Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-07 / 235. szám
Iskola és közművelődés Milyen egyszerű és természetes volt a felszabadulás után — még a ..szabadművelődés’' korszakában —. hogy az iskolák, tanintézetek (más létesítmény erre a célra nem is nagyon volt) adtak otthont és keretet a különböző politikai vagy művelődési programoknak. Az a kérdés fel sem merült, hogy mennyire legyen nyitott az iskola (gondoltunk például a falujáró diákokra vagy a népi kollégistákra és az iskolákban szervezett különböző közművelődési alkalmakra), hogyan szolgálja az új társadalmi rendet. A' közművelődési határozat óta most ismét sokszor emlegetjük az iskola — a pedagógus — és a közművelődés kapcsolatát; vitatjuk, hogyan lehetne minél termékenyebb. Világos, hogy nem a régi formák felújításáról van sző, hanem arról, hogy a megváltozott körülmények között, magasabb szinten és tudatosabban kell oktatási intézményeinket (s persze a kollégiumokat is) a közművelődés szolgálatába állítani. Az említett határozat lényegéből kell kiindulnunk, amely munkás- és ifjúságcentrikus. Az iskolának — melyre mindenféle közművelődési forma épül — olyan műveltséget kell adnia, mely egyben egy sajátos magatartásformát is teremt; kialakítja a neveltek világképét, társadalomszemléletét. Ha ezt az alapozást nem végzi el az iskola, akkor nagyon nehéz lesz a különböző közművelődési intézményeknek, egyesületeknek tovább építeni az embert. Mert elsősorban erről van szó; a tudatosabb, tartalmasabb életről. A napokban a pedagógus-pártbizottság kibővített ülésén Izgalmas vita bontakozott ki az iskola és a közművelődés kölcsönös viszonyáról. A sok éssszerű gyakorlati javaslat mellett (amilyen például a felnőttebb diákok és a szülők közös művelődési lehetőségeinek kialakítása) meglepett bennünket, hogy tettvágytól sarkallva és jószándékúan ugyan, de mennyire formálisan értelmezik a pedagógusok és a hivatásos népművelők is közművelődési feladataikat. Nem a politikai érzék és felelősség hiányzik, csupán a régi sablonok kísértenek. Azt már mindenki tudja, hogy a közművelődés ügye nemcsak állami és tömegszervezeti feladat. Az azonban még nem eléggé tisztázott, hogy a mindennapi munka folyamatában (nem egy-egy sikeres kampánnyal vagy akcióprogrammal) kell megvalósítani hosszú távú közművelődési feladatainkat. A pártbizottsági ülésen több felszólaló különböző szerződésekről, rendezvényekről, akciókról, reszortokról beszélt. Természetes, hogy nem lehet elvetni bizonyos formákat S nem is szabad, ha ezek a formák jók, alkalmasak megfelelő tartalmak hordozására. De a különböző szerződések, melyeket iskolák kötnek üzemekkel vagy üzemek a színházakkal, a bérletvásárlások, a találkozók nem lehetnek egyedül üdvözítőek. Vannak pedagógusok, akik csak ismeretterjesztő előadások, különböző szakkörök szervezésével, művészeti csoportok vezetésével kívánnak hozzájárulni közművelődési céljaink valóraváltásához. Nem egészen értik, hogy egész társadalmi, szellemi légkörünknek kell olyannak lennie, mely megtermékenyíti az iskolák és az iskolán kívüliek közösségét is. Nem valamiféle mellékmunkáról, túlóráról van szó, hanem olyan folyamatos tevékenységről, mely közben — önmagunkat is igényesebb életre nevelve — százak és százak szemét tesszük látóvá. Fontos, hogy az iskola, mely tárgyi ismereteket, s egyben világnézeti alapokat is ad, akkor is kapcsolódjon neveltjeihez bizonyos szálakkal, mikor azok már elhagyták az intézet padjait. (gyarmati) Vándorműsorok A munkások művelődésének előmozdítására széles körű programot dolgozott ki a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. A kezdeményezésre ez év őszétől színházi körműsorokat, író-, művésztalálkozókat rendeznek a munkásszállásokon. A szolnoki Damjanich János Múzeummal közösen „Munkásábrázolás a képzőművészetben” címmel gazdag képző- művészeti anyagot tartalmazó vándorkiállítást Indítanak útnak. A Bartók Béla Kórus felszabadulási emlékhangversennyel keresi fel a munkásotthonokat. A szocialista brigádok számára hangversenysorozatot szerveznek az Országos Filharmónia, illetve az Operaház művészeinek közreműködésével. A múlt évi sikerek után az idén is működik a megyében a Szakmunkás- tanulók Színháza.-K- A Herman Ottó Múzeum ősrégészeti termében állították ki a régi múzeumlátogatók által jól ismert, a miskolci fűtőház építkezésekor előkerült mammutagyarat. (Broczkó Tamás felvétele) Eszperantó Magazin „Hogyan hasznosíthatná a nemzetközi szakszervezeti mozgalom az eszperantót ?" címmel jelentős interjút közöl az Eszperantó Magazin szeptemberi száma Gáspár Sándortól az MS7AIF PB tagjától, a SEOT í titkárától. A Magazin több érdekes cikket ad közre a mozgalom életéből, a tó-jb: között a Pedagógusok Fórumában „Nyclv- hazafiság-internacionalizmus” címrnei Korunk gépéről szól a ,.M:frt nem ír verset a számítógép ’.. című anyag. Híreket közöl a nemzetközi eszperantó életből, valamint sajtószemle, humor és keresztrejtvény teszi színessé az Eszperantó Magazin szeptemberi számát. /« MOZI-MÉRLEG Évente 180 bemutató Hazánkban —az összlakosságot számítva — mindenki évente hétszer megy moziba. A látogatás gyakoriságában csak a Szovjetunió és néhány más ország előz meg bennünket. Az utóbbi években átlag 170—180 játékfilmet tűztünk műsorra. A korábban nagy sikert aratott, értékes alkotások felújításával együtt ez a szám idén csaknem eléri a 200-at. Az új filmek közül 20—21 hazai, s mintegy 100 a baráti országokból érkezett. A korábbi években bemutatottakkal együtt jelenleg több mint 1300 filmet forgalmazunk. Az elmúlt félévben tovább emelkedett a magyar filmek nézőszáma, így különösen sikeres volt például a „Pókháló”, a „Szikrázó lányok” és a vígjátékok műfajából a „Hét tonna dollár”, amelyet 800 ezren tekintettek meg. A szovjet sikerfilmek közül a „Solaris”-t, a „Ruszlán és Ludmillá”-t, a „Vörös tulipánok völgyé”-t és a „Csendesek a hajnalok”-at említhetjük. Kevés a gyermekműsor Jelentősen növelik a mozin kívüli vetítések számát. Ezeket a vetítéseket üzemekben, munkásszállásokon, termelő- szövetkezetekben tartják, általában eszmeileg-művészileg értékes filmekből. A munkahelyi vetítések különösen azért fontosak, mert sokak számára megkönnyíti a filmek megnézését és lehetőséget teremt az alkotás vitájára, a véleménycserére is. Gondot jelent viszont, hogy kevés a film az óvodáskorúak és a 10 éven aluli tanulók számára. A műsorgondok enyhítésére évente hatnyolc sorozatot állítanak ösz- sze rövidfilmekből. Több helyen szerveztek mesemozikat — és ahol erre igény van, vetítéseket tartanak az óvodákban és iskolákban is. Felszabadulási filmnapok A jövőben erőteljesebben bekapcsolódik a MOKÉP az országos és helyi jellegű politikai ünnepségekbe, eseménysorozatokba. Készülnek hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésére is. Olyan filmeket mutatnak be, melyek történelmi visszapillantást adhatnak az 1945-ös évre, ami különösen fontos és érdekes a 30 éven aluliak számára. Az egyes városok, községek helyi évfordulói alkalmából „Felszabadulási ünnepi filmbemutató” keretében műsorra tűzik az alkalomhoz illő játék- és dokumentumfilmeket. Az 1975. április 4-ét megelőző napokban országos jellegű „Fel- szabadulási filmnapok”-at rendeznek. Modernek és klasszikusok Az elmúlt év nagy irodalmi eseményeként tartják számon A szovjet irodalom könyvtárának megindulását. A 15 kötetre tervezett sorozatból három jelent meg az elmúlt évben, s a sokak által keresett sorozat ebben az évben két további művel gazdagodott. A magyar olvasóközönségnek a modern szovjet irodalomról való tájékozottsága évről évre növekszik. Ismertekké és népszerűekké válnak olyan írók, mint Borisz Vasziljev, Bogomolov, Ajt- matov, Trifonov, Nagibin, Iszkander. Nezsirov. Az újonnan „felfedezett” szovjet írók művei úgy látnak napvilágot, hogy közben folyamatosan jelennek meg a klasszikusok könyvei is. A nagy olvasóigény kielégítésére adták közre az idén például Tolsztoj Anna Kareni- náját vagy Solohov Csendes Donját 170 000 példányban. Itt Alfonzó mesél... Ült a büfében, és a kávéját kavargatta. Én rögtön megismertem. Ö nem. Kettőnk közül ő a híres ember. S milyen népszerű... — Az igaz. A népszerűség nagy dolog. A közelmúltban például Egerben vendégszerepeltem, s az utcán megállít egy asszony, szorongatja a kezem és szusszanás nélkül mondja: Jaj, drága művész úr, úgy örülök, hogy látom! Higgye el, az egész családom rajong magáért. Még a férjem is, pedig az ki nem állhatja a tévét, de ha a művész úr szerepel, ő is leül és megnézi. És hogy szereti a nagymama! Tudja, beteg szegény, a látása is gyenge már, de amikor a művész úr megjelenik a képen, mindjárt jobban érzi magát. Órákig elnézik a gyerekek is. Az „Önök kérték” szerkesztőségének mindig egy tucat levelezőlapot írunk és kérjük, hogy szerepeltessék minél többet. Mert mi nagyon szeretjük a művész urat. Csak azt az egyet tessék már elárulni: hogyan nyeli le azokat a zsiletteket...? — Ez igaz? — Már a kérdés feltevését is sértésnek tekintem. — Visszavonom. — Jó, akkor elmondok egy másik esetet. A rádióba hívtak felvételre. Sietek be az oldalkapun, megállók a portásfülke előtt és kérem a céduláf. A portás gyanakvóan rám néz, aztán így kérdez: — Hová olyan sietősen? — A VI-os stúdióba — mondom. — Hogy hívják? — Alfonzó. — Foglalkozása? — Kárpitos. — Milyen ügyben megy a stúdióba? — Áthúzom a garnitúrát — válaszoltam komolyan, mire megkaptam a belépőt. — Ez igaz? — Éppen olyan igaz, mint az előbbi történet ... (márkusz) Barlanghangrerseny Vasárnap véget ért a Vendégül lát Borsod szeptember 19-én kezdődött rendezvény- sorozata. A vendéglátóipari, kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek kiállításokon, bemutatókon adtak számot munkájukról. A program befejező rendezvénye a vasárnap Aggteleken megtartott könnyűzenei barlanghangverseny volt. GSEE33 HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. — 13.51: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.06: Édes anyanyelvűnk. — 14.11: Kóruspódium. A Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeskara ónekel. — 14.25: A Rádiószínház bemutatója: A harmadik pecsét. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának fúvószenekara játszik.— 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A Berlini Rádió új népzenei felvételeiből. — 16.25: Több munkáslakást! — 16.45: Két operettnyitány. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40: Október: múzeumi hónap. Kovács Júlia műsora. — 18.00: Húszas stúdió: Fénysugár Hellászból. — 19.00: Esti krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A Rádió Kabarészínházának humorfesztiválja. II. forduló, I. rész. — 21.00: Theo Adam énekel. — 21.30: Mikrolánc. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. *— 22.20: Vörös Kálmán népi zenekara játszik. — 22.40: Tudósítás helyett... Két őszi majális. Róbert László írása. — 23.00: A Moszkvai Kamarazenekar játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Bili Evans zongorázik. Petőfi rádió: 12.00: Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 12.30: Arcképvázlat. Erwin Stritt - matterről. — 13.00: Hírek. — ,13.03: A Szamoshát kitüntetettje. — 13.20: Ránki Dezső Bartók-műveket zongorázik. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hírek. 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: A ma hullámhosszán. VI. rész. — 19.00: Réti József énekel. — 19.19: A rock mesterei. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj könyvek. — 20.13: Verbunkosok. — írószobám. Lengyel József vallomása. — 21.55: Három Vivaldi-concerto. — 22.30: A hét zeneműve. — 23.00: Hírek. — 23.15: Operettrészletek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés, hírek. — 17.35: Képek községeinkből. — Népi muzsika. — 18.00: Borsodi Tükör. (A Pamutfonóban láttuk, hallottuk. ..; Kiemelkedő eredmények a munkaversenyben; Egy középiskolai KlSZ-szervezetnél.) — 18.15— 19.00: Szórakoztató zene. —Napjaink kérdései. Amire hiába panaszkodunk. .. Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 16.10: Német nyelvlecke. — 16.40: Sportműsor. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Zenés szórakoztató műsor. — 19.00: Híradó. — 20.15: Lope de Vega: A hős falu. Helyszíni közvetítés a Kassai Állami Színházból. — 21.45: Híradó. — 22.05: Pártoktatás. — 22.35: Sajtószemle. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Déryné Ház (10—18): Régi magyar arcképek. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Filmplakátok. Filmszínházak: (f4, hnG, 8): Botrány a nyaralóban (mb. szí. szovjet). — Kossuth (f3, hn5, 7): Üvegház (18 éven felülieknek! szín. amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Mit csinálnak a cigánygyerekek? (magyar). — Fáklya (f5, f7): A hölgy nem iszik, nern dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg (mb. szí. francia). — Petőfi (f5, f7): Kecske- szarv (18 éven felülieknek! bolgár). — Szikra (5, 7): Teresa doktornő (16 éven felülieknek! szí. lengyel). — Táncsics (5): Solaris I—II. (Másfélszeres helyár! szí. szovjet). — Tapolca-Ady (7): Menyegző (mb. szí. lengyel). — Hámor (4): Csata a havasokban (mb. csehszlovák). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Operakórusok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.39: A hetedik kereszt. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zongoraművek. — 9.00: Hírek. — 9.03: Tánczene négy országból. — 9.53: Utolsó csillagig. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Babaszerviz. — 11.00: Hírek. — H.45: A modern orvos- tudomány és a véradás. Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy a Köztisztasági Vállalat az őszi nagytakarításon belül díjtalanul elszállítja az ingatlanból kikerülő limlomot Limlom-elszállítási igényét október 20-ig levelezőlapon kérje vállalatunktól, pontos cím megjelölésével. Limlom-takarításunk kiterjed az avasi pincesorokra is. Miskolci Köztisztasági Vállalat 3527 Miskolc József Attila u. 65.
