Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-01 / 230. szám

Újabb évtizedek előestéjén 7 5 éves a Herman Ottó Múzeum A miskolci Herman Ottó Múzeum 1974. október 2-án nyitja meg Ember és munka c. állandó és Szlovákiai népművészet című, fél évre tervezett kiállítását. E jeles alkalmat a Kulturális Minisz­térium is megtisztelte azzal, hogy ekkor, itt és ez alkalommal nyitja meg az Országos Múzeumi Hónapot. Úgy vélem, hogy ez igyekezetünk, célkitűzéseink és tevékenységünk kedvező megíté­lését is kifejezi. 1974. október 2-án tehát egy napra Miskolc, a Herman Ottó Múzeum lesz a magyar muzeológia központja. Múzeumunkat 1899-ben alapította a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület. Létesítésekor azt a célt tűzték az intézmény elé, hogy Miskolc és a vár­megye múzeuma legyen, vá­rosunk és megyénk emlék­anyagát gyűjtse és tárja a látogatók elé. 1913-ban a múzeum közvetlenül a me­gyei és a városi magisztrá­tus kezébe került. Az első kiállítást 1902. október 26- án, tehát a több mint hét évtizeddel ezelőtti „múzeu­mi hónapban” nyitották meg. A második világháború kitöréséig csak két újabb — mai szóval élve — állandó kiállítás készült el, 1927-ben és 1938—39-ben. Az idősza­kos kiállítások száma viszont igen nagy volt, szám sze­rint 74.. A tematikájában is ran­gos kiállításokból említsünk meg néhányat: Miskolc tör­ténete; Borsodi népművészet; Az avasi kovabánya leletei; A diósgyőri vár emlékei; A miskolci nyomdászat törté­nete; Az avasi templomban kiásott régi sírok mellékle­tei stb. A múzeumi közművelődés történetében is jelentős kez­deményezés volt a Borsod- Miskolci Múzeumnak, hogy már a század első évtizedei­ben a kiállítótermekben le­hetőséget biztosítottak törté­nelem- és rajzórák megtar­tására. A múzeum biztosí­totta — a kiállítás vizualitá- sa mellett — a többi szem­léltetőeszközt, sőt gyakran az előadásokat is. Ezt a hajdan megvalósult gondolatot fe­dezte fel ismét a modern múzeumi közművelés. Említsük meg elődeink kö­zül a legjelesebbeket: Gálffy Ignác 1907-től 1940-ig töltöt­te be a Közművelődési és Múzeumi Egyesület elnöki tisztjét. Kőris Kálmán kezd­te meg az alsó-borsodi tájon a néprajzi és népművészeti tárgygyűjtést. Istvánffy Gyu­la folklórgyűjtésével jeleske­dett. Leszih Andor ötven éven át volt intézményünk vezetője. Marjalaki Kiss La­jost, Megay Gézát, Komá- romy Józsefet, a kortársat és a barátot, Bodgál Ferencet is büszkén valljuk múzeu­munk fejlesztőinek. 1914-ben bekövetkezett haláláig mú­zeumunk névadója, Herman Ottó is bábáskodott az in­tézmény gyermekkoránál. Az elmúlt 75 év alatt mú­zeumunk régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti műtárgygyűjteménye megha­ladta a 110 000 darabot, ugyanezen gyűjtemények kéziratos archívumai pedig a 14 000 tételt. A Herman Ottó Múzeum csaknem öt­venezer leltári tételt képe­ző régészeti gyűjteményéből világhírnévre is számot tar­tó az őskőkorból a csiszolt kőkorszakig terjedő időkből származó megmunkált kő­eszközanyag. Történelmi gyűjtemény együttesünkben kimagaslóan értékes a mis­kolci várostörténeti anyag. Hadd említsem meg itt a miskolci színészetre vonat­kozó gyűjteményt, nagyon jelentős a céhirat — és a céhekre vonatkozó tárgy- gyűjtemény. Munkásmozgal­mi, új és legújabbkori ar­chívumunk legjelesebb da­rabjai a Tanácsköztársaság idején kibocsátott plakátok gyűjteménye. Október 2-ától gyűjtemény együtteseink legjelesebb da­rabjai (több ezer tárgy) a nagyközönség rendelkezésére állnak. Oly sok viszontagság után befejeződött az ősi skó- la épületének helyreállítása, és sok hónapi kemény mun­ka után elkészült a gazdag anyagot elősorakoztató, pompásan installált, repre­zentatív kiállítás. Több mint hatévi kényszerszünet után a Herman Ottó Múzeum is­mét megkezdheti elsőrendű közművelődési feladatának ellátását, a művelődni vágyó látogatók fogadását. Dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató Az októberi Napjaink Valamiféle határkő, figye­lemfelkeltés, a tunya közvé­lemény számára figyelmez­tetés, egyfajta szerkesztői koncepció (hogy vannak lap­számok, melyeket egyetlen témának szentelnek) — több­féle elképzelése lehet az em­bernek az októberi Napja­inkról. Mert nem biztos, hogy érti az olvasó, hogy miért kell itt és most az egész lapot éppen ennek a témának szentelni. Indoklá­sul ugyanis nem kap mást, mint a címlapon levő, na­gyon szépen elhelyezett fak­szimile mellett a szöveget: „Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében a cigány lakosság szá­ma meghaladja a 40 ezer főt. Az ország cigánylakos­ságának több mint 20 száza­léka él a megyében. E szá­munk írásai a cigányságról szólnak Gyorsan megjegyzendő, hogy jó írások. A lírai rész (többnyire Bari Károly gyűj­tése és fordítása) nagyon szép, a sokféle műfajú próza érdekes és elgondolkodtató. Vekerdi József Nemzetiség-e a cigányság? című elemző írása az első a sorban. Ez általánosságban foglalkozik a lapszám választott témá­jával, a többi azután elég széles skálán mozog. A Kró­nika címszó alatti történeti áttekintéstől a szociográfián és a lapszemlén át a portré­ig, kiadatlan kéziratrészle­tekig, szépirodalmi igényű írásokig mindent megtalá­lunk. A válogatott szerkesz­tőgárda szemlátomást arra törekedett, hogy átfogó ké­pet adjon. Kell-e mondani, hogy tö­rekvésüket nem koronázza siker. Mert legyen szó a ci­gányság történetéről, etnog­ráfiájáról, irodalmáról, mű­vészetéről, mai szociális helyzetéről, törekvéseiről, vagy bármiről, ami velük kapcsolatos, mit lehet meg­tudni tizenkét nyomtatott ol­dalnyi szövegből? Ez a kérdés pedig nem ab­ban támad fel, aki az első oldal „előrejelzése” alapján hanyagul átlapozza, hanem abban, aki elolvassa a lapot, és auztán nemigen tud vele mit kezdeni. Legfeljebb meg­jegyzi (mert eddig nem tud­ta) a cigányok származásá­ra, nyelvére vonatkozó, egyébként szakembereket ér­deklő adatokat. Vagy eszébe jut az olyan gyakran érvé­nyes közhely, hogy kevesebb több lett volna. A társadalom lelkiismere­tének ébresztgetésére nerrA igen van szükség; politikai, állami szerveinknek a közel­múltban tett intézkedéseit felsorolva, lapjainkban meg­jelent írásokat idézve az új­ság egésze azt igazolja, hogy éber a társadalom. Kikap­csolódást nyújtó olvasmány­nak pedig túlságosan fajsú­lyos a téma. Vekerdi József a címben feltett kérdésre — Nemzeti­ség-e a cigányság? — cikke egészével válaszol, progra­mot pedig az utolsó bekez­désben ad. „ ... a cigányság akkor is különleges támoga­tást érdemel, ha nem minő­sítjük nemzetiségnek. Ha ci­gány nyelvű könykiadásra és rádióműsorra nincs is szükség, de külön cigány­kollégiumokra és napközi otthonokra vagy iskolai osz­tályokra igen... Ilyen támo­gatás nélkül esetleg nemze­tiséggé tehetjük a cigánysá­got, de dolgozó társadal­munk egyenrangú tagjává semmiképpen sem.’’ Ez valóban az egész tár­sadalomnak szól. Egyébként pedig példa rá, hogy ho­gyan, milyen formában lehet egy meglevő és megol­dásra váró társadalmi gon­dot folyóiratban is eviden­ciában tartani. Inkább csak egyet-egyet, de hasonló fele­lőséggel elemző írást... (makai) ft- Ritka kiállítás nyílt tegnap Budapesten, a MOM Művelő­dési Központban. Három napon keresztül itt tekinthető meg az a mintegy háromszáz kép, amelyet október harmadikán Orosz János festőművész szándéka szerint nyilvános ár­verésre bocsátanak. A festményekért kapott pénzt a fejlődő afrikai országok megsegítésére szánja az alkotó. Bizonyára sokan lesznek, akik érdeklődéssel fordulnak Orosz János művészete felé, de a most nyitva tartó kiállítást nem tudják megnézni. Őket egy másik tárlat várja; az el nem kelt képe­ket október harmadikétól a Csók Galériában tekinthetik meg. (Képünkön egy a híressé vált festmények közül.) A levéltárak ellensége: a kipufogógáz A szennyezett levegőjű vá­rosok levértáraiban őrzött dokumentumok többségét nagy veszély , fenyegeti: a fényképmásolatokat súlyosan rongálja a gépkocsik kipufo­gógázában levő mérgező anyag. A marburgi nemzeti könyvtárban rendezett tudo­mányos könyvtáros-találko­zón részletesen megtárgyal­ták ezt a problémát. Megál­lapították, hogy leginkább a földszinten vagy az alagsor­ban elhelyezett archívumo­kat veszélyezteti a légszény- nyeződés. Marbachban neves vegyé­szek és levéltárosok fogtak össze a közvetlen veszélynek kitett dokumentumok meg­mentésére. A megmentő had­művelet első fázisában több ezer fényképnegatívot vet­nek alá különleges kezelés­nek. Amatőr táncosok A Budapesti Művészeti Hetek jegyében a Fővárosi Operettszínházban adnak ta­lálkozót az ország legjobb központi amatőr néptánc­együttesei csütörtökön. Az est műsorában közreműkö­dik többek között az Építők Vadrózsák táncegyüttese, az OKISZ Erkel Ferenc mű­vészegyüttese, a miskolci Avas Táncegyüttes, a Ma­gyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese, a VOSZ Bartók Béla Tánc- együttese, a szombathelyi Uncaresca és a zalaegersze­gi Zala Táncegyüttes, vala­mint a HVD5Z Bihari Tánc- együttese. Nyíregyházi festőművés íonmiol Híia Nyíregyháza lengyel test­vérvárosa, Rzeszow ötöd­ször rendezte meg a nem­zetközi művészek alkotó tá­borozását 21 hazai és 12 kül­földi részvételével. A mű­vésztelep egyhónapos tevé­kenységének befejezésével a vajdaság vezetői öt díjat osztottak ki: a „Bieszczady ’74” díjat négy lengyel mű­vészen kívül egyedüli kül­földiként Soltész Albert fes­tőművész kapta meg. CSEB-g KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.58: Tündér Lala. Mesejáték. — 14.47: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10; Friderika. Részletek Le­hár Ferenc—Szenes Andor ope­rettjéből. — 15.48: Loránd István és Kövesdy János müveiből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rácz Aladár Couperm-mű- veket cimbalmozik. — 16.ah El­hangzott .. . Emlékezetes műso­rairól beszélget Bereczky Gyulá­val Rapcsányi Lásüó. — 16.40: Melis György nótákat énekel — 17.00: Hírek, — 17.05: Fiatalok stú­diója. Balla Zsófia versei — 77.25: Indulók. — 17.35: A sza­bolcsi gazdaság. I. Épül a gáz­vezeték. — 18.00: Ernest Anser- met vezényel. — ie.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 18.25: Sikerlista — 1974. szeptem­ber. — 20.05: Bárdos Lajos 75 eves. _Születésnapi interjú és kö- ^.bhtő. — 21.00: Hírek. —.21.03: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. — 22.00: Hírek. — 22.1a: Sporthírek. — 22.20: Az ankarai szín, Onody György tö- jelentése. I. rész. - 22.30: Könnyűzene. — 22.45- pu- volaszo holdfényben. Klasszikus kínai költők versei. — 23.00: Az Állami Népi Együttes felvételei­ből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Ber­ki Géza gitározik. Petőfi rádió: 12.00: Barokk muzsika. — 12.50: Kínai népze­ne. — 13.00: Hírek. — 13.03: Tör­vénykönyv. — 13.20: Bartók-kó- rusQk. — 13.40: Barkácsolók öt­perce. — 13.45: Időjárás. —14.00: Kettőtől hatig. .. — 18.00: Hí­rek. — 18.10: A XX. század mí­toszai II. Prométheusz új lelán- colása. Herman István filozófus­sal beszélget Zeley László. — 18.35: zenekari muzsika. —19.39: A Mona Lisa csak másolat? Két évig volt „illegalitásban” A műkincsek elrablásának divatja legalább 1911-re nyú­lik vissza, amikor egy olasz hazafi ellopta Leonardo Mo­na Lisáj át a párizsi Louvre- ból, mert nem szerette a franciákat. A múzeum takarító-sze­mélyzetébe felvett olasz Vi- cenzo Perugia 1911. augusz­tus 21-én csempészte ki a képet a munkaruhája alatt a múzeumból. Akkor tartóztat­ták le, amikor megpróbálta Firenzében eladni egy mű­kereskedőnek. Később hétévi szabadságvesztésre ítélték. De a világ e leghíresebb festményét csak 1913 kará­csonyán vitték haza Párizs­ba. Már akkor pusmogtak arról — és a gyanú is újból és újból felmerült —, hogy most nem az eredeti látható a Louvre falán, hanem csu­pán raffináltan tökéletes másolata. Az eredeti Mona Lisát egy brazíliai kávémil­liomosnak adták el. Perugia sem az a hazafi volt, akinek kiadta magát, hanem egy csempészbanda tagj a, amely régi mesterek képeinek ello­pásából és Dél-Amerikába „exportálásából” gazdago­dott meg. És ráadásul nem­csak egy másolat készült a Mona Lisáról. Ezt az elméletet alátá­masztja egy francia márki nyilatkozata, aki 1948-ban, halálos ágyán beismerte, hogy az említett bandát ő irányította a kulisszák mögé. „Amatőr műkereskedő” volt és egyik ügyfele ismételten hangoztatta: kész bármilyen összeget megadni a Mona Lisáért. Minthogy a Louvre-ban a képek másolása nincs meg­engedve, a márkinak az az ötlete támadt, hogy a Mona Lisát rövid úton „kölcsön veszi”, s a másolatot majd megfesti „házi hamisítója”, aki a Murillo- és Raffaello- képek egész sorának másola­tát készítette el számára, de csak akkor tud dolgozni, ha az eredetit maga előtt látja. A Mona Lisáról állítólag összesen hat másolat ké­szült. Senki sem tudja, hogy valóban ez volt-e a képlopás története. Lehetetlennek nem mondható, ha meggondoljuk, hogy a világhírű festmény milyen sokáig volt „illegali­tásban”. Chile Pesaróban. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. H. — 20.25: Üj köny­vek. — 28.28: Irodalmi évfordu­lónaptár. — 20.53; A rádió dal­színháza. Lecocq: Angot asszony lánya. — 22.35: Prokofjev: L vonósnégyes. — 23.00: — Hírek. — 23.15: Tannhäuser. Részletek Wagner operájábói. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.35: Érde­kes világ. — A Gömörin. — Ne­pi muzsika. — 18.00: Borsodi tükör (Hírek, tudósítások a nap eseményeiből; A mezőgazdasági gépellátásról; Szocialista szerző­déskötés az Ózdi Kohászati Üze­mekben; Munkaverseny a vál­lalatért, a városért; ÍJj tagozat miskolci gimnáziumokban). — 18.15—19.00: Filmzene. — az egészségügyi kultúra kérdései. — Slágerkoktél. Televízió: 17.43: Műsorismerte­tés. — 17.45: Hírek. — 17.50: Több hús, több tej. — 18.05: Üj mederben. Riportfilm. — 18.40: Játék a betűkkel. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Életre kelt magyar drá­mák a Nemzeti Színházban. Madách Imre: Mózes. (14 éven felülieknek!) — 22.35: Tv-híra­dó. 3. Szlovák televízió: 17.05: Kul­turális magazin fiataloknak. — 18.10: Autó-motor revű. —18.48: Dalok. — 18.50: A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi... — 19.00: Híradó. — 20.00: Daurija (szovjet film, 2. rész). — 21.30: Híradó. — 22.05: Hangverseny. — 22.50; Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): A Madarász. Csortos bérlet. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18); Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarfa. — Déryné-ház (10—18); Régi magyar arcképek. — Kossuth Művelődési Ház (10—18) ■ Testvérvárosok nemzetközi fotó­szalonja. — József Attila Klub­könyvtár (12—20): Gacs Gábor grafikái. Filmszínházak: Béke (f4): Há­rom mogyoró Hamupipőkének (mb. szí. csehszlovák). — (hn6, 8) : Álmodó ifjúság (szi. ma­gyar) . — Kossuth (2, f5, 7) • a mesterdetektív (mb. szi. angol). — Hevesy Iván filmklub (f5, f7) • Illumináció (mb. szi. lengyel) — Fáklya (fő, Í7): Periszkóp a fjordok között (szi, szovjet). — Petőfi (f5, f7): Az aranyember (szí. magyar). — Szikra (f6, f8) • A mesterdetektív (Premier helyi fFz szk angol). — Táncsics »»i1 \Ma .éjiel kár Ienne meghalni! (mb. szi. jugoszláv). — Tapolca-kert (f8): Ne hagyd Pitkin! (angol film víg­játék). — ságvári (5, 7): Foly­tassa külföldön! (mb. szi. angol) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.15: Budapest és a vidék kul­turális programjából. — 8.22: Örökzöld dallamok. — 9.23- a Prométheusz-rejtély. Szemelvé­nyek Mesterházi Lajos regényé­ből. — 9.43: Operahármasok. — 10.00; Hírek. — io.05: „Nyitni- kék”. — 10.40: Zenekari muzsi­ka. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bach- és Händel-müvek. — 8.48: Perui dallamok. —9.00: Hírek. — 9.03: Kíváncsiak Klub­ja. — 10.00: A zene hullámhosz- szán. — 11.00: Hírek. — 11,55: Néhány perc tudomány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom