Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-10 / 212. szám

Séta a városban • Gyalogosok J' C életveszélyben rovargyűjleméuye • Lehelne gyermek-étterem Aianvcsillag kávéház. Re­noválás, felújítás, bővítés vagy minek nevezzem. Biz­tosan szép lesz. Most? Bont­ják és építik a homlokza­tát. A járdán állványok meg deszkák és persze tucatnyi kőműves és óriás porfelhő. A valahonnan kiemelt tégla- tőmböliet a nyílt színen ve­rik darabjaira. A színtér két vegén deszkabarikád, fölötte tábla figyelmeztet: valami olyasmire, hogy a járdán ká­belfektetés folyik, gyalogos forgalom a túloldalon. A járda mellett lovas ko­csi. öl méterrel távolabb te­herautó. Építési anyagot ra­kodnak mindkettőről. S a gyalogos forgalom e jármű­vek túloldalán hömpölyög. A főutca délidei nyüzsgése be­tölti az amúgyis keskeny út­testet. Villamoscsengő, autó­kürt birkózik a zsivajjal, kérve az áthaladást. Aztán lépésben battyognak a gya­logosok nyomában. Egy férfi szentségei: — Az úristenit! Majdnem elütött! — Miért nem megy át a másik oldalra? — dühöng a „vétkes” Zsigulis. — Hol a fenében menjek át, nem mondaná meg? Itt nincsen zebra ... — De a Weidlich előtt van! — Ott meg nincs tábla, amely figye' neztetne, hogy át keil menni. .7 ‘ És tart a purparlé húsz méteren át. Baleset még nem történt! Erzsébet tér, pihenő. Diá­kok népesítik be a kora dél­utáni órákban. Kettesben, hármasban vagy még többen andalognak, meg-megtorpan- va mesélik az iskolai nap eseményeit. Két kislány te­A dohányzás ári a fogínynek Az erős dohányzás rová­sára írt sok betegséghez most még egy újabb járult: a Harvard Egyetem orvos- tudományi karának fogásza­ti osztályán Edward R. Lof- tus és kartársai megállapí­tották. hogy a dohányzás fogíny-megbetegedéseket is okoz. Ezek jóval több eset­ben járnak a fogok elvesz­tésével. mint a plomba ki- lazulása. Doftus doktor cso­portja 634 egészséges férfi­beteget vizsgált meg. akik fogorvosi kezelésre jöttek a -\Vcst Floxburv kórházba. Az orvosok úgv találták, hogy a mészlerakódások képződése a fogak körül, a csontritku­lás a pofacsontokban és a laza fogak száma lényege­sen nagyobb arányú a do­hányosoknál. mint a nem dohányzóknál. Továbbá ki­derült. hogy kapcsolat áll fenn a dohányzás és az úgy- ©evezelt leukoplákia — a tráj nyálkahártyájában, az ajkakon és a nyelven — megvastagodott és elszaru- sodott helyek képződése kö­zött. A korszerű gazdaságba: bábolnai gabonaszárító Teljesitmény: 15 tonna/óro Megrendelhető hathónapos szállításra a Mezőgazdasági Kombinát Kereskedelmi Osztályán, Bábolnán Forgalomba hozzák az AGROTRÜSH megyei A GROKER- vállaiaíai A Szabadság téren lepszik ráérősen az egyik padra. ' — Képzeld, a biosz tanár nem fogadta el a rovargyűj­tőmet — háborog egyikük. — Azt mondta, hogy erről tíz méterről ordít, hogy nem én gyűjtőt lem . .. — Miért? Hát te gyűjtöt­ted? — Frászt! Hol a csudában tudnék gyűjteni Miskolcon szarvasbogarat meg szöcskét? Még legyet is csak. valame­lyik élelmiszerboltban talál­hatnék. S ráadásul húszféle bogarat kellett volna vinni. — És mennyit vittél? — A felét. Ez is majd’ öt­ven forintba került a díszhal- szaküzletben. Most aztán dobhatom ki.- Hát miről vette észre a tanár, hogy nem a te gyűj­tésed ? — Szakszerűen volt fel- gombostüzve... Győri kapu, délután fél három. Fiatal mama lohol ételhordóval. — Hova-hova? — szólnak rá az egyik földszinti ab­lakból. — Viszem haza az ebédet, hogy ha megjönnek a gye­rekek az iskolából, legyen mit enni. (Ágotha Tibor felvétele) — Miért nem adod men­zára őket? — Mert több a jelentkező, mint amennyi a konyha ka­pacitása. Ezzel utasítottak el bennünket. Most aztán mű­szak után vágtázhatok na­ponta. — Miért nem a gyereke­ket küldöd? — Én hamarabb hazaérek a gyárból, , mint ők az isko­lából. Mit tegyek? Nincs más megoldás ... Aztán kitör: — Ehelyett az első osztályú Tokaj étterem'helyett is csi­nálhattak volna valami hasz­nosabbat ide. Gyermek-étter­met. Vagy valami ilyesmit. Kon® az ürességtől. Nem, Krőzus-negyed a Győri ka­pu. Különben is: bársonnyal tapétázhatnak, ezüsttel terít­hetnek, s ólomkristály kely- hekkel kínálhatják a pezs­gőt bárhol, ha nincs vendég- forgalom, csak nagyobb lesz a ráfizetés ... Nem közgazdász a méltat­lankodó asszony. Munkásnő 1 a vasgyárban. A józan ész logikája diktálja a kritikát... RADVÁNYI ÉVA Minden negyedik dolgozó tanul Szakmai továbbképzés a DIGÉP-ben Kormányhatározat írja elő a munkások, s újabban a kö­zépvezetők szakmai tovább­képzését. Nem véletlenül, hi­szen a gazdaság folyamatos fejlődésével együtt változ­nak, korszerűsödnek a mű­szaki-technológiai feltételek is. Ezek alkalmazása és hasz­nosítása azonban csakis rendszeres képzés, tovább­képzés mellett képzelhető el. Vajon így vélekednek-e er­ről a Diósgyőri Gépgyárban is? S ha igen, qiegfelelő fel­tételeket teremt-e a vállalat a képzés, továbbképzés le­bonyolításához? Rangja van A DIGÉP mindig is híres volt jól képzett szakmunká­sairól, dolgozói műveltségé­nek magas színvonaláról, po­litikai felkészültségéről. Olyan gyárban, ahol a ter­mékek jelentős része erős verseny közepette a világ­piacon kel el, s az itthon ér­tékesített termékek is több­nyire bonyolult berendezések, ez nem is lehet másként. így aztán nem csoda, ha a vál­lalaton belül szervezett szak­mai továbbképző tanfolya­moknak is rangja, sikere van. Tavaly például az álla­mi és politikai oktatásban résztvevőkön felül 2616-an, az idén pedig már több mint 2900-an jelentkeztek tovább­képzésre. Vagyis: minden negyedik gépgyári dolgozó érzi szükségét annak, hogy képezze magát. Németül angolul beszélő szerelők A »több mint nyolcvan kü­lönböző tanfolyam között ne­héz lenne fontossági sorren­det felállítani, hiszen mind­egyik a meglevőnél bővebb, magasabb szintű ismeretek megszerzését teszi lehetővé. Mégis, hadd említsük példa­ként az A-, a B- és a K- gyáregységek, valamint a fő- vállalkozású főosztály kül- szerelői részére indított to­vábbképző tanfolyamokat. Ezek elvégzői szakmailag fel­készültebben, egy sor kérdés­ben a korábbinál tájékozot­tabban indulhatnak a világ­nak azokba az országaiba, ahová a DIGÉP exportál. Továbbképzésük révén, sze-, mélyükben a gyár és az or­szág képviselete minőségileg is pozitívan változott meg. Felkészítésükben az idén to­vábbi előrelépés is történt, hiszen a felső- és középszin­tű vezetők után őket is be­vonták a nyelvi képzésbe. Ez egyébként a DIGÉP-nek sa­ját költségén, a Kilián Gim­náziumban létrehozott nyelvi laboratóriumában történik, ahol ma már évente 70—80 gépvvári dolgozó sajátítja el megfelelő körülmények kö­zött, nem egyszer munkaidő­kedvezménnyel a német, az angol és az orosz nyelvet. Több betanított munkást! A vállalat IV. ötéves sze­mélyzeti és oktatási terve is foglalkozik a munkások tan­folyami képzésével és to­vábbképzésével. Ez a terv a munkaerő stagnálása, illetve fokozatos csökkenése miatt külön is felhívja a figyelmet a fiatalok továbbképzésére, valamint a betanított mun­kások kiképzésére. Az egyre korszerűbb üzemi feltételek ugyanis mind több munka­helyen teszik lehetővé beta­nított munkások foglalkoz­tatását. Ugyanakkor a se­gédmunkásból betanított munkássá előlépett dolgozó számára nyitva az út a szak­munkássá váláshoz is. Ilyen- fejta képzésben, illetve to­vábbképzésben az idén 417 gépgyári dolgozó vesz részt. Ny. L Gyógyíthat-e a tokaji bor? 11, „ 4% eszenciában rendkívül nagy fantáziát látok99 Dr. Csáky: — Feltétlenül. Meggyőződésem, hogy sok újat tudnánk meg. például, hogy az angolok leukémiás megbetegedések (várrák) és szellemileg fej­letlen gyermekek esetében próbálkoznak felhasználásá­val. Eredményeiket azonban egyelőre nem hozzák nyilvá­nosságra. DH: —És Ön. dr. Csáky professzor, lát-e fantáziát a tokaji bornak gyógyításra való felhasználásában? Dr. Csáky: — Mindenkép­pen. Hadd mondjam el, hogy budaoesti orvostanhall­gató koromban, amikor a penicillin még nem állt ren- delkezésré, tüdőgyulladásos megbetegedéseknél is alkal­maztuk. Én azonban a mik- rotoxinok felé . indulnék el. Szinte bizonyos, hogy az it­teni nemespenészbeq van va­lami olyan,.ami máshol nem található. S gondoljunk csak arra, Fleming milyen vélet­lenül fedezte fel a penicil­lint... . Ágoston Gyula: — ön, dr. Csáky professzor, a cukor­nak a szervezetben való fel­szívódásának világhírű szak­értője. Nem vinne-e magával aszú-eszenciát, hogy inté­zetében ilyenfajta kutatáso­kat is végezzen? Dr. Csáky: — Nagyon szí­vesen. S ha legközelebb csa­ládommal ismét hazalátoga­tok szülőföldemre, Borsodba, talán már beszámolhatok ar­ról is, mire jutottam. NYIKES IMRE ­DH: — Ha már ide jutot­tunk, dr. Kelenteitől kérdez­zük: valóban alkalmas-e gyógyításra a tokaji bor? Dr. Kelentei: — Én már hosszú évek óta folytatok ez 1974. szeptember 1., Sárospatak. A Rákóczi Múzeumban, a parkban kirándulók százai. A vár alatt, a borkombinát pin­cerendszere egyik ágának hangulatosan Kialakított tenné- * ben hatan beszélgetünk a tokaji bor gyógyító hatásáról: Ágoston Gyula, Ágoston Gyuláné és Szabó Dániel, a bor- kombinát munkatársai, dr. Kelentei Barna, a Debreceni Or­vostudományi Egyelem Gyógyszertani Intézetének docense, dr. Csáky Tihamér, amerikai professzor, a cukor felszívódá­sának világhírű kutatója, aki egy budapesti orvosi kong­resszusra érkezett hazánkba, s a Déli Hírlap meghívott munkatársa. Dr. Csáky: — Engedjék meg, hogy azt mondjam: le­nyűgöző ez a környezeti Gyermekkoromban kétszer is nyaraltam Erdőbényén, de ilyen pincerendszert még nem láttam. Különösen a fa­lakra települt, vastag nemes­penész keltette fel a figyel­memet. Máshol is megtalál­ható, vagy csak itt, Tokaj- hegy alján? Szabó Dániel: — Kismér­tékben Egerben és Bada­csonyban is, de igazán csak itt, a tokaji bor környezeté­ben érzi jól magát. S az aszú a többi borral szemben nem csupán szőlőlére épül, hanem a szőlőlé és a nemes­penész kivonatának együtte­sére. Dr. Csáky: — Bevallom őszintén, erre ön hívta fel először a figyelmemet. Már csak ezért is megérte eljön­ni Patakra. Ez a tény ugyan­is lehetőséget adhat a mik- rotoxinokkal kapcsolatos vizs­gálatokra. Ez véleményem szerint igen izgalmas kutatói téma lehet. Dr. Kelentei: — Mikroto- xinok? Erre eddig nem is gondoltunk. De valóban ér­demes lenne ilyen irányú kutatást iis végezni. irányban kutatómunkát. Fő­ként az idegrendszer megbe­tegedései kapcsán. De meg­bizonyosodtam például arról is, hogy a borkombinát által rendelkezésemre bocsátott aszú-eszenciával kezelt fe­héregerek nem kezelt társa­iknál sokszorta termékenyeb­bek lettek. DH: — Elképzelhető-e az eszencia kivonatának gyógy­szeres alkalmazása? Dr. Kelentei: — Még nem jött el az ideje, hogy konk­rét eredményekről nyilatkoz­zak, hiszen a kutatás még nem zárult le. Hamarosan eldől, önálló kutatóként foly­tathatom-e a munkát. Amennyiben igen, nem adok három évet, s komoly ered­ményekről számolhatok be. A tokaji eszenciában rend­kívül nagy fantáziát látok. DH: Mi igaz a külföldön végzett kutatásokból? Dr. Kelentei: — Tény, hogy az angolok, nyugatné­metek, osztrákok és japánok sok eszenciát vásároltak ku­tatási célra. Tudunk arról /

Next

/
Oldalképek
Tartalom