Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-02 / 231. szám

* I M- A közelmúltban a televízió Hazai esték című sorozatában a sárospataki vármúzeum igazgatója elmondotta, hogy kiállításaiknak az idén tekintélyes számú látogatója volt. Teg­nap megtudtuk: vasárnapig 159 ezren keresték jel a vármúzeumot, ahol az állandó ki­állítás mellett (a Rákóczi család és a vár története) a Hegyalja szőlészetéről és borászatá- róly Zemplén régészeti emlékeiről, valamint a zempléni üveghuták művészetéről rendeztek tárlatot. Október 6-án 11 órakor Bánfi József festőművész kiállítását nyitják meg. (Molnár Géza felvétele) ———————^—__ ( A rádiótól kérdezték — a DH válaszol Dolgozó nyugdíjasok ADH fóruma várospolitikai Arborétum a Hejő-parion Cédrus, ciprus, tuja t=s a parkerdők? Nem első ízben írunk a Hejő-parti sétányról és ligeterdő­ről. Most azonban egy érdekes új hírrel szolgált dr. Bartus Elemér, a városi tanács kertmérnöke, aki a fásítási munká­latokat irányítja: itt, a patak mentén alakítják ki Miskolc arborétumát. A Miskolci Rádió hétfő es­ti Fórum-adásához számos kérdés érkezett a nyugdíja­sok elhelyezkedésével, újabb munkaviszonyával kapcso­szesedésből a nyugdíjasként létesített munkaviszonyából eredő munkabérének ará­nyában ,— a ledolgozott 840 órára vetítve — kell része­Kérdése: „Több nyugdíjas­társammal együtt immár tíz éve tovább dolgozom, de cse­kély keresetemből még min­dig vonják a háromszázalékos nyugdíjjárulékot. Miért, ami­Hajdanában a város lakói­nak kedvenc sétahelye volt a Hejő menti árnyas út. En­nek a feltámasztását hatá­rozta el az idei tavaszon a Tiszta, virágos Miskolcért mozgalmat irányító bizottság. Rövidesen el is kezdődött a munka, és diákok, katonák, ifjúmunkások körülbelül há­romezer facsemetét ültettek el az autóút és a patak közti területen úgy, hogy a kis fácskák felnövekedve, két nagyobb erdőfoltot alkossa­nak. Gimnazisták a gyomok ellen A nemrégiben lezajlott szemlén a szakemberek meg­állapították, hogy a csemeték 80 százaléka megeredt. Kö­szönhető ez annak is, hogy gondos ápolásban részesültek; rövidesen harmadszor kapál­ják meg a társadalmi mun­kások az erdőfoltok talaját és megszabadítják a gyo­moktól a fácskákat. A gyom- talanítási munkálatok elvég­zését a Földes, Kossuth, Her­man, Zrínyi Gimnázium és a Közgazdasági Szakközépis­kola diákjai vállalták. Az említett két erdőfolt azonban csak egy része lesz a nagyarányú programnak. A tervek szerint még további húszezer növényt ültetnek el a Hejő mentén, (összefüggő zöld folyosót képezve az Egyetemváros és a tapolcai parkerdők között. Egyelőre csak az autóút és a> patak közötti területet fásítják, de a későbbi években sor ke­rül majd a túlparti terüle­tekre is. Vörös és kocsányos tölgyből, hárs-, nyír- és éger­fából, illetve erdei fenyőből képeznek kis ligeteket. A szakemberek szerint ugyanis ezek azok a fafajták, melyek­nek kedveznek a mélyen fek­vő terület talajviszonyai. A ligetek közötti szabad terüle­teket természetesen füvesítik. „Ha már ilyen sokféle fa díszük majd a Hejő men­tén, akkor érdemes még vál­tozatosabbá tenni a flórát, alakítsuk ki itt a miskolci arborétumot” — vetődött fel az ötlet. A jó gondolatot tet­tek követték, már meg is rendelték Szombathelyről a ritkaságszámba menő örök­zöldeket. Többek között céd­rusok, ciprusok, mocsári fe­nyők és tuják érkeznek majd a szombathelyi szállítmány­ban. Ha minden jól megy, novemberben el is ültetik az arborétumot megalapozó cse­metéket. Séta Tapolcára Ha már a Hejő partján já­runk képzeletben, sétáljunk tovább Tapolcára. A parkerdő­program keretében kavics alapozású sétautat építettek a nyári- hónapokban a tó fe­letti hegyoldalakon, elkészült a 12 méteres fahíd (ezt la­punkban is bemutattuk), és kijelölték a szánkópálya nyomvonalát. A Borsodi Szénbányák Vállalat dolgozói még ezen az őszön három rönk-garnitúrát helyeznek el a sétaút mellett. Gépgyáriak dicsérete A munka folytatódik, hát­ra van még a sétány fino­mabb kőzúzalékkal való our- kolása' és további pihenőhe­lyek kialakítása. Miskolc dolgozói, KISZ- fiataljai összesen 80 ezer óra társadalmi munkát vállaltak felszabadulásunk 30. évfor­dulójának tiszteletére. Máris látható, hogy teljesült, &őt, ha minden jól megy, túl is teljesül ez a szép felajánlás. Ki kell emelni a Diósgyőri Gépgyár kollektíváját: a vál­lalt 25 ezerrel szemben ok­tóber elsejéig 25 500 óra tár­sadalmi munkát végeztek, fő­leg a csanyiki Majális-park­ban. Az Oprandek Sándor nevét viselő munkásőr-zász­lóalj negyedik és ötödik szá­zada 1200 óra társadalmi munkával iratkozott fel a lo­kálpatrióták hosszú listájára. Ügy látszik, a gépgyáriaknak még mindig marad kedvük, energiájuk, hiszen a téli idő­szakban a parkerdők bútor­zatát készítik el és a diós­győri városközpont két ját­szóterének teljes felszerelését is vállalták. BÉKÉS DEZSŐ latban. Q Breitenbach János- miskolci nyugdíjas kérdezi: mennyi szabadság jár egy tovább dol­gozó nyugdíjasnak — aki évenként S40 órát dolgozik — 40—50 évi munkaviszony után; megilleti-e a nyereségrészese­dés, s ha igen, milyen mér­tékben; kaphat-e 25 éves, illet­ve 40 éves jubileumi jutalmat? A kérdésre dr. Szegedi László, a Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke válaszol: — A tovább dolgozó nyugdíja­sokra általában ugyanazok a munkaügyi előírások vonat­koznak, mint az aktív kere­sőkre. A szabadság megálla­pításánál a nyugdíjazás előt­ti munkaviszonyból eredő pótszabadságot kell figye­lembe venni. A jelenleg ér­vényben levő rendelkezések szerint a pótszabadság maxi­málisan 12 nap lehet, a 12 nap alapszabadság mellett. Az év végi nyereségré­sülnie. Jubileumi jutalmat a nyugdíjas csak abban az esetben kaphat, ha a nyug­díjazása utáni munkaviszo­nyában tölti be a 25., illet­ve a 40. évet. Itt azonban csak a ténylegesen ledolgo­zott munkaidő alapján szá­mítják az éveket, vagyis — feltéve, hogy a nyugdíjas mind a 840 órát végigdolgoz­za — háromévenként szá­mítanak egy évet. (Egyéb­ként részletes felvilágosítást kaphat a Táncsics Kiadó gondozásában megjelent Mit kell tudni a dolgozó nyug­díjasoknak? című kézikönyv­ből.) 0 Ugyancsak nyugdíjas a kő­vetkező kérdező, Tóth Kál­mán Is, aki Miskolcon, a Fa- zola Henrik utcában lakik. kor mi a 35—40 évi szolgála­tunk alatt megfizettük előre a nyugdíjunkat?” A választ dr. Tímár László, a Borsod megyei Bíróság el­nökhelyettese adja: — A kérdés indokoltnak, sőt igaz­ságosnak tűnik, egyetlen szépséghibája van: nem jog­szerű. A társadalombiztosí­tási járulékot minden mun­kabérből — még a nyugdí­jas nyugdíján kívüli újabb munkabéréből is! — le kell vonni. Éppen a nyugdíjas dolgozók érdekében, hiszen a nyugdíj mellett fennálló munkaviszonyban keresett bérük lesz az alapja az — egyébként a nyugdíjukhoz nem tapadó — újabb társa­dalombiztosítási szolgáltatá­soknak. Jó az almatermés Országszerte megkezdődött a téli alma szüretelése. A termés várhatóan meghalad­ja az elmúlt évit, a lakos­ság jó ellátásra számíthat az elkövetkező hónapokban, és az exportkötelezettségek ki­elégítése sem okoz gondot. A mezőgazdasági üzemek és a gyümölcstermelők mintegy 50 ezer hektáros árugyü­mölcstermő területről szedik az almát folyamatosan, az érés ütemének megfelelően. Az érés elhúzódása miatt később kezdődött a szüret, a gazdaságokban nagy erőket kellett összevonni a szürete­léshez. (keglovich) Két srác szakmát tanul Egy hónapja jelent meg és tegnap lépett életbe a posta ve­zérigazgatójának utasítása a ké­sedelmesen kézbesített expressz- küldemények és táviratok díjai­nak visszafizetéséről. Az utasí­tás a posta közönségszolgálatá­nak javítását célozza, jobb mun­kára ösztönzi a postahivatalo­kat, illetve megszünteti azt a régi panaszt, hogy a posta meg nem érdemelt díjakat vegyen fel. A vezérigazgatói utasítás sze,^ rint a magánfél által magán­félnek feladott táviratok díjait abban az esetben fizetik vissza, ha a sürgős jelzésű ^táviratot négy órán, az egyszerűt hat órán belül, illetve a dísztávira­tot a feladást követő munkana­pon nem kézbesítik. Visszafize­tik az expressz-szolgáltatás dí­ját, ha a postahivatalhoz reg­gel hét óráig érkezett külde­ményt ll óráig, az utána jövőt pedig még aznap nem kapja meg a címzett. Az expressz- csomagoknál a kézbesítés szabá­lyos határideje a postahivatal­hoz érkezés napja. Az utasítás arról is rendelkezik, hogy az expressz-küldeményeket és táv­iratokat — a dísztávirat kivéte­lével — a címzett lakásán kell kézbesíteni, amennyiben a cím­zett nincs otthon, a kapu alatti levélszekrényen feltűnő piros jelzéssel tudatják a „sürgős kül­demény” érkezését. A rendelkezés végrehajtását — a szabályzatokban előírt kézbe­sítési idő betartását a postahi­vatalok vezetői, a postaigazga- lóságok — és maga a postave- zerigazgatóság is rendszeresen ellenőrzik, a késedelmes kéz­besítésről, illetve a díj vissza­térítéséről __ a feladót levelezőla­pon értesítik. Az egy hónapig érvényes, bemutatóra szóló leve­lezőlap — amelyen rajta van a visszafizetendő díj összege — bármely postahivatalban „be­váltható”. ★ A rendelkezés valóban példás. Nem intézkedik azonban egye­bek között a címzett reklamá­ciós lehetőségeiről, s arról sem, hogy mi a teendő a magánfél által valamelyik közületi szerv­nek feladott cxpressz-küldemény és távirat késedelmes kézbesíté­sekor. Valamint a körűidről feladott, de belföldön „késlelte­tett” táviratok esetében. A Borsodi Vegyikombinát eladásra felajánlja az alábbi felesleges állóeszközeit: — 1 db UAZ típusú 0,3 tonnás csukott TEHERGÉPKOCSIT műszaki állapota 50°/o-os; — 1 dh ASCOTA 170 típusú 35 gyűjtés KÖNYVELŐGÉPET, — 1 db ASCOTA 170 típusú 45 gyűjtés KÖNYVELŐGÉPET Fenti gépeli megtekinthetők a Borsodi Vegyikoipbinát I. gyári-jységiben, , Kazincbarcikán. Ügyintéző: Szőke Móric. Teflon: Kazincbarcika, 135/15-37. Telex: 64222, 64223 A mestertől kapott meste­ri pofonok, futás a boltba az asszonyságnak sóért, fu­tás egy másik műhelybe re­szelőzsírért, lótás-futás egész nap, hajnaltól késő estig Két kalapácsütés közt rá­gott szalonna meg kenyér, kézről kézre járó dtigi ciga­retták, köhögtető slukkok ... Ki ne emlékezne mindezek­re — inas éveire —• azok közül a kétkezi munkások közül, akik bizony már kö­zelebb állnak a nyugdíjhoz, mint a segédlevél átvételé­nek napjához? A napokban a 101-es Szak­munkásképző Intézet két ta­nulójával beszélgettem az iskola könyvtárában. Sza­vaik tiszták és egyenesek, mint a szerszámok nyele. Rékö Ferenc „gólya”. Alig egy hónapja került ide. Autó- karosszéria-lakatosnak ta­nul. — Szeretem a gépkocsit. Otthon van egy Moszkvi­csunk. Én szoktam bütyköl- getni. Egyszer láttam, ho­gyan domborítják a lemezt gumikalapáccsal. Az úgy volt, hogy belülről kellett kopácsolni. Nem felejtem el soha. Hát így jöttem ide . .. Mivel egyre több gépjármű van, ezek meg egyre csak törnek, gondoltam; ez fejlő­dő szakma. Volt szó arról is, hogy hegesztő leszek — az apám hegesztő a vízművek­nél —, de azt itt is megta­nulhatom. Csütörtökön, pén­teken, szombaton dolgozunk, három napig pedig tanu­lunk. Molnár József oktató elvtgrs a főnököm. Nagyon ügyes, valamennyien szeret­jük. Még nem nagyon dol­gozunk, nem e *'dr«‘ek a ko­csik közelébe. *5ször meg­ismerjük a szerszámok ne­vét. Az én munkáim: fűré­szelés meg reszelés, nagyon jól sikerültek eddig. A le­mezt már nem úgy püfölöm, mint régen. Nem lehet arra csak úgy rácsapni akárhová. Van mosdó, munka után olyan tiszták vagyunk, me­hetnénk a moziba is. A baj csak az, hogy a vidékiek — sokan vannak közöttünk — délutános héten nem érnek haza, csak éjfélre, mert ki­lencig dolgozunk... Rási István másodikos autó-motorszerelő. — Régi vágyam volt, hogy autószerelő legyek. Ahogy a hetediket kijártam, maszek­nál dolgoztam, egy kis nisz- kos műhelyben. De a jelent­kezési lapra mégis ezt ír­tam be elsőnek. Tudja, itt szerkezetek vannak, a biz­tonságra kell törekedni. Ha •egy sasszeget kihagynék a kormányműből, abból ka­rambol lenne. Mi a segédek keze alatt dolgozunk. Nekik meg az a háklijuk, hogy ta­karítsunk ... A munkát sze­retjük, de« takarítani, ast nem. Hogy miért? Hát ez olyan tanuló-dolog. Csak mi tudjuk. Nem lehet azt el­mondani ... VARGA RUDOLF Szarvason az öntözési Kutató Intézetben új szabadalmat mutatlak be a szakembereknek. A „Körös 200” nevű beren­dezés. 200 köbméterlóra teljesítményű. A rendszer 40 m-es tagokból áll és tíz tag köthető össze\ Ha késik a kézbesítés...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom