Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-03 / 232. szám

a miskolciaké a szó Leendő gyorsbüfék, bezárt kocsma A Palota szálló históriája L-#■ Vay Lilla bárónőről nevezték el Lillafürednek. .1 A Déli Hírlap szeptember 16-i számában megjelent, a kereskedelmet érintő — El­kelne egy olcsó gyorsbüfé és Reméljük, nem nyitják ki újra a kocsmát című cikkek­re Miskolc megyei város Ta­nácsa V. B. Kereskedelmi Osztálya az alábbi választ adta: „Az olcsó tömegétkeztetést biztosító önkiszolgáló éttermek, gyorsbüfék megvalósítása szere­pel elképzeléseink között. így került sor többek között a Po- lónia önkiszolgáló étterem és a lillafüredi Park büfé megépíté­sére is. Az összekötő városrész (a Thököly utcától a Hoffmann Ottó utcai szökőkútig) területén újabb, gyors étkeztetést biztosí­tó vendéglátó egységeket kívá­nunk létesíteni. Az Eszperantó téri lakberendezési áruház mel­lett, a főútvonal mentén kiala­kítandó bevásárlóközpontba „ételb$|t” tervezünk. A Tízes- honvéd utcán megépülő vendég­látó egységben ugyancsak a Már sokszor foglalkoztunk „kutyaüggyel”. Legutóbb a szeptember 12-i számunkban „Félelmetes kóborkutyák” címmel közöltük D. J.-né ol­vasónk panaszos levelét. Re­mélhetőleg rövidesen lénye­ges javulás várható ezen a téren, mint az Miskolc me­gyei város Tanácsa Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Osz­tályának válaszleveléből ki­tűnik. „Miután lakcím hiánya miatt a bejelentőt felkeresni nem volt lehetőségünk, így állategészs ígőreink a Kato­wice u. 13. szám alatt lakó Sashalmi Józsefné házfel­ügyelőnél érdeklődtek az ügyben. Itt azt a felvilágo­sítást kapták, hogy a domb­oldalon kóborló kutyáknak — véleménye szerint — gaz­dájuk van a környékbeli há­zakban. Az ebrendészeti Gombapörkölt Szeretem a gombapörköltet, ezért hétfőn, szeptember 30-án délelőtt fél 11 órakor — munká­ba menet (az MKV dolgozója vagyok) — betértem az Expressz étterembe, hogy elfogyasszak egy adagot. Annak rendje-módja szerint megkaptam a kért és kifizetett mennyiséget, ám jó­formán meg sem kóstoltam, amikor észrevettem, hogy a Miskolcon makukának nevezett nagy fekete napraforgómag is van benne. Megkértem az evőeszközöket, üres tányérokat összeszedő kis­lányt, hogy a nevemben kérje meg a 25—30 év közötti férfi üz­letvezetőt: szíveskedjék hozzám fáradni, hadd hívjam fel a fi­gyelmét a gombapörkölt „fur­csaságára”. Utóbbi azonban visz- szaüzente: ha valami bajom van, menjek én őhozzá. Végül mégis felkeresett, s azt mondta: Orvhorgászok A napokban vendégeket kalauzoltam Tapolcán. A tó körül a parton üldögélő fér­fiakra lettünk figyelmesek, akiknek kezében horgászzsi­nór volt — bot nélkül. A zsinór hosszú volt, beért a tó közepébe. Ami halat fog­tak, bevitték az erdőbe, és ®tt elrejtették. Ráadásul a tavon csónakázókra trágár hangon rákiabáltak, mivel féltették a zsinórjaikat. Tu­lajdonképpen csónakázó-< vagy horgászterület-e a ta­polcai tó? — kérdezi M. Zs. miskolci olvasónk. gyors étkeztetést biztosító önki­szolgáló étterem üzemeltetését tervezzük. A létesítmények meg­építésével az összekötő város­rész és a Győri kapu vendég­látó egységekkel való ellátottsá­ga — a lakosság számát is fi­gyelembe véve — kielégítő lesz. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 574. sz„ Szervezet ut­cai italboltjának bezárása — a környéken lakók kívánságának megfelelően — 1974 augusztusá­ban megtörtént. Az italbolt be­zárása miatt, sajnos, számolnunk kell a környék élelmiszerboltjai előtti italfogyasztás növekedésé­vel. Ennek ellenére az italbolt ismételt megnyitására nem fog sor kerülni. A közeljövőben a Miskolci Vendéglátóipari Válla­lat elvégezteti az épület felújítá­sát, ezt követően pedig olyan üzletkör kialakítását tervezzük, amely a lakók nyugalmát, a környék tisztaságát nem veszc- lyezteti. A környéken lakók igényeinek megfelelő üzletkör kialakítása érdekében a lakos­ság és a társadalmi szervek vé­leményét, javaslatát figyelembe kívánjuk venni. munkakört betöltő dolgozó munkakörébe tartozik majd azoknak az ebtulajdonosok­nak a felderítése, akik nem tartják be a tanácsrendelet ebzárlatra vonatkozó részét, és ellenük a szabálysértési feljelentést megteszik. A pél­dás büntetések kiszabásával, reméljük, csökkenni fog a kóborló ebek száma. Utasí­tottuk állategészségőreinket, hogy ezen a területen, főleg az esti órákban, tartsanak fokozott ellenőrzést, és a sza­badon kóborló ebeket fogják el. Munkánk eredményessé­géhez elengedhetetlen, hogy a bejelentők nevét és lakcí­mét tudjuk, mert felkeresve őket, pontos információkat kaphatnánk.” — makukával ő nem vizsgálhat át minden gombát avégett, hogy megálla­pítsa, tartalmaz-e valami ide­gen anyagot. Már nem is a makuka miatt bosszankodtam, s ha eszembe jut az eset, bosszankodom most is, hanem az üzletvezető maga­tartását kifogásolom. Dósa Sándor, Miskolc, Déryné u. 6. Folytatjuk a miskolci rá­dió hétfő esti Fórum-adásá­nak címére érkezett, s a mű­sorban válasz nélkül hagyott kérdések megválaszolását. 9 „Egy kilépett bejegyzést! dolgozó” jeligével ellátott le- vél feladója a munkaviszony megszűnésének fajtái és eze^ következményei felől érdek­lődött. Dr. Tóth László, a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak főelőadója válaszában kifejtette, hogy a munkavi­szony megszűnésekor a kö­vetkező három bejegyzés va­lamelyike kerülhet a munka­könyvbe: „Áthelyezés”, „.Ki­lépett”, „Munkaviszony meg­szűnt”. Az eíső azokra vo­natkozik, akik más munka­helyre kerülnek — áthelye­zéssel. A munkaviszonyt eb­ben az esetben úgy kell te­kinteni, mintha a dolgozó azt egy vállalatnál töltötte volna el. A „Munkaviszony megszűnt” bejegyzés abban az esetben kerül a munka­könyvbe, ha a határozott időre szóló munkaszerződés lejár, illetve, ha a vállalat, vagy a dolgozó felmondja a munkaviszonyt. Ha a mun­kaviszony megszűnése és az Csőrepedés — hetek óta Szeptember 23-án a felettem levő lakásban megrepedt az ivóvízcsap. Még aznap jelentet­tem ezt a MIK műszaki osztá­lyához tartozó vízvezeték-szere­lőknek, de azt a nem éppen megnyugtató választ kaptam, hogy nem egyedül én vagyok Miskolcon, akinek „beázása” van. Kértem, hogy sürgősen Jöj­jenek ki, mert ez nem egyszerű beázás. Sajnos, nem jöttek ki. Egy hét múlva ismét felhívtam őket telefonon, mivel a beázás egyre terjedt: már vizes volt a fürdőszoba, a konyha, az elő­szoba fala. Azóta sem intézked­tek. Ügy próbálok segíteni ma­gamon, hogy időközönként — mondhatom önkényesen — el­zárom a bérház bejövő vízcsap­ját. De ez nem megoldás, hiszen egy bérház nem lehet hétről hétre víz nélkül azért, mert ennyi idő után sem hajlandók kijönni. Szeretném azt is tud­ni, hogy a nemrégen kifestett lakásom rendbehozatala kire tartozik majd, hiszen önhibámon kívül ment tönkre. Loskó Barnáné, Pereces, Debreceni M. tér 20. Mikor gyullad ki? A Hoffmann Ottó utca és a Tízeshonvéd utca között új bérházak épültek. Szépen aszfaltozott út húzódik kö­zöttük. Az út mentén ívlám­pákat szereltek fel — de ta­lán csak dísznek állnak ott, mert égni nem égnek. Szim­pátiából azonban a szökőkút tere körül. levő, már régebbi ívlámpák is sötétek mosta­nában, így aztán itt megle­hetősen bajos este .közleked­ni, mert semmilyen világítás nincs sem a téren, sem az utcaközben. Meddig? M. I. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR sandorne TELEFON: 18-22J újabb munkaviszony létesí­tése között kiesett idő nincs, ez semmiféle hátrányt nem jelent. „Kilépett” a dolgozó akkor, ha fegyelmi úton el­bocsátják, vagy ha jogellene­sen szünteti meg a munka- viszonyt. Amennyiben a fel­mondási idő ledolgozása elölt hagyja ott a munkahelyét, ez olyan hátránnyal jár, hogy a munkaviszony folyamatossá­ga — az úgynevezet jogfoly­tonosság — is megszakad. g) Biczkó Béláné 1951-től 1957-ig dolgozott a Miskolci Bányaüzemnél, majd 1963- ban ismét itt jelentkezett fel­vételre, s munkaviszonya azóta folyamatos. Azt kérde­zi: kaphat-e 15 éves törzs- gárdajelvényt? A választ dr. Szegedi László, a Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke adja: — A kérdésre, sajnos, nem lehet pontos választ adni. Első­sorban azért nem, mert a vállalatok saját lehetőségei­ket figyelembe véve szabá­lyozzák a törzsgárdatagok- nak járó. kedvezményeket. Továbbá olyan körülmények sem Ismertek, hogy a kér­dező milyen körülmények között szakította meg a Október 3-án bezárt a lillafüredi Palotaszálló. A tervek szerint 1977. január 1-én fogad majd ismét ven­degeket az újjávarázsolt épü­let. Fennállásának 44 eszten­dős történetében most elő­ször zár be ilyen hosszú idő­re a Palota. Ma már nem lehet tudni, kinek jutott eszébe a merész terv, hogy fürdőparadicso­mot varázsoljon a hámori völgybe. Arra a tájra, amely­ről Petőfi így áradozott: „... hogyha az angyalokat kiűznék a mennyországból, bizonyára mind idejönnének lakni.” A régi nyaralótelep 1892-ben gróf Bethlen And­rás, akkori földművelésügyi miniszter kezdeményezésére keletkezett és feleségéről, Vay Lilla bárónőről nevezték el Lillafürednek. A gondolat nem volt idegen Bethlen István miniszterelnöktől sem; 1948-ig a következő szövegű aranybetűs márványtábla hirdette az épület falán: „Épült Őfőméltósága vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzósága alatt, gróf Bethlen István miniszterel­nök és Mayer János földmű­velésügyi miniszter működé­se idején.” De jól megy nekik! A Palotaszálló 1927 és 1930 között épült. Azokban az időkben, amikor egész Euró­pán végigsöpört a nagy gaz­dasági válság, és az ország népe a legsúlyosabb nyomor­ban élt. Diplomások ezrei nem tudtak elhelyezkedni, havat lapátoltak, vagy ép­pen cipőfűzőt árultak. Ekkor vette fel az ország a hírhedt, sok milliós Speyer­munkaviszonyát, a kiesett 6 év alatt dolgozott-e máshol stb. Ha a törzsgárdaszabály- zat azt írja elő, hogy a ko­rábbi munkában töltött éve­ket nem veszik figyelembe — a levélírónak ugyanis csak 11 éves folyamatos munkavi­szonya van a bányaüzemnél —, ez ellen még munkaügyi vitát sem kezdeményezhet, mert a törzsgárdaszabályzat nem jogszabály. ^ A 14-971-cs telefonszám­ról Vári Béla kérdése dr. Tóth Lászlóhoz: — Milyen esetben vonhatják be a tár­sadalmi ellenőri igazolványt? A-válasz: — A társadalmi ellenőrök a szakszervezet társadalmi munkásai, akik részére az igazolványt — ,a vállalatok szakszervezeti bi­zottságainak javaslatai alap­ján — a Szakszervezetek Megyei Tanácsa adja ki. Az igazolvány bevonására — alapos indok esetén — csak a javaslatot tevő vszb, illet­ve az igazolványt kiadó SZMT jogosult. Ilyen indok \például, ha a társadalmi el­lenőr az őt megillető jogok­kal visszaél. (keglovich) kölcsönt. A külföldi tőke se­gítségével kellett volna kilá­balni az inflációs bajokból, és megszüntetni vagy leg­alábbis csökkenteni a nyo­mort. Ennek ellenére három­millió-négyszázezer pengőt a Palotaszálló építésére fordí­tottak. Az ellenzéki lapok és képviselők szinte naponta támadták a kormányt és sze­mély szerint a miniszterelnö­köt az esztelen pazarlásért. Sokan arról is tudni véltek, hogy a hatalmas összeg jó része különböző panamák révén az országos hatalmas­ságok zsebébe vándorol. Az ellenzék hangulatát jól érzékelteti Veres Péter visz- szaemlékezése. Ha a lapok „azt írták, hogy Bethlen Ist­ván gróf Lillafüredre uta­zott az őszi nagyvadászat idejére, én is elkáromkod­tam magam, mint a többi százezer: az anyjuk istenit! De jól megy nekik!” Lux Kálmán tervezte A Palotaszállót az a Lux Kálmán tervezte, akinek ne­véhez Vajdahunyad várának restaurálása és a visegrádi palota feltárása fűződik. Bár Lux Kálmán a Műemlé­kek Országos Bizottságának vezető építészeként is tevé­kenykedett, a Palotaszálló­val mégis giccset „alkotott”. A jóindulatúan eklektikus­nak mondott épület egyetlen műemlék-katalógusban sem szerepel. Az építész-közvéle­mény elfuserált lovagvár­ként tartja számon. Az 1961-ben elhunyt épí­tész tudomásunk szerint egyetlen éjszakát sem töl­tött fő művében, és a felsza­badulás után nem is kereste fel a szállót. A Weidlich-villa maradt Garami Ferencné, a szálló egykori takarítónője mesél“ te: — Sosem felejtem el, ami­kor egy vasárnap délben be­állított hozzánk egy ember, és azt mondta, hogy nekünk innen el kell költözni, mert ide építeni fognak. A há­zunk a Palotaszálló helyén állt, a kertünk végében zu­hogott a vízesés. Ez 1925-ben történt. Egy esztendő múlva szétverték a házunkat. Kap­tunk új lakást Felsőhámor­ban, de az már nem volt olyan szép helyen. Persze nem mindenkit si­került kiköltöztetni a terve­zett építkezési területről. Ezek közé tartozott Miskolc hatodik virilistája, a több­szörös ház- és üzlettulajdo­nos Weidlich Pál, akinek a dombon volt háza. Állító­lag százezer pengőt követelt érte és visszautasította a cserébe felajánlott fiumei villát is. így hát maradt Weidlich Pál háza és átter­vezték a Palotaszállót. Nem lett szimmetrikus az épület, mert a jobb oldali szárnyát meg kellett kurtítani. A palota így is rekord­idő alatt épült fel. Az ünne­pélyes megnyitót 1930 pün­kösdjére tűzték ki. BRACKÓ ISTVÁN ERDŐS ÁKOS (Folytatjuk) Az AGROKONZUM liíítő nei Az AGROKONZUM a kö­zelmúltban kezdte meg Sajó- parti telepén a hűtő:ház mű­szaki átadását. A szakembe­rek bíznak abban, hogy rö­Rendőrségi Értesítjük Borsod megye, Miskolc város lakosságát, hogy a Borsod megyei Rend­őr-főkapitányság panaszfel­vételi irodája, Miskolc, Győ­ri kapu dél-Intézményköz­vid időn belül üzemeltetésre adhatják át azt a nyolc hű­tőtermes raktárt, amely a jövőben télen is biztosítja a friss árukat a lakosságnak. közlemény pont, Győri kapu í5:b. szám alá lett áthelyezve, Félfogadás: minden hétfőn, szerdán, pénteken 9 órától 12 óráig. Borsod megyei Rendőr-főkapitányság Megbüntetik a kóborló ebek gazdáit A rádiótól kérdezték — a DH válaszol A munkaviszony megszűnése, törzsgárdatagság Ha az angyalokat kiűznék...

Next

/
Oldalképek
Tartalom