESZ szabályait, előírásait. Megszegő­it büntetik. A gyalogosoknak nincs előírva a KRESZ ismere­te, de a legszükségesebbet, a rá­juk vonatkozókat ismerik. Még­is, a szabályok ellen vétők meg­bírságolása alig-alig fordul elő. Pedig éppen a saját érdekükben jó lenne, ha rendszeresen és in­kább pénzbüntetéssel, mint sé­rüléssel fizetnének a közlekedé­si szabályokat figyelmen kívül hagyó gyalogosok, igazán nem lehet már panasz, arra, hogy nincsen elég kijelölt gyalogát­kelőhely, úgynevezett „zebra”. Az Ady-híd és Zsolcai kapu kö­zötti rövid útszakaszon például öt ilyen van. Mégis össze-vissza járkálnak az úttesten, zavarva, balesetveszélyessé téve a gép­jármű-forgalmad is. Lassan már az sem akadályozza az ilyen szabálysértőket, ha rendőr járőrt látnak, sürgős és határozott in­tézkedésre — mondjuk ki nyíl­Legyen szívtelen ! Kedvenc üzletemet kerestem fel a minap: a Bajcsv-Zsilinszky üti baromfiboltot. „Dorbézolni” akartam, libamájat kerestem. A nemleges válasz után — nagyon kedvesen — az eladó kacsamá­jat ajánlott, ilyet eddig még nem vásároltam, de megvettem, gondoltam: máj — máj! Csak főzéskor lepődtem meg egy ki­csit, mert amikor a sok-sok hagymával sercegő zsírba akar­tam rakni a májat, akkor vet­tem észre, hogy a 25 forintért vásárolt csomagban szív is van. Megszámoltam. kilenc darab volt, s nem is kicsik, a cso­mag felirata ezt nem közölte a vásárlókkal. Nemigen ért a főzésfudománv- hoz az, aki ezt a kettőt párosí­totta, hiszen a máj elkészítése csak perceket igényel, míg az izmos húsú szív kemény marad. Ha viszont megvárom, amíg a szív puha lesz, akkor a máj vá­lik kőkeménnyé, mert azt nem szabad sokáig sütögetni, véle­ményem szerint külön-külön csomagolva kellene árusítani, s így tudná a vásárló, hogy mit vett és miért fizetett — pana­szolja D. J.-né olvasónk. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNt TELEFON: 18-221 tan: helyszíni bírság kiszabásá­ra — van szükség az ilyen gya­logosokkal szemben. Talán a büntetésként kifizetett összeg a jövőben majd meggondolásra Készteti őket. K. E. Miskolc Nem jelentkezett a panaszos Lapunk augusztus 1-i szá­mában megjelent, „Jogtalan­nak tartom a büntetést'’ cí­mű cikkre a Miskolci Közle­kedési Vállalat az alábbi vá­laszt küldte: „Sziklai János 1974. július 11- én vállalatunkhoz küldöttt leve­lében közölte, hogv június 10-en a 4.39 órakor induló vonathoz igyekezve hármukat megpótdí- jazták. mivel nem tudtak me­netjegyet venni a Szemere ut­cai pavilonban. Kérte ut-sunk, hogy a 150 forintot küldjük visz- sza. Panaszát vállalatunknak és a szerkesztőségnek egyaránt megküldte. Mintbogv az ellenér­tékként kapott pótjegy számát velünk nem közölte, s az az új­ságcikkből sem tűnik ki. így augusztus G-án elküldött leve­liinkben kértük, hogy azt bizo- nvítékul szíveskedjen vállala- ton’-ná! bemutatni. Vizsgálatunk során megállamtottuk, hogv pa­vilonnyitás. azaz 5 óra előtt fen­ti na non ellenőreink senkit nem pótdíjaztak meg. Me?,rtg**e^ni kíván 1uk. hogy nevezett kérésün­ket figyelmen kívül hagyta, es a mai napig sem jelentkezett.” Nincs kátyú Évtizedek óta elhanyagolt, kátvús, hepehupás utca volt a Vásártéri. A Sajó-parton levő vállalatok telephelyeire igyekvő sok teherautó, sze­mélykocsi — a nagy forga­lom miatt — csak ezen az. ut­cán keresztül tudta megkö­zelíteni végcélját. Már előre „fáztam” még a gondolattól is. ha az utam erre vezetett. A közelmúltban kellemes megleoetés ért: az eddig járhatatlan utat korszerűsi­tik. örömmel várom a pilla­natot. amikor a kocsikímálő, jó útra térhetek. Köszönet érte az illetékeseknek — ír­ja levelében B. K. gépkocsi- vezető. A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT férfiak és nők részére önköltséges, hivatásos személy- és teiieryépjármíí- vezetíi tanfolyamot szervez. A tanfolyam időtartama: 3 hónap. A tanfolyam ideje alatt 1150,— Ft havi keresetet biztosít a vállalat. Felvételi követelmények: 9 büntetlen előélet • betöltött 20 éves életkor, nőknél 18 éves életkor • legalább 8 általános iskolai végzettség 9 a legutóbbi két év alatt kettőnél több munkahelyváltozás nem lehet Jelentkezés ideje és helye: 1974. október 8-án 9 óra. Miskolc, József Attila u. 70. sl (Bejárat a Szondy utcai személykapunál.) A sűrített járat ellenére #- Olvasóink panaszolták, hogy főként szerdai napon (ilyenkor teljes „üzemmel” műkö­dik az ócskapiac.) nagy a zsúfoltság a 10-es autóbuszon. Érdeklődésünkre a Miskolci Köz­lekedési Vállalat illetékese közölte, hogy ezeken a napokon sűrített járat közlekedik ezen a vonalon Sajnos, tökéletes megoldást nem találnak a zavartalan közlekedés lebo­nyolítására mert a vásárlók, érdeklődők olykor lökésszerűen, nagy tömegben rohamozzák meg a beérkező autóbuszt. Ezen csak akkor lehetne változtatni, ha egyenletes lenne az utasáramlás. (Szabados György felvétele) Ezt mondja a jogszabály MENNYI GYERMEKTARTÁSDÍJAT KELL FIZETNI? Amint arról lapunkban már hírt adtunk, 1974. évi július ho 1. napjától a Minisztertanács 12/1974. számú rendelete alapján állapítják meg a gyermektartás- díjat. A jogszabály szerint a gyer­mektartásdíjat — megegyezés hiányában — a bíróság a tar­tásra köteles személy munkabé­re, járandósága, egyéb jövedel­me és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A munkabérhez hozzá kell számítani a kötele­zettet megillető minden egyéb bérjellegű juttatást, továbbá minden egyéb rendszeres jöve­delmet, mint például: nyereség- részesedés, prémium, jutalom, egvéb jövedelem stb. A jogszabály alapján a gyer­mektartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyer­mekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 2Q százalékát. A kötelezettel szem­ben érvényesíthető összes tartá­si igény viszont nem haladhat­ja meg a munkabér és az egyéb rendszeres jövedelem (juttatás) 50 százalékát. A bíróság a gyermektartásdí.f mértékét az összes körülmények mérlegelése alapján, a gyermek szükségleteinek figyelembevéte­lével állapítja meg, ezért a 20 százaléktól lefelé vagy felfelé is eltérhet. Ez esetben figyelembe veszik a gyermeket gondozó má­sik szülő anyagi körülményeit is. Alacsonyabb összeg megálla­pítására különösen akkor kerül­het sor, ha a tartásdíj 20 száza­lékos mértéke meghaladná a gyermek szükségletét, vagy a A Kilián-északon, a Kiss tábornok utcában veszélyes volt a közlekedés a járdán, mert a felállított lámpaosz­lopok körül nem hozták rendbe az úttestet. A tanács tartásra kötelezett szülő sajáí szükséges tartását veszélyeztetné. A szükségletek mértékét az élet­viszonyok, a szociális helyzet alapján lehet elbírálni. A Minisztertanács rendelete szerint két vagy több gyermek tartásánál, különösen ha nem egy helyen vannak elhelyezve, a tartásdíjat úgy kell megállapíta­ni, hogy egyik gyermek se ke­rüljön a másiknál kedvezőbb helyzetbe. A bíróság a határozat­ban megjelöli a megállapított százalékos mértéket és a forint­alapösszeget, de ettől eltérhet oly módon, hogy a határozott összeget, vagy a határozott ősz- szeget és bizonyos juttatások százalékát állapítja meg. A bíróság a gyermektartásdí­jat általában határozatlan időre állapítja meg, de ha azok a kö­rülmények, amelyekre a bíróság a határozatát alapította, utóbb megváltoznak, akkor a megálla­pított összeg módosítására ke­rülhet sor. Igen lényeges a jog­szabály azon rendelkezése, hogy a tartásdíjat a gyermek törvé­nyes képviselője, illetve indokolt esetben gondozója kezéhez kell kiutalni, és az átvevő köteles a tartásdíjat a gyermek szükség­letére fordítani. A gyámhatóság indokolt esetben ellenőrzi a tar­tásdíj felhasználását. DR. SASS TIBOR III. kerületi hivatalának ér­tesítése szerint az ÉMÁSZ a beállított három darab köz- világítási oszlop által oko­zott járdarongálást helyreál­lította. Pálinkával kínálta kisfiát a részeg apa Az elmúlt napok egyikén, a kora esti órákban történt az alábbi eset. Az Ady-híd- nál felszállt a villamosra egy enyhén imbolygó férfi egy 8—10 éves kisfiúval, aki na­gyon sírt. Hamar kiderült, hogy miért. Az ittas férfi a zsebéből kivett lapos pálin­kásüvegből kínálgatta kisfi­át, aki irtózattal tolta el ma-f gától az üveget. Minden el-, utasítás után — az önérzeté­rben megsértett apa — pofon­nal zárta le az egyoldalú vi­tát. Bátorságomat összeszed­ve, a gyermek védelmére kel­tem. A férfi megindult felém, megmarkolta az esernyő­met ... aztán leült velem szembe és akadozó nyelvvel azt mondta: „Ma jó napom van, nem verem meg magát! De ne szóljon bele, ez csa­ládi pedagógia. (?) Az én fi­am nem lesz iszákos, mint én, mert egy életre megutálr tatom vele!” Lehene erről a fordított pe­dagógiáról vitatkozni, pro és kontra, s az is lehet, hogy a gyerek az italtól mindig fog irtózni, de az ilyen apától is. F. L.-né Miskolc Rendbehozták az utat Szerkesszen velünk! A rádióban, tévében reklámozzák a tejet és a tej­termékeket. Ebből a vásárló arra következtethet, hogy van belőle bőven, és szívesen adnának el a mostani­nál többet is az egyébként kétségkívül tápláló élelmi­szerből. B. Istvánné, Vörösmarty utcai lakos levelében azt kérdezi szerkesztőségünktől, hogy miért kénytele­nek nélkülözni mégis olykor a tejet, ugyanis a boltok­ban nem mindig kapható. Tóth Béláné olvasónk azután érdeklődik, Miért késik a tej? A kérdésre a tejiparnál ke­restük a választ. Elmondták: a naponta begyűjtött tej mennyisége elegendő ahhoz, hogy az ellátás zökkenőmen­tes legyen. Ha zárás előtt fogy el a tej a boltokból, an­nak olyasféle oka lehet, hogy rendeléskor az üzlet vezetői­nek nem sikerült jól felmér­nie előre az igényeket. A tej és a tejtermékek a Tejipari Szállítási Vállalat miskolci kirendeltségeinek ko­csijain jutnak el a boltokba. Az első megrakott járművek éjfélkor indulnak el, a leg­utolsó pedig hajnali három­kor fordul ki a tejüzem ka­puján. A kirendeltségen el­mondták, hogy műszaki hiba miatt csak ritkán késik a reggeli tej. Annál inkább elő­fordul, hogy a korai időpont­ra nem érkeznek meg a ra­kodók és ilyenkor a gépkocsi- vezető vállalja az úgyneve­zett „terítést”, ami érthetően tovább tart, mintha azok vé­geznék, akik ehhez már job­ban értenek. A rakodók közt meglehetősen nagy a fluk­tuáció, a folyamatos, megbíz­ható hajnali kihordást ez meglehetősen akadályozza. Nincs kedvező helyzetben a szállító vállalat kirendelt­sége sem, hiszen jóllehet 150 kocsival rendelkeznek, ezek mind „csillaggarázsban” áll­nak, és télen csak a kora esti előmelegítés után tudnak elindulni a meghatározott időpontokban. N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom