Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-28 / 253. szám

A vezet&aő éjjel mezítláb érkezett Árvíz etil mentett csecsemők Nyugalom, csendesség, gü- gyögő-kacagó apróságok a kristálytiszta, kellemesen fű­tött termekben. Nem, nem is termek ezek, inkább szobák, otthonos, meghitt hangulat­lattal, szeretettel teli szobák. A Kilián-dél II. bölcsődé­ben, a III. kerületi Lorántffy Zsuzsanna utcában semmi sem mutatja, hogy tulajdon­képpen „rendkívüli állapot­ban” élnek. Ma egy hete ide menekítették a? Megyei Gyermekvédő Otthon cse­csemő-részlegének legapróbb gondozottjait. Huszonegy csöppség, pár hetestől a 10—12 hónaposig, került kényszerű vendégség­be az ár miatt. S pár nap múlva a Csorba-telepről Id­JMI >jc Attila kacagása a köszönet költöztetett családok nyolc pici gyermeke szaporította a létszámot. Éjjel-nappal dol­goznak itt azóta is az áldo-\ ^ Reggeli után, a legkisebbek. Az édes álmot alvó csöppsé­gek — hét-nyolchetesek. Egyikük hatnapos korában került a gyermekvédő otthonba. Ök is a Kilián-dél 11. sz. bölcsőde vendégei most... (Agótha Tibor felvételei) zatkész gondozónők s a gyer­mekvédő otthonból érkezet­tek. A segítőkészség szép pél­dáját mutatja ezekben a na­pokban a bölcsőde. Kivétel nélkül mindenki tenni akar valamit. Nem voltak könnyű hely­zetben ők sem — s nem csu­pán azért, mert gyors intéz­kedést, átszervezést igényelt a csecsemők fogadása. — A késő esti órákban a mi kazánházunkat is elön­tötte a víz. Nyilván talajvíz, a falakból ömlött, három vastag sugárban. A vezető­nőnket — dr. Pintér Zoltán- nét — értesítették telefonon, s amikor megérkezett, már csak mezítláb tudott bejönni az udvarra. Fél lábszárig ért a víz már a kapunál... A Megyei Vezető Kórház segí­tett: szivattyút és szakembe­reket adtak. Három napon keresztül húszpercenként szi­vattyúzták a vizet a kazán­házunkból — mesélte Juszkó Béláné gondnoknő. Az érzelgősség látszata nél­kül nem lehet írni a bölcső­dében otthonra talált apró­ságokról. Arról meg legki­vált, ahogyan gondozónőik beszélnek róluk, ahogy kar­jukba emelik, cirógatják őket, „beszélgetnek” velük, szeretik ezeket a picinyeket. — Nem, nem mind árva a gyermekvédő otthonból ér­kezett csecsemő sem. Attilá­nak is, Zérókának is, Erzsi­kének is vannak szülei — mutatta a kiságyakban rúg- kapáló, frottír tipegőkbe öl­töztetett kicsinyeket Aszta­los Sándorné. A szülők? Nem, nem ér­deklődtek utánuk. Csak a Csorba-telepről menekített szülők hívják a bölcsődét — ők naponta. R. E. Gyűlik a téli készlet Meggyorsult a betakarítás A betakarítást szervező megyei operatív bizottság szombati ülésén sokkal ke­vésbé volt feszült a légkör, mint egy héttel korábban. Hála a jó időnek és a tár­sadalmi segítségnek, az őszi munkák jó ütemben foly­nak, s remélhető, hogy a mezőgazdaság néhány héten belül utoléri magát. A pontos feljegyzések sze­rint, október 25-ig az őszi vetés egyharmadával végez­tek' Borsodban. A burgonyá­nak 95 százalékát szedték fel, de rontja az összképet, hogy éppen á nagy hozamú gazda­ságok területét borítja még víz. (Egyébként a megye víz­zel borított területe 98 ezer hektárt tesz ki.) Az egy héttel ezelőtti ál­lapothoz képest jelentősen meggyorsult a betakarítás. A napraforgónak és a cukorré­pának már több mint a fe­lét begyűjtötték. A kukori-' cának egynegyede van a rak­tárakban. A zöldség hetven százalé­kát szedték fel, a gyü­mölcstermés kilencven százaléka került a tárolók­ba. A szüreti munkák teljesítése 35 százalékra tehető, de To- kaj-Hegyalján lényegében csak három-négy napja tö­meges a szőlőszedés. A Szerencsi Cukorgyár az elmúlt héten még mindig fél­gőzzel termelt, minden erő­feszítés ellenére sem sikerült a teljes kapacitáshoz szüksé­ges répamennyiséget a gyár­ba szállítani a felázott föl­dekről. Borsodban mintegy 2700 vagon kiszedett és cso­móba rakott répa vár szál­lításra, s ennek még leg- ’ alább kétszerese van a föld­ben. A diákok, munkások társadalmi segítségén túl az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet alakulatok katonái is részt vállaltak a répa-akcióból. A hét végén már negyven katonai teher­autó is szállította a répát, s a hét elején újabb száz, négykerékmeghajtású szovjet kocsi várható. A betakarítás meggyorsu­lásával párhuzamosan nö­vekszik a felvásárlás' is. A lassú gépjárművek forgalmi korlátozásának feloldása nagy segítség, de — ezúton is tolmácsolva a közlekedési szakemberek kérését — fi­gyelmeztetjük a járműveze­tőket, hogy minden alkalom­mal takarítsák le az utakat, amikor a sáros mellékutak- ról a főútvonalakra hajta­nak. A gabonafelvásárló vál­lalat képviselője elmondotta az operatív bizottsági ülésen, hogy a majmok dolgoznak, több száz vagon liszt van a si­lókban, semmi ok nincs a néhol tapasztalható ott­honi készletgyűjtésre. A hét végén újabb csopor­tok indultak a földekre. A Borsodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat ötven dolgo­zója Tibolddarócon és Súly­ban szüretelt, az LKM száz munkása Hernádnémetibe utazott. Gyors segítséget ka­pott az Agrokonzum is, mert a Sajó-parti raktárak 120 va- gonos burgonyakészletét ve­szélyeztette a víz. Péntek óta Borsodban dolgoznak a bu­dapesti XV. kerület önkénte­sei is. A száznál több fővá­rosi munkás és ipari tanuló Tarcalon szüretel. Vállalj érdekeltség A Borsodi Vezető és Szer­vező Továbbképző Iskola ok­tóber 31-én, csütörtökön a vállalati érdekeltség rendsze­rének szervezéséből tart ke- rekasztal-konferenciát. A rendezők e tanácskozásukra félszáz tagvállalatuk szak­embereit várják. Az asztal körül pártaklivisták Kedvvel vitatkoztunk Hat vállalatot, pontosab­ban a vállalat pártszerveze­tét képviselik azok, akik itt ülnek az asztal körül. Lef- felholcz László például nyomdász. Most éppen ő vi­szi a szót. Arról beszél, hogy bár még be sem fejeződött a pártaktivisták számára ren­dezett tanfolyam a városi pártbizottságon, máris hasz­nosítani tudta az előadáson hallottakat. Igényes a írniuk ás — Pártszervezetünkben politikai oktatásról tárgyal­tunk a minap. Hozzászóltam a témához és elmondtam, hogy szerintem formális és nem sokat nyújt a részve­vőknek a szeminárium, ha az előadó nincs kellően fel­készülve. Izgalmasan, érde­kesen csak az tud előadni, aki tájékozott a napirenden levő kül- vagy belpolitikai kérdésben. Sokat segít majd az is, hogy írásos anyagot is kapnak most már a politikai oktatás résztvevői. Így job­ban el tudnak mélyülni majd a tanulmányokban. Leffelholcz László fejte­getése egyetértésre talál, hi­szen az asztal körül ülők mindegyike vett már részt olyan szemináriumon, mely­nek a végén úgy érezte, kár­ba veszett idő volt az, amit ott töltött. A munkásember ma már jól tájékozott, újsá­got olvas, tévét néz, rádiót hallgat. Érthetően magas az igénye a szemináriumi elő­adókkal szemben. A brigádvezető összefüggést keres , Igényt támasztott ez a hat­hetes tanfolyam is (hetente egy alkalommal egész nap­jukat a pártbizottságon töl­tötték, délelőtt előadást hall­gattak, délután vitafórumo­kat rendeztek kisebb csopor­tokban), hiszen amiről szó esett, az ő fogalmazásuk sze­rint mind „húsba vágó” té­ma volt. Ma délelőtt pél­dául előbb Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titká­ra beszélt az üzemi demok­ráciáról, majd Drótos László, a városi pártbizottság első titkára várospolitikáról, vá­rosfejlesztésről. Jegyzeteik alapján idézik a hallottakat és Balogh Benjá­min, az Avas Bútorgyár szo- licaista brigádvezetője ösz- szefüggést keres a két téma között. Nem nehéz. — A jubileumi óvodához mi készítjük a bútorokat. Vakok és csökkentlátók közgyűlése A közelmúltban tartotta évi közgyűlését a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének Borsod megyei szervezete a Molnár Béla Ifjúsági és Űt- törőházban. A gyűlésre érke­zőket a MÁV miskolci szim­fonikus zenekara fogadta, s Bencs Ferenc karnagy veze­tésével Huszka Jenő örök­szép melódiával szórakoztat­ta őket. Simon Gyula elnök beszámolóját nagy vita kö­vette. A taggyűlés végezté­vel a szervezet elnöksége megállapította: a sorozatos és hatékony intézkedések foly­tán a hazánkban élő vak em­berek szociális ellátottsága csaknem teljesnek mondható. Szállítók versenyvállalása A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 2/1974. (II. 2.) sz. rendelete intézkedik a túlsúlyos gépjárművek közle­kedésének korlátozásáról. A rendelet hatására jelentkező árbevételi kiesés pótlására az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci 3. sz. szállítási üzemegységének dolgozói vál­lalták. hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny keretében az egy állo­mányi gépjárműre jutó napi fuvarórák számát növelik. A növekedést a napi műszakok nyújtásával, szombati és éj­szakai műszakok beállításá­val kívánják elérni. Társadalmi munkában. Mun­kánk csekély hozzájárulás ahhoz, hogy több munkás­anyának szűnjön meg a gyermekelhelyezési gondja. Demokratikus módon hatá­roztuk el, hogy segítünk. Összedugtuk a fejünket a brigádokban és jeleztük a vállalatvezetésnek: mit vál­laltunk, mennyit kívánunk tenni. Kertelés nélkül Rácz Levente, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat mérlegjavítója, még jobban megvilágítja az ösz- szefüggést. Utal rá, hogy Drótos László nyílt várospo­litikáról beszélt. Szavainak fedezetét az adja, hogy ma­napság kertelés nélkül tájé­koztatják — minden adott fórumon — a munkásokat a várospolitika, városfejlesztés kérdéseiről, nem hallgatják el a gondokat sem. Drótos elvtárs például őszintén be­szélt a munkás-lakásépítési akcióról, elmondta, hogy nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Túl magas a havi törlesztési részlet, nagy terheket ró az akcióban lakást kapó csalá­dokra. — Bevallom, jó érzés tud­ni, hogy a problémákat nem­csak ismerik a városi párt- bizottság vezetői, hanem már intézkedtek is. Űj szerződé­seket kötnek — ha szükséges — a lakást kapott dolgozó és a kölcsönt nyújtó vállalat között. A cél, hogy hosszabb legyen a visszatérítési határ­idő és alacsonyabb a részlet. Egyik hozzátartozóm is részt vesz az akcióban, és éppen a minap panaszkodott __ Ahogy a kohász látja Zombori Bertalan, az LKM formázó brigádjának vezető­je úgy véli, hogy az utóbbi időben észrevehetően meg­nőtt a kohászatban is a dol­gozók érdeklődése nemcsak a várospolitikai, hanem általá­ban a belpolitikai kérdések iránt. Szerinte ez főleg azzal magyarázható, hogy a mun­kásosztály helyzetével fog­lalkozó párthatározat egyet­értésre talált és — ami még fontosabb — úgy tapasztal­ják náluk az üzemben is, hogy sorra megvalósul mind­az, ami benne foglaltatik. A munkásember pedig olyan, hogy ha úgy érzi, törődnek vele, a lehetőségekhez mér­ten lendítenek anyagi hely­zetén, és igénylik javasla­tait, akkor gyakrabban kér szót. Joggal dicsekszik vele Zombori Bertalan: manapság az a gond nálunk, hogy nem tudják mindazokat beisko­lázni például a marxista kö­zépiskolába, akik jelentkez­nek. Ugyanez mondható a pártoktatásról. — A várospolitikával kezd­tük és lám, milyen messzire jutottunk — összegezi az el­hangzottakat Bányai Ferenc, a városi pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztá­lyának politikai munkatársa, aki egyébként annak a kis csoportnak a konzultációit vezeti, mely ma délután en­gem is vendégül látott. Hoz­záfűzi még azt is, hogy álta­lában ilyen élénk a vitakedv a délutáni konzultációkon. * A lassan vége felé köze­ledő tanfolyam 110 hallga­tója úgy nyilatkozott a kér­dőíveken is, hogy sok érde­keset hallott; sokat tanult. És ez volt a cél, hiszen azokra a fizikai munkásokra, akik he­tente egyszer itt találkoztak a pártbizottságon, nagyon számítanak a vállalati párt- és tömegszervezetekben. Moz­gatói, irányítói lesznek ők is munkahelyük politikai éle­tének. BÉKÉS DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom