Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-13 / 215. szám

Miért drága a miskolci piac? III. A Búza tér császára Részlet egy szerződésből: „Szerződés, amely egy részről köttetett a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet igrici vezetősége és Szabó László miskolci lakos között, mely szerint a tsz! gebin-üzemeltetésre adja fent nevezett­nek az 1-es, 2-es, 4-es zöldségárudáját és 3-as számú ba­romfiüzletét, 1973. október 1-től. A termelőszövetkezet ré­szére Szabó László 3,2 százalék nyereséget biztosít a bruttó forgalom után, az értékesített áruk árréséből.” És most egy másik doku­mentumból idézünk, amely­ben Szabó László tiszta jö­vedelméről van szó. Május: 56 648 forint. Július: 72 581 forint. A Búza téri piacon öt áru­da gebines vezetője tehát Szabó László. (Egy már a szerződés megkötése után épült.) A termelőszövetkezet azzal a céllal hozta létre ezeket az üzleteket, hogy saját termeikéit értékesítse ott. Ezzel szemben július el­seje és augusztus 21. között a tsz csupán 13 ezer forint értékű terméket szállított ide. Ez az összforgalomnak (egymillió 199 ezer forint­nak) elenyésző hányadát, csupán 1,1 százalékát jelen­tette. A többi árut Szabó vásá­rolja fel, ráteszi a saját hasznát és úgy adja tovább. A tsz cégére és neve alatt — majdhogynem legálisan — horribilis összegeket tesz zsebre- Ezek a cikkek ter­mészetesen nélküle is eljut­nának a fogyasztóhoz — jó­val olcsóbban. De nemcsak a „lakosság számára” vesz és ad: ha pénzt kereshet vele akkor akár a Nyíregy­házi Konzervgyárnak is to­vábbit árut. Megéri hiszen a tsz számára csak 3,2 szá­zalék forgalmi jutalék fize­tendő. Hogyan adhatja a Kossuth Lcjos Termelőszövetkezet a nevét és üzleteit egy hará­csoló, munka nélkül meg­gazdagodni akaró ember effajta tevékenységéhez? Török László tsz-elnök: . — Ezek a boltjaink hosz- szú időn keresztül olyan veszteségesek voltak, hogy kénytelenek voltunk becsuk­ni őket. Egy évig árultuk, de nem akadt rájuk vevő. Ekkor jelentkezett Szabó László, akiről mindenhonnan kitűnő információkat kap­tunk. Közben a tanács is szorongatott, hogy ne tart­suk zárva a boltokat. A ko­rábbi forgalmat figyelembe véve úgy gondoltuk, hogy ilyen szerződés mellett már érdemes valakinek geblnbe venni az üzleteket. Nem vettük észre, hogy ennyire elszaladt a ló Szabóval. Ez utóbbi kijelentés annál is érdekesebb, mert Szabó minden hónapban beküldte elszámolásait, melyekből már áprilisban látszott, hogy a vállalkozás a tsz számára csak minimális hasznot hajt, az igazi nyertese ennek Szabó László. Az elnök ar­ról nem tud. hogy szerző­désük néhány pontja eleve törvénysértő és azon is cso- dálkbzik, hogy Szabó olykor 3500 forint 'kilométerpénzt kért kocsihasználatért, noha az ide vonatkozó rendelke­zések szerint ennek maxi­mális összege jóval kisebb lehet. .. — Mit szándékoznak most tenni? — Még az idén felszámol­juk a Búza téri árudáinkat és a zöldségkertészetet is. Nem fogunk evvel kínlódni. Kérem, mi mindig ki vol­tunk szolgáltatva az AGRO- KONZUM-nak, inkább abba­hagyjuk a zöldségtermesz­tést. Nem hisszük, hogy Török Lászlónak igaza van. A tör­téntek után jobb megoldás lenne megvizsgálni, hogy ki a felelős a szövetkezet érde­keit sértő szerződésért és Szabó helyett, gebinbe adás helyett, a tsz számára kama­toztatni az árudákat. Az 50 holdas kertészet felszámolá­sa — dacból! — pedig szin­tén nem tartozna a politikus cselekedetek közé! Kíváncsi­ak lennénk arra, hogy mit szólnának a tsz tagjai, ha a következő közgyűlésen eléjük tárnák a történteket... ■ ■ A fenti cikket ismertettük Török Lászlóval és Szabó Lászlóval. Török László: — A cikk­ben szereplő összegek nem tekinthetők véglegesnek, mert a tényleges elszámolás csak az év végén készül el. Cikkük nyomán fnegvizsgál- juk a történteket, és intézke­dünk Szabó László jövedel­mének csökkentésére. Szabó László: — Jó lett volna azt is beleírni, hogy az üzletek karbantartásáról is nekem kell gondoskodnom, a fizetésemből... (Folytatjuk) ERDŐS ÁKOS Családi pótlék, szülési segély 1974. június 1-től az or­szágban 960 ezer gyermek után 480 ezer család kap gyermekenként havi 100— 100 forinttal megemelt csa­ládi pótlékot. Az eltelt há­rom hónapban ez a tétel megközelítette a 275 millió forintot. Ugyancsak ettől az időponttól eme’kedett a se­gély összege az elsőszülött gyermek után 150, a máso­dik után 250, a harmadik és minden további gyermek után 350 forinttal. Az intéz­kedés nyomán az egy-egy gyermekre átlagosan jutó gyermekgondozási segély összege a munkás (alkalma­zotti) családoknál 650-ről 860 forintra emelkedett. A megyénkben tartózkodó NDK-pártküldöttséget tegnap délelőtt fogadták a városi pártbizottságon. A vendégekét Drótos László, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte. A delegáció vezetője Werner Böhme, az NSZEP KB állami és jogi osztályának alosztályvezetője. Tagjai: Lothar Lipp- mann, az NSZEP KB állami és jogi osztályának politikai munkatársa, Uwe Wulf, a neubrandenburgi megyei pártbi­zottság munkatársa, valamint dr. Winfried Morgenstern, az NDK magyarországi nagykövetségének másodtitkára, aki tegnap délelőtt csatlakozott a küldöttséghez. Ott volt a teg­nap délelőtti eszmecserén dr. Kiss Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának alosztályvezetője, dr. Túró András, az MSZMP közigazgatási és admirisztratív osztályának munkatársa, dr. Lovas Lajos, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Rózsa Kálmán, a városi tanács álta­lános elnökhelyettese, Simon Tibor, a városi pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Kiss József, a városi tanács párt-csúcsvezetőségének titkára. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára Miskolc történelmi múltjáról, fej­lődéséről tájékoztatta a vendégeket. Ismertette a város ipa­rának fejlődését, szólt az egymás után épülő lakótelepekről, az iskolákról, a könyvtári ellátottságról stb. Ezt követően a tanácsi pártmunka pártirányításával kapcsolatos kérdésekről beszélgettek. A fogadás után vendégeink városnézésen vettek részt. (Ágotha felv.) T lltíclügyeleli szolgálatét létesítettek Szélesítik a kesken utakat (Folytatás az 1. oldalról.) Megyénk gazdasági hely­zete meghatározza az úthá­lózat fejlesztésének, korsze­rűsítésének lehetőségeit is. A kisvasutak megszüntetésé­vel párhuzamosan biztosíta-/ ni kell az eddiginél jobb közúti közlekedés feltételeit. Ugyanakkor mc -yeszerte elvégzik a következő évek­ben a keskeny utak széle­sítését. Erre hosszú távú terv ké­szül, amelynek megvalósítá­sához hozzá is kezdtek. Mi­után a szélesítés több sza­kaszban valósulhat meg a különböző fontosságú útvo­nalakon. valószínű, hogy befejezésére még a követ­kező ötéves terv végéig sem kerül sor. Az úgynevezett házilagos fenntartásra 100 millió fo­rintot fordíthat a Közúti Igazgatóság. Ezt az össze­get arányosan osztották el a megyében levő négy sza­kaszmérnökség területén adódó munkákra. A különféle igények miatt ez a pénz eléggé elapró­zódik. Elosztásakor ugyanis min­den illetékest megkérdeznek, s aszerint döntik el, hol van rá szükség legjobban. Töb­bek között ebből az összeg­ből végzik az útmegerősitési munkálatokat is az idén 99 kilométeren. Erre általában akkor kerül sor, amikor a kátyúzás már nem segít. Az utak állagmegóvási munkáit az úgynevezett zóróréteg el­készítésével fejezik be. — az idén körülbelül 140 kilomé­ter hosszúságban. Az idei tervek megvalósí­tásával jól haladnak vala­mennyi szakaszmérnökség területén. 27 ezer tonna aszfaltot és zúzott követ terveztek fel­használni a kátyúzáshoz, ezt a mai napig be is építették. Az év végéig még háromezer tonna anyagra lesz szükség. A Közúti Igazgatóságon Hegedűs Gusztáv arról tá­jékoztatta lapunkat,, hogy nemrégiben útfelügyeleti szolgálatot hoztak létre. A szerszámokkal, jelzőtáblák­kal felszerelt nyolc gépkocsi a fontosabb útvonalakat járja és feladatukhoz tarto­zik, hogy minden zavaró, kisebb- nagyobb akadályt elhárít­sanak (pl. kidőlt fa, sárfelhordás stb.). Ha viszont a gépkocsi­val szolgálatban levők olyan úthibára, hídrongálásra buk­kannak, hogy segítségre szo­rulnak, nyomban kapcsolatot tudnak teremteni URH-adón keresztül a központtal. Ha úgy adódik, a forgalmi kor­látozást előidéző akadályok­nál táblák kirakásával igye­keznek segíteni a közleke­désben résztvevőknek. Mun­kájuknak köszönhetjük, hogy a fontosabb útvonala­kon szinte napok alatt fel­töltik a kátyúsodásokat, ki­javítják a kisebb-nagyobb útfelszíni hibákat N. J. Sörn yitó — madzagon Folytassa riporter! — biztatja az Élet és Irodalom glossza­írója a televízió riporterét, az alkohol kártevését bemutató riportsorozat után. Folytassa azzal, hogy az alkohol rabjai után bemutatja, megszólaltatja az alkohol forgalmazóit is. Mert nem igaz, hogy országos érdek a szeszfogyasztás minden eszközzel való növelése! A morális kártétel mellett százmilliókban kifejezhető veszteséget okoznak az államnak évről évre az alkoholos indíttatású közúti és üzemi balesetek, bűnügyek; súlyos tehertétel a népgazdaságon, hogy az alko­hol befolyása alatt dolgozók teljesítménye lényegesen csök­ken. És akkor még nem beszéltünk az idült alkoholisták gyógykezelésének költségéről stb. Bár a biztatást nem nekünk címezték, mi is folytatjuk. Mégpedig ott, ahol július 22-én abbahagytuk. Ekkor jelent meg lapunkban az Aszfaltkocsmák című írás. Nem először hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a miskolci élelmiszerboltok előtti járda s néhány közeli kapualj bizonyos napszakokban kocsmához hasonlít. A bevásárló háziasszonyoknak duhaj részegek sorfala között kell elhaladniuk. A boltosok pedig nemcsak eltűrik, hanem egyenesen támogatják ezt a szá­mukra jól jövedelmező, de minden jóérzésű embert megbot­ránkoztató utcai ivászatot. Utaltunk a cikkben arra az országos vizsgálatra is, mely szerint a boltok — tisztelet a. kivételnek! — több italt tarta­nak, mint amennyit a rendeletek megengednek, sőt eseten­ként eltűrik az ital helyben való elfogyasztását is. A július 22-é megjelent cikkre (július 30-i dátummal) vá­laszt kértünk a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lat, a Csemege Vállalat vezetőségétől, a Miskolc városi Ta­nács kereskedelmi osztályától, valamint az Állami Kereske­delmi Felügyelőség budapesti központjától. Arra voltunk kí­váncsiak, mit tudnak, illetve mit szándékoznak tenni az asz­faltkocsmák ellen. Udvarias kérés volt, pedig törvényre is hivatkozhattunk volna. Utólag bánjuk, hogy nem ezt tettük, mert választ eddig csupán a Miskolci Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat és a Csemege Vállalat vezetőségétől kap­tunk. A többi címzettet nem érdekli ez a téma? Fájdalom, de e két válasz is írott malaszt csupán. Az élelmiszerboltok előtt továbbra is duhajok sorfala áll (esetleg fekszik), s egyik-másik boltvezető — mint meggyő­ződtünk róla — sörnyitót függeszt az ajtófélfa mellé, hogy megkönnyítse az utcán való italozást. Gazdasági érdek? Igen, de egy csoport gazdasági érdeke, mely véleményünk szerint szöges ellentétben áll a társadal­mi érdekkel. Nem vagyunk restek, és ismét megkérdezzük a fentebb már említett címzetteket: mi erről a véleményük? (bekes) Szénbánya a szomszédban Lyukóról érkezik Miskolc tüzelője Korábban Miskolc közvet­len közelében két szénbánya üzemelt. Ez év január else­jétől az erenyői bányaüze­met gazdaságossági okokból megszüntették, így termelé­sét is Lyukónak kell pótol­ni. (Sokkal nagyobb teljesít­ménnyel dolgozó üzem lehe­tett volna már régebben Is, de munkaerő-problémák ezt megakadályozták.) Rácz János, az üzem igaz­gatója: — A Lyukóbányán ter­melt szenet a központi szén­olytályozó üzembe szállítják; itt helyben csak a kocka- és a darabos szenet adjuk ki. A szűk „bunker-kapacitást”, a tárolási nehézségeket úgy Borsod fejlődése Ülést tartott a megyei tanács A Borsod megyei Tanács tegnap Miskolcon tartott ülé­sén többek között a negyedik ötéves tanácsi fejlesztési ter­vek végrehajtásának eddigi tapasztalatairól tárgyalt. Sánta László, a tanács tervosztályának vezetője el­mondotta, hogy pénzeszközök hiányában sok nehézséget okozott a jelenlegi tervciklus megkezdése. Számos kom­munális és szociális létesít­mény építése húzódott át erre a tervszakaszra, s a házgyári építkezésekhez nem volt megfelelő előközművesí- tett terület. Ezek a tényezők jelenleg is hatnak, s a fe­szültségek feloldására, a cé­lok megvalósítására a tanács intézkedéseket tett. Az intéz­kedések — bár minden prob­lémát nem oldottak meg — jelentős eredményeket hoz­tak. Az előadó — az elért eredményeket ismertetve — elmondotta, hogy a tervezett mintegy harmincegyezer la­kásból eddig több mint ti­zenhétezer már megépült. Az elmúlt három év alatt fejlesztették a közműhálóza­tot. Ennek eredményeként 1975-re több mint százezerre] nő a vezetékes ivóvízzel el­látott lakások száma, s meg­közelíti majd a félmilliót. Számottevő az előrelépés az óvodai ellátásban. enyhítettük, hogy este 8 óra után a szállító teherautók tárolóként szerepelnek. Így naponta háromezer mázsa szenet tudunk kiadni. A TÜ- ZÉP, a VOLÁN és a bánya együttes erővel igyekszik ki­elégíteni a fogyasztók igé­nyeit. Az összefogásnak kö­szönhető, hogy az utóbbi időben nem volt minőségi reklamáció; szétporladt szén nem került a fogyasztókhoz. Nehezítik bányászaink mun­káját a nehéz geológiai vi­szonyok, ezért módosítanunk kellett az eredeti tervet. Munkaerő-gondjaink sem elenyészőek. A szociális kö­rülményeket javította, hogy szeptember elsején átadták az újjáépített üzemi konyhát és ebédlőt. Előzőleg egy ré­gi felvonulási épületben ebé­deltek dolgozóink. Az idei bányásznapon Lyukóbányán 168 embert tüntettek ki a Bányász Szol­gálati Érdemérem különbö­ző fokozataival. 18-an kap­ták meg a Kiváló dolgozó jelvényt, ketten pedig mi­niszteri kitüntetésben része­sültek. Hűségjutalmat 1787 bányász kapott, akik közt 10 millió 430 ezer forintot osz­tottak szét. V. R. REFLEKTOR Ma Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanévnyitó ünnepséget ren­deznek. 5k Debrecenben a Csokonai Színházban dzsessz- napok kezdődnek. 5k Győrött évadnyitó előadását tartja a Kisfaludy Színház. 3k Kun- szentmártonban szovjet mű­vészegyüttes vendégszerepei. Nógrád községben orvos­gyógyszerész napot rendez­nek. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom