Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-01 / 230. szám
Újabb évtizedek előestéjén 7 5 éves a Herman Ottó Múzeum A miskolci Herman Ottó Múzeum 1974. október 2-án nyitja meg Ember és munka c. állandó és Szlovákiai népművészet című, fél évre tervezett kiállítását. E jeles alkalmat a Kulturális Minisztérium is megtisztelte azzal, hogy ekkor, itt és ez alkalommal nyitja meg az Országos Múzeumi Hónapot. Úgy vélem, hogy ez igyekezetünk, célkitűzéseink és tevékenységünk kedvező megítélését is kifejezi. 1974. október 2-án tehát egy napra Miskolc, a Herman Ottó Múzeum lesz a magyar muzeológia központja. Múzeumunkat 1899-ben alapította a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület. Létesítésekor azt a célt tűzték az intézmény elé, hogy Miskolc és a vármegye múzeuma legyen, városunk és megyénk emlékanyagát gyűjtse és tárja a látogatók elé. 1913-ban a múzeum közvetlenül a megyei és a városi magisztrátus kezébe került. Az első kiállítást 1902. október 26- án, tehát a több mint hét évtizeddel ezelőtti „múzeumi hónapban” nyitották meg. A második világháború kitöréséig csak két újabb — mai szóval élve — állandó kiállítás készült el, 1927-ben és 1938—39-ben. Az időszakos kiállítások száma viszont igen nagy volt, szám szerint 74.. A tematikájában is rangos kiállításokból említsünk meg néhányat: Miskolc története; Borsodi népművészet; Az avasi kovabánya leletei; A diósgyőri vár emlékei; A miskolci nyomdászat története; Az avasi templomban kiásott régi sírok mellékletei stb. A múzeumi közművelődés történetében is jelentős kezdeményezés volt a Borsod- Miskolci Múzeumnak, hogy már a század első évtizedeiben a kiállítótermekben lehetőséget biztosítottak történelem- és rajzórák megtartására. A múzeum biztosította — a kiállítás vizualitá- sa mellett — a többi szemléltetőeszközt, sőt gyakran az előadásokat is. Ezt a hajdan megvalósult gondolatot fedezte fel ismét a modern múzeumi közművelés. Említsük meg elődeink közül a legjelesebbeket: Gálffy Ignác 1907-től 1940-ig töltötte be a Közművelődési és Múzeumi Egyesület elnöki tisztjét. Kőris Kálmán kezdte meg az alsó-borsodi tájon a néprajzi és népművészeti tárgygyűjtést. Istvánffy Gyula folklórgyűjtésével jeleskedett. Leszih Andor ötven éven át volt intézményünk vezetője. Marjalaki Kiss Lajost, Megay Gézát, Komá- romy Józsefet, a kortársat és a barátot, Bodgál Ferencet is büszkén valljuk múzeumunk fejlesztőinek. 1914-ben bekövetkezett haláláig múzeumunk névadója, Herman Ottó is bábáskodott az intézmény gyermekkoránál. Az elmúlt 75 év alatt múzeumunk régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti műtárgygyűjteménye meghaladta a 110 000 darabot, ugyanezen gyűjtemények kéziratos archívumai pedig a 14 000 tételt. A Herman Ottó Múzeum csaknem ötvenezer leltári tételt képező régészeti gyűjteményéből világhírnévre is számot tartó az őskőkorból a csiszolt kőkorszakig terjedő időkből származó megmunkált kőeszközanyag. Történelmi gyűjtemény együttesünkben kimagaslóan értékes a miskolci várostörténeti anyag. Hadd említsem meg itt a miskolci színészetre vonatkozó gyűjteményt, nagyon jelentős a céhirat — és a céhekre vonatkozó tárgy- gyűjtemény. Munkásmozgalmi, új és legújabbkori archívumunk legjelesebb darabjai a Tanácsköztársaság idején kibocsátott plakátok gyűjteménye. Október 2-ától gyűjtemény együtteseink legjelesebb darabjai (több ezer tárgy) a nagyközönség rendelkezésére állnak. Oly sok viszontagság után befejeződött az ősi skó- la épületének helyreállítása, és sok hónapi kemény munka után elkészült a gazdag anyagot elősorakoztató, pompásan installált, reprezentatív kiállítás. Több mint hatévi kényszerszünet után a Herman Ottó Múzeum ismét megkezdheti elsőrendű közművelődési feladatának ellátását, a művelődni vágyó látogatók fogadását. Dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató Az októberi Napjaink Valamiféle határkő, figyelemfelkeltés, a tunya közvélemény számára figyelmeztetés, egyfajta szerkesztői koncepció (hogy vannak lapszámok, melyeket egyetlen témának szentelnek) — többféle elképzelése lehet az embernek az októberi Napjainkról. Mert nem biztos, hogy érti az olvasó, hogy miért kell itt és most az egész lapot éppen ennek a témának szentelni. Indoklásul ugyanis nem kap mást, mint a címlapon levő, nagyon szépen elhelyezett fakszimile mellett a szöveget: „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a cigány lakosság száma meghaladja a 40 ezer főt. Az ország cigánylakosságának több mint 20 százaléka él a megyében. E számunk írásai a cigányságról szólnak Gyorsan megjegyzendő, hogy jó írások. A lírai rész (többnyire Bari Károly gyűjtése és fordítása) nagyon szép, a sokféle műfajú próza érdekes és elgondolkodtató. Vekerdi József Nemzetiség-e a cigányság? című elemző írása az első a sorban. Ez általánosságban foglalkozik a lapszám választott témájával, a többi azután elég széles skálán mozog. A Krónika címszó alatti történeti áttekintéstől a szociográfián és a lapszemlén át a portréig, kiadatlan kéziratrészletekig, szépirodalmi igényű írásokig mindent megtalálunk. A válogatott szerkesztőgárda szemlátomást arra törekedett, hogy átfogó képet adjon. Kell-e mondani, hogy törekvésüket nem koronázza siker. Mert legyen szó a cigányság történetéről, etnográfiájáról, irodalmáról, művészetéről, mai szociális helyzetéről, törekvéseiről, vagy bármiről, ami velük kapcsolatos, mit lehet megtudni tizenkét nyomtatott oldalnyi szövegből? Ez a kérdés pedig nem abban támad fel, aki az első oldal „előrejelzése” alapján hanyagul átlapozza, hanem abban, aki elolvassa a lapot, és auztán nemigen tud vele mit kezdeni. Legfeljebb megjegyzi (mert eddig nem tudta) a cigányok származására, nyelvére vonatkozó, egyébként szakembereket érdeklő adatokat. Vagy eszébe jut az olyan gyakran érvényes közhely, hogy kevesebb több lett volna. A társadalom lelkiismeretének ébresztgetésére nerrA igen van szükség; politikai, állami szerveinknek a közelmúltban tett intézkedéseit felsorolva, lapjainkban megjelent írásokat idézve az újság egésze azt igazolja, hogy éber a társadalom. Kikapcsolódást nyújtó olvasmánynak pedig túlságosan fajsúlyos a téma. Vekerdi József a címben feltett kérdésre — Nemzetiség-e a cigányság? — cikke egészével válaszol, programot pedig az utolsó bekezdésben ad. „ ... a cigányság akkor is különleges támogatást érdemel, ha nem minősítjük nemzetiségnek. Ha cigány nyelvű könykiadásra és rádióműsorra nincs is szükség, de külön cigánykollégiumokra és napközi otthonokra vagy iskolai osztályokra igen... Ilyen támogatás nélkül esetleg nemzetiséggé tehetjük a cigányságot, de dolgozó társadalmunk egyenrangú tagjává semmiképpen sem.’’ Ez valóban az egész társadalomnak szól. Egyébként pedig példa rá, hogy hogyan, milyen formában lehet egy meglevő és megoldásra váró társadalmi gondot folyóiratban is evidenciában tartani. Inkább csak egyet-egyet, de hasonló felelőséggel elemző írást... (makai) ft- Ritka kiállítás nyílt tegnap Budapesten, a MOM Művelődési Központban. Három napon keresztül itt tekinthető meg az a mintegy háromszáz kép, amelyet október harmadikán Orosz János festőművész szándéka szerint nyilvános árverésre bocsátanak. A festményekért kapott pénzt a fejlődő afrikai országok megsegítésére szánja az alkotó. Bizonyára sokan lesznek, akik érdeklődéssel fordulnak Orosz János művészete felé, de a most nyitva tartó kiállítást nem tudják megnézni. Őket egy másik tárlat várja; az el nem kelt képeket október harmadikétól a Csók Galériában tekinthetik meg. (Képünkön egy a híressé vált festmények közül.) A levéltárak ellensége: a kipufogógáz A szennyezett levegőjű városok levértáraiban őrzött dokumentumok többségét nagy veszély , fenyegeti: a fényképmásolatokat súlyosan rongálja a gépkocsik kipufogógázában levő mérgező anyag. A marburgi nemzeti könyvtárban rendezett tudományos könyvtáros-találkozón részletesen megtárgyalták ezt a problémát. Megállapították, hogy leginkább a földszinten vagy az alagsorban elhelyezett archívumokat veszélyezteti a légszény- nyeződés. Marbachban neves vegyészek és levéltárosok fogtak össze a közvetlen veszélynek kitett dokumentumok megmentésére. A megmentő hadművelet első fázisában több ezer fényképnegatívot vetnek alá különleges kezelésnek. Amatőr táncosok A Budapesti Művészeti Hetek jegyében a Fővárosi Operettszínházban adnak találkozót az ország legjobb központi amatőr néptáncegyüttesei csütörtökön. Az est műsorában közreműködik többek között az Építők Vadrózsák táncegyüttese, az OKISZ Erkel Ferenc művészegyüttese, a miskolci Avas Táncegyüttes, a Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese, a VOSZ Bartók Béla Tánc- együttese, a szombathelyi Uncaresca és a zalaegerszegi Zala Táncegyüttes, valamint a HVD5Z Bihari Tánc- együttese. Nyíregyházi festőművés íonmiol Híia Nyíregyháza lengyel testvérvárosa, Rzeszow ötödször rendezte meg a nemzetközi művészek alkotó táborozását 21 hazai és 12 külföldi részvételével. A művésztelep egyhónapos tevékenységének befejezésével a vajdaság vezetői öt díjat osztottak ki: a „Bieszczady ’74” díjat négy lengyel művészen kívül egyedüli külföldiként Soltész Albert festőművész kapta meg. CSEB-g KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.58: Tündér Lala. Mesejáték. — 14.47: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10; Friderika. Részletek Lehár Ferenc—Szenes Andor operettjéből. — 15.48: Loránd István és Kövesdy János müveiből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rácz Aladár Couperm-mű- veket cimbalmozik. — 16.ah Elhangzott .. . Emlékezetes műsorairól beszélget Bereczky Gyulával Rapcsányi Lásüó. — 16.40: Melis György nótákat énekel — 17.00: Hírek, — 17.05: Fiatalok stúdiója. Balla Zsófia versei — 77.25: Indulók. — 17.35: A szabolcsi gazdaság. I. Épül a gázvezeték. — 18.00: Ernest Anser- met vezényel. — ie.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 18.25: Sikerlista — 1974. szeptember. — 20.05: Bárdos Lajos 75 eves. _Születésnapi interjú és kö- ^.bhtő. — 21.00: Hírek. —.21.03: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. — 22.00: Hírek. — 22.1a: Sporthírek. — 22.20: Az ankarai szín, Onody György tö- jelentése. I. rész. - 22.30: Könnyűzene. — 22.45- pu- volaszo holdfényben. Klasszikus kínai költők versei. — 23.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Berki Géza gitározik. Petőfi rádió: 12.00: Barokk muzsika. — 12.50: Kínai népzene. — 13.00: Hírek. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.20: Bartók-kó- rusQk. — 13.40: Barkácsolók ötperce. — 13.45: Időjárás. —14.00: Kettőtől hatig. .. — 18.00: Hírek. — 18.10: A XX. század mítoszai II. Prométheusz új lelán- colása. Herman István filozófussal beszélget Zeley László. — 18.35: zenekari muzsika. —19.39: A Mona Lisa csak másolat? Két évig volt „illegalitásban” A műkincsek elrablásának divatja legalább 1911-re nyúlik vissza, amikor egy olasz hazafi ellopta Leonardo Mona Lisáj át a párizsi Louvre- ból, mert nem szerette a franciákat. A múzeum takarító-személyzetébe felvett olasz Vi- cenzo Perugia 1911. augusztus 21-én csempészte ki a képet a munkaruhája alatt a múzeumból. Akkor tartóztatták le, amikor megpróbálta Firenzében eladni egy műkereskedőnek. Később hétévi szabadságvesztésre ítélték. De a világ e leghíresebb festményét csak 1913 karácsonyán vitték haza Párizsba. Már akkor pusmogtak arról — és a gyanú is újból és újból felmerült —, hogy most nem az eredeti látható a Louvre falán, hanem csupán raffináltan tökéletes másolata. Az eredeti Mona Lisát egy brazíliai kávémilliomosnak adták el. Perugia sem az a hazafi volt, akinek kiadta magát, hanem egy csempészbanda tagj a, amely régi mesterek képeinek ellopásából és Dél-Amerikába „exportálásából” gazdagodott meg. És ráadásul nemcsak egy másolat készült a Mona Lisáról. Ezt az elméletet alátámasztja egy francia márki nyilatkozata, aki 1948-ban, halálos ágyán beismerte, hogy az említett bandát ő irányította a kulisszák mögé. „Amatőr műkereskedő” volt és egyik ügyfele ismételten hangoztatta: kész bármilyen összeget megadni a Mona Lisáért. Minthogy a Louvre-ban a képek másolása nincs megengedve, a márkinak az az ötlete támadt, hogy a Mona Lisát rövid úton „kölcsön veszi”, s a másolatot majd megfesti „házi hamisítója”, aki a Murillo- és Raffaello- képek egész sorának másolatát készítette el számára, de csak akkor tud dolgozni, ha az eredetit maga előtt látja. A Mona Lisáról állítólag összesen hat másolat készült. Senki sem tudja, hogy valóban ez volt-e a képlopás története. Lehetetlennek nem mondható, ha meggondoljuk, hogy a világhírű festmény milyen sokáig volt „illegalitásban”. Chile Pesaróban. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. H. — 20.25: Üj könyvek. — 28.28: Irodalmi évfordulónaptár. — 20.53; A rádió dalszínháza. Lecocq: Angot asszony lánya. — 22.35: Prokofjev: L vonósnégyes. — 23.00: — Hírek. — 23.15: Tannhäuser. Részletek Wagner operájábói. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés, hírek. — 17.35: Érdekes világ. — A Gömörin. — Nepi muzsika. — 18.00: Borsodi tükör (Hírek, tudósítások a nap eseményeiből; A mezőgazdasági gépellátásról; Szocialista szerződéskötés az Ózdi Kohászati Üzemekben; Munkaverseny a vállalatért, a városért; ÍJj tagozat miskolci gimnáziumokban). — 18.15—19.00: Filmzene. — az egészségügyi kultúra kérdései. — Slágerkoktél. Televízió: 17.43: Műsorismertetés. — 17.45: Hírek. — 17.50: Több hús, több tej. — 18.05: Üj mederben. Riportfilm. — 18.40: Játék a betűkkel. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Életre kelt magyar drámák a Nemzeti Színházban. Madách Imre: Mózes. (14 éven felülieknek!) — 22.35: Tv-híradó. 3. Szlovák televízió: 17.05: Kulturális magazin fiataloknak. — 18.10: Autó-motor revű. —18.48: Dalok. — 18.50: A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi... — 19.00: Híradó. — 20.00: Daurija (szovjet film, 2. rész). — 21.30: Híradó. — 22.05: Hangverseny. — 22.50; Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): A Madarász. Csortos bérlet. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18); Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarfa. — Déryné-ház (10—18); Régi magyar arcképek. — Kossuth Művelődési Ház (10—18) ■ Testvérvárosok nemzetközi fotószalonja. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Gacs Gábor grafikái. Filmszínházak: Béke (f4): Három mogyoró Hamupipőkének (mb. szí. csehszlovák). — (hn6, 8) : Álmodó ifjúság (szi. magyar) . — Kossuth (2, f5, 7) • a mesterdetektív (mb. szi. angol). — Hevesy Iván filmklub (f5, f7) • Illumináció (mb. szi. lengyel) — Fáklya (fő, Í7): Periszkóp a fjordok között (szi, szovjet). — Petőfi (f5, f7): Az aranyember (szí. magyar). — Szikra (f6, f8) • A mesterdetektív (Premier helyi fFz szk angol). — Táncsics »»i1 \Ma .éjiel kár Ienne meghalni! (mb. szi. jugoszláv). — Tapolca-kert (f8): Ne hagyd Pitkin! (angol film vígjáték). — ságvári (5, 7): Folytassa külföldön! (mb. szi. angol) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Örökzöld dallamok. — 9.23- a Prométheusz-rejtély. Szemelvények Mesterházi Lajos regényéből. — 9.43: Operahármasok. — 10.00; Hírek. — io.05: „Nyitni- kék”. — 10.40: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bach- és Händel-müvek. — 8.48: Perui dallamok. —9.00: Hírek. — 9.03: Kíváncsiak Klubja. — 10.00: A zene hullámhosz- szán. — 11.00: Hírek. — 11,55: Néhány perc tudomány.
