Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-31 / 256. szám

a miskolciaké a szó Mikor hozzák végre rendbe? M- Már többször szóvá tettük lapunkban a Búza téri autóbusz-pályaudvar környékének állapotát. Legalább pár kocsi salakkal fel lehetne tölteni a gödröket, hogy ne kelljen bokáig érő vízben közlekedni ezen az igen forgalmas helyen. (Ágotha Tibor felvétele) Köszönet Intézkedést A megyei tanács-vb előtt: A házgyári rekonstrukció és az új termékcsaiád Az alsózsolcai házgyár re- kontsrukciójáról, az új ter­mékcsalád kialakításáról és az építőipari kapacitás hely­zetéről tárgyalt — többek között — a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen szó volt arról a nagyarányú előkészítő-, ter­vezőmunkáról, amelyet á BÁÉV szakemberei végeztek, közösen az ÉSZAKTERV- vel, hogy az eddigieknél ked­vezőbb elrendezésű lakások készüljenek a termelékeny házgyári technológiával. Az előnyösebb külsejű lakóépü­letek színesebbé, gazdagabbá tehetik a városképet, hiszen az eddiginél szerencsésebb épületváltozatok hozhatók létre. Az új termékcsalád meg­tervezésével egyidőben meg­újhodott a házgyár technoló­giája is; korszerűbb üzem- szervezési módszerek vezet­hetők be. A BÁÉV szeptember vé­géig összesen 4639, új ter­mékből készülő lakás terv- dokumentumentációját kap­ta meg. Ezek közül 4014 la­kás építéséhez az engedélyt is eljuttatták a BÁÉV-hoz. Az új paneleket augusztus 9. óta folyamatosan gyártják. A kettes, hármas és négyes gyártósor október elsejétől három műszakban termel. Az építési kapacitásról szólva elhangzott, hogy a ne­gyedik ötéves tervidőszakban összesen 5200 paneles lakást kell átadni. Ebből 1379 ott­hon elkészítése esik az 1974- es év negyedik negyedére, 3891 -a jövő évre. Az építőipari vállalat * negyedik negyedévre ter­vezett lakásokat a régi és az új elemek felhasználá­sával időben át tudja adni. A befejező munkálatok ha­tékonyságának növelésére a vállalatnál különböző belső intézkedéseket tettek. Felvetődött, hogy anyagel­látási hiányosságok hátrál­tatják az átadás előtti mun­kákat, mert országosan hi­ánycikk a konnektor, időről időre nem kapható rúd- és idomacél, tetőszigetelő, ra­gasztó, kábel, horganyzott cső, lemez, stb ... Jövőre a befejezési mun­kákból 157 lakásnál részt vállal az ÉÁÉV, az LKM, a DIGÉP, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Miskolci Mélyépítő Válla­lat és a TIGÁZ is. N. J. Uj malmot kap Borsod megye A „Kiváló építésvezetőség99 címért a vendégszeretetért Bár Miskolctól mintegy 800 kilométerre van a lakó- és munkahelyem (a poznani Glos Wielkopolski című na­pilap munkatársa vagyok), úgy érzem, egy kicsit mis­kolcivá is váltam, annyira otthonosan éreztem magam a városukban.1 éítaltött , két" nap alatt. A vendégszeretet, figyelmesség, amelyben min­denütt részesítettek, ahol csak megfordultam, avatta számomra otthonossá Mis­kolcot. Lépten-nyomon élvezhet­tem a hagyományos magyar­lengyel barátság megnyilvá­nulását, aminek az sem sza­bott gátat, hogy nem tudok magyarul. Különös örömet jelentett számomra, hogy ép­Járda Arra szeretnénk kérni az illetékeseket, hogy a Fürst Sándor utcánál levő hídnak a Herman Ottó utca felé ve­zető rövid szakaszát lássák el járdával, vagy ideiglene­sen megfelelő kövezettel, te­kintettel a növekvő forga­lomra és az állandó baleset- veszélyre. Sajnos, ha a Szinvát át­szelő hidat elhagyjuk, akkor is a közúton kell egy dara­pen itt tartózkodásom ide­jén nyitották meg a József Attila könyvtárban hazám egy másik városa, Katowice több grafikusművészének ki­állítását, akik közül kettővel találkoztam is, — s akik ,hozzám hasonlóan véleked­nétek.' a miskolciakról. Mind a magam, mind az említett honfitársaim nevé­ben ezúton mondok köszö­netét az irántunk tanúsított kedvességért, segítőkészség­ért, otthonos légkörért, s ígérem, hogy odahaza a 150 ezer példányban megjelenő lapomban minderről riport- sorozatban beszámolok ol­vasóinknak. Eugén Czofta Poznan nélkül bon közlekedni, mert itt sincs járda. Esős időben még az út szélére sem tudunk le­húzódni, mert az utat latyak borítja. Az autók sem képe­sek áthaladni ezen a részen anélkül, hogy az arra köz­lekedőket le ne fröcskölnék. A naponta arra járó sok-sok gyermek és szülő nevében kérjük az intézkedést. Láng Rudolf Miskolc Sötétben ' Az idén fejeztem be isko­lai tanulmányaimat és a Di­ósgyőri Gépgyárban dolgo­zom. Az elmúlt héten éjsza­kás voltam. A villamosról le- szállva az Irma utcán ke­resztül közelíthető meg a legrövidebb úton a gyárka­pu. Ezen az útszakaszon na­gyon sokan járnak, főleg gyári dolgozók. Megdöbben­botorkálva ve tapasztaltam egész héten, hogy egyetlen közúti lámpa sem világított. Az esős, na­gyon sötét estéken csak bo­torkálva haladtunk. Sürgős segítséget és gyors intézke­dést kérek a gyár több száz dolgozója nevében. Sz. A. Miskolc Hiánycikkek Miskolcon egyetlen nö­vény védőszer-bolt' van, • a Marx téren. Sok minden kap­ható itt, amit a kiskerttulaj­donosok keresnek, de sok áru hiánycikk. Nem az üzlet a hibás, hiszen ők megrendelik az árut. Nem kapható hosszú idő óta szőlőzúzó 30 literes préshez, nyíróolló, almaszedő, ami könnyítené a kerttulaj­donosok munkáját. Igaz, a kinti munkák már lassan be­fejeződnek. de már most meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy jövőre hasonló gondok ne legyenek. Vida Kálmán Miskolc várunk A Katowice utca 21. sz. épület lépcsőházában hetek óta nem ég a vilany. Most, amikor már korán sötétedik, a lakók csetlenek-botlanak a lépcsőházban. Csoda, hogy még baleset nem történt. Ugyancsak hetek óta rossz a központi tévé-antenna. Több lakó kihívatta a sze­relőt, mert azt hitte, az ő készüléke romlott el. Azóta házilag barkácsolt kis an­tennákkal próbáljuk pótolni a hiányt. Sajnos, állandó házfelügyelőnk sincs, de tu­domásunk szerint a helyet­tesítő jelezte a házkezclőség- nek a fenti hiányosságo­kat, és még csak válaszra sem méltatták, nemhogy in­tézkedtek volna. A lakók nevében: J. B.-né ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 Mint ismeretes, a Borsod megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat miskolci, százesztendős István-malmát 1972. február 8-án elpusztí­totta a tűzvész. A hatalmas iparváros és a megye liszt­szükségletét ennek ellenére folyamatosan zavartalanul biztosították. Az ésszerűség azonban azt diktálja, hogy a város ma­lomüzemét mielőbb pótolni kell. A tervek szerint jövőre kezdi építeni a napi 130 ton­na teljesítményű új malmot a régi leégett helyén. Az 1978-ra elkészülő malom épí­tésekor figyelembe veszik a hazai új malmok építésénél szerzett tapasztalatokat. Az új üzem, amely a főközleke­dési út és az iparvágányok mentén az új vasbetonsiló mellé épül, nemcsak az or­szág egyik legkorszerűbb malma lesz, hanem javítja a terület városképét is; a Baj- csy-Zsilinszky út felől elta­karja majd a szürke, kétezer vagonos vasbetonsilót. A ter­vezett új üzemet a legmo­dernebb hazai és külföldi gyártmányú malomipari be­rendezésekkel szerelik fel. Az épülő Miskolci Húskombinátot tegnap magas rangú szovjet vendég látogatta meg. A. F. Szavcsenko, a Szovjet­unió hús- és tejipari miniszterének helyettese és kísérői, a szovjet hús- és tejipari minisztérium, valamint a Belkeres­kedelmi Minisztérium küldöttei megtekintették a korszerű létesítményt. A vendégeket dr. Banke Antal, a Húsipari Tröszt vezérigazgatója és Csajági János, a Borsod megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója fogadta. (Ké­pünkön A. F. Szavcsenko — középen — Kiss Sándor főmér­nök — jobbról — és Csajági János társaságában a húskom­binát építkezésén.) (Szabados György felvétele) Egyre szélesedik a szocia­lista munkaverseny-mozga- lom a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalatnál. Ma már a vállalat dolgozóinak túlnyo­mó része szocialista brigád­ban versenyez. A kollektí­vák különösen szép felaján­lásokat tettek a párt XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója tiszteletére. Az építésvezető­ségek között a „Kiváló épí­tésvezetőség” címért indult verseny. Egy kis lottó-történelem Az idei fisz ismét fokozta a játékkedvet — mondják a Sport- fogadási és Lottóigazgatóság statisztikusai. A nyári szelvény­forgalom némi visszaesése után — sok éves tapasztalat ez — ősszel „kiegészül” a lottózók tá­bora, a főidényben, tavasszal pedig rendszerint megdőlnek az előző csúcsok. A beérkező lottószelvények száma állandóan emelkedik, s nem csekély mértékben. Míg 1957. márciusában, az első lottó­húzáskor 1 millió 500 000 szel­vény fogyott, ma már hetente 8 millió körül jár a forgalom. A rekord: 8 millió 911 000 szel­vény, az idén, a 7. játékhéten született. A legnagyobb vonzerő kétség­kívül az öttalálatos nyeremény reménye. Nos, ez eddig 114 al­kalommal teljesült. A legtermé­kenyebb év 1966 volt 12 telita- lálatos szelvénnyel, míg 1958-ban és 1970-ben mindössze egy-egy öttalálatos akadt. Ebbei* az év­ben a negyedik telitalálatnál tartunk, és a 12. hétre fizették ki a játék kezdete óta a legna­gyobb lottónyereményt: 2 mil­lió 595 359 forintot. (Az összeg 10O forintosokban számolva 28 kg-ot nyomott.) Akadtak bal- szerencsésebb szerencsések, pél­dául azok a telitalálatosok, akik „csak” 529 545 forintot kaptak, mert azon a héten hárman ta­lálták cl a számokat. Ez tavaly történt meg másodszor, és any- nyiban különbözött az első, 1960-as esettől, hogy a három nyertes egymástól függetlenül találta el az öt nyerőszámot, míg az első esetnél a három ötös közül kettő apa és lánya tulajdona volt. A játék kezdete óta egyébként ötször fordult elő. hogy két ötös volt egy héten, sót, olyan nyertest is ismer a hazai lottótörténelem, akinek két alkalommal volt ötös talála- ta. A legértékesebb négytalálatost 1958-ban érték el: 771 000 forintot fizetett. A „négyesek” között is akadt, akinek Fortuna különös bőséggel osztogatta kegyeit. Ilyen volt az a fiatalember, aki­nek négyes találata volt a lot­tón. a nyeremény egy részét autónyeremény betétkönyvbe fektette, amellyel hamarosan személygépkocsit nyert. A lottó­záshoz ezután sem lett hűtlen — s kevéssel utóbb ismét né­gyest ért el. Végül egy rövid lista a nyertes számokról: leg­gyakrabban a 3-ast (70-szer), az 5l-est (66-szor), a 86-ost <65- ször), a 34-est és a 69-est <63- szor), legritkábban pedig a 88- ast (36 alkalommal) húzták ki. koffAn Éva Csemegekukorica A kecskeméti Zöldségter­mesztési Kutató Intézetben felújították a hazai cseme­gekukorica nemesítését, amit a termék iránti hazai és kül­földi érdeklődés tett szüksé­gessé. Számos európai or­szág lakosainak étrendjén szerepel a csemegekukorica, amelynek eddig legnagyobb kultusza Amerikában volt. Most itthon is megkezdték termesztését. Az ország első csemegekukorica ültetvénye a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban van, s termését a Kecskeméti Konzervgyár dol­gozza fel. Egyelőre költséges külföldi, főleg amerikai faj­tákat használnak, de jövőre már új hazai hibrid kerül nagyüzemi termesztésre. A háztáji gazdaságok részére pádig felújították a fehér mazsolakukoricát, amely az idén már termést hozott a kiskertekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom