Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-30 / 229. szám

A csapatot? Nem! A labdarúgást! Nem tudni, miért, de úgy tűnik, hogy felfokozott várakozás elűz­te meg a szombati osztrák—magyar labdarúgó-mérkőzést. A mérkő­zés után hallott szurkolói véleményekből ugyanis erre lehet követ­keztetni. Mintha sokan azt várták volna, hogy az új kapitány egy új módon összeválogatott — és nem új — csapattal csodát fog mű­velni. „Ezek sem jobbak!” — legyintett egy szurkoló keseregve. Pe­dig. ha belegondol, rájöhetett volna, hogy nincs reális alapja méltat­lankodásának. Természetes dolog ugyan, hogy a sokszor ..megtréfált”, sikerre éhezett, sőt: sokszor becsapott szurkoló, joggal vár valami­féle fellendülést, de az bizonyos, hogy erre egy-két hónapi megvál­tozott „munkastíus” után még nem szabad számítani. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi magyar élvonalból bárkit beállít­hattak volna a válogatottba, a játék ettől még nem lett volna más, hiszen nálunk elsősorban nem a csapatot, hanem a labdarúgást kell magasabb színvonalra emelni. Ennek az érdekében született meg az MESZ új követelményrendszere, de azt nem ígérte senki, hogy az egyik napról a másikra ható csodaszer. Több éves mulasztást nem lehet néhány hét alatt behozni, s ez az oka annak, hogy nincs kü­lönösebb ok a kesergésre. Egy vagy két év után már inkább volna, de csak akkor lehet majd eldönteni, miként értékeljük válogatott csapatunk teljesítményét. Valami újat azért mégis hozott a nem­régen elkezdett változás, hiszen egyöntetű volt a vélemény, hogy 3 magyar csapat akarásával nem volt probléma. Arról, hogy a döntet­lent megérdemeltük volna-e, kár vitázni. Bizakodni azonban szabad, de csak erre lehet alap a dicséretes akarás. Ami mindezek ellenére mégis kevésbé érthető: az első félidőben tapasztalható megilletődöttség vagy talán lámpaláz. Erre nincs elfo­gadható magyarázat, hiszen a magyar válogatottat alkotók többsége számos nemzetközi mérkőzésen szerepelt már, sőt, jó nétkányan tag­jai voltak az Európa-bajnokságot nyert utánpótlás-válogatottnak. Mészárosról, Harsányiról. Horváthról, Fazekasról, Kársairól és Koz­máról nem szabad állítani, hogy jogos vöt megilletödésük, hiszen eddigi pályafutásuk során bőven volt alkalmuk nemzetközi tapaszta­latokat szerezni. Annál is inkább, mert akinek igazán lett volna oka a megilletödöttségre, az általában jobb kritikát kapott. Nehéz dolog ilyen ügyben „okosnak lenni”, és nehéz eller,szert javasom. Bizo­nyos, hogy a szakvezetők is keresik majd a jeldnség okát. A tényeket már mindenki jól ismeri, ezért csak a legfontosabb adatokat idézzük. A Mészáros—Nagy III., Harsányt, Horváth, Kán­tor, Karsai, Póczik (Török)—Fekete. Kozma. Becsei összetételű együt­tes a bécsi Práter stadionban Krankl 16. percben szerzett fejesgóljá­val 1:0 arányú vereséget szenvedett. (horvath) Fordítva jött be a papírforma Az NB III. tizedik fordulójában két-két borsodi csapat játszott egymással, s az erőviszonyokat jól ismerők biztosra vették az MVSC rudabányai pontszerzését, illetve a B. Vo­lán többgólos leninvárosi vereségét. Nos, a játékosok ezút­tal nem vették twiomásul az előzetes jóslatokat; fittyet hánytak a papírformának. A közlekedésiek igen értékes pontot szereztek Leninvárosban, míg a vasutasok vereséggel jöttek haza Rudabányáról. LMTK—Borsodi Volán 1:1 (1:0) Leninváros felé menet, az autóbuszban meglehetősen nyomott, ideges volt a játé­kosok hangulata, s Penderi György edző mór itt a kö­vetendő taktikát ismételget­te. A légveszélyesebb hazai támadók — Lázár, Kiss és Palotás — külön őrzőt ka­pott, s a támadók közül Vasvári is hátravont szerep­kör betöltésére kapott meg­bízatást. A találkozó úgy indult, hogy a kapott utasításokat a miskolciak hiába igyeketz- nek betartani. A helyüket sokat változtató leninvárosi játékosok — különösen a jól „harmonikázó” középpályá­sok — rendre tisztán vehet­ték át a labdát a gyakran „hol az olló komámasszonyt” játszó vendég labdarúgók mellett. A kettős Volán-éfc pedig tehetetlennek bizo­nyult a fölényes biztonság­gal szerelő hazai védőkkel szemben. A gyorsan bekapott első gól — a negyedik perc­ben Jónás ártatlan helyzet­ben elcsúszott, Lázár az a DVT szemben. Erőteljes szárnyjáték­kal, jól időzített átlövésekkel, vagy a ..meg járatott” labda ügyes bejátszásával egyre nö­velték előnyüket; védőmunká­juk pedig végig kitűnő volt. Szü­net után a vendégek csapatjáté­ka teljesen szétesett, s bár a DVTK támadójátéka is lelassult; tetszés szerint érték el góljaikat. Góldobók: Kiss (6). Tóth (4), Szabó (2), Mlinárcsik, Veréb, Csizmadia (1—1). MMG—SUMSE 12:5 (6:3) Tervszerűtlen, kevés elgondo­lással szőtt támadójáték és igen gyenge védekezés jellemezte a SÜMSE teljesítményét. A ven­déglátó fővárosiad figuratív tá­madásaival szemben egyszerűen tehetetleneknek bizonyultak, rá­adásul 5:3-as állásnál sorozatban három (!) büntetőt is hibáztak. Góldobók: Fazekasné (2), Szászné, Domoszlainé, Csányi (l -1). „ajándék” labdával kapura tört és 12 méterről a rövid sarokba lőtt — megzavarta a közlekedésieket, s csak negyedóra elteltével vált biz­tonságosabbá a játékuk. A második félidő is hazai rohamokkal indult, mégis a Volán egyenlíthetett volna. Az 52. percben Previtzer kapura gurított, a labda át­jutott Dohányon, aztán a karját örvendezően széttáró Lója és a kapufa között egy göröngyön megpattanva, ki­kanyarodott! Aztán tíz perc múlva mégis zörrent az LMTK hálója. Soós a felezővonalról rú­gott szabadot, amit Vasvári fejjel Kertészhez csúsztatott. A szőke középpályás „dop- lerrel” juttatta a labdát a kapuba, 1:1. A gól után óriási nyomás nehezedett a vendégek ka­pujára, de az önfeláldozóan küzdő Volán-védelem meg­őrizte hálóját az újabb gól­tól. A Boros — Magyar, Soós, Jónás, Juhász — Tóth, Ker­tész, Pál — Oláh (Previ­tzer), Vasvári. Lója összeté­telben szereplő közlekedési együttesből Boros, Soós, Ju­hász, Pál és Kertész, míg az LMTK-ból csak Szunyó és Homródi játszott az átlagos­nál jobban. Rudabánya—MVSC 1:0 (0:0) Végig igen nagyiramú, sportszerű küzdelmet hozott a két jó képességű borsodi csapat találkozója. Mindkét kapu többször forgott ve­szélyben, ám egy eset kivé­telével a védők mindig men­teni tudtak. Ez az egy „há- lózörrentő” alkalom a 85. percben volt, amikor az MVSC kapuja előtt egy nagy kavarodás következtében Karczagi megszerezte a Bá­nyász együttes győztes gól­ját. Az MVSC Kun — Szabó Z., Locher, Leiszt, István — Szabó Gy., Galló — Fekete, Demkó, Kiss*, Szabó P. fel­állításban játszó csapatából Kun, Szabó Z., Fekete, a Ru­dabánya együtteséből pedig Dezső, Somogyi, Völgyesi es Karczagi játszón dicséretre méltóan. MONOSTORI GYULA Hívás nélkül érkeztek 7 V..sárnap elmaradt egy járási * kioki labdarúgó-mérkőzés. Ann*.k ellenére, hogy mindkét csapat megjelent, és a játékve­zetők sem ma-r^dtak távol. Csak éppen találkoztak vala­mennyien. A tegn^*- kisorsolt Miskolci Közlekedés—Szirmabe- ^enyö találkozóról van szó. A vendégcsapat és a játékvezetők délelőtt érkeztek a szirmai pá­lyára, a közlekedésiek viszont délután várták őket. Hogy a Szirmabesenyő és a játékvezetői hármas miért délelőtt 9 órára érkezett, nem tudjuk. Azt vi­szont igen, hogy a Miskolci Közlekedés vezetői nem kértek időpont-módosítást — így játék­vezetőt sem — és ennek megíc- * lelöen, az érvényben levő ren­delkezés szerint a legkésőbbi időpontra kellett volna a ven­dégcsapatnak és a bírói hár­masnak érkeznie. Kíváncsian várjuk az eredményt, hol kö­vették el a hibát, ki lehetett az, aki kérés nélkül is kiküldte az érdekelteket, — máskorra! Mert mindegy, hogy járási, avagy NB I-es találkozóról van-e szó, ha rendnek kell lenni a magyar labdarúgásban, akkor legyen mindenütt... H. K. Tóth a nehézsúly bajnoka Őszintén szólva nem volt meglepő, hogy Tóth Mihály, a Miskolci AFIT ifjúsági cselgáncsozója magyar baj­nokságot nyert, hiszen az utóbbi két évben, ahol csak elindult, nem termett babér más versenyző számára a nehézsúlyban. Ahogyan vi­szont ezúttal szerzett arany­érmet, az mégis feltűnést keltett. Felnőtt versenyzők­nek is dicséretükre váló Akik a fegyveres erők napja programjába illeszke­dő — a Honvéd Papp J. SE által rendezett — két ver­senyre kijöttek, izgalmas küzdelmeknek lehettek szem­tanúi — és egy sajnálatosan súlyos, páros bukásnak. A szombati csapatverseny har­madik futamában — első rajtolásuk után — az első kör befejező szakaszában Csató és Domokos motorja összeakadt. Pillanatokig csak nagy kavargást, levegőben úszó testeket és motorokat lehetett látni, majd a két ájult, földön fekvő verseny­zőt. Mindkettőjüket azonnal kórházba szállították a men­tők. A debreceni Domokos Lászlónál comb- és alkar­csonttörést állapítottak meg. Csató Sándort sokkos álla­potban, agyrázkódással ke­zelték, azonkívül a szemhé­ja is felrepedt. Az első alkalommal kiirt magyar csapatbajnokság .utolsó fordulója volt a szom­bati. Ekkorra már kialakult, hogy az elsőség kérdésébe csak a Debreceni és a Bor­sodi Volán szólhat bele. Utóbbi hat pont fórral kez­dett, s várható volt. hogy a hazai pályán ez még nőni is fog. A B. Volán motorosai kitűnő formában versenyez­tek — különösen Sziráczki — és győzelmüket biztossá tette, hogy a kiesett ver­senyző helyébe, Jakab sze­mélyében, ők sokkal jobb helyettest tudtak állítani. A IV. fordulóban, az elsősor­ban Mészáros révén feljövő Honvéd Papp J. SE szerezte meg a második helyet. Vasárnap délelőtt került az egyéni döntőre. Csató balesete kérdésessé tette a végső győztes személyét, hi­szen távollétében Szőkének „csak” győzni, vagy a máso­dik helyen kellett volna vé­gezni, hogy ő lehessen az ez évi magyar bajnok. Szőke azonban az első futamában elcsúszott, s hiába állította fel motorját, az előtte levő­ket már nem tudta befogni. A további négy futam meg­nyerése már csak a har­madik helyhez volt elegen­dő, s így a saját hibáján kí­vül távol maradt Csató Sán­dor feltehette a koronát ed­digi pályafutására: megnyer­)(c Az idei magyar bajnokságot eldöntő pillanat. A IV. futamban a 15-ös startszámú Szőke János (B. Volán) elcsúszott, s ezzel olyan hátrányba került, hogy már nem előzhette meg a sérülése miatt nem indult Csató Sándort az összetett pontversenyben. A háttérben a 16-os számú Jakab, aki kitűnő motorozásával a verseny egyik liellemes meglepetését okozta. (Szabó István felvétele) Csapatban és egyéniben A. már korábban befejezett egyéni OB II-ben a következő végeredményt hirdették ki: 1. Oszkó Gyula (BV) 48, 2. Gregó István (PJ) 33, 3. Sziráczki Jó­zsef (PJ) 28. 4. Izsépi Lajos (BV) 28 ponttal. (Ez a négy verseny­ző jutott fel a jövő évi OB 1- be.) A csapatbajnokság IV. forduló­jának végeredménye: 1. Borso­di Volán (Sziráczki I. 12. Szőke 11, Oszkó 9, Jakab 7, Csaló 0 p.) 39, 2. Honvéd Papp J. SE (Mé­száros 11, Berki 7, Danka 6, Gregó 3. Sziráczki J. 1 p.) 28, 3. Debreceni Volán (Perényi 9, Radácsi 9, Egri 4, Mikó 1, Do­mokos 0 p.) 23, 4. Vegyes csa­pat (Üveges 3. Mondi 2. Bihari 1, Kiss A. 0 p.) 6 ponttal. Az 1974. évi salakmotoros csa­patbajnokság összesített vég­eredménye; 1. Borsodi Volán 141 2. Debreceni Volán 119 3. H. Papp J. SE 82 4. Vegyes csapat 40 Az OB T. egyéni verseny VI. fordulójának végeredménye: 1. 2. 3. 4. 1. Mészáros L. (PJ) 4 1---------14 2. Sziráczki I. (BV) 3 2---------23 3. Szőke J. (BV) 4-------1 12 4. Jakab J. (BV) 3 1 1 — 12 Kézilabdában: csak DMTE—M. Vörös Meteor 30:19 (15:8) Már a mérkőzés elején lát­szott, hogy ezúttal nem sok „ba­bér” terem a Meteor számára, azonban ilyen katasztrofális itt­honi vereségre még a leg ború­látóbb szurkoló sem számított. Elképesztően rossz védekezés­sel. gyatra támadójátékkal „ruk­koltak” ki a piros-fehérek, s végig a vendégek irányították a találkozót. Időnként klassziskü­lönbség muta- kozott r Két együttes közöl ., pedig ? debre­ceniek a táblázaton t Meteor mögött foglaltak iwlyel.J ' ► ­dőmunkán kívül különösen lövések időzítésében és pontos­ságában, s főként az indítások­ban múlták felül a vendégek a rengeteg labdhkezelési hibát vé­tő. ziccerek sokaságát kihaszná­latlanul hr.gvó és mindent kö­zépen erőltető miskolciakat. Győzelmük akár nagyobb ará­nyú is lehetett volna! A miskolciak góljait Futó (7), Csoltkó (6), Breitenbach (2), Molnár, Verebélyi, Csík és Szom- batliy (1—1) dobta. DVTK—Nyíregyháza 16:12 (11:7) Végig igen kemény, igazi fér­fias kézilabdázást hozott a két csapat találkozója. A zárt véde­kezés lehetetlenné tette a védő­falba történő betörést, vagy a beállós megjátszását, így az át- lövések domináltak. A félidő végén viszont a vendégek négy labdakezelési hibáját a diósgyő­ri fiúk ügyesen kihasználták, s olyan előnyre tettek szert, mely végül is döntőnek bizonyult. Szi.net után a DVTK többet kí­sérletezett a szárny játékkal is, s bv ijps győzelmet aratott annak sínére, hogy a hajrát „elro­hantak”. Góldobók: Matusek (4), Né­meth (3), Kisbenedek (3), Pa- kusza, Poduszló (2—2), Meggye- si, Jancsó (1—1). DVTK—Beloiannisz 15:4 (7:3) Kezdeti bizonytalankodás után nagyszerű 20 percet produkál­tak a diósgyőri lányok a bronz­érem-várományos fővárosiakkal 5^ Mészáros László (Honvéd Bapp J. SE), aki mindössze egy pont veszteséggel nyerte az I. osztályú egyéni bajnokság ha­todik, befejező fordulóját. te élete első salakmotoros — 500-as — bajnokságát. Nagyon sajnálatos, hogy megérde­melt sikerének nem örülhe­tett társaival, akiken látható volt, hogy csapatgyőzelmük­nek sem tudtak úgy örülni, mint lehetne. Az egyéni verseny vég­eredménye igazolta Mészá­ros felfelé ívelő formáját, és hozott egy kellemes megle­petést. Jakab okozta ezt, aki kitűnő versenyzéssel nem­csak a dobogó közelébe ke­rült, hanem tegnapi ered­ményével a hatodik lett az 1974. évi bajnokságban. Abszolút Volán-sikerről ír­tunk cikkünk címében. Va­lóban az született az 1974. évi salakmotoros bajnoksá­gokban, hiszen B. Volán­versenyző nyerte az OB I. és az OB II. versenysorozatát, s a B. Voláné lett a csapatbaj­noki cím is. Sőt: az egyéni I. osztályban az ezüst- és a bronzérem is a Borsodi Vo­lán versenyzőié lett. És ezek után nézzük az eredménye­ket. 5. Radácsi F. (DV) 1 4-------11 6. Perényi P . (DV) 2 1 2 — 10 7. Zahorán L. (SzV) 1 2 2 — 9 8. Berki J. (PJ) 1 2 1 1 8 9. Danka T. (PJ) — 3 1 1 7 10. Egri Gy. (DV) — 3 1 1 7 ll. Oszkó Gy, . (BV) 1 — 3 1 6 12. Gregó 1. (PJ) — 1 2 — 4 13. Üveges L. (PJ) — — 4 1 4 14. Izsépi L. (BV) — — 2 2 2 15—17. Bihari T. (OGSC), Da­rázs F. (SzV) és Sziráczki J. (PJ) pont nélkül. Az 1974. évi egyéni OB I. vég­eredménye. A Magyar Népköz- társaság 1974. évi salakmotoros egyéni bajnoka: Csató Sándor (B. Volán) 35 p., 2. Szőke János (B. Volán) 34 p., 3. Sziráczki István (B. V.) 32 p. 4. Perényi Pál (Debreceni Vo­lán) 26, 5. Radácsi Ferenc (D. Volán) 23, 6. .Jakab János (B. Volán) 18, 7. Domokos László (DV) 15, 8. Gyepes Barnabás (Gyulai MEDOSZ) 14, 9. Mészáros László (PJ) 13. 10. Zahorán László (S'zegedi Volán) 11, 11. Berki János (PJ) 7, 12. Darázs Ferenc (SzV) 2 ponttal. (Rövidítéseink jelentése: BV = Borsodi Volán; DV = Debreceni Volán: PJ = Papp J. HSE; SzV = Szegedi Volán.) HORVATH KALMAN technikai képzettséggel, nagyszerű taktikai érzékkel, igen jó erőben judózott, s az iponos győzelmeket egymás után szerezve, messze ki­emelkedett a mezőnyből. Nem csoda, ha a jelen volt szakemberek nagy elisme­réssel adóztak teljesítmé­nyének. Egyébként a 77 indulóval — a vidék- és Budapest- bajnokság súlycsoportonkén­ti 10—10 résztvevőjével — megrendezett, igen színvo­nalas összecsapásokat hozó 1974. évi ifjúsági magyar bajnokságon még egy érmes borsodi cselgáncsozó volt: Juhász, az MVSC 75 kg-os versenyzője a harmadik he­lyen végzett. Totóeredmények 1. MÁV DAC—SZEOL 1:1 x 2. Kaposvár—Budafok 1:1 x 3. Dorog—FÖSPED 0:1 2 4. Volán—Komló 0:1 2 5. Eger—Ózd 0:3 2 6. Ganz-M.—Olajbány. 2:2 x 7. Szekszárd—DVSC 1:0 1 8. DMTE—KVSE 3:2 1 9. DEAC—Nagybátony 1:1 x 10. Rudabánya—MVSC 1:0 1 11. Pápa—KOMÉP 1:1 x 12. ÉRDÉRT—Dunaújv. Ep. 3:0 1 13. Szabó L. SE—V. Izzó 0:0 x Pótmérkőzés: 14. ÉPGEP—Szóin. MÁV 1:1 x

Next

/
Oldalképek
Tartalom