Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-11 / 213. szám
Szigor! eljárást az embertelenekkel! A megyei rendőr-főkapitányság vezetője, a KBT legutóbbi ülésén nyomatékkai aláhúzta: mindenképpen szigorú intézkedéseket kell tenni a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele végett. S hogy erre a szigorúságra minden ok megvan, annak érzékeltetésére egyetlen példa is elegendő. 1973- ban, egész esztendőben 1035 gépjárművezetőtől vonták be a jogosítványt hosszabb-rövidebb időre, vagy végleg; ebben az évben szeptember 1-ig 1080 jogosítvány került hasonló sorsra! Az összevetés azt igazolja, hogy nőtt a közlekedésben felelőtlenkedők száma, másrészt viszont azt, hogy ezzel párhuzamosan a felelősségre vonás. Sajnos, ijesztően szaporodnak azok az esetek is, amelyek nem azt mondatják velünk, hogy: felelőtlenség, hanem: gonosztett. Mi másnak minősülhetnének azok a közlekedési balesetek, amelyeknek szerencsétlen áldozatai — jobb esőiben sebesülten! — ott maradnak a helyszínen?! Gonoszul, gonosztevőként megfutamodnak az elkövetők. A törvény ezt az embertelen cselekményt segélynyújtás elmulasztás bűn- letieként fogalmazza, a köztudatban viszont cserbenhagyás- ként ismeretes. S talán ez a kifejezőbb. Ezzel a címmel — Cserbenhagyok — olvastunk tegnap vezércikket a Népszabadságban. Meghökkentünk azon, hogy: az esztendő első hat hónapjában 323 cserbenhagyásos közúti baleset történt az országban, alig hússzal kevesebb, mint 1972-ben — egész évben! A szám annyira ijesztő —, s a minősíthetetlen gonosztett terjedésére utal —, hogy tüstént megkérdeztük a megyei rendőr-főkapitányság közlekedés- rendészeti osztályától, mi a helyzet Borsod megyében? Szeptember 1-ig 25 gonosztett, vagyis cserbenhagyásos közúti baleset történt. Nem lényeges, hogy ez a 25 az országos átlaghoz képest sok vagy kevés. Akár így, akár úgy: ismét és ismét igazoltnak látszik a közlekedés rendjének szigorítása. Meg is van — eddig is megvolt — a módja annak, hogy jobb belátásra bírják a szabálytalankodókat, s annak is, hogy az arra illetékes szervek kellő propagandával, vagy büntetéssel a megelőzést szolgálják. A cserbenhagyásos eseteket azonban — véleményünk szerint is — szigorúbban kell elbírálni! Egyetértünk a Népszabadság vezércikk-írójával, aki azt mondja: „Mivel aggasztóan növekednek ezek az esetek, a társadalomnak joga, sőt kötelessége szigorúbb, hatékonyabb eszközökkel büntetni, elrettenteni”. Az elrettentésen van a hangsúly! Mi rettent el? A kemény büntetés. Hogy aki gázol és otthagyja áldozatát, hirtelenjében ne mérlegelhessen így: próbálok meglépni, s ha sikerül, szerencsém van, ha nem, legfeljebb leülöm azt az egy-két évet. Az enyhe büntetés valósággal csábít arra, hogy vállalja valaki a rizikót. Ám ha tudja, hogy büntetése lényegesen súlyosabb lesz, ha szökni próbál — jobban meggondolja, tegye-e? Ha valakit nem állít meg a lelkiismerete, legalább legyen tudatában annak, hogy mit vállal magára, ha nem válik be a ..rizikó-elmélet”. Az esélye csekély — nem menekülhet a felelősségre vonás elől! Miként nem tehette Almási Dezső, alacskai lakos sem, aki augusztus 30-án Sajószentpéter felé haladtában motorkerékpárjával elütötte R. J. 4 éves gyermeket, majd otthagyta. Ott, ahelyett, hogy segített volna rajta. A gyermek meghalt. Vajon meghalt volna-e, ha időben megkapja az orvosi segítséget? A gyermek meghalt, Almási Dezső vállalta a rizikót, de — rajtavesztett: előzetes letartóztatásba helyezték. Vajon milyen büntetés vár rá? Olyan-e, hogy az ő esete elrettent, ahogy azt a Népszabadság — a társadalom jogára és kötelességére hivatkozva —, nem ok nélkül, nagyon is célzatosan megemlíti? A huszonöt cserbenhagyó között van a mezőkövesdi Abucz- ki József is. Augusztus 15-én tehergépkocsijával egy asszonyt gázolt el, 2 éves gyermekével együtt; az anya súlyosan — nem életveszélyesen —, a gyermek pedig könnyebben sérült meg. Abuczkit a bíróság egyévi szabadságvesztésre ítélte, háromévi felfüggesztéssel, jogosítványát pedig két évre bevonta. Az ügyész nem nyugodott bele az elsőfokú ítéletbe: fellebbezett. Természetesen nincs jogunk beleszólni abba, ami nem a mi dolgunk. Az elrettentés igénye azonban kimondatja velünk az erkölcsi ítéletet, ugyanúgy, ahogy a Népszabadság teszi. Gépjárműveket csak ember vezethet. De ember-e az, aki embert gázol és cserben hagyja? Akkor pedig — alkalmatlan lévén a vezetésre — tiltsák el — a büntetés mellett — a gépjárművezetéstől is! Folyamodjunk ehhez a szigorú intézkedéshez, ha úgy kívánja a biztonságosabb közlekedés. Kilián-körökben a leendő KISZ-tagok A KISZ KB 1974. április 17-i ülésén úgy döntött, hogy a középiskolások és a szakmunkástanulók közül azok .lőhetnek 'a KISZ tagjai, akik sikeres Kilián-próbát tesznek. Az alapkövetelmények teljesítése valamennyi középfokú tanintézeti fiatal — tehát nemcsak az első évfolyamosok — KISZ-taggá válásának feltétele. Az új követelményekkel kapcsolatos feladatokat a KISZ KB az elmúlt hetekben tájértekezleteken vitatta meg a megyei, városi KISZ-bizottság iskolai felelőseivel. A megbeszéléseken ismertették, hogy október végéig több mint ezer középfokú tanintézetben alakítják meg a Kilián-köröket. E körök programjától függ, mennyire tudják vonzóvá tenni a diákok számára az ifjúsági szövetséget: végső soron ennek a függvénye, hogy a fiatalok közül hányán lesznek KISZ- tagok. Ezért javasolják a próbáztató iskolai KISZ- szervezeteknek, hogy „fiatalokra szabott”, érdekes egyéni megbízatásokat is adjanak a Kilián-próbák részvevőinek. A diákok felkészülésükhöz nagy segítséget kapnak azzal, hogy rövidesen megjelenik a KISZ abc-je, amelyben ismertetik a szövetség szervezeti szabályzatát, a KISZ történetét. A DH várospolitikai fóruma Mi érdekli a miskolciakat? Háztáji ipar Ki javítson zárat? Senkit sem lehet szűklátókörűséggel vádolni azért, ha számára a város ügyeivel való foglalkozás a következő kérdésekben nyilvánul meg. Jön-e a csapból víz? Időben a munkahelyére szállítja-e az autóbusz? Van-e a ház körül olyan park, ahol a gyereke játszhat? Tisztességgel megjavítják-e elromlott televízióját? Ahány ember, annyiféle kérdés! s nincs azon mit csodálkozni, ha bárki is személyes tapasztalatai alapján (tehát a kis dolgok ismeretében) mond véleményt az általánosról; a városról, a városi élet nyújtotta komfortról és az ezzel kapcsolatos gondokról, örömökről. sjc Pihenő (Agotha Jelv.) él A híres parádi gyógyvíz forrását és töltőállomását auguszlus elején a Mátrán átvonuló példátlan felhőszakadás súlyosan megrongálta. A hegyekből lezúduló árvíz behatolt a kút terébe, megrongálta a palackozóüzemet. A hibát azóta elhárították. A parádi forrás újra ontja gyógyhatású vizét: tegnap már hétezer palackot töltöttek meg. Ezt a napi teljesítményt — amely az idei év leggazdagabb hozama — a tapasztalatok szerint most már hosszabb ideig tartani tudják. Hol és hogyan tapintható ki, hogy mi foglalkoztatja a miskolciakat? A kérdésre megközelítően pontos választ ad a Miskolci Rádió legutóbbi Fórum című adásának kérdéselemzése is. Az első számú téma a közlekedés, s ennek is sarkpontja, hogy mikor épül meg a Gö- möri felüljáró, mikor enyhít a Búza tér zsúfoltsásán az aluljáró, s végül, mikor épülnek meg a belvárost mentesítő terelőutak. Amíg vízhiány lesz, addig a vízellátás sem kerül le a napirendről, bár az illetékesek ígérete (egy hónapon belül megoldódnak a vízgondok), úgy tűnik, hervadásra ítélte ezt az örökzöld témát. A városi tanácshoz benyújtott közérdekű bejelentések döntő része a város- fejlesztéshez kapcsolódik. Minden ötödik bejelentő utat, járdát sürget, minden tizedik a víz miatt szól. Sorrendben ezután következnek az utak tisztaságával és a szemétszállítással, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos észrevételek. A szolgáltató tevékenységre vonatkozó bejelentések száma — véleményünk szerint — a valóságosnál kevesebb, hiszen ez az a terület, ahol a jogos igény ismeretében csak szerénynek mondhatjuk eredményeinket. „ Nem véletlen a megyei tanács végrehajtó bizottságának az a megállapítása, hogy ,.,a szolgáltatások iránti — egyre növekvő — keresletet a szolgáltatóipar jelenlegi színvonalán maradéktalanul kielégíteni nem tudja”. Ez az idézet abból a július 25-i előterjesztésből való. amely — éppen a jobb lakossági ellátás érdekében — szabályozza a kisipari üzletek és műhelyek nyitvatartási rendiét. Az október 31- ig végrehajtandó határozatról tegnap beszélgettünk Csatári Ernővel, a KIOSZ megyei titkárával, aki elmondotta. hogy ez a hiánv- pótló rendelet igyekszik majd nagyobb összhangot teremteni a szocialista szolgáltató szervek és a magánkisipar nyitva tartási rendje között. A határozat külön pontban foglalkozik a mellékfoglalkozású kisiparosokra vonatkozó előírással, mely szerint Szeretni vagy ismerni is? Tíz perc az autóbuszra várva Egy autóbusz megállója, a közvetlen környékkel együtt is, alig néhány lépésnyi csak. S hogy mi fér el e néhány négyzetméteren? Vélemény, kérdés, harag és öröm. Előbb csak ketten ültek: — Régen várnak? — Á, jár ez a busz gyakran, de mi nem is a buszra várunk. Spirgás Pálné 64 éves Vásárolni volt. A közelben lakik. Itt megpihen: — Zárt az udvarunk. Itt jobban mozog a levegő ... — És a világ? — Az is, de nekem már nem kell sok belőle. Persze jólesik látni... — Ahogyan változik? — Nem változik az Szirmán nagyon. Falu ez ... Németország Szirmától messze van. Mi az. amit Szirmán látni onnan? Dress, Forgalmi rend a BNV környékén A Budapesti Rendőr-főkapi- tánysáff értesíti a sépjármű-tu- lajdonosokat és -üzemeltetőket, hogy az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt — szeptember 13-án 20 órától szeptember 22-én 24 óráig — a kőbányai vásárterületet övező útvonalakon és közterületeken az alábbi forgalmi rend lép életbe: — Az Albertirsai út a Fehér úttól a Kerepesi útig teljes hosszában egyirányú forgalmú. — Gépjárművel a vásár a Kerepesi út—Örs vezér tér—Fehér út—Albertirsai út vonalán közelíthető meg: a Kerepesi út— Mexikói útról közvetlenül az Albertirsai útra behajtani tilos! — Elhajtás az Albertirsai útról a Kerepesi úton át történhet. — Gépjárművel csak a kijelölt helyeken szabad várakozni. — Gépjárművel tilos megállni a Kerepesi út mindkét oldalán és az Ottószigeten, az Albertirsai úton, a Fehér út és a Kerepesi út között. — Várakozni tilos; az I-es kapuval szembeni parkolóhelyen (kivétel a kocsicédulával rendelkező gépkocsi), a Il-es kapu közelében1 (itt van lehetőség az autóbuszon érkezők kiszállására). A vásár körzetének forgalmi rendjét a közúti jelzések is mutatják. A rendőrség kéri az autótulajdonosokat, hogy a parkolási lehetőségek korlátozása miatt a vásárt lehetőleg metróval vagy autóbusszal közelítsék meg. ler Irén, magyarul Dressler- né Irénnek írhatnám, az NDK-ban dolgozik. Ott ment férjhez. Látogatóban van. — Hogy mi tetszik? Jó itthon. Mi nem? Nézze, ha két éve ültem volna itt, akkor ugyanazt látnám. Most a tanácsnál van dolgom, azért várok. Több fény kellene, több üzlet, bár... Kiderült: a szomszédos parányi — és egyetlen — húsboltban zárás előtt tíz perccel még ötféle töltelékáruból válogathatott a vevő. S két éve ez nem volt ugyanígy. Gál Ferenc boltvezető: — Én csak kijöttem. Várom a buszt. Tudja, Szirma negyedrésze termelő. Piacra jár. Bent árul, de reggel megmondja, hogy mit tegyek félre neki... Az ellátás már jó. csak kirakat kellene, nagyobb üzlet... — Lesz? — Nem tudom, mikor ... A „termelő” Szirma? Egy asszony vizeskannával vár a buszra. — Mit visz? — Dolgozni megyek a FÜ- SZÉRT-hez. Moslékot hozok majd este a malacnak. — A férje? — ö tizedik éve az LKM- be jár. Nem hoz semmit, de ellátja az állatokat... Két ember, két bejáró, egy közös, jó de mellékállással? Az asszony nem mond nevet, de Szirmán sokan élnek így. — Akkor se mennék be, ha aranyat adnának érte... Néhány év alatt tizenöt percnyire „rövidült az út”. a napi — legfeljebb négyórás — nyitva tartási idő a t°’'' leges igényekhez igazodjék. Borsodban minden harmadik kisiparos mellékállású, azaz kisebb részben nyugdíjas, nagyobb részben pedig gvári üzemi munkás. A háztáji ipar mind szélesebb körben való gyakorlása nemcsak azért indokolt, mert még mindig kevés az aranvkezű mester, hanem azért is. mert legalizálja, törvényesíti az alkalmi — s gyakran bizony a kontárkodás fogalmát is kimerítő — munkát. Akik nyugdíjasként vagy fix. állású dolgozóként működési engedélyt kérnek, azok aligha találnak zárt kapukra. A nehézséget nem elsősorban az induló befektetés előteremtése, vagy az engedély megszerzése, vagy a megrendelések hiánya okozza, hanem az előítélet, amely a hátsó gondolatoktól nem mentes „maszek” jelzőt süti a műszak után is munkát vállaló, zárat igazító, vasalót reperáló gyári munkásra. Nem lenne haszontalan dolog — az adókedvezményen és az induláshoz szükséges költségek meghitelezésén túl — bérházanként vagy lépcsőházanként egy- egy olyan inspekciós szobát vagy éppen pincét létrehozni, ahol a házban lakó szakember mindig kéznél lenne. ha csöpög a csap, eldugul a lefolyó, elromlik a rádió. (brackó) — Idő szerint belváros lehetnénk, de hát nem épül itt semmi... Különös? Nem az. Egy/kislány, aki az iskolából jön haza, a 14 éves Kapczár Veronika beszél először a tervekről, hogy ezt az utcát majd lebontják és ... — Miskolc és Szirma azért két világ — mondja, s szerinte Szirma lesz a jobb, ha majd építenek. Szeretni, vagy ismerni is keli azt a helyet, ahol élünk. Percek alatt körénk sűrűsödik. az indulat. Miért van annyi bisztró? Üt kellene még, járda ... Antal Imre, rokkant-nyugdíjas, aki a strandra indult, mintegy válaszolt a kérdésre: — Nézze! Én nem tudom, hogy mit beszélgetett, de ismerem Szirmát. Tizenöt percnyire a város közepe, mert ez is a város. És saj- J nos én ráérek, látom, hogy hány ház épült. És nézze meg, hogy milyenek! Nem egy, ha áthúznák a sorompón, menten egymilliót érne. Kint voltam a múltkor Perecesen. Elámultam. hogy mit épült. Hazajöttem és megláttam, hogy nekünk is van csak arait mindennap lát az ember, azt nem méri, nem tartja számon ... — Milyen városrész Szirma? Gyerekhad özönlött le a buszról, őket mutatta; — Nekik már kertváros lesz, szinte a város közepén... BARTHA GABOR Iskolafogászat A Szabó Lajos utca 1. szám alatti iskolafogászati rendelő tatarozás alatt áll. A Mákvölgyi Bányaüzem szerelőbrigádja már több mint egy hónapja végzi a vízvezeték- és villanyszerelési munkálatokat. A rendelő a közeljövőben kicsinosítva várja az iskolákból érkező tanulókat. >jc Bámészkodó (Herényi felv.)
