Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-01 / 230. szám

I I Miskolcon járt a főtitkár Asztalitenisz-parádé hét felvonásban II-én: Tízek Bajnoksága 17-én: magyar—szovjet H-találkozó y\c Az eső tréfája... A lövés előtti berántás erejét jól tük­rözik az arc feszes vonásai, ám a kapusnak ezúttal nem akadt munkája. A vizes, csúszós labda kiesett a játékos ke­zéből, mintegy bizonyítva, hogy a „markolós” fogásnak leg­alább annyi a hátránya, mint az előnye! (Szabó István felvétele) ■ ■ Sza kmaközi versenyek Atlétika, kispályás futball, sakk Tegnap Miskolcon járt az országos asztalitenisz szövet­ség főtitkára, Horváth Tiva­dar. Üticélja a sportcsarnok volt, ahol rövidesen két igen jelentős asztalitenisz ese­ményre kerül sor. Tárgyalt a miskolci rendezőkkel, el­hozta a Tízek Bajnokságá­nak sorsolását (a részvevők névsorát korábban már is­mertettük), megbeszélte a két rendezvény lebonyolítá­sának körülményeit. Sokszor esik szó arról, hogy az országos szövetsé­gek nem használják ki a városunk kínálta lehetősé­geket, ezt azonban az aszta­liteniszezőkről nem lehet el­mondani, hiszen amióta a csarnok létezik, számos ran­gos mérkőzést rendeztek ná­lunk. (Elmondható ez azon­ban például a vívókról, il­letve a vívószövetség veze­tőiről, akik többszöri tárgya­EGRI SPARTACUS—MEMTE 7:1 (2510:2377) Az ország egyik legszebb né­gyes automata pályáján leját­szott mérkőzésen alárendelt sze­repet játszott a Munkás. Szinte semmi sem sikerült a miskolci fiúknak, a súlyos vereségre nincs magyarázat. Nem tudtak megbirkózni a nagyon érzékeny, műanyag borítású pályával, s a tavaly NB I-ben szerepelt bazai- ak könnyűszerrel győztek. lás után sem nyilatkoztak itt úgy,, hogy nálunk nem lehet világbajnokságot ren­dezni, mégis mindenütt a budapesti vb-ről beszélnek már. Arról sincs tudomá­sunk, hogy legalább válasz­ra méltatták volna a város tanácsa elnökének a világ- bajnokság megrendezési jo­gát kérő levelét!) Most ismét nagy esemé­nyek következnek tehát. A már ismert időpontokban — 11—13-án — a Tízek Baj­noksága, majd ezt követően — október 17-én — a Ma­gyarország—Szovjetunió Eu­rópa Liga mérkőzés kerül megrendezésre a miskolci sportcsarnokban. Egyik ese­mény sem kíván különösebb kommentálást, csak annyit tehetünk hozzá; máskor is szívesen látjuk körünkben ennek a szimpatikus szövet­ségnek a főtitkárát! (horváth) Az egyéni eredmények közül mindössze a pontot szerző Zam- bóé elfogadható. A soron követ­kező, Vasas Ikarus elleni mér­kőzésig még sokat kell javulnia az egyéni teljesítményeknek ah­hoz, hagy a csapat pontszerzés reményében utazhasson a fővá­rosba. Egyénileg: Zambó 416, Németh I. 403, Kubacsek 399, Mátyás 397, Pinczés 385, Németh Z. 377. N. Z. Mintegy félezer versenyző, na­pos, de hűvös idő várta szom­baton reggel a DVTK-stadion- ban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezett szakma­közi versenyeket. A négy sport­ág küzdelmei élményszámba menő lelkes, sokszor a tömeg­sportot meghazudtoló küzdelme­ket hoztak. Atlétikában például az ózdi végh két kiemelkedő eredményt is „szállított”: ma­gasba 190, távolba 602 centimé­tert ugrott. Két győzelmével ő lett az atlétika legeredménye­sebb férfiversenyzője, míg a nőknél ugyanez az LKM-es Ho- lyevácznak sikerült. A labdajátékokban is nagy harcot vívtak a csapatok az el­sőségért. Itt érdekesség, hogy a kispályás labdarúgás végered­ményét megóvták — ennek elle­nére a versenybíróság kihirdet­te az eredményt. Természetesen az óvás jogossága esetén ezt megváltoztatják. A szakmaközi sportnap győz­teseinek névsora. Atlétika: Nők. 100 m: Holyevácz (LKM). Ma­gasugrás: Holyevácz. 200 m: Somodi (KPVDSZ). Távolugras: Szűcs (DIGÉP). Súlylökés: Eu- kácsné (Posta). 4x100 m: KP­Női röplabda : MÉH. Férfi röp­labda: Borsodi Szénbányák. Női kézilabda: KPVDSZ. Férfi kézilabda: Borsodi Szénbányák. Kispályás labdarúgás: KPVDSZ (óvás alatt!). ★ Péntektől városunkban bonyo­lították le az Építőipari Szállí­tási Vállalat (ÉPFU) üzemegy­ség! bajnokságának döntőit. A négy csapat — Győr, Budapest, Pécs és Miskolc — élvezetes, küzdelmes mérkőzéseket vívott — négy sportágban. Végül a legegységesebbnek bizonyuló győri üzemegység nyerte meg a pontversenyt. Eredmények. Atlétika. Nők: 60 m: 1. Gránátné. Magasugrás:, 1. Szabó. Férfiak: 100 m és tá­voltjgrás: 1. Szabó. Magasugrás: 1. Bereczki (valamennyien Győr versenyzői). 4x200 m: 1. Győr. Sakk: 1. Budapest. Asztalite­nisz, nők: 1. Miskolc. Férfiak: 1. Budapest. Kispályás labdarü­Egy tál lencse Teke: kudarc Egerben Az osztrák—magyar ugyan nem ígért sokat, mégis érthető, hogy a máskor rendszerint „telt ház” előtt játszó Meteor-legénységre szombat délután alig félszázan voltak kíváncsiak. Mert ugyebár a foci — ha még oly’ gyenge is! — csak más, mint a kézilabda. S csodák-csodája, a kevés néző ellenére harsogóbb volt a biz­tatás, mint egyéb alkalmakkor. Pedig a jelenlevőknek csak negyed­része, pontosabban nyolc jó torkú hajdú legény produkálta a „har­ci zajt” a kezdő sípszótól a befejező hármas füttyig. Ütemesen kiál­tozták: „Dé-em-té-e!” A miskolci negyven pedig döbbenten hall­gatott. S nem ok nélkül. Rossz volt nézni a magyar kézilabdázók második vonalának kö­zépmezőnyét vezető Meteor vergődését, elképzelés nélküli, taktikai fegyelemre fittyet hányó játékát. A debreceniek pedig sem játék­erőben, «sem tudásban nem jobbak — ezúttal mégis klassziskülönb­ség volt a javukra! Gyorsabbak, erőteljesebbek, megfontoltabbak, taktikailag fegyelmezettebbek és érettebbek voltak a piros-fehé­reknél. A miskolciak gyatra játékának magyarázatát edzőjük keserű ki- fakadása adta: „Még két-három spartakiád, és — készen vagyunk.” A Meteor NB I. B-s kézilabda-csapatának több tagja ugyanis a mérkőzés napján a szakmaközi spartakiádon futballmeccseken (!) játszott, vagy más sportág versenyein indult, mint — vcndéglátóipari dolgozó ... Az erő, gyorsaság, állóképesség, koncentrálókészség pe­dig véges! Dicsérendő a szakma szeretete, de nem így! A szakmaközi baj­nokság egyébként is a tömegsport céljait szolgálja, s azon azok ve­gyenek és vesznek is — részt, akik aktívan már nem sportol­nak. Különben is: egy sportág második vonalában történő szerep­lés már olyan felelősséget és fegyelmet követel, melyet talmi dicső­ségért senkinek sem lehet sutba dobnia! Akik pedig „örökségüket egy tál lencsére elcserélik”, azokat merje felelősségre vonni a szak­vezetés. Ezt követeli a sportmorál, s a szakosztály érdeke is! M. Gy. VDSZ. Férfiak: 100 m: Tóth (ME- DOSZ). Magas: Végh (OKU). Távol: Végh. Súlylökés: Emri (KPVDSZ). 4x100 m: OKU. gás: 1. Miskolc. A pontverseny végeredménye: 1. Győr 61 pont, 2. Budapest 45 pont, 3. Pécs 30 pont, 4. Miskolc 28 pont. Fordulatos röplabda-találkozók Borsodi Volán—Bp. Tipográfia 3:0 (7, 11, 10) Az NB II-es női mérkőzésen könnyű, de a kiesés ellen küzdő ellenfelet kapott a vendéglátó Volán-csapat. A mostanában jó formában, sikeresen szereplő együttest ez kissé elbizakodottá tette, s ezért fordulhatott elő, hogy a második szettben Ilii­ről, a harmadikban pedig Őrlő­ről kellett megfordítaniuk az eredményt. Szép dolog, hogy tudtak fordítani, de maguknak köszönhetik... Jók: Kiss, Ker­tész, Szűcs és Kassainé. Nyíregyházi Spartacus—MEAFC 3:2 (—5, 13, —12, 7, 7) A Nyíregyházán lejátszott NB II-es férfimérkőzés nagyon ér­dekes, színvonalas volt, a meg­lepően lelkes közönség különö­sen eleinte megtapsolta a mis- kqjci egyetemisták szellemes já­tékát. A második szettől kezd­ve azonban miskolci pályán nem hallható, fergeteges biztatásba kezdett, s ez szárnyakat adott a hazai csapatnak. Az utolsó két szettben a fáradtság- is közbe­szólt, s végeredményben a ha­zai csapat nagy küzdelemben nyert. Jók: Hídvégi, Barta és Siklósi. Asxtaliteniax MÉMTE-siker a Tízek Bajnokságán Az október 11—13. között Mis­kolcon megrendezésre kerülő országos „Tizek bajnoksága” felnőtt mezőnyében — mint már korábban megírtuk — nem lesz borsodi versenyző, a serdülők­nél viszont hárman is asztalhoz áT!nak. A MOATSZ meghívása értelmében Kriston és Gulyás a MÉMTE-bői, Csaba pedig a DVTK-ból nyert jogot az in­dulásra. Hétközben a MÉMTE torna- csarnokában a városi szövetség megrendezte Miskolc ifjúsági „Tizek bajnokságát” is. A fiúk viadalán a végeredmény így alakult: l. Losonczi, 2. Kriston, 3. Fejes (mind MÉMTE), 4. Berta (M. Spartacus), 5. Gulyás (MÉMTE), 6. Gárdus, 7. Melegh (mindkettő M. Spartacus), 8. Csaba (DVTK), 9. Rogl, - 10. Hozdik (mindkettő M. Sparta­cus). A leányok versenyének végeredménye: 1. Jerszi, 2. Dit- rói I., 3. Répássy, 4. Ditrói II. (mind MÉMTE), 5. Toldy, fi. Czirják (mindkettő B. Volán), 7. A KOHÁSZATI GYÁRÉPÍTÖ VALLALAT Építőipari Gyáregysége technikusi végzettségű építésvezetőket keres azonnali belépéssel, dunaújvárosi munkaterületre. Szállásról gondoskodunk! Jelentkezés személyesen vagy írásban: BUDAPEST XIII., RÉVÉSZ UTCA 9., Borbás Zoltán gyáregységvezetőnél. Tóth, 8. Németh, 9. Kriston (mind MÉMTE), 10. Ulasi (B. Volán). Vasárnap NB-s csapataink is bajnoki fordulót játszottak. A MÉMTE NB I-es női gárdája — mint ahogy várható volt — ez­úttal is nagyarányú vereséggel zárta a BEAC elleni találkozót. A fővárosiak 23:2 arányban nyertek, a miskolciak két győ­zelmét Ditrói I. és Jerszi aratta. Az NB II. férfi mezőnyében a MÉMTE együttese megszerezte a harmadik helyet az utolsó csapatbajnoki mérkőzés meg­nyerésével. A veterán Beleznay mellett a fiatalok eredményes játékának köszönhető a siker. MÉMTE—VM Egyetértés 17:8. Győztek: Beleznay (5), Fejes, Kriston, Losonczi, Szabó (3—3). A B. Volán női együttese is igen fontos mérkőzést játszott a fővárosban. E találkozó sike­rétől fügött ugyanis a közleke­désiek NB Ií-ben maradása. Nos, a győzelem jövőre is biz­tosította a Volán lányai számá­ra a második vonalban való já­ték lehetőségét. B. Volán—Bp. Taurus 10:6. Győztek: Kurimai- né (4), Weiszne (3), Ferencziné (2), Gábor (1). A MÉMTE minősítő versenyén igen szép számban képviseltet­ték magukat a miskolci szak­osztályok. Az ifjúsági és felnőtt számokból álló viadalon — a várakozásnak megfelelően —- csupa MÉMTE-siker született, de szépen szerepeltek a M. Spar­tacus, a DVTK és a MEAFC versenyzői is. A győztesek: ifjúsági fiú egyes­ben Losonczi. ifjúsági fiú pá­rosban: Losonczi—Fejes. Felnőtt férfi III. osztályban: Szabó. Felnőtt férfipárosban: Kriston —Gulyás. Valamennyien a MEM­TE asztaliteniszezői« Gulliveri utazás az NSZK-ban Mindenki beutazta ifjúkorában Gulliverrel a törpék és az óriások országát. Csodálkozhatott Swift prófétikus előérze- tén, ahogy megsejtette — két évszázaddal felfedezése előtt — a relativitást: milyen, ha innen vagy onnan nézzük a vilá­got. Két érdekes hír az NSZK-ból szinte újra ilyen utazásra csábítja az embert. Egy mindössze egy méter és húsz centiméter magas köny­velő meg akarja alakítani a törpék érdekvédelmi szerveze­tét az NSZK-ban. Indoka egyszerűen gazdasági: a mintegy ötvenezernyi törpe számára nagyon drága az élet a bonni államban. Nem kapnak készruhát kicsi, de „deli” termetük­re, cipőt is méretre kell csináltatniuk — természetesen sok­kal drágábban, mintha konfekcióárut vennének. Ugyanekkor van az NSZK-ban olyan úr is, aki nem keve­sebb, mint két méter és harmincnyolc centiméter magas, de szeretne fél méterrel — magasabb lenni. Pedig neki aztán igazán drága mulatság az öltözködés! Igen ám, de ő a reklámok „hőse” és ebből már luxusvil­lája, Mercedes-kocsija is van; ezen viszi kirándulni mind­össze egy méter és hetven centiméter magas feleségét. Így aztán nem meglepő, hogy neki nem okoz gondot a drágább öltözködés. Sőt! — Ha fél méterrel „megtoldhatná magát” — még többet keresne, még több reklámmal. Így fest a gulliveri relativitás az NSZK törpe- és óriás­világában ... (máié) Az angol feleség nem nagyon ért a pénzügyekhez A Gallup Intézet legutóbb készített felmérése szerint az angol feleségek több mint fele egyáltalában nincs tisz­tában azzal, hogyan alakul majd a család pénzügyi hely­zete, ha a férj nyugdíjba vo­nul. Azzal már sokkal in­kább tisztában vannak, mi történik a férj halála ese­tén. Míg a 16—59 éves fele­ségeknek csupán 45 százalé­ka érdeklődött, mennyi lesz férjük nyigdíja, az ugyaneb­be a korosztályba tartozó hitvesek 56 százaléka igye­kezett megtudni, milyen pénzügyi helyzetre számít­hatnak, ha netán megözve­gyülnének. A Gallup Intézet felmé­réséből az is kiderül, hogy a férjes asszonyok nagy általá­nosságban egyáltalán nem tudják, milyen a család va­gyoni helyzete. A megkérde­zettek 49 százaléka tudta csak pontosan megmondani, mennyit keres a férje. A dolgozó nők 77 százalé­ka tisztában van azzal, hogy bizonyos kor után nyugdíj illeti meg, de a megkérde­zetteknek csupán 6,5 százalé­ka tudta pontosan megmon­dani, miben is állnak a nyugdíjas nő jogai. Legendák elrejtett kincsekről * rnt-étár>‘ XV1I1. századi kincstérkép Kuba partjai mellett elrejtett, vagy elsüllyesztett kincsekről valóságos legendák születtek. Az északi parton fekvő Ma- tanzas különösen kedvelt „kincs­tár” volt. 1582-ben La Nazarena portugál kalóz a spanyol parti őrség elől menekülve, egy bar­langban rejtette el zsákmányát. A híres Ezüstflotta elsüllyedé­se (1628) után számos kísérlet történt a mesés kincsek felku­tatására. A legenda szerint egy- egy részét sikerült is felszínre hozni, mások viszont azt tart­ják, hogy a kincset még mindig a tengerfenék rejti. 1633-ban ha­talmas viharba került Don Mar­tin de Vallecillo Sevillába tartó hajóraja. Néhány hajó elsüllyedt és a lemerült hihetetlen értékű nemes fémek és ékszerek el­enyésző részét sikerült csak megmenteni. Cárdenas közelében különböző építkezési munkálatok során va­lóságos arany- és ezüsttemetőt tártak fel. Becslések szerint ezek összértéke mintegy 80 000—100 000 arany peso. Varaderóval kap­csolatban is számos legenda született. Akadnak öregek, akik eskü alatt vallják, hogy a jelen­legi szállodák alapozása során számos, arannyal és ezüsttel te­li ládára bukkantak. A legenda szerint Havanna es környéke szintén valóságos kin­csesbánya, a kalózok kincsei­nek „temetője”. Mondják, hogy Jaimanitas-szal szemben 1712-ben elsüllyedt Don Diego Alarcón gályája, amelyen 3 millió arany escudót szállítottak. Ezt a ha­talmas mennyiségű pénzt a mai napig nem sikerült felszínre hozni. 1951-ben Santa Fe köze­lében aranypénzzel teli nagy agyagkorsót ástak ki a földből. A székesegyház közelében pe­dig 1899-ben került elő egy 90 000 peso értékű aranyat tartal­mazó korsó. A Mariel-öbölnek is megvan a maga „kincses” legendája. 1565-ben menekülő francia kaló­zok az öbölben rejtették el zsákmányukat. Arról már nem szól a fáma, vajon visszatértek-e a kincsekért? A néphit szerint a kalózok zsákmánya még ma is az öbölben várja, hogy va­laki rátaláljon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom