Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-30 / 255. szám

A tanács értékesíti a töbt let-telkeket Az állampolgárok telektu­lajdonát szabályozó kormány- rendelet alapján Szombathe­lyen elrendelték a beépítet­len többlettelkek tanácsi ér­tékesítését. A mértéken felü­li telkek elidegenítési köte­lezettségének teljesítési ha­tárideje 1972. december 31-én lejárt. A városi tanács szak- igazgatási szervei az érintett tulajdonosok figyelmét több alkalommal is felhívták e kötelezettségükre és a nem teljesítés következményeire. A tanács végrehajtó bizottsá­ga most elrendelte a város­ban élő 36 személy tulajdo­nát képező 44 beépítetlen, mértéken felüli telek tanácsi értékesítését, meghatározott egységáron. Korán kell kezdeni. (Kerényi felv.) Több lakás kellene •• Üres állások orvosi A megyei tanács*vb ülésén (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elé terjesztett jelentés kiemeli: a színvona­las egészségügyi ellátás fel­tétele a megfelelő létszámú, jól képzett szakembergárda. Megyénk — az erőfeszítések ellenére — évek óta köztu­dottan egészségügyi szakem­berhiánnyal küzd, különösen magas az üres orvosi állások száma. Ez év július elsején pl. 36 körzeti orvosi állás volt betöltetlen. „Hiányszak­ma” az ideg-elme, urológia, fül-orr-gégészet, szemészet. Ezért a megyénkben levő or­vosok lényegesen jobban le vannak terhelve, mint más közigazgatási területen. Miskolcon is gond Éppen a nagyarányú or­voshiány miatt a megyei ta­nács arra törekszik, hogy or­vosainknak olyan élet- és munkakörülményeket bizto­sítson, amely kedvezőbbé, vonzóbbá teszi az orvosok le­telepedését. Ennek eredmé­nyeképpen a helyi tanácsok már igyekeznek saját orvo­saik részére lakást biztosíta- ni. Sajnos azonban a közsé­gekben működő — nem köz­vetlen felügyeletük alá tarto­zó kórház, szakorvosi rende­lő, gyermekotthon stb. — or­vosai és egészségügyi szak­dolgozói számára nem a kel­lő mértékben teszik meg. Ilyen gond van Edelény nagy­községben, általában a járási székhelyeken, de például Mis­kolcon is. A megyei intéz­mények orvosai, szakdolgozói száméra többnyire — ha van is lakás —. a kiutalást bér­lőkijelölési jog megvásárlá­sához vagy a lakáshasználat- bavéteii díj megfizetéséhez kötik. Erre azonban a megyei tanácsnak ez ideig anyagi fedezete nincs. Az egészség- ügyi osztály vezetője felhív­ta a figyelmet rá: szükséges volna, hogy a községekben, nagyközségekben — ahol me­gyei intézmény van — az egészségügyi szakdolgozók, orvosok lakásigényét megyei lakásépítési keretből fedezzék, ugyanakkor bővítsék az egész­ségügyi intézmények kezelé­sében levő lakások számát is. Sok a szakképzetlen Az előterjesztett jelentés­ben külön foglalkoztak az egészségügyi intézmény szak­ápolói ellátásával is. Az in­tézetek szakdolgozóinak 96,2 százaléka nő, ugyanakkor csaknem fele 20—30 év kö­zötti, s emellett magas az állandó foglalkoztatásban le­vő szakképzetlenek aránya is. Arról már nem is szólva, hogy a gyermekgondozási szabadságon levőket is szak­képzetlen dolgozókkal pótol­ják. E szempontból elsősor­ban a miskolci kórházak — a Megyei Vezető Kórház és a Semmelweis Kórház — vannak a legmostohább hely­zetben. A két intézet szak­dolgozói státuszának csaknem negyedét — vagy annál is többet — szakképzetlenekkel kénytelenek betölteni. Mind­ezek ellenére — mint a je­lentés megállapítja — az egészségügyben dolgozók be­csülettel, szakmai szeretettel igyekeznek ellátni a rájuk háruló nem kis feladatot. Késnek a beruházások Az egészségügyi és szociá­lis intézmények fejlesztésé­ről szólva megállapították: bár megfelelően halad a IV. ötéves tervben kitűzött cé­lok megvalósítása, \oly mér­tékben nőtt a betegforgalom, hogy túlnő a fejlesztési le­hetőségeken. Gondot okoz a beruházások kivitelezésénél a kapacitáshiány és a költsé­gek növekedése. Emiatt ma­rad el például az ózdi 144 ágyas elmeosztály és a sátor­aljaújhelyi csecsemőotthon megépítése. Három évet ké­sik a szikszói kórház 60 ágy- gyal való bővítése, s ugyan­csak majdnem három évvel később — 1975-ben — készül el a 388 ágyas, új miskolci gyermekosztály. A jelentés föllötti vita so­rán szóba került a miskolci, vasgyári rendelőintézet bő­vítése, s hangzott el olyan javaslat, hogy az új, Avas­déli lakótelep lakosságának járóbeteg-ellátását majdan a Csabai kapui gyermekosztály helyén oldják meg. R. É. A DH várospolitikai fóruma Kérdések és válaszok A Vörösmarty utcai iskola Óvónő és szakmunkás Mint ismeretes, a SZOT ez év október 7-i ülésén el­fogadott javaslat alapján 1975-ben újjá kell választa­ni a szakszervezeti vezető testületeket és a tisztségvi­selőket, a szakszervezeti bi­zalmiaktól kezdve egészen a legfelsőbb tisztséget betöl­tőkig. A Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának el­nöksége felkészülési tervet fogadott el, amely meghatá­rozza a választások főbb cél­kitűzéseit, előírva többek kö­zött, hogy ft1 választott testü­letekbe arányuknak megfe­lelően kerüljenek be fizikai munkások, nők és -fiatalok. A választások időpontjában, 1975. április 1-től egészen az év végéig, a megyei szintű testületek segítséget adnak majd az alapszervezetek vá­lasztási munkájához. A Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának hétfő esti Fó­rum-adása a pályaválasztás gondjaival foglalkozott. A műsorból kimaradt kérdé­sekre a választ ezúttal — Miért ne találkozhatna a Fórum a Fórummal? — la­punk hetenként jelentkező állandó rovatában adjuk meg. Bár ezek nem tartoz­nak szorosan a pályaválasz­tás témakörébe — ügyek-ba- jok inkább. A Sajó László­tól és Asztalos Jánostól, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye Tanácsa művelődésügyi osztályának csoportvezetőitől kapott információkat tolmá­csoljuk. 0 ötéves a kislányunk és mind a ketten látásképtelenek vagyunk. Mivel így a tanu­lásban nem tudjuk segíteni és ellenőrizni, kollégáimba sze­retnénk adni gyermekünket. Vagy van valami más megol­dás is? — kérdezi Horváth István. — Ha a gyerek egészsé­ges, semmi akadálya, hogy nevelőotthonban helyezzék el. A szülők keressék fel a megyei tanács művelődés- ügyi osztályát, ott minden felvilágosítást megadnak. Óvónőként dolgozom — Írja Jánossyné. Van-e rá le­hetőség, hogy elvégezzem a tanítóképzőt és tanítónőként dolgozzam? — Elvileg igen, de a gya­korlatban ez már nem ilyen egyszerű. Ha az önálló gaz­dálkodású óvoda vagy (ha a rádióhallgató nem miskolci), a községi tanács a kérést indokoltnak tartja, ha a le­vélíró, illetőleg az intézmé­nyek érdeke egybeesik, ak­kor segítik a dolgozó to­vábbtanulását. Erre azonban a munkáltató nem kötelez­hető. 41 14 éves fiam van; per­fekt beszél angolul. Hogyan teheti le a nyelvvizsgát, hogy a középiskolában már más nyelvet tanulhasson, de angol­ból is megfelelő végzettséget szerezzen? — kérdezi Csernok Lászlóné Perecesről. — Az egyik megqldás az állami nyelvvizsga lenne, de erre csak akkor van mód, ha a fiatal betölti a 18. életévét. Hogy 14 éves, kö­zépiskolás korú gyerekek számára milyen, iskolán kí­vüli vizsgalehetőségek van­nak, erről közelebbi felvilá­gosítást az Idegennyelvi Is­kola munkatársa, Szőke Lászlóné tud adni. Az isko­la címe: Miskolc, Latabár Endre út 1. 0 Fiam a 2. számú Ipari Szakközépiskolában tanul; eb­ben a tanévben érettségizik. Két évvel ezelőtt az érettségi­vel együtt még szakmunkás-bi­zonyítványt is adtak. Tudo­másom szerint a következő tanévben érettségiző diákok szintén kapnak majd. Nem ta­lálom indokoltnak, hogy ép­pen a két közbeeső évben végző diákok ne tudják meg­szerezni a szakmunkás-bizo­nyítványt. Vagy talán mégis van erre valamilyen mód? A kérdést Sütő Béláné tette fel, aki Mályiban a Széchenyi út 62. szám alatt lakik. — Az Oktatási és a Mun­kaügyi Minisztérium rendel­kezése alapján az említett iskolákban megnövelték a gyakorlati órák számát, így a következő években végző negyedikesek megszerezhe­tik a szakmunkás-bizonyít­ványhoz szükséges gyakorla­tot. A Sütő Béláné által „mostohagyermeknek” tar­tott évfolyamok esetében az elméleti órák száma volt magasabb, ezért nem kap­nak ők szakmunkás-bizo­nyítványt az érettségivel egyidőben. De semmi aka­dálya, hogy megszerezzék; a megfelelő tanfolyamok a fia­talok rendelkezésére állnak. 0 Szegedi László (telefonja 18-316) kérdésé" már közérde- kűbb. Egy egész városrész ne­vében érdeklődik, hogy mikor lesz a Vörösmarty utcában ál­talános iskola, és mikor sza­bályozzák a környék napja­inkban kétségkívül nem ve­szélytelen közlekedését? — Az új, Vörösmarty ut­cai általános iskola tervei elkészültek, a következő öt­éves tervidőszak elején épül fel az intézmény. Egyidőben a szintén most épülő lakóte­leppel, a várt és szükséges új iskolát is átadják. A vá­rosrész rendezésével oldódik meg az itt lakók biztonsá­gos közlekedése is. Pénzügyi és Számviteli Főiskola levelező tagozatára járok. Ez négyéves. A nappa­li tagozat hároméves. Négy év esetén 28 nap, három év ese­tén pedig csak 21 nap tanul­mányi szabadság jár. Melyiket veszik ebben az esetben fi­gyelembe? Prókai Zoltánná (telefonja 38-570) kérdésére a Pedagógus Szakszervezettől kértünk választ. — Ha tanulmányait úgy kezdte el, hogy munkahelye javasolta, abban az esetben 28 nap illeti meg. Ha ezzel a támogatással nem rendel­kezik, akkor tanulmányai­hoz csupán hét nap szabad­ságot'vehet igénybe. M— Szervezés, vezetés Holnap délelőtt 10 órakor kerekaszbal-konferenciát ren­dez Miskolcon, az MTESZ Szemere utcai székházában a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság helyi szer­vezete. A konferencia témája a vállalaton belüli érdekelt­ségi rendszerek szervezése. A jövő hónap 14-én ugyancsak kerekasztal-konferenciát szer­vez az SZVT Miskolcon, a tanácskozáson az alkalmazot­ti létszám tervezéséről lesz szó. Apadt a Styx is járható a Baradla Az elmúlt hetekben leesett nagy mennyiségű csapadék nemcsak a folyókon — a hegyek föld alatti járataiban, a barlangokban is árvízi kö­rülményeket teremtett. Mint korábban beszámoltunk róla, Aggteleken is rövidebbre kellett fogni a túrákat a ma­gas víz miatt. A jósvafői barlang vezető­je, Bencze István közölte, hogy az árhullám levonult, így zavartalanul vezethetnek rövidebb és 'hosszabb túrá­kat a föld alatt. A magas víz kisebb nagyobb károkat, okozott, megrongálta a jár­dákat és a világítási beren­dezéseket. Az árvízi állapot öt napig tartott és ez idő alatt helyenként három mé­ter magasan állt a víz. A Styx patak vize már tisztuló- ban van és a legmélyebb pontokon is legfeljebb félmé­teres. Az áradás idején he­lyenként kisebb-nagyobb iszaprétegek rakódtak le a barlangban. Juhász András, a Borsodi Szénbányák Vállalat főgeoló­gusa a bükki föld alatti üre­gek, barlangok helyzetéről szólva elmondta, hogy példá­ul az István-barlang Lilla­füreden a felszínre Viszony­lag kevés vizet hozott ki, ugyanis korábban a mélyebb szinteken mesterségesen egy elfolyót építettek az üregek alatt, ami - a fölösleges víz nagv részét a Színvába vi­szi. A főgeológus elmondta, hogy a nagymennyiségű csa­padék az úgynevezett vizes barlangokban nem okoz ká­rokat, mert az üregek meg­lehetősen rövid idő alatt te­lítődnek, s a víz áramlása lelassul. A flórában úgyszin­tén nem tehet kárt a magas víz, mert általában az ilyen jellegű barlangoknak nem alakul ki élővilága, mint a fnagasabb fekvésűeknek. A víz elvonulása után így rö­videsen mindegyik barlang járhatóvá lesz, úgy mint je­lenleg az aggteleki és a lil­lafüredi István-barlang. N. J. Aranygyűrűs kéményseprők Huszonöt éves a Borsod megyei Kéményseprő Válla­lat. A jubileum alkalmából ünnepséget tartottak a Vö­rösmarty utcai vállalati központban. A rendezvény .fénypontja volt, amikor dr. Majoros Barna igazgató 12 kéményseprőnek, a vállalat­hoz való hűség jelképeként, aranygyűrűt adott át. NULLÁRÓL INDULTUNK Körbejárnak a kétezer fo­rintot érő aranygyűrűk. Heczi János bácsi, a sze­rencsi körzet vezetője csak nézi, nézi, mint aki nem akar hinni a szemének, hogy ezt is megérte. — A nagyapám és az édes­apám is kéményseprő volt. A hagyomány nem szakadt meg, én is annak tanultam. Nem szakkönyvből persze, mint a mai fiatalok, hanem a szüleimtől és a mesterek­től. Amikor jött az államo­sítás, megyei szakszervezeti bizalmi voltam, így a legjob­ban tudom, hogy a vállalat nulláról indult. Nem volt semmi, csak egy papír az államosítás bejelentéséről. Mi minden történt azóta! Ki mert volna akkor műsze­rekről, gépi kéménypakolás­ról álmodozni?! 45 ÉVE A SZAKMÁBAN A miskolci körzet egyik aranygyűrűs művezetője Kecskeméti Sándor; 45 éve kéményseprő. — Amikor én kezdtem a szakmát — meséli —, sgy héten egyszer mosakodtunk. De hát a mai fiatalok ezt már el sem hiszik. Ok már mikrobusszal járják a me­gyét. Hatalmasat lépett elő­re a tüzeléstechnika,, s vele együtt a szakma. Ma már technikus kéményseprők van­nak! Az ünnepségen bejelentet­te: a miskolci Béke szocia­lista brigád egynapi kerese­tét ajánlotta fel az árvízká­rosultak javára. A LANYOM DIPLOMAS LESZ A vállalati szb-elnök, Nagy Miklós is kétkezi munkás. Csakúgy, mint Kecskeméti Sándor, 45 éve dolgozik a szakmában. — Ilyenkor végiggondolja az ember az életét. Hogy honnan indult és hová jutott. Én annak idején öt pengőt kerestem egy héten, nem­egyszer éheztem. Rágondolni sem mertem volna akkor, hogy a piszkos kéménysep­rőnek Moszkvában tanul majd a lánya! Most negyed­éves, elektro-számítógép- technikai szakos. Kaptam egy levelet a követségen ke­resztül, hogy büszkék rá, mert jól tanul. Hát még én milyen büszke vagyok! Ta­lán vörösdiplomás lesz. Ha hazajön, megmutatom majd neki ezt a szép aranygyűrűt. Hadd lássa, hogy az apja se akárki! A tizenkét aranygyűrűs borsodi kéményseprő ezen a héten is dolgozik, ismét kor­mosak, füstösek. De ha dél­utánra vagy vasárnapra ün­neplőbe öltöznek, előveszik a fiókból a vállalattól ka­pott aranygyűrűt, s büszkén mutogatják a rokonoknak, is­merősöknek. NYIKES IMRE Készülnek a szakszervezeti választásokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom