Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-26 / 252. szám

Péntek délelőtt fél kilenc. Komáromi István honvédez­redes, helyőrségparancsnok, a miskolci repülőtéren pa­rancsot ad a honvédség kö­telékébe tartozó helikopter felszállására. Felbúg a mo­tor. forgásba lendülnek a hajtócsavarok, megemelke­dik a gép, s máris több száz méterrel a föld felett repü­lünk. A helikopterben a hon­védségi híradó, az ÉVIZIG, az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap munkatársai. Megkezdődik az árvízvédel­mi szemle a Sajó és a Her- nad felett. (Kerényi László felvétele) az épülő húsüzem. A Sajó- hídon védekezők és kíván­csiskodók. Várják, hogy még kisebb legyen a Sajó, hogy hazamehessenek, hogy vihes­sék a hírt: a Sajón csökkent az árvízveszély. A Szentpéteri kapu fölött repülünk. Már közel a le­szállás helye, a miskolci re­pülőtér. Azon töprengünk, mit mondunk majd, ha meg­kérdezik: milyen az árvíz fentről, a magasból? Mert hogyan is tudnánk elmesélni a szívünket, torkunkat ösz- szeszorító látványt, a vízben álló faluvégeket, a víz alá került kukoricásokat, a ha­lott őzet, a mindannyiunkat ért hatalmas kárt? NYIKES IMRE Először a Sajó, majd a Hernád fölött repülünk. Ócsanálos felé tartunk, ahol részleges kilakoltatás folyt. Alattunk víz, ' víz. Elöntött erdők, elöntött kukoricások, s aztán falvak. A víz köze­lében levő, szélső házak min­denütt víz alatt, vagy víz­ben állnak. Az egyik helyen erőgépek, a másik részen egy Trabant ágaskodik ki az ára­dásból. Hol itt a folyó, s hol az árterület? A Hernád még. árad, a fo­lyó felső szintjét centiméte­rek választják el a gát tete­jétől. Az egyik erdősaroknál a fába akadva elpusztult őzet látunk. Az árvíz a vadállo­mányban is károkat oko­zott ... Dél felé tart a helikopter. Feltűnik Bocs, majd Lenin- város. Közelről látjuk a szo­cialista iparváros bérházait. Ám, máris a szomszédos fa­A Miskolci Pamutfonó még mindig vízben áll... lut figyeljük, amit szemmel láthatólag — védenek. Víz­ben állnak a faluvégi házak, s a focipálya két kapufájá­nak is csak a teteje látszik ki az áradásból. A porták tyúkjai, libái ijedten reb­bennek szét a váratlan, nagyhangú, szélt kavaró jö­vevénytől, de az emberek, gyerekek integetnek. Jóleső érzés lehet nekik, hogy fi­gyelik őket, hogy nincsenek magukra hagyva, hogy ha nagy baj van, a fölöttük ke­ringő katonai helikopter el­viszi majd a hírt, s jön á se­gítség bizonnyal... Sirálycsapatok riadnak fel alattunk. Itt fészkelnek vagy csak a kiáradt folyók csal­ják őket ide? S találnak itt halat, vagy nagyon is sok halat találnak? S aztán egy vízben futó magasfeszültsé­gű távvezeték, egy középen vízbe ágyazott országúttal kettévágott falu, majd újra feltűnik a 3-as út. Egy pil­lanatra látjuk Szikszót, s az­tán ismét a Sajó felé fordu­lunk. Felsőzsolca. Délelőtt 10 óra van. Délben újságunk még azt közli majd — mert a riport előző nap készült—, hogy a falut víz veszi körül. S mi már látjuk, hogy ja­vult a helyzet, a zsolcai úton gyalogosok, kerékpárosok si­etnek Miskolc felé. De a 3- as út a szikszói elágazásig még víz alatt áll. Mintaho­gyan a Miskolci Pamutfonó is. S aztán alattunk a víz­ben álló Csorba-telep, a vé­dekező miskolci MEZŐGÉP, a drótgyár, majd a hűtőház, Tájékoztató az árvízi helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) Széles körű összefogás bontakozott ki az árvíznél veszély­be került települések védelme érdekében. Felsőzsolca és Miskolc között már az első napokban megszakadt a telefon­összeköttetés a beázások miatt. Ezután a polgári védelem szakemberei URH-rádió kapcsolatot építettek ki annak ér­dekében, hogy a Zsolcán levő helyzetről folyamatosan je­lentést tudjanak adni. Segítene! a bajba jutott munkatársaiknak A Miskolci Műanyagfel­dolgozó Vállalatnál egyre többen jelentkeznek, hogy társadalmi munkában segít­séget akarnak nyújtani ár­vízkárosult munkatársaiknak. A dolgozók többsége az ösz- szedőlt vagy megrongálódott házaknál segédkezik az új­jáépítésben. Emellett külön­böző felajánlásokkal igyekez­nek hozzájárulni az árvízká­rosult munkatársak megse­gítéséhez. A sorozatos esőzések miatt vízborítás alatt áll Borsod­ban a tegnapi napig 98 ezer hektár. Ebből 71 ezer hektárt az árvíz, 15 ezer hektárt a belvíz öntött el, és az úgy­nevezett kisvizek 12.000 hek­tárt öntöttek el. Közölték a megyei tanácson, hogy a víz alatt levő 98 ezer hektárnyi területből 36 ezret tesz ki a szántó, 44 ezer hektárt a rét és legelő, 8 ezer hektárt az erdő. Ezenkívül 8,8 hektár­nyi egyéb terület áll víz alatt, mint például utak. A mezőgazdasági kultúrák közül 2100 hektár őszi vetés került víz alá, ezenkívül 5 ezer hektár szedetlen kukori- cia, 850 hektár napraforgó, 120 hektár burgonya. Ezeket körülbelül egy, másfél méte­res víz borítja. Továbbá ugyancsak víz alá került 570 hektárnyi zöldség, 170 hek­tár gyümölcsös és 1500 hek­tár pillangós, valamint 200 hektár silókukorica. Ezek összesen 10 600 hektárt tesz­nek ki. A mentési munkák során ezer szarvasmarhát, 5 ezer sertést, 4 ezer juhot és 30 ezer baromfit kellett elszál­lítani biztonságosabb helyre. Az árvízi helyzet ellenére megyénkben az őszi mezőgazdasági munkák az országos át­lagnál is jobban állnak. Az őszi vetések alá a terü­let 88 százalékán elvégezték a szántást, míg a tavaszi ve­tések alá 30 százalékban. Az ősziek vetésterületének 35 százalékán földbe került- a mag, és ebből 30 százalékot tesz ki a búza. Felszedték a burgonya 95 százalékát, a napraforgó felét, a kukorica egynegyedét, a zöldség 7<í, leszedték a gyümölcs 80 szá­zalékát. Tegnapig megyénk­ben a szőlőtermés 35 száza­lékát szüretelték le. A beta­karítási munkákban 80 ezer diák, 1000 egyetemista vesz részt. Rajtuk kívül 300 ma­gyar, 500 szovjet katona se­gít folyamatosan. A borsodi üzemek, válla­latok szocialista brigádjai, munkakollektívái ezer és ezer munkáskezet ajánla­nak fel. A legnagyobb segítséget ta­lán mégis az LKM és az edelényi szénbánya nyújtot­ta azzal, hogy hazaengedte vidéki dolgozóit szabadságra az őszi munkák idejére. Teg­nap délelőtt 10 órakor érke­zett meg Budapestről a XV. kerület 112 fős munkacsapa­ta, akik a toka j-hegyaljai szüreten vesznek részt. Több­ségük üzemi dolgozó és ipari tanuló. A XV. kerület nyolc teherkocsit is küldött a be­takarításhoz. Felajánlotta se­gítségét a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem is, de ezt egyelőre nem veszik igénybe a borsodi mezőgaz­dasági nagyüzemek. Ugyanis a betakarításhoz a jelenle­ginél is több eszközre, szállítóberendezésre volna szükség. Az országos keretből eddig 150 járművet kapott a me­gye. A szállítási bizottság se­gítségével további 48 szállító gépjárműhöz jutott hozzá Borsod. A megyei tanácson tegnap elhangzott tájékoztató szerint ott, ahol visszahúzódik a víz, megkezdik a károk pontos felmérését, összegzését, a se­gélyek, kamatmentes OTP- hitelek fizetéséi. A kárfel­mérések során kiállított ok­mányok szolgálhatnak majd alapul a hitelek biztosításá­hoz. A CSŐSZERELŐI PARI VALLALAT 1. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEME azonnali belépéssel felvesz HMB minősítéssel rendelkező hegesztőket, minősítés nélküli hegesztőket, központi fűtés-, csőhálózat- és víz-gáz szerelőket, betanított és segédmunkásokat. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást^ különélési pótlékot biztosítunk. jelentkezés és felvétel: Miskolc, Kabar u. 16. Ö. á. Szerelésvezetőség: Leninváros, Új Hőerőmű, 1. sz. Szerelőipari Üzem munkaerőgazdálkodásán. Viseld ­mai fiataléinak A farmernadrág akkor „menő”, ha elöl-hátul fényesre kopott, sőt néhány folt is , díszíti, lehetőleg durva, zsákvarró cérnával lazán föltűzve. Napjainkban azonban egy ilyen művészien kopott farmernál is magasabb az „árfolyama” a miskolci „Forinton” (gyengébbek kedvéért: Széchenyi utcán) egy térdig sáros melegítőnek, kajlára ázott öreg kalapnak. Bárki megfigyelheti, milyen büszkén feszítenek a villany- rendőr környékén estefelé az így öltözött tizenévesek. Valljuk be, hogy magatartásuk, divatjuk gyakran rosszalló fejcsóválásra, dörmögésre késztet bennünket, idősebbeket, de most tartózkodjunk a „bezzeg a mi időnkben ...” kezdetű elmarasztalástól. Mert ha a farmeren általában hamis is a folt, a kalap mostanában igazi esőtől ázik, a cipő és a mele­gítő-nadrág kint a földeken lesz sáros. Sok ezer diák segíti ebekben az igen nehéz napokban Bor­sodban is a betakarítási munkát. A közös gazdaságok vezetői, dolgozói nem mosolyognak rajtuk akkor sem, ha a félig tele láda alatt is meggörnyed a hátuk, ha rosszul áll kezük­ben a cukorrépa-fejeléshez használt sarló. Mert igyekezetben nincs hiány náluk és a hűvös őszi esőben, latyakban sem veszítik el a jó kedvüket. Találkozhatunk velük kora reggel, amikor a Tiszai pálya­udvar felé menetelnek tarka gönceikben. Az aggódó mamák egy-két pulóverrel többet is rájuk adnak, mint amennyi fel­tétlenül kellene, és külön tanulmányt, lehetne írni arról, mi minden díszíti a lányok és a fiúk fejét. Kötött sísapka kac- kiás bojttal, nagypapa vásott kalapja fülig húzva, menyecs- késen hátrakötött tarka kendő, svájci- és rég kinőtt úttörő­sapka madzaggal az állhoz erősítve. No, és a lábbelik! Aki sokat ad magára, az gumicsizmát visel (minél jobban lötyög, annál jobb), de ha nincs más, megteszi a síbakancs vagy a műbőr csizma is. Tarka, jókedvű csapat. Kolléganőm fneséli, hogy kislánya — pedig szófogadó gyerek — enyhe náthával sem volt haj­landó otthon maradni, mondván: — Mit szólnának a töb­biek? Este nagyon fáradtak. Mégis jólesik nekik végigmenni né­hányszor a Forinton, s egy-egy sarkon összegyűlve meg­vitatni, hol volt mélyebb a sár, a szőlőhegyen, vagy az al­máskertben. És jó dolog ilyenkor eldicsekedni a barátoknak a térdig csatakos melegítővel, az ázott kalappal, kendővel. Mert aki manapság nem ilyet hord tizenéves létére, az nem is lehet „menő fej”! (bckes) Kényszerszabadságon ezer fonónő II pamutfonó vesztesége Amennyiben a közeli na­pok nem hoznak újabb eső­zéseket, és nem jön újabb árhullám a Sajón — remél­hetőleg két-három hét múl­va megindulhat a részleges üzemelés a fonodában — tá­jékoztatta a DH munkatár­sát dr. Szigethy Tibor igaz­gató. Mint ismeretes, szerdán délelőtt fél 9 órakor bizton­sági okokból leállt a terme­lés az üzemben. Az udvart elöntötte a víz és veszélyez­tette a raktárakat is. Azóta a készárut elszállították a pamutfonóból és az értékes importnyersanyagokat is biz­tonságúi helyezték. A gya­pot egy része a repülőtér melletti raktárba került, ki­sebbik részét pedig magasí­tott szérelőlapokra rakták. A víz szerencsére nem tört be a gépterembe. Ennek ellenére az üzem vezetősége úgy döntött — minden eshe­tőségre felkészülve —, hogy leszerelik a gépeket meghaj­tó motorokat és olyan ma­gasan helyezik el, hogy egy esetleges vízbetörés ne te­hessen kárt bennük. Szerda óta kényszersza­badságon van ezer fonónő. Ök arra az időre, amíg nem mehetnek be dolgozni — az érvényes rendelkezések sze­rint — alapbérüknek leg­alább 80 százalékát megkap­ják majd. A lányokat és asz- szonyokat a rádió és az új­ságok fogják értesíteni arról, hogy mikor vehetik fel a munkát. A- védekezés teljes sikerét legjobban az a tény tanúsít­ja, hogy a fonoda gépi be­rendezéseiben, nyersanyag- és készárukészletében nem keletkezett kár. Az igazi veszteség az a napi 900 ezer forint, amennyivel kevesebb lesz a fonoda termelési ér­téke. E. A. Szivattyúzzák a vizet a pamutfonó hivatalházának pin­céjéből. N. J. Heipteul az ár fii

Next

/
Oldalképek
Tartalom