Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-11 / 213. szám

A vidéki értelmiség és kultúrája

Az értelmiség fogalmáról, helyéről, megoszlásáról könyvtárnyi irodalom halmozódott fel. Bár a különböző meghatározások, az egyes nézetek több pontban vitatkoznak egymással, abban szinte teljes az egyetértés, hogy az értelmiségnek feltétlenül van funkcionális szerepe: bizonyos, az átlagosnál magasabb általános és szakismeret birtokában a társadalmilag felhalmozott kulturális értékek megőrzését, rendszerezését és továbbadását végzik, illetve csak ezáltal tudják ellátni főhivatású tevékenységüket. A Társadalomtudományi intézet által 1969-ben végzett és a közeljövőben nyilvánosságra kerülő vidéki értelmiség-vizsgálat arra is választ keresett, hogy a mi értelmiségünk mennyiben felel meg ezeknv.K az elvárásoknak.

A felmérést summázva a következő megállapításokat tehetjük a vidéki értelmiségiek könyvhöz való viszonyáról: az átlagos vidéki értelmiséginek számottevő (

2— 300 köteles) saját könyvtára van és jelentős mennyiségben vásárol könyveket — évente 10—20 szépirodalmi művel gyarapszik könyvtára.

Nem olvasók

A vizsgálatot megelőző három hónapban azofiban a kérdezettek 30 százaléka egyetlen szépirodalmi könyvet sem olvasott. Sőt, a számok arról tanúskodnak, hogy a vidéki értelmiség a vizsgálat idején kevesebbet olvasott, mint az 1962-es KSH- adatok szerinti „átlagértelmiségi”. Bizonyos foglalkozási kategóriákban a nem olvasók aránya nagyon magasnak mondható: a politi - kai-államapparátusi dolgozóknak 38 százaléka, a gazdasági vezetőknek 37 százaléka, a műszaki értelmiségieknek 35 százaléka nem olvasott a felmérés idején. Az orvosoknak és a pedagógusoknak 24 százaléka nem olvasó.

Tények. Ha az okokat keressük, nem lehetünk biztosak a válaszok elfogadhatóságában. Kevés idő marad olvasásra a napi munka után?! A hosszú téli esték meghittségébe belopakodott a televízió, a családi közös kultúra-fogyasztás lehetőségével, amelyben az együttes élmény azonnal megbeszélhető, akár élvezetes volt, akár bosszantó. Gyakran a napi munkát otthoni, esti munka követi. Készülés a másnapi munkára — nyugodtabb körülmények között mint a munkahelyen —, vagy másodállás, mellékkereset a nyaraláshoz, a nagyobb beruházásokhoz, házépítéshez; pénz kocsira, telekre, egyre több pénz az egyre magasabb igények kielégítésére, melyek mellett az olvasás háttérbe szorul. Nem a könyvek, azok ott sorakoznak a polcokon, nyugalmasabb időkre várva. Tulajdonosaik néha nosztalgiát is éreznek irántuk, de egy-két oldal után visszateszik őket a helyükre, abban a reményben, és meggyőződésben, hogy egyszer majd elolvassák az elsőtől az utolsó lapig.

És aki olvas

Mit olvasnak az olvasók?

Még mindig legkedveltebb olvasmányok a klasszikusok,

a XIX—XX. századi külföldiek: oroszok, németek, franciák, s a magyarok közül az örökéletű Jókai. Az orvosok sokkal inkább olvasnak XX. századi külföldi szépírókat, mint a pedagógusok, s kevésbé kedvelik vagy ismerik a mai magyar irodalmat. A műszaki értelmiségiek irodalmi ízlése az orvosokéhoz hasonlít. A gazdasági és politikai vezetők a pedagógusoknál nagyobb figyelmet fordítanak a jelenlegi hazai irodalomra.

Legtöbbet a huszonévesek olvasnak és olvasmányszerkezetük változatosabb is, mint az idősebbeké. Olvasmányaik között több a szak- irodalom, mely korukkal egyszerűen és természetesen magyarázható.

A vidéki értelmiségi nők sokkal többet olvasnak, mint férfi pályatársaik. Amíg a férfiaknak 33 százaléka, addig a nőknek csak 20 százaléka nem olvasott szépirodalmi könyvet a kérdezett három hónapban. Négynél többet olvasott a férfiaknak 17, a nőknek 33 százaléka- Ugyanakkor a szakirodalom olvasása tekintetében fordított a helyzet. A nők tehát szeretik a könyveket. A szépirodalom olvasása — úgy tűnik — egyre inkább női tulajdonság. Talán több kikapcsolódásra van szükségük a munkahelyi munka és a második műszak után, és fáradtabbak, talán közömbö- sebbek is a szakmai kérdések iránt?

SIPOS KATALIN

(Folytatjuk)

jf: Sokunk egyik legkedvesebb könyve, fiatalkorunk legér- dekfeszítőbb olvasmánya volt Szerb Antal regénye, A Pend- ragon-legenda. Ezért fogadtuk őszinte örömmel hónapokkal ezelőtt a hírt, hogy film készül belőle. Az azonos című film forgatókönyvét Révész György írta, és ö is rendezte. A magyar irodalom egyik legnépszerűbb írójának, irodalomtörténészének, a modern polgári esszé egyik legnagyobb mesterének emlékezetünkben élő alakjait kitűnő színészek keltik életre. Dr. Bátkyt (akiben először olvasva is felismertük Szerb Antalt, az írót) Latinovits Zoltán, az Earl-t Darvas Iván játssza. Filmbeli partnereik Töröm Teri. Moór Mariann, Tímár Béla és Halász Judit. A Pendragon-legendát holnaptól a Kossuth moziban láthatjuk.

Honvédelmi nevelés

A Magyar Pedagógiai Társaság hazafias és honvédelmi nevelési szakosztályának és a Békés megyei Tanács művelődési osztályának közös rendezésében kétnapos honvédelmi rajverseny-be- mutató és országos tanácskozás kezdődött Békés megyében. A résztvevők tegnap délelőtt a mezőhegyesi 614. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben tekintették meg a tanulók honvédelmi bemutatóját, majd beszámolót hallgattak meg az iskola ez irányú tevékenységéről. A tanácskozás ma elméleti konferenciával folytatódott.

gyei bizottsága: A miskolci Gyermekváros kis lakói a Parlamentben; A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a műszaki fejlesztési alap felhasználását vizsgálta.) — 18.15: Könnyűzene szimfonikus zenekarra. — Női gondok, női dolgok... (A me- zőcsáti kosárfonó üzemben és a háziipari szövetkezetben; Segítség a gyermekes anyáknak a sajószentpéteri Vegyesipari Szövetkezeiben.) — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző.

Televízió* 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.30:

Közvetítés bajnoki labdarugó- m érkezésről. — 19.15: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Hühü... Néhány fertályóra Tömörkény Istvánnal. — 20.50: „Voltam, vagyok. leszek". — 21.50: A hangszer születése. — 22.25- Tv-hir- adó 3.

Szlovák televízió: 17.00- Ifjú szemmel. — 17.35: Kerületeink Hangja. — 18.10: Vásári percek.

— 18.15: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Üj harcok születnek. — 21.40: Híradó.

22.05: Közlekedési kérdések.

— 22.55: Sajtószemle.

Kiállítások: Miskolci Képtár

<10—18) : Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Déryné-ház (10—18): Régi magvar arcképek. — Miskolci Galéria (10—18); Kass János grafikusművész kiállítása.

— Kossuth Művelődési Ház (10 —18): Testvérvárosok nemzetközi fotószalonja. — Szőnyi Ist- ván-terem (9.30—18): Balogh András festményei.

Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8) : Aranyláz, Kutyaélet (amerikai). — Kossuth (Í3, hn5. 7): A Gejzírvölgy titka (mb. szí. szovjet). — Tapolca-kert (f8): önző szerelem . . . (mb. szi. jugoszláv). — Ságvári (Ady Művelődési Házban, Í7); Egy kis hely a Nap alatt... (magyar).

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15:

Budapest és a vidék kulturális programjából •— 8.20: Ifjú Burka Sándor népi zenekara játszik. — 9.00: sírrablók ellen — ülvetemetkezés. — 9.25: Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.15: Angol irodalmi melléklet középiskolásoknak. — 11.29: Mindenki könyvtára. Arany János: Bolond Istók.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A bolgár kultúra hete. — 8.48: Hordár a pályaudvaron. Tóth Benedek Írása. — 9.00: Hí- cek. — 9.03: Berki Géza szerzeményeiből. — 9.29: Véleménycsere — a gépkihasználásról. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek.

— li.OO: HírekKilenc előadás

A Molnár Béla Ifjúsági Ház hétfőn kezdte meg új ismeretterjesztő sorozatát. A Kohóipari Technikum kollégiumában az újkori olimpiai játékokról, a Központi Leánykollégiumban a jelenlegi külpolitikai helyzetről hangzott el előadás. A népművelési idényben hét kollégiumban kilenc előadást hallgathatnak meg a fiatalok.

Legsikerültebb interjúm

Ma 15 éve, 77 esztendős korában halt meg Bölöni György Kossuth-díjas író, antifasiszta harcos. Földije és barátja volt Ady Endrének, s egyike azoknak, akik nagy költőnk munkásságáról helyénvaló könyvet írtak.

Szellemi életünk nagyságát látásból jól ismertem az ötvenes évek elején, s mint kezdő újságíró közelebbi kapcsolatba is kerültem vele, miközben tapasztalhattam: menynyire közvetlen szívélyes, segítőkész.

Szerkesztőm azzal bízott meg, hogy készítsek vele interjút Adyról. Erre telefonon kértem meg, s Bölöni a következőket válaszolta: „Rendben van, holnap reggel ötkor keressen fel az irodámban”.

A hajnali időpont hallatán megrökönyödtem, hiszen a lapnál délután kettőtől este tízig dolgoztunk, ami miatt éjfél után kerültünk ágyba, s déltájban keltünk fel —, de nem tartottam illőnek megtudakolni fogadásom koraiságának okát.

Másnap aztán — nem hallván a négy órára beállított vekker csörgését — délelőtt tízkor ébredtem fel. Soha oly gyors öltözködést! Érthető megszeppenőssel tizenegy órakor toppantam be az Irodalmi Alap titkári szobájába, amelynek szomszédságában az alap igazgatója, interjúalanyom dolgozott.

— Elképzelem, hogy’ megmossa a fejét Bölöni elvtárs — kajánkodott velem a titkárnő —, többször kérdezte már. nincs-e még itt.

Szívem a torkomban vert, amikor egyik írónkat kikísérve megjelent az ajtóban. Miután bemutatkoztam, a mutatóujjával atyá- san megfenyegetett: No, várjon csak, így lóvá tenni engem!”

Ám udvariasan maga elé engedett, s én se eleven, se holt foglaltam helyet az egyik fotelben. A szemüvege fölött átnézve hun- cut-komolyan végigmustrált, s én kertelés nélkül elhadartam hatórás késésem okát, nem hallgatva el szerény megjegyzésemet sem: „Nem hittem volna, hogy ön olyan korán kezdi a napot."

— öregember vagyok én már, fiam, négy óra után nem tudok aludni, bejövök hát dolgozni — mondta, s a fejmosás helyett megkérdezte: csináltam-e már valakivel interjút? Nemleges válaszomra így folytatta: „Akkor majd segítek.” És ő adta fel magamagának egymás után a kérdéseket, amelyekre azon nyomban válaszolt is.

Az én szerepem csupán annyi volt, hogy gyorsírással rögzítettem a különös interjút.

Este a szerkesztőm megdicsért: több éves gyakorlattal rendelkező újságírók sem tudtak volna annyira lényegbevágó kérdéseket feltenni Adyról. Hónapok múlva vallottam be, hogy a műnél csak íródeákként működtem közre.

Többé nem jelent meg a nevem felett olyan sikeres interjú. Igaz. nem Bölöni Györggyel csináltam a későbbieket.

(tarján)

Üj lakásszövetkezet alakul

A Miskolc „Avas-dél” lakótelepre (Középszer út) kijelölt tanácsi értékesitésű (szövetkezeti) lakások tulajdonosai

LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZETÉT ALAKÍTANAK

Az alakuló közgyűlés időpontja és helye:

1974. szeptember 14-én 14 óra

a Borsod megyei Állami Építőipart Vállalat (BÁÉV), Miskolc I. MSZB tér 4. sz. alatti kultúrterme

Ezúton is kérjük (bár külön, névre szóló meghívóban már értesítettük őket) a szövetkezet megalakításában érdekelteket, hogy az alakuló ülésen saját érdekükben szíveskedjenek megjelenni I

MISKOLC MEGYEI VAROS TANACSA V. B. ÉPÍTÉSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÜGYI OSZTÁLYA

FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGE,

TAKARÉK- ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETI TITKÁRSÁGA

\

SZERDA

Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- ritka — 12.20: Ki nyer ma? — 12 35* Tánczenei koktél.

Szüretelő Kombájn a szölös- kertben. rt 13-40: Verbunkosok _ 14.12: Sándor Judit Farkas

Ferenc dalaiból énekel. - 1^30. Szabolcs-Szatmár megyei fiata lók énekelnek. — 14.44: válaszolunk hallgatóinknak. — lo-W> • Hírek. — 15.10; Két szeptember. Az Ifjúsági Rádió dokumentumműsora. — 16.00; A világgazdaság hírei. — 16.05; A puritánok. Részletek Beülni operájából — 16.3«: A bolgár kultúra hete. A Bolgár Állami Ncpi Együttes műsorából. — 11.00;

Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Sportkrónika. — 17.35: Győri építők — Pozsonyban. — 17.50: Csajkovszkij: Diótörő — szvit. — 18.13: A Karamazov testvérek. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: A bolgár kultúra hete. Szófiai Könnyűzenei Magazin. — 20.15: Gondolat. A Rádió Irodalmi lapja. — 21.00: Hírek. — 21.03 Schumann:

Asszonyszerelem. ^sszonysors — dalciklus. — 21.27: Sírrablók ellen — ülvetemetkezés. — 21.52: A Magyar ’ Rádió és Televízió énekkara énekel. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. —

22.25: Dzsesszfelvételeinkből. — 22.50: A Dunánál. Történelmi figyelő. — 23.10: Századunk zenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Szép ősz. Részletek Robert Stolz operettjéből.

Petőfi rádió: 12.00: Liszt- és Bartök-zoneoramiivek. — 13.00:

Hírek. — 13.03: Borisz Godunov. Részletek Muszorgszkij operájából. — 13.40; Orvosi tanácsok.

— 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől , hatig .. . — 18.00: Hírek.

— 18.05: Küloolitikat figyelő. — 18.20. Mesélő Magyarország. Nyíregyháza. — 18.41: Telemann: Az iskolamester — komikus kantáta. — 19.00: Közvetítés a Bp. Honvéd—DVTK bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. — 19.20: Föld és csillagok. Gárdonyi Géza sályj gyermekével. — 19.32: A KISZ Művészegyüttesének Központi Kórusa Llangollenben.

— 19.54; Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A Magyar Rádió népzenei fesztiválja. — 21.26: Kis magyar néprajz. — 22.32: Dió és Aceas. Részletek Purcell operájából. — 23.00: Hí- rek. — 23.15: Tánczene négy országból. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35:

Nagyüzemi mezőgazdaságunk. (A szarvasmarha-tenyésztés jövője; A hegyvidéki gazdálkodás megyénkben; Egy új találmány). — Virágénekek. — 18.00: Borsodi Tűkör. (Chilei szolidaritási nap megyénkben: Ülést tartott a Hazafias Népfront me-