Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-18 / 219. szám

Hadüzenet a baleseteknek • f LJlést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksé­ge ma délelőtti ülésén első­ként azt a feladáttervet vi­tatta meg. amely a munkás- osztály társadalmi szerepé­nek fejlesztéséről, helyzeté­nek további javításáról in­tézkedő KB-határozat helyi megvalósításáról, végrehajtá­sáról gondoskodik. Az el­nökség ezután megvitatta a már hagyományos egészség- ügyi és munkavédelmi ne­gyedév előkészítéséről intéz­kedő irányelveket. E három hónap alatt min­dig fellendül a vállalatok­nál a munkavédelmi őrség­mozgalom, számos munkavé­delmi újítás születik, s töb­bet éppen ilyenkor vezetnek be, erősödik a biztonság- technikai fegyelem. Az SZMT munkavédelmi és társadalombiztonsági bi­zottsága által előterjesztett irányelvek felszólítják Bor­sod valamennyi vállalatát, azok gazdasági, mozgalmi és társadalmi vezetőit, hogy a most következő három hónapot mindenütt mun­kavédelmi és egészségügyi negyedévnek tekintsék. A fő célkitűzések között sze­repel az idei munkavédelmi és intézkedési tervek végre­hajtásának befejezése, s a jövő évi tervek előkészítése, a gépek védőberendezései­nek javítása és fejlesztése, a télre való felkészülés ered­ményes befejezése, a gépjár­művek és anyagmozgató esz­közök biztonságos üzemelTe- tése, a vál'alati munkavé­delmi szabályok fokozottabb betartása, a balesetek okai­nak gondosabb feltárása, s még sok más, a témakörhöz kapcsolódó feladat. Az irányelvek javaslato kát .is adnak a feladatol megvalósításához. A vállala tok indítsanak versenyt a: üzemek között, a legjobba kát jutalmazzák meg: min den eddiginél jobban vonják be a szociálist: brigádokat a baleseti ve szélyforrások felszámolása ba; hozzanak létre külön brigá dókat a munkavédelmi rend szabályok betartásának el lenőrzésére; bírálják el so ron kívül a munkavédelem mel kapcsolatos újításokat a dolgozók bevonásává kezdjék meg az 1975-re vo natkozó munkavédelmi fel adatok mog’-'atározá'át: munkavédelmi és egészség ügvi negvedév végén tartsa nak mindenütt munkavédel mi konferenciákat. NY. I. Hamarosan villamost javítanak benne Július elején, a vízművek átköltözése miatt leállt az üzemszerű munka a Miskolci Közlekedési Vállalat villa- mosfélújítási csarnokában. Az új csarnok építését az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat végezte, s bár a javítócsarnok mű­szaki átadása már megtör­tént, még most sem (láthat­tak munkához, mert a bekö­tő villamossínek fektetése még nem fejeződött be. Az ÉÁÉV szeptember végére ígéri a munka elvégzését, így remény van arra, hogy október közepétől már dol­gozhatnak a korszerű, új csarnokban. A HCM beruházásáról jelentjük Elkészült az óriás kemence Már korábban is beszá­moltunk a HCM-nél folyó munkákról, és legutóbb kö­zöltük, hogy elkezdték a ta­polcai mészkőbánya szállító­berendezésének hidegjáratási próbáit. Most újabb jelentős eseményről kaptunk hírt Csorba István kirendeltség- ' vezető-helyettestől: — A Gép- és Felvonósze­relő Vállalat szakembereivel együtt sikerült a 2000 ton­nás forgókemencével szep­tember 10-re elkészülni. Így vasárnap reggel 8 órakor a szerelést végző vezető cseh­szlovák és nyugatnémet szak­emberek, valamint a majda­ni dolgozók jelenlétében a kemencét beindíthattuk. Az azóta eltelt mintegy 80 óra azt bizonyítja, hogy a beren­dezés jól működik. Reméljük, a hidegjáratási próba befe­jezése után is ugyanezt mondhatjuk el. A kemencét egyébként kétszer 96 órás forgatás után a Hőtechnika szakemberei veszik birtokukba, hogy el­végezzék a belső tűzálló fa­lazást. Ezt november 30-ra kell befejezni, még a hideg idő beállta előtt. Ügy ter­vezzük, hogy ebben a hó­napban megtartjuk a tapol­cai kőbányából induló szál­lítószalag harmadik szaka­szának hidegjáratási próbá­it. Ez a berendezés magyar tervek alapján, nyugatnémet és japán közreműködéssel épült, s az új gyár egyik büszkesége lesz. — Mikorra várható az el­ső berendezések üzembe he­lyezése? — Nem volna helyes jós­latokba bocsátkozni, de bí­zunk benne, hogy az év vé­gén a hőszállítás már meg­indul. Jelenleg a gyárban levő technológiai berendezé­sek hidegjáratási próbáinak előkészületei folynak. Az el­ső termelővonal 1975. ápri­lis 1-től, a második július 1- től üzemel. Minden okunk megvan a reményre, hogy gyárunk a jövő- évben több mint ötszázezer tonna ce­mentet ad majd a népgazda­ságnak. Cs. M. Százezer ebéd Nagymértékben javult a munkahelyek szociális ellá­tottsága és az üzemi étkezte­tés a Miskolci Közúti Építő Vállalatnál. Az 1968. évi 27 ezer adaggal szemben az el­múlt évben már csaknem 100 ezer adag ebédet fo­gyasztottak el a vállalat dol­gozói. A vállalati térítés is hasonló ütemben emelkedett, az eddigi 1,60 forint helyett az idén már 5 forintra emel­ték fel a hozzájárulás össze­gét. Ismét megnyílt az Hiúsági ház Több mint egyhónapos szü­net után ismét várja a fia­talokat a Lenin Kohászati Művek Ifjúsági Háza. A kényszerszünet időtartama alatt megszépültek a helyisé­gek, felújították a berende­zéseket. A tatarozás után vasárnap már megtartották a fiatalok közkedvelt ötórai teáját. Az elkövetkező na­pokban sorra munkához lát­nak az eddig is eredménye­sen működött szakkörök. ADH várospolitikai fóruma Helyszíni szemlén Diósgyőrtől a belvárosig Egy lakó véleménye >fc Végre parkosítanak Diósgyőrben. A diósgyőri lakótelepen kezdte tegnap délelőtt a hely­színi szemlét a városi tanács gazdaságpolitikai állandó bi­zottsága. A tárgyalóasztallá kinevezett Volga gépkocsira terítette ki Szekrényi Jenő, a Miskolci Beruházási Válla­lat igazgatója a terveket, me­lyek 1970-től — az új Diós­győr alapkövének letételétől — napjainkig jórészt meg is valósultak. Kétezernégyszáz lakás, általános iskola, két óvoda, bölcsőde és több üz­let épült napjainkig. Kevés a fa Végre megkezdődött a par­kosítás is. A gazdaságpoliti­kai állandó bizottság tagjai elégedetten vették szemügyre a sok-sok gyermekjátékot s az idősebbek pihenését, szó­rakozását szolgáló padokat, sakkasztalokat. Feltűnt vi­szont, hogy még igen kevés BŰCSŰ SZIRMÁN A busz csak lépésben haladt. A járdáról kiszoruló sétálók elfoglalták a falun átveze­tő utat. A pilóta nem bosszankodott. Tudta, látta, hogy búcsú van. Szeptember harmadik vasárnapja ember- emlékezet óta a búcsú napja Szirmán. Tu­dom, vannak ennél nagyobb, híresebb ösz- szejövetelek is, de ez a falunyi település kö­zel fekszik a városhoz. TulajdoiUcéppen Mis- kolchoz tartozik, djf az itteniek büszkén vall­ják szirmainak magukat. Szirma a soklép­csős új házak és a nádtetős, műemlék-jelle­gű épületek faluja. A Dienes utcában is, ahol az ilyenkor elmaradhatatlan árusok sátrat vertek, százéves népi lakóház láthatq. Skanzenbe kívánkozik inkább, mint az asz­faltos főutcára. A délelőtti körmenetet elblicceltem. Hu- dák bácsi — alkalmi idegenvezetőm — el­mondta, hogy a mostani búcsú már külön­ben sem olyan, mint a régi. A mise után a hívek és az alkalmi érdeklődők csak a temp­lomot járták körül, s kevesebb az árus is, mint hajdan... A takaros kis templom mel­lett öt sátor áll. Tarka tömeg hullámzik a zsebkendőnyi téren. Az édességárus kézi fű­résszel szeleteli a törökmézet. A szülők in­kább cukrot vesznek a gyereknek. A törökméz összemaszatolja az ünneplő ruhát. A bazá- rosoknak jó napjuk van. Ma minden vevőre talál. Művirág, dugós pisztoly, gyertyatartó, nyaklánc, könnyű alumínium keretbe fog­lalt szentkép. A legkelendőbb a géppisztoly és a traktor. A szülők bőkezűek. A kará­csonyfa alá sem kerül annyi játék, mint amennyit most egy-egy gyerek hazavisz. Száz méterrel följebb a céllövölde csábítja a búcsúsokat. Egy lövés hat forint, s aki jól kezeli az agyonstrapált fegyvereket, az ha­mutartót, Dózsa-zászlót, műanyagból préselt Nofretete-fejet, plüssmackót, papírvirágot nyerhet. De nem is a nyeremény a fontos. A találatot a legalább százra rúgó nézősereg elismerő moraja nyugtázza. Szabadságos kiskatona szorítja vállgödrébe a fegyvert. Amikor harmadszorra sem talál, bosszúsan magyarázkodik. — Direkt úgy állítják be a célgömböt, hogy ne lehessen jól lőni. Pedig én a század legjobb céllövője vagyok. A múltkor is ... És elmeséli. Aztán odajön egy láthatóan kapatos atyafi, és csendet kér. — Temetés van — mondja két csuklás között, és a szemközti ház felé int. Alig húsz méterre a lármás búcsútól sötétruhás, komoly arcú emberek hallgatják a végső búcsú szavait. Templomi zászlókat és fekete szalagokat fod­roz a szél. Aztán megindul a menet. Gyász- kocsi nincs, a férfiak kézben viszik a kopor­sót. özvegy R. Szabó Bertalanná, élt 81 évet. A ringlispil zömök kezelője megkönnyeb­bülten sóhajt. Amíg a szertartás tartott, ad­dig, tisztességből, állt a forgó. Most már fo­roghat a kerék. Egy menet öt forint, alig győzi kasszírozni. Késő estig tart a mulat­ság. Sötétedéskor, a temetőből jövet, a gyá­szolók is a sátrak közé vegyülnek, búcsú­fiát venni az otthoniaknak. BRACKŐ ISTVÁN a fa. A régiek közül mind­össze néhányat sikerült meg­őrizni, az ezután kiültetendő csemeték pedig sok év múl­va adnak majd árnyat. Szekrényi Jenő vigaszta­lásul elmondta ugyan, hogy néhány idősebb /át is ültet­nek majd a lakótelepen, még­is azzal zárták a témát a bi­zottság tagjai, hogy jobban kellene vigyázniuk az építők­nek a fákra, csak annyit sza­badna kivágni, amennyi a munkálatok és a közművesí­tés miatt feltétlenül szüksé­ges. A parkosítás egyébként a jövő év végére fejeződik be Diósgyőrben. A zöldterületek, játszóterek egy úgynevezett sportligettel is kiegészülnek. Ami még hátra van... A majdani intézményközpont a meglevő Ady Művelődési Ház köré épül. Különböző boltok kapnak itt helyet és termé­szetesen bővítik magát a mű­velődési házat is, mely jelen­legi formájában nem tudná kielégíteni a hatalmas lakó­telep igényeit. Csak az a víz... Varga Zoltán, az állandó bizottság elnöke villáminter­jút kért az egyik lakótól, Rikk József öl. A Diósgyőri Gép­gyár munkása egyszobás la­kásból költözött ide családjá­val, érthető tehát, hogy két és fél szobás otthonával tö­kéletesen elégedett, „csupán” azt kifogásolta, hogy rosszul zárnak az ablakok és az el­múlt nyáron időnként akado­zott a vízellátás. A vízellátás miatt viszont nemcsak a di­ósgyőriek panaszkodtak. Még elégedettebb lesz Rikk József, ha elkészül majd az intéz­ményközpont, s ezzel együtt to'vább javul a kereskedelmi ellátás. Utunk következő állomása a majláthi építkezés volt. Mi­előtt azonban itt körülnéz­tünk, Szekrényi Jenő el­mondta, hogy a diósgyőri la­kótelepre eredetileg két ma­gasházat is terveztek. Ezek­nek a felépítésétől azonban — a magasházak aránvat szabályozó országos rendel­kezés miatt — el kellett te­kinteni. Hogy a tervezett la­kásszám azért mégis "valóság­gá váljon, a majláthi rész beépítését is elhatározták. Itt kilenc, egyenként hatvanhat lakásos házat építenek. Másfél év késedelem Az alapozási munkálatok már megkezdődtek és a maj­láthi házakat is átadják a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig az építők. Körülbelül másfél évvel késleltette a munkálatokat, hogy az időközben feltárt mű­emlékek — az 1200-as évek­ből származó zárdaromok — megmentése érdekében mó­dosítani kellett a terveket. Félő, hogy ismét késedéi mat; okoz majd a majláthi épít­kezésen egy másik, nem mű­emlék, csak műemlék jelle­gű épület: a roskadozó ma­lom. Az erre hivatott szak­emberek még nem mondták ki a végső szót, de a tegnapi szemlén részt vevők egyhan­gúlag menthetetlennek ítél­ték a romos malmot. Ha így van, mielőbb el kellene tün­tetni, hiszen ezen a helyen fontos kereskedelmi és ven­déglátó egységek létesülhet­nek. Diósgyőr után a bulgárföl- di lakótelepen, majd az ösz- szeköt" városrészben, az Ava­son, illetve a Vörösmarty ut­ca mentén folyó építkezésen néztek körül a gazdaságpoli­tikai állandó bizottság tagjai. BÉKÉS DEZSŐ Mi lesz az öreg malom sorsa? (Agotha Tibor felvételei) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom