Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-16 / 217. szám
Szüret előtt a Bükkalján Gazdagon termett a borszőlő Kilenc faluból járnak át naponta a sályi határba most, az őszi munkák idején. Öt órától érkeznek folyamatosan a termelőszövetkezet autóbuszával. Elsőként a tardiak, aztán a tibold- daróciak, a bükkábrányiak, míg mások Vattáról, Mocso- lyásról, Rácsról jönnek. A nagy kiterjedésű szőlő, gyümölcsös állandó munkát ad — még a szüret után is. Későn érik, de sok lesz — Eddig hetven mázsa csemegeszőlőt szedtünk le, a Mezőkövesdi ÁFÉSZ számára. A többiből Márka üdítő készül. Az egyébként magas cukorfokú must már meg is forrt — mondja Csávási Miklós főmezőgazdász. A Bükkalja Szövetkezet húsz holdján termett Csabagyöngye szőlő, és jóllehet a meny- nyiség csak közepes, de a minőséggel nincs baj. A borszőlők cukorfoka most még nem érte el a kívánt szintet, de a meleg szeptemberi napok aranyat érnek a must csordulása előtt. A pincében három műszakban dolgoznak, megállás nélkül folyik a palackozás is. A nagy hordókban még óbor van, de közülük néhányba még az idén újat fejtenek. A tízezer literesnél is nagyobb fahordók ellenőrzését most a szüik Erre a borosedényre aligha mondható, hogy kicsi a hordócska, de azt igen, hogy jó bor terem benne. Méghozzá bükkaljai, sályi bor. A mintavétel, az ellenőrzés állandó munkát ad a három műszakban dolgozó pincészet számára. Különösen most, a szüret előtt. Zólyomi Dánielné az egyik 10 500 literes hordóból vesz mintát. A garázsínség természetes rét előtt újból el kell végezni. Zólyomi Dánielné magas létra tetejéről vesz mintát a laboratórium számára a kicsinek egyáltalán nem mond- ható borosedényből. A feldolgozó gépsoron itt-ott még szerelők dolgoznak, de ha szükség volna rá, akkor két- három nap múlva kezdhetnék a szőlő zúzását, préselését a szüretelők. — Az érési folyamat egy kicsit késik a szőlőkben szerte az országban, itt is, a Bükkalján. Heteket kell még várni a szüretig. jjc Palackozzák a Márkát (Kerényi felv.) A szedést kézzel végzik majd Sályban éppúgy, mint Tibolddarócon, aztán a puttonyokból billenő csillékbe kerül a szőlő, és attól kezdve már nem érinti emberi kéz. A gép naponta ezer mázsát is feldolgozna, olyan nagy a kapacitása. A must, a bor mindenütt csöveken halad tovább, amíg jóízű ital lesz belőle. Ott- jártunkkor a feldolgozóban készült a borpárlat, amiből naponta ezer litert állítanak elő. Mennyiségre is gazdagnak ígérkezik a borszőlők hozama. K' 'olt Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti szak- felügyelőjével jártuk a szőlősorokat és mindenfelé dús fürtöktől nehezült tőkéket láttunk. Barack és Márka A határban lassan befejeződik a barackszüret. A 12 éves telepítés még sohasem hozott ilyen szép termést, mint az idei őszön. Eddig 11 500 mázsa gyümölcsöt szedtek le, amit részben az AGROKONZUM-nak, részben a Nyíregyházi Konzervgyárnak adtak el. A kilencven hektáros területen már csak néhány fajta szedése van hátra. A palackozó, az Eger— Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdasággal közös üzemeltetésű kombinát a gyümölcs és szőlő feldolgozása mellett nagy men. yiségű Márka üdítőt állít elő. Ez nyolcvan százalékban szőlő, illetve szőlőlé alapanyagból készül. Az idén 10 millió üveg üdítő kerül le a gépekről. N. J. Az engedély nélküli építkezésekkel foglalkozott legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A vita azonban messze túlnőtt a kiszabott bírságok, büntetések, illetve bontást elrendelő intézkedések leltárszerű számbavételén. Természetes, hogy túlnőtt, hiszen ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtása maximális körültekintést, humánumot igényel. Azt is meg kell mondani, hogy kevés olyan országos rendelet született az utóbbi években, mely ennyi utánajárást, gondot okozott volna a hatóságoknak. Az ember igazságérzetével is találkozik, ha például valaki olyan villát építtet körülbelül egymillió forintért, mely csak annyiban hason'ít az engedélyezett épülethez, hogy ez is ház, az is ház. s az építtetőt 75 ezer forintra büntetik. Azokat sem szánjuk különösebben, akik a lakótelepek — egyébként is szűk — zöldterületeit, a gyermekek egészségét szolgáló játszótereit kurtították meg például azzal, hogy összeeszkábálták a garázsok egész sorát, fittyet hányva a kollektív érdekekre. (A garázs lebontását elrendelő határozat ellen most mégis élénken tiltakoznak.) Ám azt is el kell ismerni, hogy a népfront támogatásával 1963 táján Indult kiskertmozgalom jó célt szolgált, illetve szolgál és annak idején bizony senki sem hívta fel nyomatékosan a parcellatulajdonosok figyelmét arra, milyen jellegű épületet emelhetnek földecs- kéjükön. Különösebben nem lehet csodálni tehát, hogy egyik-másik — ha anyagi helyzete megengedte — olyan épületet emelt, mely miatt ma megbírságolják, sőt esetleg elrendelik az épület lebontását. Fáj ez a tulajdonosnak? Persze, hogy fáj. És azt sem lehet csodálni. ha sokan reklamálnak, panaszkodnak közülük. Ami pedig a garázsokat illeti; 1950-ben Miskolcon 50 darab személygépkocsi volt magántulajdonban, 1973 végén viszont már csaknem 8000. A becslések szerint az ötödik ötéves tervidőszak végére a gépkocsik száma eléri a 30 ezret. Igen kevés kivételtől eltekintve, e járműveket sok évi kuporgatás árán vásárolták meg a tulajdonosok, és érthető, ha óvni szeretnék még a széltől is. A garázsépítés üteme nem tartott — mert nem is tarthatott — lépést a járművek számának ugrásszerű növekedésével. Ráadásul a viszonylag kevés lehetőséget sem a legésszerűbben használták ki, magyarán mondva: nem volt elég tervszerű a garázsépítés Miskolcon. Esetenként engedékenységet, következetlenséget, liberizmust is tapasztaltunk az elmúlt években a garázsépítési engedélyek kiadásánál! A „Ha másnak szabad, akkor nekem is” — elv alapján sokan igyekeztek kihasználni a zavaros helyzetet és épültek a garázsok engedély nélkül is. A következményt mindany- nyian láthatjuk lakótelepeinken ... Ma már van terv a garázsépítésre és van törvény, mely elejét veszi a hasonló esetek megismétlődésének. Akár tetszik, akár nem, tudomásul kell venni, hogy a világ egyetlen városa sem tudja garantálni, hogy minden gépkocsi garázst is kapjon. A nálunk sokkal gazdagabb államokban is csillaggarázs borul csupán a magángépkocsik többsége fölé. Mi is írtunk korábban róla, hogy többemeletes, nagy méretű tömeggarázsok építését tervezteti a tanács. Ám az építőipar és az építőanyag-ipar kapacitása véges. A végrehajtó bizottság ülésén többen megfogalmazták, hogy addig, amíg nélkülez- hetetlenül fontos gyermek- intézmények, boltok, szolgáltatóházak építése is késedelmet szenved kapacitás hiányában, a tömeggarázsok megvalósítását sem szabad sürgetni. Az engedély nélküli építkezésekkel kapcsolatos rendeletet végre kell hajtani. Joggal várják el viszont a város lakói, hogy egyenlő elbírálásban részesüljön mindenki mind a garázs- és a házépítési engedélyek kiadásakor, mind a büntetések kiszabásakor. (békés) BNV-premier A vásárigazgatóság hivatalos jelentése szerint az első napon, szombaton 62 000 látogatót fogadott az őszi BNV, valamivel kevesebbet, mint amennyire számítottak. Vasárnap viszont a várakozást meghaladta az érdeklődés, mert bár kétszer annyi pénztár működött, mint tavasszal, az is kevésnek bizonyult és csak hosszú sor- banállás után juthatott a kapukon belülre a közönség. A 10 órai nyitástól szünet nélkül áramlott a látogatók tömege, s csak délben enyhült valamit a zsúfoltság a pénztáraknál. A kiállítók ezen a napon sem pihentek, az informátorok szünet nélkül válaszoltak az ezernyi kérdésre, fogytak a prospektusok, az apró ajándéktárgyak. „Egy százasért megy a lift” című írásunkban nemrégen szóvá tettük egy olvasónk panaszát. Az történt, hogy a Bársony János utca Í7. szám alatt, beköltözésükkor a felvonószerelők csak 100 forintért „segítették” a bútorok felszállítását, ellenkező esetben a lift nem működött. Olvasónk csak negyven forintot fizetett — és panaszt tett. A VIMELUX Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat kivizsgálta a panaszt. A panaszos részére a két szerelőnek kifizetett összeget visszatérítette, egyben a vétkes dolgozók ellen fegyelmit folytatott le. Idézünk a VIMELUX igazgatójának hozzánk küldött leveléből: „Köszönjük, hogy észrevételükkel hozzájárultak ahhoz, hogy dolgozóink — fegyelmezetlenségük miatt — a megfelelő büntetésben részesülhettek. És mi kérjük az új költözőket, hogy a felvonó használatáért külön ne fizessenek, vagy ha hasonlót észlelnek, értesítsék a vállalat vezetőit.” Olvasóink nevében a VIMELUX gyors intézkedését köszönjük. Kökény, som, szeder Nyersanyagszállító: a természet Azok a kedves olvasók, akik az utóbbi napokban a Bükkbc vagy a Hegyaljára kirándultak, észrevehettek, hogy az erdei gyümölcsök már sorra beértek, mind arra várnak, hogy „leszüreteljék” őket. .Az Erdei Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalatnál megkezdődött a főszezon. A borsodi üzemvezetőségen Borsod, Hajdú és Szabolcs megyéből várják az erdei gyümölcsöket. Hetven felvásárló telepről 25 vagon kökényt, 17 vagon somot, 24 vagon csipkebogyót, 3 vagon szedret, 10 vagon vadkörtét, ezen felül száz mázsa szárított gombát szállítanak hozzájuk. Szabó Sándor üzemvezető: — Az utóbbi időben nagyon megnövekedett a kereslet az erdei gyümölcsökből készült szörpök iránt. A miénken kívül még nyolc üzemvezetőség van az országban. A begyűjtőhelyekre főleg iskolások, nyugdíjasok és csökkent munkaképességű emberek hozzák be a leszüretelt terméket. Nagyon sok csipkebogyót küldünk exportra, ami egyben gyógynövény is. Itt az üzem területén csak szárítjuk, és „hú- soljuk”, azaz magtalanítiuk a gyümölcsöket. A másik részlegünkben, a szörpüzemben több mint tízfajta erdei gyümölcsből fekete ribizli-, szamóca-, málna- és meggyszörpöt készítenek. Miért drága a miskolci piac? V. Javaslatok a harácsolok ellen Sorozatunk előző cikkeiben arra kerestünk választ, hotr miért drága az ország második városának, sok ezer nagy üzemi munkás otthonának piaca. Megállapítottuk, hogy en nek egyik oka az idei kedvezőtlen időjárás volt; az hogy megye zöldség-gyümölcs szükségletének jó részét az Alföld ról kénytelen beszerezni; és nem utolsósorban az, hogy j néhányan a kereskedelmen nem a vevők ellátását értik, ha nem saját maguk gyors meggazdagodásának lehetőségét. A megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének munkatársai szerint hatékony intézkedés lenne a magánkereskedők számának csökkentése. Vissza kell vonni a működési engedélvekeí mindazoktól, akik nem növelik ténylegesen a piacra hozott áru mennyiségét, hanem helybeli felvásárlásokkal csak árfelhajtó szerepük van. Természetesen tudjuk, hogy a kiskereskedők zöme becsületes, és tevékenységük nagyban hozzájárul a zöld- ség-gyümölcs-ellátás zökkenőmentes lebonyolításához. Az ő érdekük is azt kívánja, hogy kizárják soraikból a harácsolókat, a gyorsan meggazdagodni akarókat. Korábban volt egy olyan rendelet, mely szerint viszonteladók csak reggel 8 óra után vásárolhattak. A belkereskedelmi miniszter ezt 1968-ban eltörölte. Az ellenőrök tapasztalatai mégis azt bizonyítják, hogy a bevásárló háziasszonyok érkezése előtt, a kora hajnali órákban folynak a legsötétebb manipulációk a piacon ízért érdemes lenne újra szabályozni ezt a rendszert. Sokszor előfordul az is hogy egfc^termefcőszövetkezet olcsó éjruj,at £1 akarja mérni a vevőknek, ám a hajm li héják lecsapnak rá. és s egész tételt megvásároliál hogy azután jóval drágábba adhassák tovább. A kereske delmi felügyelők javaslaté jelöljenek ki a városban ve lahol egy úgynevezett nagy kereskedelmi piacot. így ner fordulhatnának el haSonl esetek. A harácsolást segíti az rendelet is, mely szerint magánkereskedő nem köte les bizonyítani az áru szál mazását. Érdemes lenne is mét bevezetni náluk is a bi zonylati rendszert. A fenti szerény javasl tok természetesen csak miskolci piacra vonatka nak. A zöldség-gyümölc termelés fellendítésére a kei mány. valamint a Mezőfia dasági és Élelmezésügvi M nisztérium komoly erőfestéseket tesz. Hogy' ezekni árcsökkentő hatását a v; sárlók olykor nem érzik, i a piaci harácsolok műve. Mindannviunk érdekébí ezért azt várjuk a keresk delem vezetőitől, hogy , eddiginél hatékonyabba keményeben lépjenek f ezekkel az emberekkel szén ben. (Vége) ERDOS ÁKOS Építés - engedély nélkül Cikkünk nyomán Intézkedett a VIMELUX
